Pécsi Napló, 1905. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-01 / 1. szám
12 Hóviharok mindenfelé. Budapest, deczember 31. (Ered. táv.) A világ minden részéből nagy hóviharokat jelentenek. Számos tengeri hajó szerencsétlenül járt. Angliával a távirati összeköttetés megszakadt. Bécs, deczember 31. (Eredeti távirat.) Ma éjjel itt orkánszerű vihar volt. Nevezetes balesetet eddig nem jelentettek. Lemberg, deczember 31. (Eredeti táv.) Hófúvás miatt a lupkov cisnai vasúti vonal teljes forgalmát beszüntették. Salzburg, deczember 31. (Ered. táv.) Az egész éjjel heves hóvihar volt, mely épületekben és fákban nagy károkat okozott. Reggel nagy hófuvás keletkezett, mely később kisebbszerű hózivatarba ment át. Salzburg, december 31. (Eredeti táv.) A hóvihar szakadatlanul tart és veszélyezteti a járókelőket és járműveket. A rendező pályaudvaron egy készülőférben lévő épület egész homlokzata bedőlt. Megugrott csendőr-őrnagy. Konstantinápoly, decz. 31 (Eredeti táv.) A szkutari-i ügy miatt megrendszabályozott Huszni bej csendőr-őrnagy, kit elitélés végett a szaloniki utón szállítottak, megugrott őrsége kezeiből és a kszelai hegyvidékbe menekült. Itt megtalálták és hajón szállítják tovább. — Harcztéri hírek. Tokió, deczember 31. (Eredeti távirat.) A tengerészetügyi minisztérium a Szebasztopol egy tisztjének levelét közli, amely a japán hatóságok kezébe került. A levélben többek között az áll, hogy Port Arthur deczember után nem állhat ellen. Nem tudni, hogy a japánok az erősségek közepén hogyan haladnak, de előrenyomulásuknak nem lehet ellenállni. A balti hajóhad távolmaradását fájdalommal tapasztaljuk. Az ostrom szomorú vége minden nappal közeledik. A sánczok bevehetetlensége mese. Miután a 203 méteres dombot bevették, az erősség elesése elkerülhetetlen, csak a régi városrészben lehet, hosszabb ellenállást kifejteni. Nem lehet tüzelőszert szerezni és nem lehet melegedni. Lövőszert becsempészni lehetetlenség. A King Artur nevű gőzös, amelyet ostromzárral áttörtek, csak gabonát hozott. Az erősség teljesen el van szigetelve. A levél vázolja a Szebasztopol sanyarú helyzetét és úgy végződik, hogy a hajótisztek, valamint az erősség védői készek elmenni a legvégső határig, hogy becsületüket megőrizzék és elkerüljék az erősségnek kiéheztetés következtében való átadását. London, deczember 31 (Eredeti táv.) A Daily Mail jelenti Szöulból tegnapról. A napokban több politikai gyűlés volt. A nép nagyban nyugtalankodik. A politikai helyzet igen komoly. Néhány kiváló koreait ma letartóztattak. Az Ilkinhoj-társulat sok tagja kik japán barátok, Hicspei-palota közelében gyűltek össze. Zavargás keletkezett, mely közben a palotaőrségre többször rálőttek. A megsebesültek közül többnek állapota veszedelmes. A városban e miatt nagy az izgatottság. A főutakon nagy néptömeg hullámzik föl-alá, csendőrőrjárő őrök czirkálnak. A külföldiek ellen nem irányult a zavargás. London, december 31 (Ereded táv.) A Morningpust jelenti Sanghaiból. A japánok a Cane hangzalan erősség ellen való aknamunkájukat majdnem teljesen befejezték és készülődnek az erősség mellvédének légberöpítésére. A főerősség rohama valószínűleg néhány nap múlva meglesz. „Pécsi Napló“ 1945. január 1. Orosz-kínai konfliktus, Sanghaj, deczember 31. (Eredeti táv.) A kínai kormány megbízta a laptájt, hogy ragaszkodjék ahhoz, hogy az orosz konzul adja ki a kinai megölésével vádolt orosz matrózt a kinai hatóságoknak. Ha Oroszország annak a kérésnek nem tesz eleget és megsérti a semlegességet, akkor Kina az oroszokat a kinai kikötőkben nem