Pécsi Napló, 1904. április (13. évfolyam, 75-100. szám)

1904-04-01 / 75. szám

2 teljes méltóságában a magyar nemzetet, míg ha újból csatatérré s nem törvényhozó fórummá válik, bizony nagy vérontás folyik majd ott, lesz ott nagy öldöklés, melynek halottja, tán feltámadhatatlan elesettjeként a magyar parlamentarizmust, nagy időknek e szép vívmányát fogjuk gyászolni. Nem törődik ön azzal, hogy nincs is a küszöbön oly javaslat, vagy törekvés, melyre az ellenzéknek, még elvük félretevésével is, tömörüléssel kellene felelniök. A rendes, időnként ismétlődő tárgyalások folynak mostan, nincs semmi különös követelés, semmi „hazaárulás“, semmi nagy fontosságrú újítás, hát akkor miért van szükség a tömörülésre, mi a czélja ezen lehetetlen egyesülésnek? Talán hogy így többet mutasson az ellenzék, talán hogy így tovább folytathassák kicsinyes, gyerekes játékaikat? Erre a czélra, úgy hiszem, az ellenzék komolyabb része, mely örül a végre megérkezett békének, nem lesz kapható. Azaz tévedtem. Igenis van a küszöbön, van kilátásban oly esemény, mely Önökre nézve czélszerűvé, szükségessé, életkérdéssé teszi az egyesülést. Ezen esemény ezideig az új választás volt, mely azonban egyelőre ismét tárgytalan. Nem mernek Önök nyugodt lelkiismerettel, bizalommal lépni újra a nemzet elé, melynek legféltettebb intézményét hosszabb időre megfosztották a munkaképességtől, anélkül, hogy remény lett volna e rendzavarásért az országra hasznos nyereséget elérni. Igenis, erre az időre, midőn Önök választóikkal, a nemzettel fognak szembeszállni, erre az időre van szükségük az egyesülésre, a népszerűbb ellenzék támogatására. Uraim! Ürítsük poharunkat a parlament együttes munkálkodására, a magyar parlamentarizmus egészségére. Hajdú Gyula: Április 1. Városi közigazgatás. 4- Pécs sz. kir. város törvényhatósága ma megtartott rendkívüli közgyűlésén olvastatott az uj, most életbeléptetett törvény, mely a törvényhatóságot az ítélkezés jogával ruházza föl mindazon esetekben, amikor valaki a törvényhatóság kárát idézte elő és közremunkálkodása következtében terheket rótt a polgárságra. Az új törvény nagy lelkesedést keltett és Horváth Antal bizottsági tag azonnal fölhasználta annak üdvös rendelkezéseit, hogy a pécsi nemzeti színház és a küszöbön lévő városház építése miatt, melyek közel másfélmillió korona terhet róttak a város polgárságára, hatalmas vádbeszédet dörögjön el a Pécsi Napló ellen, mely mindkét alkotásnak késhegyig menő szószólója volt. Indítványozza, hogy ezen lap felelős szerkesztőjét, kinek nevét ezúttal még elhallgatjuk, a közgyűlés válassza meg díszpolgárává, mely megtiszteltetéssel két évi börtön áll kapcsolatban. Az indítványnak lelkes szószólói akadtak. Pincsek Gyula a vajdahunyadi vár karcsú tornyát tartaná legalkalmasabbnak a két évre való deportáczióra, míg Aidinger János, aki töredelmes vallomást tett hogy a közvélemény behatása alatt valósította meg a színházépítést, mint bűnrészes enyhítő körülmények figyelembevételét ajánlotta, melyek között félve ejtette ki e szót: kultúra és szépészet követelményei és az ő javaslatára úgy határozott a közgyűlés, hogy az elítélt az új városháza alatt létesítendő börtönhelyiségekben szenvedje el a büntetését és a sokat hangoztatott kultur missió nagyobb dicsőségére estéről-estére, különösen holdvilágos éjszakákon primadonnák és ballerinák lenge kosztümökben szerenádjaikkal és csábos tánczaikkal enyhítsék az elítélt elhagyatottságát. A rabtartási költségeket és a