Pécsi Napló, 1907. szeptember (16. évfolyam, 201-224. szám)

1907-09-03 / 201. szám

1907. szeptember 3. „Pécsi Napló“ kitérni akarnak, garanciát vállal, mindent el fog követni, ne legyen ez az eszme elte­metve, hanem a novelláris törvény mielőbb a törvényhozás elé kerüljön. Makfalvay Géza volt államtitkár nem fogadja el azon javaslatot, hogy a tejszövet­­kezeteket a földmivelésügyi miniszter alá utalják A szövetkezetek kettős célt szolgálnak. Előnyösebb termelést és jobb értékesítést akarnak elérni. Az egységes vezetésre vidéki központok kellenek, az értékesítés céljaira pedig egy országos központot kell szervezni. Egy kormányhatóság kereskedelmi ügylete­ket nem bonyolíthat le. A magyar társada­lom nyavalyája épen az, hogy mindent oda akar dobni a kormánynak. A központi hitelszö­vetkezet jó példa arra, miképen kell az ilyen központot szervezni. Somogyi Aladár orsz. képviselő a ke­reskedelmi törvényt ért támadásokkal száll szembe. Az előadó szerint ez a törvény csak azért van, hogy a tejszövetkezeteket tönkre tegye. A rendhez kell szoktatni az embere­ket. A legutóbbi szövetkezeti bukások iga­zolják, hogy ezen átkos kihatású slendrián­­ságnak csak akkor lehet véget vetni, ha a kereskedelmi törvény rendelkezéseit a leg­­szigorúabban betartják. Oaal Gaszton orsz. képviselő arra utal, nincs egyetlen körülmény, mely kívánatossá tenné, hogy a szövetkezetek a keresk.­tör­vény rendelkezései alatt maradjanak. Ke­reskedelmi ügyletet alig bonyolítanak le, ezeknek kedvéért nem lehet a szövetkezetek­kel azt a temérdek tortúrát elviseltetni. Ezt csak a jogászi gondolkodás helyeselheti, mely mindent a forma bilincsébe ver. Scherbán János szerint nincs két tör­vényszék, mely a szövetkezeti törvény m­ait egyformán magyarázná. Az utolsó 3 év alatt 140 tejszövetkezet oszlott fel a kereskedelmi törvény miatt. A földmivelésügyi miniszter felügyelete nem aggályos és a külföld is kezdi követelni az állami ellenőrzést. Meskó Pál, a gazdaszövetség titkára a gazdatársadalomra utalja a szervezkedés fel­adatát. Meg kell könnyíteni a tejszövetkezet létesülését, ahol megvan erre az egészséges alap, de azért felügyeletnek kell lenni. A magyar gazdák nem tudnak szervezkedni, ezért szükséges az állam támogatása. Ajánlja, hogy a magyar gazdaszövetséget és a gazda­sági egyesületet is keressék meg, hogy ha­sonló célból akciót indítsanak meg. Miután az előadó elfogadta Molnár Já­nos módosítását, a kongresszus Meskó bőví­tését is magáévá téve, a következőképen határozott: Az első országos tejgazdasági kongresszus kimondja, hogy a tejszövetke­zeti eszmének fejlesztésére és terjesztésére káros hatással bír azon körülmény, hogy a tejszövetkezetek a kereskedelmi törvény ha­tásköre alá vonattak. Az első tejgazdasági kongresszus ennélfogva határozatilag ki­mondja, hogy eziránt felír az igazságügyi, kereskedelmi és földmivelésügyi és pénzügy­miniszterhez, felkérvén őket, nyújtsanak be novelláris törvényjavaslatot, mely szerint a tejszövetkezetek kivonatnak a kereske­delmi törvény hatásköre alól, egyben utal­tassanak a m. kir. földmivelésügyi miniszter hatásköre alá. Ezen vita bevégezte után Székely Sa­lamon kir. vegyész a tejkereskedelem ellen­őrzése és a tej­hamisítások korlátozása céljából szükséges törvényes intézkedések címen adott elő. Bő tudással fejtegetve ezen annyira fontos kérdést, kifogásolta, hogy a törvényes megtorlás csak nagyon enyhe, miért is a törvényeket meg kell változtatni. Rövid vita után elfogadták ez iránti hatá­rozati javaslatát, mely még kimondja, hogy az orsz. m. kir. chémiai intézet tápszerellen­őrző