Pécsi Napló, 1907. szeptember (16. évfolyam, 201-224. szám)

1907-09-15 / 212. szám

1907. szeptember 15. „Pécsi Napló“ gondolkodók vettek részt. A kommentárok természetesen nem maradtak el. Pedig tény­leg nem volt ott semmi botrány. A kon­gresszus röpiratban intézett felhívást a pa­pokhoz, álljanak ki vitára. Egy szerzetes csakugyan elő is adta az ő vallási nézeteit. Erre egy osztrák szabadgondolkodó akart reflektálni, de a rendőrtisztviselő kijelentette, hogy a dogmákkal vitázni nem szabad s nehogy ezt megpróbálják, a gyűlést felosz­latta. Mindez a legnagyobb rendben történt meg. A botrány, tettlegességek stb. vala­melyik szenzációt hajhászó riporter agy­velejében termettek. Ez pedig mértékül szol­gálhat, mennyire hihetünk még távolabbról érkező s kevésbé ellenőrizhető, amerikai, japáni híreknek. — Telvaj fiu. Fiatal, süllőtt gyerme­ket csípett el ma délelőtt a rendőrség épen akkor, midőn élvezni akarta bünépek ered­ményét. Sámson József 9 éves elemi iskolai tanuló ma reggel ellopta egy úrinő arany óráját olyképen, hogy koldulás címén be­ment a lakásba s mikor látta, hogy itt senki sincs, ellopta a nyitott fiókban levő órát. Hogy pedig haszna is legyen a lopásból, el­adta Iván György 15 éves csavargónak öt forintért, a pénzt pedig el akarta mulatni De a rendőrség elcsípte a fiút is, orgazdáját is és mindkettő ellen megindította az el­járást. — Verekedő cinkostársak. A betyár szolidaritás rendesen jó barátokká teszi azo­kat, akik valamely bűntett elkövetésére köz­akarattal vállalkoznak. Hiszen ellenségük nekik mindenki, károsultak, rendőrök, bírák egyaránt, hát legalább egymás között össze­tartanak, hogy teljesen elhagyatottak ne legyenek. Ез mégis megesett, hogy két be­törő társat épen azért lepleztek le, mert rossz barátságba keveredve, összeverekedtek. A Búza-téren ma reggel Sipos István 20 éves suhanó bicskával kétszer megszúrta Негев Károly napszámost. A verekedőket a rend­őrség választotta szét, de Herce sebesülése olyan súlyos, hogy kórházba kellett szállí­tani. Mikor azonban kihallgatták őket, ki­sült a verekedés genezise. Nagy faggatás után előadta Sipos, hogy még a télen több lyuk­ólat törtek fel Here társaságában , a lopott tyúkok értékesítését erre bizta. ha hihetetlenül kijátszotta. Ezóta folyton sür­geti, adja ki neki a pénzét, azonban ered­ménytelenül Ma reggel pedig azzal fenye­gette meg, hogy feljelenti a betörés miatt, ha tovább is követelődzik. Herce tagadja az egészet és azt mondja, bosszúból szúrta meg Sipos valami asszonyhistória miatt. A rendőrség a nyomozást megindította. — Bábaösztöndijak. A pécsi m kir. bábaképző intézet téli tanfolyama 1907. évi október hó­­­én kezdődik s magyar és né­met nyelven öt hónapig, azaz február hó végéig tart. Az egész tany­ás költsége a lakást és ellátást is beleértve, mintegy 180 korona. 40 éven felül csak kivételesen vesz­nek fel olyanokat, kik már tanultak két hónapig és cédulát kaptak, most pedig ren­des oklevelet óhajtanak szerezni. Szegény tanulók teljes vagy fél összegű ösztöndíjat is kaphatnak, különösen ha olyan községbe mennek letelepedni, hol okleveles bába még nincs. Kérvényüket az ilyenek a tanfolyam megkezdése előtt küldjék be az intézetnek, fölszerelve keresztlevéllel és erkölcsi bizo­­nyítványnyal. A beiratás október hó 10 éig tart. Magáért a fölvételért külön folyamodni ne­m szükséges. Á/ — hát világhírű pácai könyvkötő, dólsyszerre két könyvkötőt hozott haza a pécsi országos kiállítás, akik a saját mester­ségük terén világhírre tettek azért. Az egyik Schnell Antal, Szentpétervárott a cár udvari könyvkötője és remek munkát végez a maga szakmájának. Csaknem évenként hazajön Pécsre, hogy meglátogassa édes­anyját, Szentpéterváron pedig mindinkább gyarapo­dik, nagyobbodik műhelye és ma első könyv­kötője a volt pécsi könyvkötőtanonc az orosz birodalomban. A másik vendég, aki haza­jött Pécsre, Gotter­may­er