Pécsi Napló, 1907. szeptember (16. évfolyam, 201-224. szám)
1907-09-03 / 201. szám
1907. szeptember 3. „Pécsi Napló“ kitérni akarnak, garanciát vállal, mindent el fog követni, ne legyen ez az eszme eltemetve, hanem a novelláris törvény mielőbb a törvényhozás elé kerüljön. Makfalvay Géza volt államtitkár nem fogadja el azon javaslatot, hogy a tejszövetkezeteket a földmivelésügyi miniszter alá utalják A szövetkezetek kettős célt szolgálnak. Előnyösebb termelést és jobb értékesítést akarnak elérni. Az egységes vezetésre vidéki központok kellenek, az értékesítés céljaira pedig egy országos központot kell szervezni. Egy kormányhatóság kereskedelmi ügyleteket nem bonyolíthat le. A magyar társadalom nyavalyája épen az, hogy mindent oda akar dobni a kormánynak. A központi hitelszövetkezet jó példa arra, miképen kell az ilyen központot szervezni. Somogyi Aladár orsz. képviselő a kereskedelmi törvényt ért támadásokkal száll szembe. Az előadó szerint ez a törvény csak azért van, hogy a tejszövetkezeteket tönkre tegye. A rendhez kell szoktatni az embereket. A legutóbbi szövetkezeti bukások igazolják, hogy ezen átkos kihatású slendriánságnak csak akkor lehet véget vetni, ha a kereskedelmi törvény rendelkezéseit a legszigorúabban betartják. Oaal Gaszton orsz. képviselő arra utal, nincs egyetlen körülmény, mely kívánatossá tenné, hogy a szövetkezetek a keresk.törvény rendelkezései alatt maradjanak. Kereskedelmi ügyletet alig bonyolítanak le, ezeknek kedvéért nem lehet a szövetkezetekkel azt a temérdek tortúrát elviseltetni. Ezt csak a jogászi gondolkodás helyeselheti, mely mindent a forma bilincsébe ver. Scherbán János szerint nincs két törvényszék, mely a szövetkezeti törvény mait egyformán magyarázná. Az utolsó 3 év alatt 140 tejszövetkezet oszlott fel a kereskedelmi törvény miatt. A földmivelésügyi miniszter felügyelete nem aggályos és a külföld is kezdi követelni az állami ellenőrzést. Meskó Pál, a gazdaszövetség titkára a gazdatársadalomra utalja a szervezkedés feladatát. Meg kell könnyíteni a tejszövetkezet létesülését, ahol megvan erre az egészséges alap, de azért felügyeletnek kell lenni. A magyar gazdák nem tudnak szervezkedni, ezért szükséges az állam támogatása. Ajánlja, hogy a magyar gazdaszövetséget és a gazdasági egyesületet is keressék meg, hogy hasonló célból akciót indítsanak meg. Miután az előadó elfogadta Molnár János módosítását, a kongresszus Meskó bővítését is magáévá téve, a következőképen határozott: Az első országos tejgazdasági kongresszus kimondja, hogy a tejszövetkezeti eszmének fejlesztésére és terjesztésére káros hatással bír azon körülmény, hogy a tejszövetkezetek a kereskedelmi törvény hatásköre alá vonattak. Az első tejgazdasági kongresszus ennélfogva határozatilag kimondja, hogy eziránt felír az igazságügyi, kereskedelmi és földmivelésügyi és pénzügyminiszterhez, felkérvén őket, nyújtsanak be novelláris törvényjavaslatot, mely szerint a tejszövetkezetek kivonatnak a kereskedelmi törvény hatásköre alól, egyben utaltassanak a m. kir. földmivelésügyi miniszter hatásköre alá. Ezen vita bevégezte után Székely Salamon kir. vegyész a tejkereskedelem ellenőrzése és a tejhamisítások korlátozása céljából szükséges törvényes intézkedések címen adott elő. Bő tudással fejtegetve ezen annyira fontos kérdést, kifogásolta, hogy a törvényes megtorlás csak nagyon enyhe, miért is a törvényeket meg kell változtatni. Rövid vita után elfogadták ez iránti határozati javaslatát, mely még kimondja, hogy az orsz. m. kir. chémiai intézet tápszerellenőrző