védi meg a japánok ellen. — A kolera. Pétervár, deczember 31. (Ered. táv.) A kolera állásáról jelentik. Az oltváni kormányzóságban, ahol a kolera legerősebben pusztított, a megbetegedési esetek csökkenését állapították meg. Ugyanez mondható a többi fertőzött helyekről is. Rádospestisben az Ural vidék három kerületében 16-tól 18-ig 34-en betegedtek meg. A volodgai kormányzóságban újabb szibériai pestismegbetegedések fordultak elő. 21-től 28-ig a két kerületben 86-an betegedtek meg. Irodalom. — Iparpolitikai tévedések. (Tanulmány a magyar nemzetgazdaság köréből. Irta: Forgon Lajos dr. Budapest, Potitzerféle könyvkiadó vállalat.) A karácsony újévi könyvpiaczon kissé elkésve, de annál nagyobb érdeklődés fölkeltésére alkalmas könyv jelent meg, mely hivatva van arra, hogy a közfigyelmet a mai fölötte zavaros politikai viszonyok között is, az ország nemzetgazdasági ügyére, közelebbről pedig a megindult iparfejlesztési mozgalomra irányítsa. Miként a könyv címe is mutatja, az iparpolitika tévedéseit tárja elénk; teszi pedig ezt olyan széles alapon, olyan tárgyilagosan és az ügy részletei körül oly tájékozottsággal, hogy nem lehet eléggé figyelmébe ajánlani azoknak a köröknek, amelyek az iparfejlesztésre befolyni hivatva vannak és azoknak a hazafiaknak, akik a nemzetgazdasági kérdések iránt érdeklődnek. A mű széles alapokon indul , a gazdasági termelés fejlődésének ismertetését kezdi. Minden termelés alapja és czélja a szükséglet, ennek kielégítésére és a növekvő igények kielégítésére fejlődtek ki: a mezőgazdaság, a házi ipar, kézműipar és a gyáripar. A divat rontja az összhangot a szükséglet és a termelés között; olyan igényeket is támaszt, amelyek nem szükségletből keletkeznek. Az ily igények növelésére alkalmas a gyáripar, főleg a készletre való termelésével. A különböző gazdasági ágak továbbá, úgy a bel-, mint a külföld gazdasági tényezői között természetes összhang létesül, melynek esetleges akadályait nem növelni, hanem elhárítani van az állam hivatva. Ily természetes akadályok a távolság, közlekedési nehézségek , valamint legújabban az egyes gazdasági ágak túlzott és egyoldalú állami támogatása. Magyarország mezőgazdasági állam; a nyerstermelésnek minden természetes tényezőjével rendelkezik ; nyersterményeinek kivitelével aktív kereskedelmi mérleget és biztos gazdasági exisztenciát biztosított magának. Az ipar feltételei közül vajmi kevés van meg; veszedelmes volna a biztos alapról lelépni, hogy a bizonytalan gazdasági alapra helyezkedjünk Egészben helytelen, káros, sőt nemzetgazdaságunkra veszedelmes a túlságos iparfejlesztési politika, különösen úgy, ahogy azt a magyar állam, a többi, főleg a mezőgazdaság rovására folytatja. Minden túlzás és szélsőség veszedelmes, így sem a merkantilistáknak — akik a tőkeuralom kedvéért akarják Magyarországot iparállammá tenni, sem az agrarizmusnak , akik az ipari haladásnak a saját érdekeik túlzott védelme czéljából vetnek gátat, nincs igazuk. Magyarországon a mezőgazdaságot intenzívebbé kell tenni, az ipart pedig a mezőgazdasággal szoros kapcsolatba kell hozni a belföldi anyagok feldolgozása által. Szinte szenzációs az államsegélyek körüli eljárást ismertető rész. A vámterület kérdését nem tartja politikai, hanem kizárólag gazdasági kérdésnek; szerinte azért van az önálló vámterületnek annyi híve, mert az ország függetlenségének politikai kérdésével kapcsolatban foglalkozik vele még a törvényhozás is. Az önálló vámterületet megvalósítani nem lehet, nem szabad, mert az nemzetgazdaságunkat semmivé tenné. Legérdekesebb és egyúttal