Pécsi Napló, 1905. március (14. évfolyam, 50-75. szám)

1905-03-01 / 50. szám

XIV. évfolyam. Szerda, 1905. márczius 1. 50. (3988 ) PÉCSI NAPLÓ serkesztőség: Munkácsy Mihály-utcza 25. Telefon IUD. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal és éjjeli szerk.: Rostivkitz :2 Telefon­­27. Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor­negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér PROJECTOGRAF —..... — a­­ ............... 241 K „Hungária“ kávéház és sörözőben. Ma teljesen új műsor: Utazás a lehetetlenségbe. — Hamis kártyások a berlin-párisi express vonaton. — Egy goron­da utas. — Danieff nővérek, a világ leghíresebb akrobatái stb. stb — Szabad bemenet. ^Elsőrangú zenekar hangversenye.^. S kávész megnyitás. Van szerencsénk a nagyérdemű közönség­gel tudatni, hogy a „Központi" kávéház (Löwy palota) ma szerdán ifj. Korodi Gyula közkedvelt zenekarának közreműködésével tartja megnyitó estéjét.S,ives p‘r‘"* 259 gást kérnek a „Központi“ kávéház tulajdonosai. A nemzetiségi képviselők az országgyűlésen. Pécs, február 28. A képviselőház egyik legújabb párt­járól, a szövetkezett nemzetiségi képvise­lők pártja életéből eddig meglehetősen kevés jutott nyilvánosságra. A ne­m­zeti­­ségi párt működése első idejének neve­zetesebb mozzanatairól aradi román forrásból a következő informác­iót kaptuk: Immár kétségtelen, hogy az aktivitás program­ján megalakult nemzetiségi kép­viselők intenzívebb és a nemzetiségi kér­dések keretén kívül eső dolgokban is­­jelentősebb működést fognak kifejteni, mint a régi román és a régi tót kép­viselők. Erre mutat, hogy a nemzetiségi képviselők részt akarnak venni a kép­viselőház bizottságainak működésében, a­melyekben előreláthatóan helyet is kap­nak. A szövetkezett ellenzék, a­mely kü­lönben a legnagyobb előzékenységgel viseltetik a nemzetiségi képviselők iránt, a leghatározottabban kijelentette, hogy egyes bizottságokban egy-egy helyet tart fenn a nemzetiségi pártnak. Volt valami külső hatása is ennek az ígéretnek, még­pedig az elnökválasztásnál. Az elnökvá­lasztásnál tudvalévően kilencz fehér sza­vazó­lap adatott le. Ezek a nemzetiségi képviselők szavazólapjai voltak, a­kiket ugyan semmi ellenszenv sem választ el Justh Gyula személyétől, sőt mint a Ház többi ellenzéki pártjai, ők is örömmel látják Justhot az elnöki széken, de mi­után semmi közösség nem fűzte őket össze, demonstrálták ezzel semlegességü­ket. Az el­nök­választás és az alelnökök megválasztása között történt, hogy a nép­párt és a disszidensek egyes tagjai a nemzetiségi képviselőkkel beszédbe el­egyedvén, kilátásba helyezték nekik a bizottságokban való képviseletet. Ez arra indította a nemzetiségi képviselőket, hogy az alelnökválasztásnál már az ellenzék jelöltjeire szavazzanak. A nemzetiségi­ pártnak állandó klub­­helyisége még nincs. A pártnak tíz (és nem tizenegy) tagja van, nyolc­ román, egy szerb és egy tót. A pártértekezletek hivatalos nyelve a magyar. A párt programmja még nincs megál­lapítva. Ez későbbi tanácskozások hiva­tása lesz. Annyi valószínű, hogy a régi román nemzetiségi program­­ból el fog­ják ejteni Erdély önállóságának kér­dését s remélik, hogy ezzel a magyar pártok előtt is kedvezőbb színben fog­nak állani. A párt tagjai sokban fognak törekedni arra, hogy az eddig táplált balvélemények, mintha a nemzetiségiek Romániával akár politikai, akár kulturá­lis összeköttetést tartanának fenn, telje­sen eloszlassana­k A párt egy tekintélyes tagja így nyilatkozott: — Ha valaki ilyet próbálna, én lennék az első, aki tiltakoznék ellene. A párt, miután maga a programm még nincs