osztályának vegyészei, úgy mint jelenleg is, de nagyobb mértékben támogassák a hatóságokat a tápszerek ellenőrzésében és ez az intézet képezzen ki gyakorlatilag vegyészeket a felállítandó városi és megyei tápszervizsgáló intézetek számára, hogy a nagyobb városokba szállítandó tej tekintettel a tejkereskedelem gyors lebonyolítására, a vasutakon is ellenőriztessék és a kiviteli tejtermékek állami ellenőrzés alá vétessenek. Délután 3 órakor folytatták a tanácskozást, midőn Koerfner latván dr., m. kir. min. fogalmazó, a „Nagyvárosok tejjel való ellátásáról“ tartott előadást. A rendszeresebb kezelést, a jobb elláást sürgeti. Határozati javaslatát, hogy eziránt keressék meg a képviselőházat és földművelésügyi minisztert, elfogadta a kongresszus. Valamint elfogadta Sztankovánszky János azon pótlását is, hogy mivel úgy a fogyasztók mint termelők érdekében áll a gyors szállítás, felkérik a kereskedelmi minisztert, hogy élelmiszereket nyáron éjjeli vonatokon is szállítsanak és ezt est 10 óráig vegyék fel. A második szakcsoport. A második szakcsoport a közgyűlési társalgóban tartotta ülését Apponyi Géza gróf elnöklésével Újhelyi Imre gazd.akad. tanár „A tejfeldolgozás módjának befolyása a tejgazdaság jövedelmezőségére“ címen tartott előadást, melyben erős szaktudással, bő statisztikai adatokkal igazolta tételeit. Egyhangúlag változtatás nélkül elfogadták a következő határozati javaslatot: 1. A gazdaközönség figyelme felhívandó arra, hogy megfelelő tejkezeléssel jóval tartósabbá tehető a tej, mint az a jelenlegi kezelés mellett tapasztalható s így a friss tejszállítás az eddiginél jóval nagyobb körzetekből történhetik. 2. A sajt értékesítés — bár korlátoltabb mértékben — kiterjesztendő különösen ott, ahol megfelelő szaktudás rendelkezésre áll. Enélkül ez nem ajánlatos. 8. A vaj készítés legjobban általánosítható módja a tejértékesítésnek, melyet csak nem mindenütt űzhetünk és ezért az a gazdaközönség figyelmébe különösen ajánlandó, annál is inkább, mivel a tejgazdaság meghonosítása mindenütt a belterjesebb gazdálkodást vonja meg a után s mivel a tejgadaság fejlesztése legbiztosabb rugóját képezi az állattenyésztés fejlődésének. 4. A tejgazdaság jövedelmezősége nemcsak az értékesítés minőségétől függ, hanem és elsősorban attól, hogy egy-egy tehén után ugyanazon takarmány árán mennyi tejet tudunk termelni. Ezért kiváló gond fordítandó a helyes tenyészkiválasztásra. Utána Fetlik Ottó, dr. az állatorvosi főiskola segédtanára a tejgazdasági melléktermékek értékesítéséről értekezett, megjelölve a módokat, miképen lehet a tejtermékeket felhasználni és hosszú, részletes előadásban fejtegette, mennyire tért kell engedni itt az állami beavatkozásnak, hogy a kívánatos cél elérhető legyen. Az előadás nyomán megind indult vita során élénk ellentétek származtak Jósika Miklós báró felszólalása folytán, aki azt akarta, hogy a liptói túró jó nevével szerezzenek a szövetkezetileg termelt túrónak nagyobb fogyasztási piacot. A kongresszus ezt elvetette és mindenben elfogadta az előadói javaslatot. Délután a második szakcsoportnak nem volt már ülése. A második nap. A második napon is az első szakcsoport kötötte le az érdeklődést. Élénk vita is volt itt, „a falusi tejszövetkezeteknek és egyéb hasonló tejgazdasági intézményeknek országosan szervezett vezetése, felügyelete és ellenőrzése, tárgyalásánál, melynek Günther Ferenc, a bácsbodrogvármegyei gazdasági egyesület ügyvezető igazgatója volt az előadója. Vázolta a tejszövetkezetek rohamos emelkedését. Ma már 622 