Pécsi Napló, 1905. március (14. évfolyam, 50-75. szám)

1905-03-02 / 51. szám

1905. márczius 2 val, érzelmes játékával, de nélkülöztük még a szívet, az érzelem ébredését, mely nélkül már nagy hegedűművészeket is hallottunk és­­ azután jött Ysaye godini iskolája, ahova mint kegyhelyre járnak a tanítványok, hogy a­­ nagy belga mester művészetének egy su­gara fölmelegítse őket. És amióta a belga­­ mesternél járt, ma este játszott ismét nyil­­­­­ánosan, szűkebb otthonában Amikor ma esti fényes és őszinte, mély sikeréről számo­­­­lunk be, kell, hogy elismeréssel adózzunk a mesternek, aki mint Pygmaleo életet lehelt Galatheába, életre keltette Opris Valériában­­ azt, ami eddig csak szunnyadót benne, a­­ szívet és kápráztasson el bármily mérvben­­ az utazó művészek tűzijátékra emlékeztető ,­­ őrületes táncra a húrokon, többre becsüljük, amikor a művész megkapja hallgatója lelkét, magával ragadja a művészetek eszmei légkö­rébe, elvezet a szebb, az álmok világába és­­ mennél küzdelmesebb, borzongósabb az élet idelent a földön, annál inkább kívánkozunk le ezen álomvilágba, mert maholnap csak ott­­ találhatjuk meg azt, ami igazán szép és fön­­­­séges és magasztos. Egyike a legérdekesebb leánytipusoknak Opris Valéria. Bár jótékony czélok szolgála­tában gyakorta állt már a pécsi közönség előtt, halaványnyá tette az elfogultság. És a katonazenekar belekezdett Vieuextemps V.­­ versenyművének bevezető részébe. Pontosan belevág hegedűjével és amint az első hango­­■' kát kicsalta hegedűjéből, lassan kipirul az arca és feledve van a közönség, feledve a hely, a­hol játszik és elméjének minden por­­of­ezikáját lefoglalja a zenemű, melyet ját­­­­szik és az ütemek, hogy egy gondolat eltérés ne legyen a zenekar és saját , játéka között. És csakhamar csudás hang hatol a hallgatók felé. Édes, lágy hang, amilyet tőle azelőtt nem hallottunk. Nem csak játsza és játszva győzi le a kompozí­­c­ió akadályait, nehézségeit, hanem értel­mezi azt és érett művészetével valódi élve­­■­zetet szerez hozzáértő és laikusnak egyaránt. Zúg a taps, mikor befejezi a játékot és lel­kes taps fogadja ismét, amikor Wieniawsky Faust-ábrándjának eljátszásába kezd, mely ép oly hálás, mint nehéz feladatot ró a mű­vészre. Aki ott tart, ahol Opris Valéria, az nem ismer már technikai nehézséget és egész figyelmét az interpretácziónak szentelheti. Pompásan játszotta az ábrándot és a zenei gourmandokat lekötelezte, amikor program­­mon kívül eljátszotta még Bach bá­jos Airjét is. Első nagy mestere, Hu­­bay Jenő iránt, mint hogy csárda-jelene­teiből a Hullámzó Balatont vette föl mű­sorába és ezzel, valamint a többi ráadás­sal mutatta meg, hogy bármily mérvben nemzetközi is a művészet, magyar leány csak magyar marad és a magyar motimmo­­kat idegen náczió művésze úgy ki nem hozza a hegedűből, mint a magyar és Opris Valéria franczia légkörben is magyar leány maradt. Tűz volt ebben a játékban, nemes fenség és jogos, indokolt volt az a szeretet, melylyel elhalmozták ismerősök és távolál­lók, akiknek nagy gyönyörűséget szerzett ma Opris kisasszony. Elhalmozták a lelkes taps mellett az elismerés külső jeleivel is. A hangverseny rendezősége illatos virágcsok­rot, a pécsi posta és távirda igazgató­ság és hivatal tisztikara pedig ezüstkoszorúval adózott a művésznőnek, akire bármely sike­rek is várjanak művészi pályafutásán, a mai est diadaláról ő maga sem fog egyhamar megfeledkezhetni. Minden egyes zeneszámot az 52. gyal.