primadonnák tiszteletdíjának terheit a város pénztára viseli, ami ugyan némi ellenzésre talált, de a többség többség, ha nem is a tanács részéről indul ki a helyes indítvány. Még nagyobb lelkesedéssel fogadta a közgyűlés a tanács előterjesztését, mely szerint a drágaság ellensúlyozására leszállítják a helypénzt, kövezetvámot és haladék nélkül hozzálátnak a vásárcsarnok létesítéséhez. Egy lovasezred elhelyezésére kétmillió költséggel kaszárnyát létesítenek és mivel az állami gyermekmenhely megnyitása amúgy is küszöbön áll, nagyobb aggodalomra a közös huszárezrednek Pécsett való elhelyezése okot nem ad. A bejelentő hivatal felállításáról szóló bejelentést örvendetes tudomásul vette a közgyűlés, mely az uj központi temetőt megfelelő ünnepélyesség keretében fogja fölavatni. Ünnepi mise az uj temetőben azért nem lesz, mert ezideig nincsen kápolnája az uj temetőnek. A siklósi utczai vasúti átjáró fölé a kocsi- és gyalogközlekedés részére szükséges áthidalást már meg is kezdette az államvasutak igazgatósága, mely lekötelező előzékenységgel ezen czélra a várostól semminemű hozzájárulást nem kért. A gáz- és villamostelep városítását egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés. A hozott határozatok behatása alatt ünnepélyes hangulatban oszlott szét a közgyűlés. Vármegyei közügyek. •A Micsoda boldogságot hozott áprililseje Baranyavármegyére. El se hiszik ! Mi magunk se. A közigazgaás Csimborasszójának megmászása czéljából — miután a sorsjáték befagyott —a vármegyei pótadó kivetésével valamennyi járási főszolgabírónak automobilt vett az alispán. A mohácsi főszolgabírónak kettőt, hogy a nyert, de utóbb elvesztett automobilért is kárpótolva legyen. Az egyiket Feszti Gyuricza terve szerint úgy transzformálták, hogy vizenjáró közlekedési eszközként is lehessen használni. A kerék küllői közé úszóhártyákat alkalmaztak. Dunai árvizek alkalmával ezen járják be a hős vértől pirosult gyásztér ártereit s ez időre az automobilt kinevezik gőzkompnak. Hogy az automobilokon könnyen lehessen közlekedni, az állam az összes törvényhatósági, vicinális és kördülő utakat aszfaltoztatni fogja és állami kezelésbe veszi át. Ekképen fölszabadul az útadó, melyet már az idén föl kellett volna emelni. A fölszabadult alapot kulturális czélra fordítják ezentúl, hogy a haladás szellemének utait egyengessék vele. Minden járási székhelyen arénát építtetnek, hogy a színművészet vándor papjai az „Őrnagyúr“-at, a „Csudagyerek"-et s a „Bobherczeg“-et bemutathassák a nagyérdemű vidéki közönségnek. A járási székhelyeken múzeumokat is állítanak föl a kulturális alapból, hogy a községek határaiban talált törött cserépedényeket és rozsdás vasakat az enyészettől megmentsék. A vármegye alispánja az érdekes ereklyegyűjtemény gazdagítására ajándékba adja a forgalomból kivont községi pecsétnyomókat, elkobozott fegyvereket, hamis mérlegeket és talált ebvédjegyeket. Ugyancsak április elsejével lép életbe a vármegyei tehénhálózat közhasználata. Minden község összeköttetést nyer a járási székhelyivel s a járási székhely a központtal. Ez is a közigazgatás egyszerűsítésére szolgál. A központból egész napon át csilingelnek és beszélgetnek a járási főszolgabirákkal, hogy van-e sok szalonka, mikor lesz jó halászleves vacsora, hogy van az aranyos kis menyecske stb. A főszolgabirák pedig a jegyzőkhöz telefonálnak, ezek a községi birákhoz s a telefon pompásan bevál. Itt hevenyében meg kell említenünk, hogy a magas kormány nagy örömmel fogadta