osztályának vegyészei, úgy mint jelen­leg is, de nagyobb mértékben támogassák a hatóságokat a tápszerek ellenőrzésében és ez az intézet képezzen ki gyakorlatilag vegyé­szeket a felállítandó városi és megyei táp­­szervizsgáló intézetek számára, hogy a na­gyobb városokba szállítandó tej tekintettel a tej­kereskedelem gyors lebonyolítására, a vas­utakon is ellenőriztessék és a kiviteli tej­termékek állami ellenőrzés alá vétessenek. Délután 3 órakor folytatták a tanács­kozást, midőn Koerfner latván dr., m. kir. min. fogalmazó, a „Nagyvárosok tejjel való ellátásáról“ tartott előadást. A rendszeresebb kezelést, a jobb ellá­ást sürgeti. Határozati javaslatát, hogy eziránt keressék meg a kép­viselőházat és földművelésügyi minisztert, elfogadta a kongresszus. Valamint elfogadta Sztankovánszky János azon pótlását is, hogy mivel úgy a fogyasztók mint termelők érdekében áll a gyors szállítás, felkérik a kereskedelmi minisztert, hogy élelmiszereket nyáron éjjeli vonatokon is szállítsanak és ezt est 10 óráig vegyék fel. A második szakcsoport. A második szakcsoport a közgyűlési társalgóban tartotta ülését Apponyi Géza gróf elnöklésével Újhelyi Imre gazd.­akad. tanár „A tejfeldolgozás módjának befolyása a tejgazdaság jövedelmezőségére“ címen tar­tott előadást, melyben erős szaktudással, bő statisztikai adatokkal igazolta tételeit. Egy­hangúlag változtatás nélkül elfogadták a következő határozati javaslatot: 1. A gazdaközönség figyelme felhívandó arra, hogy megfelelő tej­kezeléssel jóval tar­tósabbá tehető a tej, mint az a jelenlegi kezelés mellett tapasztalható s így a friss tej­szállítás az eddiginél jóval nagyobb kör­zetekből történhetik. 2. A sajt értékesítés — bár korlátoltabb mértékben — kiterjesztendő különösen ott, a­hol megfelelő szaktudás rendelkezésre áll. Enélkül ez nem ajánlatos. 8. A vaj készítés legjobban általánosít­ható módja a tej­értékesítésnek, melyet csak nem mindenütt űzhetünk és ezért az a gaz­daközönség figyelmébe különösen ajánlandó, annál is inkább, mivel a tejgazdaság meg­honosítása mindenütt a belterjesebb gazdál­kodást vonja meg a után s mivel a tejga­da­­ság fejlesztése legbiztosabb rugóját képezi az állattenyésztés fejlődésének. 4. A tejgazdaság jövedelmezősége nem­csak az értékesítés minőségétől függ, hanem és első­sorban attól, hogy egy-egy tehén után ugyanazon takarmány árán mennyi tejet tudunk termelni. Ezért kiváló gond for­dítandó a helyes tenyészkiválasztásra. Utána Fetlik Ottó, dr. az állatorvosi főiskola segédtanára a tejgazdasági mellék­­termékek értékesítéséről értekezett, megje­lölve a módokat, miképen lehet a tejtermé­keket fel­használni és hosszú, részletes elő­adásban fejtegette, mennyire tért kell engedni itt az állami beavatkozásnak, hogy a kívá­natos cél elérhető legyen. Az előadás nyomán megind indult vita során élénk ellentétek szár­maztak Jósika Miklós báró felszólalása foly­tán, aki azt akarta, hogy a liptói túró jó nevével szerezzenek a szövetkezetileg termelt túrónak nagyobb fogyasztási piacot. A kon­gresszus ezt elvetette és mindenben elfo­gadta az előadói javaslatot. Délután a második szakcsoportnak nem volt már ülése. A második nap. A második napon is az első szakcso­port kötötte le az érdeklődést. Élénk vita is volt itt, „a falusi tejszövetkezeteknek és egyéb hasonló tejgazdasági intézményeknek országosan szervezett vezetése, felügyelete és ellenőrzése, tárgyalásánál, melynek Günther Ferenc, a bácsbodrogvármegyei gazdasági egyesület ügyvezető igazgatója volt az elő­adója. Vázolta a tejszövetkezetek rohamos emelkedését. Ma már 622 