Pécsi Napló, 1905. március (14. évfolyam, 50-75. szám)

1905-03-02 / 51. szám

t követelnek. A vidékről szerdán reggel Kapos­várra jött munkásokat néhányan megaka­dályozták a dologba állásban, de összeütkö­zés nem volt. Nagyszámú csendőrség, rend­őrség és katonaság volt ma délelőtt a sztrájk tanyán, de azok közbelépésére nem volt szükség, mert a sztrájkolók a legnagyobb rendben várják a fejleményeket. — Meg akarta ölni apját. Rut do­log az egyenetlenkedés apa és fiú között, mert a legtermészetesebb szeretetet bolygatja meg. Sokkal visszataszítóbb ez még akkor, ha oly öreg, nyomorék az apa, mint Nagy­réti János mecsekszabolcsi lakos. Már 73 éves aggastyán, lábára teljesen nyomorék, menni is alig tud. Fia, József azonban nem jó szemmel nézett apjára s mindenáron el akarta pusztítani. A napokban az udvaron nekitámadott, feldöntötte, mire az öreg a szobába vánszorgott és betámasztotta az aj­tót. Fia azonban avval a kiabálással: „meg­állj, meghalsz,“ bedöntötte az ajtót és egy bottal úgy halántékon ütötte apját, hogy ez menten eszméletét vesztve, esett össze. A csendőrök — mint tudósítónk írja — rögtön a tett színhelyére mentek és a gonoszlelkű gyermeket vallatni kezdték. Tagadott kez­detben mindent, nem ismerte el, hogy ő ütötte volna meg apját, később azonban be­vallotta, hogy ittas állapotban követte el tettét. Az eljárást ellene sürgősen megindí­tották, mert félő, hogy a kötekedő, vesze­kedő Nagypeti József tényleg megvalósítja tervét és agyonüti apját. — Körözött tolvajok. Még a múlt hó 26-én történt, hogy Kelemen Lajos sellyei lakos szobájának zárt ajtaját betörték és on­nét pénzét, kilopták. A tettesek oly ügyesen végezték munkájukat, hogy semmi nyom nem maradt utánuk, melynek alapján kilé­tükre vonatkozólag még csak gyanú is éb­redhetett volna, így az eddigi vizsgálat nem is vezetett eredményre, miért is a pécsi csend­őrparancsnokság elrendelte a tolvajok körö­zését.­­ A kettéharapott fül, Kovács Gergely napszámos ma kora reggel ketté­szelt füllel ment panaszra a rendőrséghez. Egy szangvinikus talián követte el rajta a csúfságot, hogy ketté harapta a fülét. Kovács Gergely a Pálya­ utczában egy házban lakik Firotti József olasz téglagyári munkással, aki a felesége megkérdezése nélkül bevitte saját lakásába az ő mosóteknőjüket s mikor ezt visszakövetelték tőle, Firotti még sérte­getni kezdte őket. A szóvitából verekedés lett és ezen közben Firotti kettéharapta Kovács bal fülét. Kovács fülét a kórházban összevarták. Firottit a rendőrség letartóztatta, mert a talián ép hétfőre tervezte, hogy visszautazik hazájába. — Vegyészeti szakvizsgálatok. A belügyminiszter leiratot intézett a székesfő­város hatóságához a vegyészeti vizsgáló­laboratóriumoknak egészségügyi szakvizsgá­latokra való feljogosítása tárgyában. Tisza István gróf miniszterelnök, mint belügymi­niszter, elmondta leiratában, hogy a hiva­tali elődei a közrendeleteikben vegyész-szak­értőket ajánlottak a törvényhatóság figyel­mébe, akik a közigazgatási szempontból szükséges vegyi vizsgálatok czéljára kellőleg fölszerelt laboratóriummal rendelkeznek s egyébként is megbízhatók. Később pedig, a m. kir. vegyészeti kísérleti állomások területi illetékességi beosztásának és díjjegyzékének megküldése mellett, arról értesítették a ható­ságot, hogy ha a területén, az egészségügyi szolgálatok körében valamely vegyi vagy mikroszkópi vizsgálat szakszerű teljesítése szükséges, a területileg illetékes m. kir. ve­gyészeti kísérleti állomáshoz fordulhat. Mint­hogy ezeknek a vizsgálatoknak a szükséges­sége újabban egyre gyakrabban fordul elő , minthogy az utóbbi években hatóságok, szak­egyesületek és magánosok is rendeztek be vegyészeti laboratóriumot, szükségesnek tartja a miniszter, hogy a hatóságot tájékoztassa arról, hogy a m. kir. vegyészeti kísérleti állomásokon