a vármegye fölterjesztését a járások szaporítása iránt. Csak három újabb járást akart a vármegye szervezni, a kormány azonban öt újat negedélyezett. Április elsejével már tizenkét járása lesz Baranyának. Egy tucat — államköltségen ! A főszolgabirák az V. fizetési osztályba kerülnek. Egy fokkal előbbre mint az alispán. De csak is egyetlen egy fokkal ! Ez a rendkivüliség abban leli magyarázatát, hogy az alispán, egyúttal a községi közigazgatási tanfolyam igazgatója s e czimen is csinos kis jövedelme van, a főszolgabírák nem tanfolyam-igazgatók, tehát e czímen fizetést se kapnak, márpedig a vármegyében a főszolgabíró urak a legnagyobb urak, nekik is dukál a legnagyobb fizetés. Április elsejével az is meglesz. A fiatalság most előre rukkol. Öt új főszolgabírói állás nyílott. A korteskedés megindult. A legfiatalabb szolgabirák és közigazgatási gyakornokok, másként „munpiczi“-k nyomtatott körleveleket bocsátottak ki, melyben számtalan, illetőleg számnélküli jeles tulajdonaikat és érdemeiket fölsorolván kérik a bizottsági tagokat, hogy a vénebb szolgák mellőzésével rájuk adják a szavazataikat. E nagy napon lép életbe a szóbeliség s eztán nem kell írni. Az irattárat, levéltárat eltüzelik s tinta és papír nélkül végzik a közigazgatást per automobil és per telefon ! Ez lesz az ideális közigazgatás! Közlekedés. Végre hírt adhatunk legforróbb vágyaink teljesedéséről. A város ismételt fölterjesztésére, a sok deputácziózásra újabb törvényjavaslatot terjesztett a kereskedelemügyi miniszter a képviselőház elé, melyben megfelelő hitelt kér: 1. A budapest—pécsi máv.vonal dombóvár—pécsi szakaszának egyenes útvonalban való kiépítésére. 2. A báttaszék—pécsi vasút építésére. 3. A dolnji-miholjácz—pécsi vasút kiépítésére. 4. A déli vasút bécs-ujhely—barcsi szakaszának államosítására. 2 5. A Duna-Dráva-csatornának Pécsen át való létesítésére. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter egyúttal jelentette a t. Háznak, hogy tekintettel Pécs központi forgalmi jelentőségére, május 1-én új üzletvezetőséget állít föl Pécsett és a mohács—pécsi vasút adóját a jövőben Pécsett fizeti, ami a közjövedelmeknek évi 26.000 kor. való emelkedését jelenti. Kétségtelen, hogy ezen leghihetetlenebb forrásból eredő értesüléseink általános örömet fognak városszerte kelteni és hogy Siklós, mely 300.000 korona törzsrészvény megvásárlásával segített a miholjácz—pécsi vasút építésének lehetővé tételéhez, ezen áldozatért méltó kárpótlásban részesüljön, a siklósiak eltiltatnak attól, hogy bevásárlásaikat Pécsett eszközöljék, viszont minden személyszállító vonat, még a szlavóniai express is 5 percig fog ott megállni. Mohács nagyközség rendezett tanácsú város jellegét nyeri és a helyi közlekedés lebonyolítására villamos vasutat kap, mely villamos egész Báttaszékig közlekedni fog. A mohácsi polgármester nagy küldöttséget vezet Budapestre, hogy hálájukat róják le a bel- és kereskedelmi miniszter urnál. A közlekedési tervekből egyelőre köteles discretioból többet nem árulhatunk el, de hogy a vármegyében építendő vasútvonalak egész sorozata vagy 1000 kilométer hosszúságban legközelebb megépül — több, mint bizonytalan. Ki hitte volna még nemrég, hogy a holnapi napra ily kellemes hírekkel kedveskedhetünk olvasóinknak ? Közegészségügy. A tiszti főorvosokat nem sújtja le a csalódás, hogy a vármegyei tisztviselői fizetési rendezésnél nem részesültek rangbeli előléptetésben és beérik azzal, hogy a bel „Pécsi Napló“ 1904. április 1.