Nándor budapesti könyvkötő volt, aki mint a pécsi országos kiállítás zsűrijének tagja jött el Pécsre és alig ismert rá arra a városra, melyben tudá­sának alapját szerezte meg, 1865-ben szaba­dulván föl a Weidinger féle könyvkötészet­ben, ahol Böhm Manónak volt inastársa. Ma Gottermayer a diszköny­vkötés terén első,vezető ember és mindaz a szép arany diszítéses könyv, mely a magyar ember könyvtárát díszíti, az ő műhelyéből került ki, melyben mintegy 120 segédet foglalkoztat, megosztva a vezetés fogadalmait fiával és nejével. És Götter­mayer azóta nem volt Pécsett, amióta itt fölszabadult, ahol édes­atyja annak idején a Hirschfald féle sörfőzdében csendes társa volt ezen gyár volt megalapítójának, mely akkor még igen kis méretű gyár volt. Ha valaki 44 év után láthatja viszont Pécset és nem ismer rá a városra, csak arra a házra, amelyben gyermekéveit töltötte, az nem meglepő, de Pécs városa olyan két neveze­tességre a könyvkötészet szakmájában, mint Schnell és Gottermayer, azért büszke lehet. Gottermayer el is búcsúzott már Pécstől, míg Schnell még néhány napott itt tölt. — Még vaó a pincérkérdéshez. Ezen cím alatt lapunk mai számában meg­jelent közlemény ala Kn . . . Mihály pincér neve volt írva. Kümmelberger Mihály fő­pintér annak kijelentésére kért föl, hogy a szóban levő közleményt nem ő írta, minthogy a külföldi viszonyokat ily tüzetesen nem ismeri, mint aki ezen cikkecskét a Naplóba valóságban írta. Miért rejtőzött annak igazi írója más neve mögé, azt nem tudjuk, de mindenképen elítélendő eljárása, különösen akkor, amikor a pincérek szempontjából a pincérek igazának volt szószólója, amit saját neve alatt is megtehetett volna. — Húscsemegék az iparcsarnokban. Ma vasárnap láthatók utoljára az iparcsarnok­ban a bejáratnál jobbra egy üvegjégszekrény­ben Grauman Gusztáv pécsi hentes és mészá­rosmester korszerű hústermékei. A közönség fi­gyelmét felhívjuk e gyártmányokra, melyekhez hasonlók az egész országban, különösen a vi­déken nem készülnek. Grauman Gusztáv fia, ifjú Grauman Gusztáv kint járt a külföldön és úgy S­uttgartban, mint Berlin 6з Hamburg legelső üzleteiben sajátította el a húsnemnek e különleges gyártását. A szekrényben lát­ható hústöltelékű minden fajta gyümölcs alma, körte, szőlő, paradicsom, ugorka és töltött disznófej, ez mind a legjobb minőségű disznóinkból készül és érdekes megnézni azon kiváló minőségű busókat, egész és fél darabokban, melyek a Grauman féle mészár­székben kerülnek kimérésre. Grauman a vidék legelső birtokosaitól vásáro­ja össze a legjobb hízott jószágokat és ugyanolyan minőségű első osztályú húst mér ki, mint a főváros nagy üzletei. A cégnek két üzlete van. A főüzlet a Zsolnay Vilmos utca 48 , a fióküzlet pedig Siklósi utca 16. szám alatt van. — kesdődik a szüret. Az állandó meleg időjárás teljesen megérlelte a szőlőt, úgy hogy a jövő héten már a pécsi hegye­ken is megkezdik a szüretelést. Baranyában minden felé bő termés mutatkozik. Ahol a jég kárt nem okozott, ahol a forróság le nem pörkölte a fürtöket, gazdagon fizet a tőke. Minőség dolgában is első rendű bor terem az idén, nagy szesztartalommal. Ára azonban nem ígérkezik valami kedvezőnek, amennyiben a pincék tele vannak borokkal. A szüretre nagyban folynak az előkészüle­tek. A kádárok egyre-másra készítik a ká­dakat, hordókat s a mértékhitelesítők alig győzik a munkát. A fűszeres boltok kiraka­taiban megjelentek a röppentyűk, tűzijáték szerek, ezeknek azonban gyenge keletjük van. A mai pénzszakvilágban kevés olyan szőlősgazda akad, aki a jó szüret fölötti örö­mében eltüzeli, levegőbe eregeti a pénzét. — A nagykanizsai szabók sztrájkja. A nagykanizsai szabómunkások, szám szerint ötvenketten, ma sztájkba léptek, amit a rend­őrségnél bejelentettek. Sztrájktanyájuk az Opernica féle Vörösmarty­ utcai helyiségben van. Követeléseik közt elsősorban a több munkabér