kívül, (a­melyekhez a fiumei intézet is járul), melyek azok a laboratóriu­mok, a­melyek egészségügyi vizsgálatok tel­jesítésére jogosítással bírnak. Ezek a követ­kezők : Budapest székesfőváros vegyészeti és élelmiszer vizsgáló intézete; a délmagyar­­országi természettudományi társulat vegyé­szeti vizsgáló állomása, Temesvárt; Neu­mann Zsigmond dr. kir. keresk. és váltó törvényszéki hites vegyész laboratóriuma, Budapesten; Reichenhau­er Kálmán dr. tanár, rendőrségi vegyész laboratóriuma, Buda­pesten ; Scholz Lajos városi vegyész labora­tóriuma, Kaposvár; Skoff Ferencz tanár laboratóriuma, Pécs; Szeged szab. kir. vá­ros vegyészeti vizsgáló állomása; Szilágyi Gyula dr. műegyetemi­­ magántanár, hites vegyész laboratóriuma, Budapest; Szilász Jakab dr hites vegyész laboratóriuma, Buda­pest ; Telkin János dr. hites vegyész labora­tóriuma, Budapest. A miniszter tudatja, hogy az egészségügyi szakvizsgálatokért fölszámít­ható díjaknak megegyezőknek kell lenniök a m. kir. vegyészeti kísérleti állomások díj­tételeivel. Ettől különbözők a dijak a mező­­gazdasági, ipari, bányászati stb. vonatkozású vizsgálatoknál lévők. — A teljes nyugdíj 35 szolgálati év után. Az osztrák pénzügyminisztérium­ban lázas sietséggel dolgoznak egy törvény­javaslaton, melynek c­élja az, hogy az állam­­hivatalnokok teljes nyugdíjjogosultsága nem a betöltött 40, hanem­ 35 ik szolgálati év után következnék be Az elmú­t három évben az ottani hivatalnokok testületileg és szerveze­teik, utján ez ügyben többszörös kérvényt nyújtottak be a kormányhoz és ennek tu­dandó be, hogy a kormány ezen óhaj telje­sítésén fáradozik. Igen jellemzi a tervezetnek számítási alapja, mert kiindulási pontját az képezi, hogy a tényleges szolgálatban élve­zett pótlékok a nyugdíj összegének megálla­pitásánál számításba nem jönnek és hogy ezen nyitás költségeit maguk a hivatalno­kok és nem az álllam­ viseli, amennyiben az eddig fizetett 3% nyudijilleték 38/io°/»-ra lenne felemelve. Tanítók és csendőrök nyug­­dijhatára már a betöltött 30 ik szolgálati év lett. — Nem kell a szénkénegraktár. Bátaszék község elöljárósága bejelentette, hogy a földmivelésügyi miniszter által, a községben felállítani szándékolt szénkéneg­­raktárra nincs szükségük, mert a szénkéneg­­gel fenntartott régi szőlők kipusztulnak és a hazai szőlőt már nem ültetik. Helyes. Ide azzal a szénkénegraktárral Pécsre! Itt arra nagy szükség van, legalább nem eshetik meg ismételten, hogy elfogy a készlet épen akkor, mikor arra leginkább lenne szükség! — Tolvaj spec­ialista. Ilyen is van már. Eddig a tolvajok mindent elloptak, a­mi a kezük ügyébe került, az lévén az elvük, hogy a mit a két szemük meglát, a tiz kör­mük ott nem hagyja. Ma már a tolvajlás terén is vannak speczialisták, a kik csak bi­zonyos szakmában dolgoznak s mindig csak egyfélét lopnak, így például Pécsett pár év óta a bérházak padlásain kiterített fehérne­­müeket lopkodják s ezek közül is csak a férfiingeket. A rendőrség nagy gonddal ke­resi a szaktolvajokat, de eddig még nem si­került őket kézrekeríteni. Az irgalmasok bér­ Házában már másodszor történt ilyen szak­szerű lopás. A férfiingeket kiválogatják s a többi fehérneműt érintetlenül hagyják. Ez is haladás. Elvégre a kor szelleme mindig újí­tásokkal áll elő. — Szőllőkarók eladása. A városi erdőnek „Loóri“ vágásterületén előállított 2975 drb és a „Nagymélyvölgyi“ vágásterü­letén előállított mintegy 20,000 drb. szőlő­karónak eladása czéljából márczius hó 7 én délelőtt 9 órakor a Nagymélyvölgyi vágásterü­leten árverés lesz, melyre ezen után hívjuk föl az érdeklődők figyelmét. — Tolvaj a meszesgödörben. Meg­lehetősen tragikomikus helyzetbe jutott az éjjel Dédi Lajos csavargó, a­kinek már több ízben akadt dolga a rendőrséggel. Gédi az éjjel Molnár Antal kálvária-utczai lakásának padlásán garázdálkodott, honnan egy