megállapítva, az aktuális po­litikai kérdésekben nem foglalhatott ál­lást, így bizonytalan még a nemzetisé­giek álláspontja a mostani krízis egyik ütköző­pontja,, az önálló vámterület dol­gában. A nemzetiségi képviselők e te­kintetben úgy fogják föl hivatásukat és helyzetüket, hogy ők egy legnagyobb­részt kisgazdákból és földmivelőkből álló néposztály képviselői s a vámkérdés kö­rül azt kell mérlegelniük, hogy ezen gaz­dasági osztálynak előnyeivel vagy hát­rányaival járna-e az önálló gazdasági berendezkedés. A nemzetiségi párt erre kiküldendő tagjával tanulmányoztatni fogja e kérdést s miután rejtett érdekek vagy hatalmi ábrándok a pártot nem vezetik, egyedül a tapasztalat lesz az irányadó a párt állásfoglalásánál. Ami a Berzeviczy-féle népoktatási reformot illeti, az már bizonyos, hogy az előtérbe tolult nagyszámú sürgős törvényhozási teendők, mint a választói reform, a kereskedelmi szerződések dolga és főként a vámszövetség problémája által az igen hosszú időre félretétetett, de a nemzetiségi párt bízik abban, hogy a következő kormány azt egészen el fogja ejteni. A­mennyiben azonban mégis na­pirendre tűzetnék, a párt minden meg­engedett módon fog küzdeni ellene, sőt a törvény elfogadása és szentesítése ese­tén — ezt nem habozik nyíltan hir­detni — agitácziójával meg fogja aka­dályozni, hogy az végrehajtassék. Az azonban merőben téves állítás, mintha a románok aktivitásának egyedüli indoka a Berzeviczy-féle javaslat lett volna. Miután a horvátok most külön po­litikai csoportot alkotnak s miután lé­nyegében ez is nemzetiségi párt, egyes nemzetiségi képviselőkhöz némelyek azt a kérdést intézték, hogy lehetséges-e a horvátok és nemzetiségiek között vala­mely közeledés. Ez — amint értesü­lünk — teljesen ki van zárva, már a horvát képviselők által képviselt közjogi helyzet miatt is. A horvátok különben egész más programmot képviselnek s valószínű, hogy a megalakulandó új kormánynyal szemben nem is fognak ellenzéki álláspontot elfoglalni. A nem­zetiségiek, akik minden tekintetben ki akarják domborítani ellenzéki jellegüket, nem is gondolnak a horvátokhoz való közeledésre. Ami végül azt illeti, hogy a szabad­­elvű párt román nemzetiségű tagjai közül sokan csatlakozni fognak a nemzetiségi párthoz, tény, hogy ez a kérdés önként fölmerült, de még egyáltalán semminő tárgyalások nem folynak. Valószínűnek látszik, hogy amennyiben a szabadelvű párt ellenzékbe megy át, a román sza­badelvűek egy része a nemzetiségi párt­hoz fog csatlakozni, mert más részét, régi személyi ellentétek választják el a nemzetiségi párt tagjaitól, így hangzik a nemzetiségi forrás je­lentése. Magyar politikai szempontból bizonyára lehetne hozzászólni, de két­ségtelen, hogy érdekesen bontakozik ki belőle a ma még erősen homályban levő nemzetiségi párt törekvéseinek képe. — A mohácsi villamos telep fölavatása. — A „Pécsi Napló" saját tudósítójától. — Mohács, február 28. Mohács nagyközség valóságos ünnep­napja volt a vasárnap, amikor az egész lakosság lelkes részvétele mellett fölavatták az uj villamos telepet, mely néhány hét óta már eredményesen működik, világosságot terjesztve az utczákon és házakban egyaránt és mely egy csapással megváltoztatta Baranya vármegye ezen legnagyobb, de csakis az utolsó évtizedben városi mezt öltő nagyköz­ségének esti képét. A telepet a Ganz-gyár rendezte be és a munkálatokat az ünnepélyes átvétel előtt Hollós József kereset. miniszteri kiküldött felülvizsgálta és átvételre alkalmas­nak találta. Az ünnepséget Jahoda Ede, Mohács birájának beszéde vezette be, aki Mohács nagyközség képviseletében átvette a

Next