szövetkezet műkö­dik és ezek 9 és fél millió koronát jövedel­meztek. Szükséges ezeknek egységes szer­vezése. Mintául ismerteti a magyaróvári szarvasmarha tenyésztési egyesület, a bara­­nyavármegyei tejszövetkezetek szövetsége és zalavármegyei szövetség szervezetét. A szer­vezetnél a decentralizáció híve, vidéki köz­pontokat kell felállítani. Határozati javasla­tot terjeszt elő, melynek lényege a követ­kező : A már fennálló tejszövetkezeti szövet­ségek mintájára, még­pedig akár kapcsolat­ban valamely gazdasági egyesülettel, akár a nélkül, de minden esetben önálló szervezet­tel, vidékenként ily szövetségek létesítendők. A földmivelésügyi kormány befolyásának biztosítása, másrészt az ügyvitel lebonyolítá­sának megkönnyítése céljából ezen szövet­ségek mellé nevezett kormány egy-egy ki­küldött közeget osztana be és alája rendeli a szövetség területén működő állami vas­mestereket. A tejgazdaságot szolgáló bármily irányú és természetű állami támogatásban csak ily szövetségek tagjai részesíthetők. Szilassy Zoltán orsz. képviselő elisme­réssel adózik a földmivelésügyi kormánynak eddigi ténykedéseiért. A tejszövetkezetek egész új mederbe terelik a kisgazdák egész működését, jelentőségük tehát igen nagy. A határozati javaslatot elfogadja, de még többet akar, mint amennyit az tartalmaz Helyes a decentralizáció, de kell egy általános ellen­őrző szerv is az értékesítés egy irányba való terelése céljából. Javasolja továbbá, nehogy ez a határozat csak papíron maradjon, küld­jön ki a kongresszus bizottságot, mely an­nak végrehajtásáról gondoskodjék. Meskó Pál kéri, mondja ki a kongresz­­szus azt is, hogy a tejszövetkezetek szapo­rítása szükséges és ilyen irányban megkeresi a gazdasági egyesületeket a mozgalom fel­karolására. Sárközy Viktor, Scherbán János, Morvay Ferenc, Gaal Gaszton és Hencer István felszólalása után a kongresszus el­fogadta az előadói javaslatot Szilassy Zoltán és Meskó Pál bővítéseivel. A második szakcsoportban ezalatt „A tej­kezelés módjának befolyása a tej és a belőle készült termékek minőségére és a tiszta kultúrák szerepe a tejnek vajjá és sajttá való feldolgozásánál“ címen folyt a vita Hajós István, a sárvári tejgazdasági szak­iskola igazgatójának előadása alapján Inkey Pál báró, Rosier József és Újhelyi Imre vettek részt a vitában, melynek eredménye­képp elfogadták több módosítással az elő­adó határozati javaslatát, melynek általános elve, hogy a termelés és tej­kezelés az eddi­ginél behatóbban történjék. Berekeszti­ ülés. A szakcsoportok befejezvén működésü­ket, fél 11 óra után ismét együttes ülés kezdő­dött Benyovszky Móric gróf elnöklésével. Felolvasták a szakcsoportok határozatait, me­lyeket az együttes ülés változatlanul el­fogadott. Meskó Pál indítványozza, tekintettel az összejövetelek fejlesztő hatására, mondják ki elvileg, hogy ezentúl évenként tartanak kon­gresszusokat. Újhelyi Imre elégnek tartja, ha 3 évenként tartanak összejöveteleket, mert különben ellanyhul az érdeklődés. Ez volt az egyetlen téma, hol szavazásra került sor, melyen a kongresszus 7 szótöbbséggel Meskó indítványát fogadta el. Ezután a kongresszus elhatározta, hogy a tanácskozások anyagát kinyomatja. Pirkner János tejgazdasági főfelügyelő biztosította a kongresszust, hogy a maga részé­ről teljes erővel oda fog hatni, hogy a miniszter a kongresszus határozatait figyelembe vegye és végrehajtsa. Benyovszky Móric gróf el­nök köszönetet mondott ezért, azután lelkes szavakkal emlékezve meg a kongresszus működéséről, ezt bezárta. A Pécsi Napló telefonja: Szerkesztőségi szám 109. Kiadóhivatali „ 27. 3

Next