legtartalmasabb részeihez tartozik a műnek ez a fejtegetés, statisztikai számadatokkal igazolja, hogy Magyarországnak a közös vámterület föntartása gazdasági létkérdése. A továbbiak során polemizál a könyv a kereskedelmi miniszter által iparfejlesztési programmként kiadott emlékirattal. Mindenek előtt lerontja az állami iparfejlesztés elvi alapjait; kimutatja az emlékirattal szemben, hogy az iparfejlesztés a kivándorlás csökkentésére nem folytat be, hogy a mezőgazdaságnak nem érdeke az iparfejlesztés, hogy annak közgazdaságilag és a nemzetvagyonosodás szempontjából a kilátásba helyezett kedvező hatása nem fog bekövetkezhetni, állampénzügyi szempontból pedig frivolnak bélyegzi a kormány abbeli fölfogását, hogy az iparfejlesztésben az állami bevételek szaporításának eszközét tekinti. Sorra veszi azután az iparpolitikai tervezet minden egyes programmpontját, c céljához híven nem emeli ki túlságosan annak helyes intencióit és tervbe vett czélszerű intézkedéseit, bár az elitméréstől sem zárkózik el teljesen, hanem az itt is megnyilatkozó fontosabb és hatásaiban lényegesebb tévedéseit sorolja föl Kimutatja, hogy a tervezett alapon nemcsak ipart nem teremtünk, hanem a meglévőt is még jobban kockáztatjuk. Beigazolja, hogy az egsz iparfejlesztési akció rejtett, célja a gyáripar megteremtése, ezzel a kapitalizmus bevezetése Magyarországba, ami társadalmi és nemzeti veszedelmeket fog eredményezni, beigazolja, hogy a kormány a kézműipart nemcsak tönkre hagyja menni a nagy áldozatokkal járó iparfejlesztés során, hanem ez valóságos czélja is Végül arra a következtetésre jut, hogy a megkezdett utól se gyáripart nem teremtünk, se meglev® kézműiparunkat meg nem tartjuk, hanem az eredménytelen áldozatokkal még a többi gazdasági ágakat is tönkre tesszük Vagy hagyjon föl az állam az adózó polgárokat túlterhelő, eredménytelen iparpolitikával, vagy hozzon abba rendszert, lépésről-lépésre teremtse meg a magyar ipart s — bár az beláthatlan nemzetgazdasági veszedelmekkel fog járni — az állam tekintélyének megóvása czéljából, miután exponálja magát az iparfejlesztés érdekében, még a legnagyobb áldozatot is meg kell hoznia, ami nélkül soha sem lesz ipar Magyarországon ; ez az önálló vámterület. Ennek bevezetéseül és az eredmények előzetes tanulmányozására u. a. végső eszközök alkalmazását ajánlja; ezek volnának az állami és városi uton kivetett fényűzési adók a külföldi eredetű olyan árukra, amelyek itthon is jó és használható minőségben előállíttatnak. Az egész munka érdekes, világos, érthető és logikus. Megszerezhető minden könyvkereskedés útján, ára 4 korona. — Az Amatőr díszes illusztrált album januári száma, mely egyben karácsonyi ajándéka a pompás névészi fényképezési folyóiratnak, mis lent közel ötven gyönyörű kép van benne, köztük nem egy kész szenzéczió, igy a József Ágost főherczeg remek felvételei s Izabella főherczegasszony bellyei uradalmában fölvett nagy képe, melyek már szinte nem is fotográfiák, hanem festmények, olyan művészi kivitelűek Hármat ezek közül a szöveg közt, egyet melléklet gyanánt közöl Az Aisatör, míg második műmellékletül Forgách István gróf nagyméretű ligurális képet szolgál. Egyéb illusztrácziói is meglepetésszámba mennek , így Esterházy Mihály gróf, Junga Sebő százados, Szilárd Béla dr., Freund Zoltán, Révész Zoltán, Prokop Károly (Bécs), Pálfy Mór dr., K. Lippich Elek dr. Móricz Aladár dr., Hruska Gyula, Raabe Gusztáv Adolf, Marschall János dr. Papp Gusztáv dr., Müller A. Bertalan képei, valamint Kohlman Artúr dr. szerkesztő modern Madonnája. Szövegrésze