Pécsi Napló, 1905. augusztus (14. évfolyam, 174-199. szám)
1905-08-29 / 197. szám
„ egyelőre csak a sűrűn lakott belváros területére, a külvárosokra nézve pedig a „Poore“féle eljárást: száraz termőföldnek, vagy homoknak alkalmazását“. Miután Pécs városa hatósága már évek előtt azon meggyőződésre jutott, hogy a csatornázás kedvezőtlen közegészségügyünk javítására nézve égető szükség, elvégre rövid időn belül a csatornázás kérdése napirendre kerül és akkor igen tisztelt kortárs úrnak is alkalma lesz az ezen kérdés megoldására kiküldendő szakférfiakból álló bizottságban érveléseit előadni. Addig azonban kedves kollega úr türtőztesse magát és ne riassza el a nagy közönséget a csatornázástól, ezen, minden kulturvárosnak nélkülözhetetlen intézményétől. Fogadja tisztelt kortárs ur! nagyrabecsülésem kifejezése mellett kollégiális üdvözletemet Pécs, 1905. augusztus 28 án. Lóránt Lipót dr. Virilisták névjegyzéke. A legtöbb adófizetők megállapításánál, a pótadók beszedésénél és a jövő pótadószázalék kiszámításánál követendő eljárás. Minthogy a törvényen kívüli állapot miatt az állami adókivetési munkálatok késedelmet szenvednek, a törvényhatósági legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évi jegyzékének összeállításánál, a folyó évre kivetett vármegyei pótadók beszedésénél és a jövő évi községi költségvetésekben megállapítandó pótadószázalék kiszámításánál követendő eljárásra nézve a belügyminiszter az összes vármegyei és városi törvényhatóságokhoz a következő aug. 21. keletű rendeletet küldte meg. A törvényhatósági legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évre érvényes névjegyzékének az 1886: XXI. t. cz. 25. §-a értelmében leendő összeállítása az 1883: XLIV. t.cz. 11. § ának 1. és 2 pontjaiban fölsorolt s a folyó évre már megállapított, valamint az adófőkönyvekben tételenként elő is írt állami egyenes adók folyó évi állapota szerint eszközlendő, azon állami egyenes adókat illetőleg, melyek az idézett törvényszakasz 3. pontjában vannak felsorolva, minthogy ezek még meg nem állapíttattak és elő nem írattak, a szóban levő névjegyzék összeállításánál a múlt évi adók lesznek alapul veendők. Ami a 1. évi törvényhatósági pótadó kivetésénél és a jövő évi községi költségvetésekben megállapított pótadó százalék kiszámításánál követendő eljárást illeti, ezeknél az állami adó részben a folyó évi állapot szerint, részben pedig az előző évi kivetés szerint veendő alapul, épen úgy, miként az az előbb kifejtettek szerint a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál történni fog. Az adóhivatalok az ezen intézkedéssel kapcsolatban szükséges utasítással a pénzügyminiszter úr által fognak elláttatni. — Sírkő-felavatás. Hétfőn, f. hó 28-án avatták fel ünnepélyesen azon szép és nagyméretű emlékkövet, amelyet néhai Szauter Antal görcsönyi plébános sírjára helyeztek gyűjtés utján tisztelői, barátai, hívei s volt tanítványai. A fekete gránitból készült s három és fél méter magas emlékkő egyik oldalán a következő felirat látható: „Szauter Antal, görcsönyi plébános, Pécs szab. kir. város összes elemi népiskoláinak, főreáltanodájának és tanitóképezdéjének volt igazgatója. Született 1829. nov. 29. Meghalt 1902. aug. 6. Örömük helyett bánkódó kegyelettel emlékeznek meg róla hívei, tanítványai, barátai és tisztelői. A másik oldalon: „Koszorút akartunk fonni az élőnek s csak e követ emelhettük a halottnak.