szövetkezet működik és ezek 9 és fél millió koronát jövedelmeztek. Szükséges ezeknek egységes szervezése. Mintául ismerteti a magyaróvári szarvasmarha tenyésztési egyesület, a baranyavármegyei tejszövetkezetek szövetsége és zalavármegyei szövetség szervezetét. A szervezetnél a decentralizáció híve, vidéki központokat kell felállítani. Határozati javaslatot terjeszt elő, melynek lényege a következő : A már fennálló tejszövetkezeti szövetségek mintájára, mégpedig akár kapcsolatban valamely gazdasági egyesülettel, akár a nélkül, de minden esetben önálló szervezettel, vidékenként ily szövetségek létesítendők. A földmivelésügyi kormány befolyásának biztosítása, másrészt az ügyvitel lebonyolításának megkönnyítése céljából ezen szövetségek mellé nevezett kormány egy-egy kiküldött közeget osztana be és alája rendeli a szövetség területén működő állami vasmestereket. A tejgazdaságot szolgáló bármily irányú és természetű állami támogatásban csak ily szövetségek tagjai részesíthetők. Szilassy Zoltán orsz. képviselő elismeréssel adózik a földmivelésügyi kormánynak eddigi ténykedéseiért. A tejszövetkezetek egész új mederbe terelik a kisgazdák egész működését, jelentőségük tehát igen nagy. A határozati javaslatot elfogadja, de még többet akar, mint amennyit az tartalmaz Helyes a decentralizáció, de kell egy általános ellenőrző szerv is az értékesítés egy irányba való terelése céljából. Javasolja továbbá, nehogy ez a határozat csak papíron maradjon, küldjön ki a kongresszus bizottságot, mely annak végrehajtásáról gondoskodjék. Meskó Pál kéri, mondja ki a kongreszszus azt is, hogy a tejszövetkezetek szaporítása szükséges és ilyen irányban megkeresi a gazdasági egyesületeket a mozgalom felkarolására. Sárközy Viktor, Scherbán János, Morvay Ferenc, Gaal Gaszton és Hencer István felszólalása után a kongresszus elfogadta az előadói javaslatot Szilassy Zoltán és Meskó Pál bővítéseivel. A második szakcsoportban ezalatt „A tejkezelés módjának befolyása a tej és a belőle készült termékek minőségére és a tiszta kultúrák szerepe a tejnek vajjá és sajttá való feldolgozásánál“ címen folyt a vita Hajós István, a sárvári tejgazdasági szakiskola igazgatójának előadása alapján Inkey Pál báró, Rosier József és Újhelyi Imre vettek részt a vitában, melynek eredményeképp elfogadták több módosítással az előadó határozati javaslatát, melynek általános elve, hogy a termelés és tejkezelés az eddiginél behatóbban történjék. Berekeszti ülés. A szakcsoportok befejezvén működésüket, fél 11 óra után ismét együttes ülés kezdődött Benyovszky Móric gróf elnöklésével. Felolvasták a szakcsoportok határozatait, melyeket az együttes ülés változatlanul elfogadott. Meskó Pál indítványozza, tekintettel az összejövetelek fejlesztő hatására, mondják ki elvileg, hogy ezentúl évenként tartanak kongresszusokat. Újhelyi Imre elégnek tartja, ha 3 évenként tartanak összejöveteleket, mert különben ellanyhul az érdeklődés. Ez volt az egyetlen téma, hol szavazásra került sor, melyen a kongresszus 7 szótöbbséggel Meskó indítványát fogadta el. Ezután a kongresszus elhatározta, hogy a tanácskozások anyagát kinyomatja. Pirkner János tejgazdasági főfelügyelő biztosította a kongresszust, hogy a maga részéről teljes erővel oda fog hatni, hogy a miniszter a kongresszus határozatait figyelembe vegye és végrehajtsa. Benyovszky Móric gróf elnök köszönetet mondott ezért, azután lelkes szavakkal emlékezve meg a kongresszus működéséről, ezt bezárta. A Pécsi Napló telefonja: Szerkesztőségi szám 109. Kiadóhivatali „ 27. 3