nagy csomó fehérneműt lopott le a szárító kötélről. Gédi zsákmányával a házból a kerten át igyekezett kijutni, de a sötétben eltévedt és a kertben belebukott a meszesgödörbe. A gödörben derékig elmerült Gédi az oltott mészben s mert attól félt, hogy teljesen el­merül, nagy ijedségében segítségért kezdett kiabálni. A verembe jutott betörőt kisegítet­ték veszedelmes helyzetéből és átadták a rendőrségnek. — Szétrobbant kályha. Végzetes sze­­rencsétlenség történt tegnap Bognár Mátyás házánál, a gyüdi szőlőhegyen. Bognárné tü­­­­­zet igyekezett rakni a szoba kis kályhájában , és ahogy papirost keresgélt a szekrény fiók­jában, valahogy kezébe került az az újság­papír-csomó, melyben férje egy negyed kilogramm puskaport rejtegetett. Alighogy Bognárné meggyújtotta a papírt, a puskapor felrobbant és szétvetette a kis kályhát. A puskapor kicsapó lángja a felismerhetetlen­ségig összeégette a szerencsétlen asszony arc­át, a levegőbe röpült kályha egyik vas szilánkja pedig az alsó álkapcsán sértette meg őt súlyosan. Bognárnét életveszélyes sérülésével behozták Pécsre a kórházba. — Az „Altonia“ után a „Slavonia.“ Kétségbeejtő az a szomorú népvándorlás, a­­­­mely Fiumén át veszi útját a tengerentúlra, Amerikába. Az ország minden részéből ezré­vel özönlenek oda a szegény, jobb sorsra ér­­­demes emberek, hogy családjaikkal kivándo­roljanak egy jobbnak remélt új világba. Az „Altonia" kivándorlási hajó, amely kedden hagyta el a fiumei kikötőt 1493 felnőtt ki­vándorlóval, 46 gyermekkel és 9 csecsemő­vel indult el hosszú útjára. Alig, hogy ez a gőzös útrakelt, már megérkezett Amerikából a „Slavonia“ kivándorlási hajó, a­mely szín­tén több mint 1500 lelket fog elvinni tőlünk.­­ Ha ez így megy tovább, rövidesen több ma­gyar lesz Amerikában, mint Magyarországon. — Háztulajdonosok és lakók, kik az egész- ' ségtelen árnyékszékektől megszabadulni akarnak és helyette szag- és huzatmenteset beszerezni óhajtanak, ne mulasszák el Francz Ottó Bodenback 107. czimen árjegyzéket kérni a világhírű „H y g­­ e a* köklezettről. Ezen felülmúlhatatlan szabadalma­zott köklezett minden árnyékszékre alkalmazható víz­öblítés vagy a nélkül használható. Legjobb védelmet nyújtja meghűlés és az általa származó betegségek ellen. Bővebb részletek lapunk hirdetései között talál­hatók. „Pécsi Napló“ 1905. márczius 2. Színház és művészet. Opria Valéria hangversenye. A pécsi Nemzeti kaszinó nagy­terme ma este együtt látta városunk legszebb kö­zönségét, mely egybegyűlt, hogy hódolattal adózzon Opris Valériának, ennek az immár hivatott hegedűművésznőnek, akiről immár el kell ismerni mindenkinek, aki némelyest ért a hegedüjátékhoz, hogy nem bókolunk a kisasszonynak, amikor a hangversenytermek­ből ismert legjelesebb hegedű művésznők so­­­­rában is előkelő helyre sorozzuk. Ha miénk nem volna ez a művészi lelkületű, igazi talentumos leány, még többet is mernénk mondani, azt t. i., hogy a hegedűsnők között messze kimagaslik, de talán részrehajlással vádolnának a távol állók, de csak azok, akik mostanában, kiforrott, bensőségteljes művé­szetében még nem hallották, így beér­jük szerényen avval, hogy arra buzdít­suk menjen külföldre, ahol értéke sze­rint becsülik meg ezt a művészetet és szerez­zen dicsőséget önmagának és ezzel Pécs városának, melyet ma esti hangversenyével olyan mámoros hangulatba ringatott, amint arra csakis a zeneművészet választottjai képesek. Emlékezünk arra, amikor ezelőtt 8 év­vel először hallottuk. Fényes tehetségnek mondottam már akkor. Ez élénken nyúlt a vonóhoz, de teknikája már akkor is teljes elismerésre méltó volt. Pedig csak itthon tanult és talentumával fölülmúlta csakhamar mesterét. Azután Hubay tanítványa lett. Ismét hallottuk és most már oly fejlettséget mutatott teknikája, hogy azzal méltán keltett csudálatot. Kápráztatott már akkor futamai-

Next