“ (A sírkő ifjabb Pincsek, a díszes vasrács pedig Piskur G. műhelyében készült) Az ünnepélyes felavatás, melyen megjelentek a gyűjtőbizottság tisztviselői Salamon József, kir. tan., nyug. tanfelügyelővel az élükön, továbbá a Pécsi Dalárda egy része, nemkülönben a vidéki papság és tanítói kar több tagja, gyász istentisztelettel vette kezdetét, utána a temetőbe vonult a menet, melynek élén az iskolás gyermekek haladtak párosával. Itt Hirling Antal dr. plébános beszüntette az emlékkövet, Schmidt Boldizsár pedig megható emlékbeszédet, mondott, mely alatt szem nem maradt szárazon, befejezésül pedig a Pécsi Dalárda tagjai elénekelték Mendelssohnnak .Az Isten úgy rendelte el“ czimű örökszép melódiájú gyászdalát. A gyűjtőbizottság ezúttal is köszönetet mond mindazoknak, kik adományaikkal lehetővé tették a szép emlékkő felállítását, nyugtatványkép pedig az adakozók névsora minden egyes illetékesnek meg fog küldetni. — Betörő bojtár. Berkes János bojtárra bízta Zsigmond János, hogy hajtsa ki sertéseit a legelőre a sertéspásztorhoz. Ő maga pedig kiment a mezőre, hogy ott munkáját elvégezze, szobájának kulcsát pedig felakasztotta az istállóba. Berkes mindezt figyelemmel kisérte és midőn a legelőről visszatért, megkereste a kulcsát és a szobában felfeszítette a szekrényfiókot és kilopta ebből Zsigmondnak nagyobb összegű pénzét. A károsult csak másnap vette észre a hiányt és gyanúja rögtön a bojtár ellen irányult, aki azonban nem ismerte be mindenben tettét. Az eljárást ellene megindították. — Halasat cséplésnél. Vége felé jár már a cséplés időszaka, de csak nem szűnik meg az áldozatok sora. Egyik balesetet követi a másik. Marton István lóval hajtott gépjével csépeltette gabonáját Tislér Ferencz szentkatalini lakos. A lovakat 15 éves fia hajtotta, azonban nem tették meg a kellő óvintézkedéseket, nem fedték be a járgányt, úgy hogy ez elkapta a fiú harisnyáját és bal lábát teljesen összezúzta. A géptulajdonost gondatlanság miatt felelőségre fogják vonni. Az — Zavargó aratók. Az az erős mozgalom, mely csaknem az egész Dunántúlt aratósztrájkba vitte, nem múlhatott el minden utóhatás nélkül. Az aratók minden alkalommal, midőn a munkaadókkal érintkezésük volt, újból és újból nyugtalankodtak. Most elértek az utolsó stáczióhoz, a szerződésszerűleg kikötött rész kiadásához, amely azonban szintén nemfolyhat le simán. Baranya Sellyéről jelenti tudósítónk, hogy a Draskovics uradalom harmincz pár avatója nem volt megelégedve a nekik kiadott részszel, amit nyíltan is hangoztattak, erőszakos és fenyegető magatartást tanúsítottak. Nagyobb bajok elkerülésére erősebb csendőri fedezetet kértek és kaptak. Hasonló nyugtalankodások hírét veszszük több oldalról is, amit egyébként természetesnek találunk, mint a nyári nagy mozgalom utóhullámzását. De kívánatos, hogy a munkaadók méltányos bánásmódban részesítsék az aratókat és akkor hasonló mozgalmaknak elejét veszik. — Tolvaj koldus. Aki nyáron is koldulni jár, ha nem nyomorék, hát nagyon élhetetlen ember. Aki akardolgozni, kap is munkát mostan, koldulással csak a legzüllöttebbek tengődnek most, akiknek azonban nem piszkos kenyérkereset a lopás sem. Egy ilyen kiváló egyént tartóztattak most le Gudisán. Sárközy Ferencz ismeretlen illetőségű csavargó koldult a faluban, de míg ezen czím alatt bement a házakba, összelopott mindenfelé amit tudott, így Schmidt János, Rajszinger János és még több ottani gazdától lopott el mindenféle holmikat, miért is, minthogy állandó tartózkodási helye nincs, letartóztatták és átadták a sásdi kir. járásbíróságnak. — Temetés — muzsikaszó. A ráczkozári korcsmában mulattak nagy rajongással Hedhecher Imre, Szamoveri Miklós és Póth István. Kurjongattak, kiabáltak és muzsikáltattak maguknak a czigánynyal, ahogyan csak bírták. Épen ekkor volt a temetése Bene Sándor jegyző Erzsébet nevű leányának. A gyászolókat természetesen sértette a szomszédos korcsmában mulatozóknak zajongása és Till Imre biró, Cserjánszky