áll. — Fegyelmi a pépaváradi orvosok ellen. Megírtuk mai törvényszéki rovatunk­ban, hogy az esküdtbiróság Latinosics Ig­nácot erős felidulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettéért 1 évi és 6 havi börtönre ítélte. Ennek a tárgyalásnak azonban más irányban is lesz folytatása és pedig a pécsváradi orvosok ellen indítanak vizsgálatot, hogy nem követtek e el fegyelmi kihágást. Fülöp György pécsváradi vadorzó, akinek halálát számonkérték Latincsicstől, csak lényegtelen sebesüléseket szenvedett. A két lövés közül, amelyeket a vadőr rá­irányított, az egyiknek sörétei csak a keze­­fejét találták, a másiké pedig a jobb comb­jába hatoltak. A halált az okozta, hogy ezek a sérülések semmiféle gondos kezelésben sem részesültek. A kézfejen gennyedés állott be, a combon ejtett sebesülés pedig a keze­lés hiánya következtében szívsorvadást ered­ményezett s az ebből származó szívbomlás volt közvetlen oka a halálnak. Az orvosi szakértői vélemény konstatálta azt, hogy ha e sebesülések gondos orvosi kezelésben ré­szesülnek, akkor nem állott volna be a halál és lehet hogy 20 napon belül begyógyul­tak volna a sebesülések. A tárgyaláson igen terhelő vallomást tett az elhalt felesége, özv. Fülöp Györgyné szül. Szász Judit. Azt vallotta, hogy midőn férfi megsebesült és az első segély nyújtásáért az orvosokhoz folya­modtak, azt úgy Náray Pál, mint Szigeti Dávid dr. megtagadta. Ha igaz az asszony­nak ezen vallomása, amit nem merünk, nem akarunk elhinni, az rettentő elszomorító do­log volna és megingatná bennünk azt a hi­tet, amelyet az orvosi kar lelkiismeretessé­gébe és az orvosi hivatásszerű kötelesség­­teljesítésbe vetettünk. Nem akarunk feltéte­lezni akkora lelkiismeretességet, amely nem csak egy ember halálát okozta, hanem egy másik szerencsétlen embert is az esküdtszék elé állított, aki a sebesülések rendes veze­tése mellett tán csak könnyű testi sértés vétségéért lett volna felelősségre vonható. Mindenesetre ez ügy lelkiismeretes vizsgála­tot érdemel. Ahol emberek életéről van szó, ott a legszigorúbban és a legnagyobb tárgyi­lagossággal kell vezetni a vizsgálatot. Az esküdtszék tegnapi tárgyalásából kifolyólag a jegyzőkönyv és az orvosi vélemény vonat­kozó részeit az 1897. évi 34. t.-c, 18. § a értelmében áttették a pécsváradi járásbíró­sághoz, hogy az indítsa meg a vizsgálatot, vajon igaz e az elhalt feleségének vallomása és fenforog-e az orvosok részéről a fegyelmi kihágás. — Szüreti kilátások. (Teleki Zsig­­mond cs. és kir udvari szállító tudósítása) Augusztus hó 16 án és a rá következő na­pokban erős viharok voltak, a­melyek külö­nösen az amerikai anyatelepeken nagy ká­rokat okoztak, de kárt tettek a termő sző­lőkben is. Augusztusban rendkívül nagy volt a hőség és szárazság, mely nagyon ár­tott az egész növényzetnek, azonban szep­tember havában bekövetkezett egy-két esős nap a károkat némileg helyrehozta. A szeptemberi napok ez ideig melegek, az éte­lek hidegek voltak. A szőlőérés igen szépen halad előre, a szemek oly nagyok és fejlet­tek, mint az 1882. évtől nem észleltetett; a csemegeszőlő meg épességgel gyönyörű; sajnos, a kereslet nem oly nagy, mint a ho­moki szőlőkéi és azok eladása sok nehéz­ségbe ütközik, dacára annak, hogy az árak nem drágábbak, mint a homok vidéken és a minősége sokkal jobb amainál, ezt leg­jobban fogja demonstrálni az e hó 2- án itt megnyíló szőlőkiállítás, amely alkalommal a kiállítás látogatói meg fognak győződni arról, hogy Pécs és vidéke csemegeszőlő be­szerzésére a legmegfelelőbb és leghálásabb piac. A szőlőkiállítás tartama szeptember hó 20—28, amely napokon a IV. szőlészeti és borászati kongresszus is megtartatik. — Kisebb termelők megkezdték már a szüretet. A korai fajok, úgymint mézes és kék Portu­gizi, jövő héten általánosságban szüreteltetni fognak. Itt és a vidéken a mustvételek szin­tén megkezdődtek és 30—40 K-ig hl. fizet- 7

Next