Pécsi Napló, 1905. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1905-02-16 / 39. szám

1905. február 16. protestált ez már, a feldühösödött támadók verték agyba főbe és mikor bevert fejjel, összetört tagokkal hagyták ott, akkor vették észre, hogy hiszen ők sajnálatosan tévedtek, ellenség helyett barátot ütöttek. Meg is egyeztek, miként fogják jóvá tenni a hibát, bepanaszolták — Pallért, mert hogy igazság szerint őt illették volna az ütlegek. — Jour- és felszolgáló-tálc­ák, likőr készletek, asztali állványok, bor és sör készletek, czukor-dobozok és mindennemű ezüst és kinaezüst disz- és használati tár­gyak a legjutányosabban Schönwald Imre ékszerésznél Pécsett, Király utcza 15.­ ­---------------------------------------------------• Színház és művészet.­ Nyolca éves hegedűművész a színházban. Csodásan tüneményes jelenség híre járta be az elmúlt esztendőkben a világ­sajtót. Egy aprócska, most 8 esztendős gye­rek ragadta magával a műértő közönséget csodásan szép hegedű­játékával. Ez a gyer­mekművész, Kauttmann Pál e hó 18. és 19 én Pécsett is fel fog lépni a színházban. — Kauttman magyar gyermek, Debreczen­­ben született 1896. julius 14 én. Atyja uni­verzális zeneművész volt. Alig van hangszer a világon, melyet nem kezelt volna nagy ügyességgel. A gyermek 37­ esztendős volt, mikor először adott önálló hangversenyt. Ezidőtől fogva kezdődik az ő diadalmas kör­útja. Bécsben, Berlinben, Kölnben, Ham­burgban, Drezdában, Prágában és Olasz­ország minden nagyobb városában fényes sikerrel járt vállalkozása. A kis Pál még alig nőtt ki a föld alól, miért is nem cso­dálható, ha csak úgynevezett V. hegedűn játszik. Eddig már 12 kitüntetést kapott. Szombati pécsi hangversenyének mű­sora a következő: I. Hangverseny darab, Somnambula opera motí­vumaiból, Antoniettétől. II. VII. Hangverseny Bennettől. III. Anetta Beumertől. IV. Magyar rhapsodia, Hausertől A kis Paganini hangversenyével szom­baton a „Takarodó“, vasárnap este a „Furcsa gondolat“ kerül színre uj betanulással. A mérsékelten fölemelt helyárak a következők: páholy 12 korona, erkély I. sor 3 korona, a többi sor 1 kor. 50 fill., zsöllé első sor 3 korona, a többi sor 2 kor. 60 fillér, támlás­szék 2 korona, a többi helyárak rendesek. Jegyeket mindkét estére már a mai naptól kezdve lehet előre váltani. Itt említjük meg, hogy tekintettel a kereskedelmi ifjúság szom­bati estélyére, mely 9 órakor veszi kezdetét, a szombati előadás 7 órakor kezdődik és így 9 órára már befejezést nyer. — Lady Windermere legyezője. Szegény Wilde Oszkár ! Erkölcsi megtévelye­­dése börtönbe juttatta, melyből kiszabadítva aránylag még fiatalon sírba szállt, és halála után rehabilitálták. Elismerték róla, hogy Anglia egyik legkiválóbb szelleme és akinek nevét szalonokban nem­ volt szabad említeni, most úgy csodálják ötleteit, akár Sardout vagy Dumast, a legszellemesebb francziákat. Ma megismertük egyik kiváló alkotását, Lady Windermere legyezőjét, melyet a Nemzeti Színházban Jászay Mari fenséges művészete juttatott rendkívüli sikerhez és vendégsze­replése nélkül talán még jó ideig várhattunk volna, amíg hozzánk is megtalálja az utat. Sajnos, színművek után nem igen kapkod­nak, mert nem kapkodhatnak a vidéki szín­igazgatók, akik nem csak a művészet apos­­tolai, hanem egyúttal üzletemberek is, pedig milyen más szellemi élvezetet nyújt az ilyen színmű, mint a silány színpadi patika, mely megtölti a színházi pénztárt. Ritka angol színműíró irt olyan drámát, mint a­milyet ma megismerhettünk. Egy eltévelyedett anyá­ról szól a cselekmény, aki ismeretlenül meg­menti leányát hasonló eltévelyedéstől, a sze­rencsétlen élettől. Jászay játszotta azt a meg­tévedt, félreismert anyát, annyi művészettel és bámulatra méltó részletekkel, amilyeneket csakis Jászay Mari produkálhat. Minden egyes jeleneténél az élet teljéből merített, így élethű alakítást kaptunk és a közönség egész este egyéniségének varázslata alatt állott. Honnét vegye az ember azt a sok jelzőt, mely alkal­mas lenne az­­ ő művészetének megfelelő méltatására. Állapítsuk meg tehát röviden, hogy grandiózus ezen alakítása és talán ér­dekelni fogja­­hölgyközönségünket, mely fo­gékony a külsőségek iránt, hogy Windermere estélyén a nagy Napóleon nejének, Mária Lujzának tulajdonát képezett ruhában jön a színre, mely csaknem 100 éves és csak némi átalakításra szorult, hogy káprázatos elegancziájával beleilleszkedjék egy előkelő angol szalon estélyének toilettjei keretében. Az egész előadáson meglátszott nagy vendégünk simító keze és hatása. Jeskó Ariadne a czímszerepben valóban szép alakí­tást nyújtott és pazar ruhái is kényes ízlésről tanúskodnak. II. Takács Jolán, (Bervick her­­czegnő), Szilasi Juliska, Hidvéginé kisebb szerepeikben, Fekete Mihály, Hídvégi Ernő és Farkas Béla elismerésre méltó igyekezetet árulták el, hogy méltók legyenek a nagy­asszonyhoz, aki, sajnos, holnap már búcsúzik a pécsi közönségtől, mert kötelessége Buda­pestre szólítja. — Dr. Kaufzmann Pál. „Pécsi Napló. Távirataink. A politikai helyzet. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, február 15. A tegnapi bizalmas értekezleten, mely dűlőre vitte a Ház megnyitásának kérdését, szóba került az is, hogy ki is legyen az, akit az egész ellenzék, de még az alakítandó kormány egységes bizalmából a­ Ház elnöki székébe lehetne ültetni? Első­sorban azon vitatkoztak, hogy az elnök melyik pártból való legyen. Ezen a kérdésen hamar túlestek. Miután a függet­lenségi párt ezidőszerint az ország legna­gyobb pártja, természetes, hogy az elnöknek az ő soraiból kell kikerülni. Ez annál fon­tosabb és szükségesebb, mert a Ház meg­nyitásakor az országnak jóformán kormánya sem lesz és igy a házelnök személye lesz a jövő alakulásokkal szemben a magyar nép­akarat kifejezése. Most már a személy válo­gatásra kerül a sor. Három név vetődött fel: Gulner Gyuláé, Justh Gyuláé és gróf Apponyi Alberté. Az elsőben nem tudtak megállapodni, mert némelyek azt vallották, hogy a függetlenségi párt adjon nézeténe­k nyomatékos kifejezést és ültessen olyan fér­fiút az elnöki székbe, aki mindig független­ségi volt és nemcsak hetek óta a párt tagja. Ilyenformán Just Gyula került szóba, de ő tudvalevőleg az esetleges koalíc­iós kabinet egyik miniszterjelöltje és miután túl sok olyan ember nincs a pártban, akit az összes pár­tok rokonszenvvel látnának a miniszteri szék­ben, azt a jelöltséget is elejtették. Most jött szóba gróf Apponyi Albert és ezzel a név­vel szemben elnémult minden ellenvetés és egyhangú lelkesedéssel fogadták a jelölést. Budapest, február 15. A válság eddigi eseményei mérlegelé­sére gyűlt össze ma délelőtt Kossuth Ferencz elnöklete alatt az ellenzék vezérbizottsága. Az ülés hivatva volt arra, hogy a Kossuth bécsi audiencziája után újból fixírozza az ellenzék álláspontját s igy nagy volt iránta az érdeklődés. Az ülés Kossuth Ferencz jelentésével kezdődött. Eközben érkezett meg Andrássy Gyula gróf, aki ott is maradt az értekezlet végéig. Az értekezlet két óra hosszat tartott és egy órakor végződött. Nagy és feszült érdeklődéssel hallgatták meg Kossuth jelen­tését, amelyhez több hozzászólás esett. Az értekezlet ugyan bizalmas volt, de annyi kiszivárgott hogy az ellentétek nagy­jában elsimultak, úgy hogy Andrássy Gyula gróf bécsi utazása szükségtelenné is vált az országgyűlés megnyitása előtt. A bizott­ság körvonalazta álláspontját azokhoz a kívánságokhoz képest, melyek Kossuth és Andrássy megbeszélése alapján a kibonta­kozás alapjául szolgálhatnak. A bizottság megállapodása alapján bizo­nyos, hogy a Ház e hó 17-én megtartandó ülésén Madarász József korelnök elnököl, aki valószínűleg meg is teszi a november 18 iki események dolgában az enuncziáczióját. A bizottságok közül a gazdasági, mentelmi, összeférhetetlenségi és állandó igazoló­bizott­­ság alakul meg. Az első ülésen sem trón­beszéd, sem királyi biztos nem lesz, hanem királyi kézirattal nyitják meg. A megalaku­lás után a Ház határozott időre napolja el magát. A bizottság foglalkozott a személyi kér­désekkel is, melyekben szintén megállapo­dásokra jutott. Budapest, február 15. Wekerle Sándor és Széll Kálmán ma este megkapták a meghívóleveleket a legfelsőbb kihallgatásra Bécsbe. A felség holnap délelőtt fogja mindkettőt­­fogadni. Képviselőválasztás: Miskolcz, február 15. (Eredeti távirat) A borsodmegyei Szempczen Dessewfy Emil gróf disszidens jelölt visszalépése folytán Csizmadia Ferencz nagyszombati főgym­­nasiumi tanárt néppárti programmal egy­hangúlag megválasztották. Lemondott főispánok. Budapest, február 15. (Eredeti táv.) A hivatalos lap holnapi száma hozza Kállay Albert szegedi és Mikó Bálint csikmegyei főispánnak felmentését. Nagy tűz egy kötélgyárban. Budapest, február 15. (Eredeti távirat.) A Koppány­ utcza 7. szám alatti Kranz és Társa-féle kötélgyárban ma reggel fél négy órakor eddig ki nem derített okból tűz támadt, amely az egyik áruval megrakott műhely­­raktárt elhamvasztotta. A tűz, amelyet Bauer István házmester vett észre, akit a szobájába behatoló fojtó füst tett figyelmessé, a nagy gyárépület balszárnyán lévő műhelyraktár .

Next