­ezred zenekara kísérte Scharf Károly kar­mester vezetése mellett. Diskrét és pontos volt a kíséret, de a hegedűszámok között a zenekar önállóan is három előkelő zene­számot játszott, melyeknek kiválasztása ennek a kiváló karmesternek finom zenei ízlését dicsérte. Különösen Gioconde opera ballet zenéje tetszett a közönségnek, mely ritkán jut ily színvonalon álló hangverseny­hez. A művésznő iránt való rendkívüli érdek­lődés jele, hogy idegenek is szép számmal jöttek el a hangversenyre, még messze távol­ból is. Bizonyos, hogy meg is érdemelte a fáradságot. — Louie. Kedves ismerős, bájos kis művésznő vendégszerepeit ma este színhá­zunkban, a mi felejthetetlen Komlóssy Ilon­kánk, aki az ő megennivaló édességével, mindenkit megnyerő varázsával hódította meg közönségünket, a­kire a jó pécsiek mindenkor őszinte szeretettel gondolnak. A mai viszontlátás öröme olyan heves tapsra ragadtatta a közönséget, hogy szinte rengett bele a színház. Ebből a kellemes hangulat­ból nem is jött ki, mihez maga az előadás sikere is nagyban járult. Louie Komlóssy Ilonkának egyik legeslegjobb szerepe. A szenvedélyesen szerető cocottot remekül játsza. Az az édes pikantéria, a­melyet ő színpadra hoz, annyira finom és bájos, hogy merészebb fordulataiban se bántó, vagy ízetlen. A legkényesebb helyzetekben se kész­tet pirulásra, csak mulattat, csak megnevet­tet s igazi gyönyörűséggel tölt el. A har­madik fölvonásban a pezsgőtől mámoros hölgyecskét utolérhetetlen hűséggel és ked­vességgel játszotta. A közönség a fölvonás végén tomboló tapsban tört ki s egymásután tízszer hívta lámpák elé. Egyébként minden fölvonás után része volt e kitüntetésben. Itt említjük meg, hogy a földszintről egy ha­talmas babérkoszorút és egy szép virágcsok­rot nyújtottak föl neki. A pécsi publikum kevés művésznőt kedvelt annyira, mint Komlóssy Ilonkát, a­ki annyi, de annyi él­vezetes estet szerzett a színházba járó közön­ségnek. Könnyen érthető, hogy a mai szín­házi est hangulata oly emelkedett volt s a fellhangzó tapsban az őszinte igaz lelkesedés jutott kifejezésre. A többi szereplőről meg­emlékezve kiemeljük Hídvégit, Sajót és Fe­ketét. Mind a hárman elismerést érdemlő buzgalommal járultak az est pompás si­keréhez. — Revere hangversenye. Rendkívül nagy az érdeklődés e világhírű művésznő hangversenye iránt. A hangversenynyel együtt színre kerül Szávay Gyula gyönyörű műve „A munka“, úgyszintén Lenkei Henrik egy felvonásos bájos kis vígjátéka, a „Csetepaté.“ A színház igazgatósága ez után adja tudtára­­ a közönségnek, hogy a bérlők ki nem vál­t­­ott jegyei a mai naptól kezdve szintén el­adatnak. A Revere hangversenyére vidékről is nagy számban történtek előjegyzések pá­holyra, ami természetes, mert ilyen előkelő énekművésznő Welt és Barbi óta nem fordult meg városunkban. — „Koldusdiák“ — Németh József felléptével. Millöcker gyönyörű zenéjű ope­rettéje, melyet a Népszínházban is épen most újítanak fel, e héten, szombaton kettős zene­karral kerül színre nálunk. — Az előadás­nak különös érdekességet kölcsönöz az a körülmény, hogy ekkor kezdi meg nálunk vendégszereplését Németh József, a kitűnő operette buffó — a Király Színház első komikusa. Németh József egyike a legkivá­lóbb magyar operette komikusoknak, a­ki sok éven át vezető szerepeket játszott a Népszínháznál és most a Király Színház egyik legkedveltebb művésze. Az érdekes előadást, melyben Németh József Ollendorf ezredes híres szerepét játsza, kíváncsian várjuk. — Érdekes művész-estély Kapos­várott. Nádasy József pécsi kaposvári szín­­igazgató érdekes művész estélyt rendez márczius hó 5 én vasárnap este 8 órakor a Korona szálló dísztermében. A művész esté­lyen fellép Revere Elvira világhírű