Pál segédjegyző és Lemai József másodbiró bementek a korcsmába és felszólították a mulatozókat, ne muzsikáltassanak most, amig a temetési szertartás tart. De azok még jobban zajongtak és biztatták egymást: — Ki kell dobni a bírót ! — Mulatunk mi, ha temetik is a jegyző lányát ! Az egyik neki is rontott a bírónak és mellén megragadva, ki akarta őt taszítani. Csak nagy nehezen sikerült a korcsmában a rendet helyreállítani. A megbokrosodott, kegyeletsértő legényeket hivatalos hatalommal szemben gyakorolt erőszak miatt feljelentették a kir. ügyészségnél. — Tüz gondatlanságból. Nagy tűz támadt egy kis gondatlanságból Hörnyék községben. Hilczenkopf József égő gyufával lépett be sertésóljába, mely az eldobott gyufától lángra lobbant és gyorsan le is égett. A tűz azonban hamarosan átterjedt még a félszerre is, majd a szomszéd házakat is lángba bortott úgy, hogy három gazda szenvedett általa igen érzékeny kárt. Hilczenkopf 200, Botis János háza, gabonája, takarmánya leégése által közel 1000, Deli János szintén mintegy 1000 korona kárt szenvedett. Biztosítva semmi sem volt. A gondatlan gazdát feljelentették a kir. járásbíróságnak, — Sxinés aházasság. A legutóbbi pécsi színtársulatnak két tagja, Krasznay Aranka és Forgács Antal, volt színházi titkár arról küldöttek értesítést ismerőseiknek, hogy Bécsben, holnap, kedden egybekelnek. — Halálost.«. Vasárnap éjjel Pécsett életének 83. évében elhunyt özv. Szurte Dénesné, szül. Gruber Anna. Férjén kivűl leánya, Hufner Alajosné, több unoka és kiterjedt rokonság gyászolják az elhunytat, akit holnap, kedden délután 4 órakor a központi temető halottas házában fognak beszentelni és nyugalomra helyezni. — Id.[Baka József vendéglős életének 6- ik évében e hó 27-én elhunyt özvegye, szül. Biró Mária, két gyermeke és nagy rokonság gyászolja az elhunytat, kinek földi maradványait e hó 28 én, kedden délután 4 órakor a Mohácsiországút 10. számú gyászházból a központi temetőbe helyezik örök nyugalomra. — Siketnémák beiratása. A siketnémák budapesti állami intézetében (VIII. Mosonyi u. 8 sz.) a növendékek beiratása szeptember hó 1 én d. e. 10 órakor kezdődik és folytatódik 2 án és 3 án a délelőtti órákban 8—10 ig. A növendékek szüleik, vagy gyámjaik vezetése mellett tartoznak a behatáson megjelenni. Általában minden növendék évi 20 K. taneszközdíjat tartozik fizetni. Akik azonban az egész, vagy féltaneszköz díj elengedésére tartanak igényt, azok kötelesek ez iránti folyamodványaikat új szegénységi bizonyítványnyal felszerelve a behatáskor az intézet igazgatóságánál benyújtani. A jelzett folyamodványok a nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz intézendők. Vidéki növendékek kellő mennyiségű ruházattal látandók el. Az intézet uj növendékei külön értesítést kapnak az igazgatóságtól. — A pécsi izr. hitközségi fiú- és leányiskolánál az 1905 —6. tanévre szóló beiratások augusztus 30., 31-én és szeptemberén történnek, délelőtt 9 től 12 ig. A rendes oktatás szeptember 5 én kezdődik. — Féltékenységből. Évekkel azelőtt jó barátnők voltak Günther Karolin és Kár Katalin. Nem volt az a titok amit egymás el nem mondtak volna. Ezt a bizalmast még asszony korukban is gyakorolták, meghitt pillanatban Günther Karol annyira túláradt a szíve, hogy még megvallotta, hogy leánykorában ő lesz szerelmes volt barátnője férjébe, ő jött a mostani ura, az jobban tett és első ideáljából kiábrándult. ez szöget ütött a fejébe és * üldözte a féltékenység zöld szer/ Sokszor egész váratlanul ég ok nélkül ott termett időben, mikor ura nem vo semmi gyanúsat nem to’ korsóról, mely végre ; beszéd nála is bevál’ tartott tegnai utczába. „Pécsi Napló*' , 1905. unnL. augusztus 29