énekesnő, aki európai körútjában pénteken a pécsi nemzeti színházban tartja hangversenyét. Fellép továbbá Feledi Boriska, aki a János vitézből énekel, Jeskó Ariadne és Angyal Ilka, akik egyúttal búcsúznak is a kaposvári közönségtől. Közreműködnek még az estélyen Bródy Miklós dr. karnagy, Nádasy József igazgató és Hídvégi Ernő igazgató helyettes. A kaposvári közönség nagy érdeklődéssel tekint a hangversenyest elé. — Nyugdíjazott színigazgató, Dobó Sándor volt győri színigazgató, jelenleg győri vagyongyári tisztviselőt az országos színész­­egyesület tegnapi ülése február 1-től kezdő­­dőleg nyugdíjazta. — Beteg színigazgató. Miklóssy Gábor színigazgató, aki már huzamosabb ideje társulatával vidékünkön működik, Dom­­bóvárott megbetegedett, úgy hogy társulata eddig kénytelen volt nélküle működni. Szom­baton este azonban már föllépett és a kö­zönség szeretettel fogadta. A közönség elég szép érdeklődést tanúsít az előadások iránt. „Pécsi Napló" Farsangi naptár. M­árczius 2. Weindorfer János családi estélye a Nem­­zeti szálloda dísztermében. 4. Tűzoltó bál a Vigadóban. — A pécsi hon- , védhadapródiskola műsorral egybekötött tánczestélye. „­­ A Pécsi polgári kaszinó műsoros táncz­estélye. — A Pécsi Kath. Kör estélye. , 7. A Pécsi Dalárda farsangi estélye a Vi­gadóban. Távirataink. A politikai helyzet. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, márczius 1. A válság ma előreláthatólag újabb for­dulat elé jutott. Tisza Isván miniszterelnök ma reggel nyolcz órakor Bécsbe utazott. Tisza utazása különben természetes volt abban a pillanatban, amikor gróf Andrássy Gyula missziójának ideiglenes befejezését je­lentették. Tisza utazásának már ma való bekö­vetkezése elég váratlanul érte a politikai köröket. A függetlenségi klubban alig volt valaki — sok képviselő vidéken időzik — de a képviselőházban járó képviselők meg­lepetve foglalkoztak a miniszterelnök útjá­­val, amelytől mindenesetre várnak fordula­tot. Kossuth Ferencz is a korai délelőtti órákban tudomást szerzett Tisza utazásáról. A képviselőházban ma délelőtt már ott volt Justh Gyula is, aki visszaérkezett a vidékről s a két alelnökkel, Bolgár Ferenczczel és Rakovszky Istvánnal intézte a Ház admi­nisztratív ügyeit.* A válság elhúzódásának az okait s az ellenzéki koalíczió jellemző vonásait emeli ki gróf Apponyi Albert egy ma reggel meg­jelent czikkében. Hangsúlyozza, hogy más megoldás el sem képzelhető, mint a több­ségre jutott ellenzéki szövetségnek kormányra jutása. A koalíczió teljesen el van készülve arra, hogy minden pillanatban átvehesse a kormányt és a nemzet verdiktje értelmében munkához láthasson. Bécs, márczius 1. Tisza István gróf miniszterelnök ma érkezett Bécsbe és délután 3 órakor jelenik meg ő felsége előtt kihallgatáson. Tisza a királynál. Bécs, márcz. 1. A király ma délután egy órás kihall­gatáson fogadta Tisza István gróf miniszter­­elnököt. Tisza a kihallgatás után a magyar minisztérium palotájában összegyűlt hírlap­­tudósítók előtt a következő nyilatkozatot tette: „Azért hivattam meg ő Felségéhez, hogy javaslatokat tegyek a válság megoldá­sához szükséges további intézkedésekről. Javaslatom tartalmáról nem közölhetek sem­mit, de az bizonyos, hogy legközelebb több politikus pártkülönbség nélkül kap meghívót a királyhoz.“ Ama kérdésre, hogy a kihall­gatásnál történt-e valami a képviselőházra vonatkozólag, Tisza István gróf miniszter­­elnök kijelentette, hogy erre nézve nem tör­tént semmi. Tisza még meglátogatta Golu­­bowszki Agenor gróf külügyminisztert s még ma délután visszautazott Budapestre.­ ­

Next