Pécsi Napló, 1907. október (16. évfolyam, 225-250. szám)
1907-10-01 / 225. szám
4 T szeletet, borjú velőt, borjú mirigyet, borjú fodort, borjú lábat, borjú becsináltat, borjú paprikást és borjú nyelvet s mindezt végig marhamódra. Hja! fölment a hús ára, fölment a zsir árai Föl is megy nálunk mindennek az ára. Csudák csudájára még a tyúkok is kisebbet tojnak. A fafürászatok, mivel a fa ára is fölment, most már 8 koronát kérnek egy öt fa fölvágásáért. Nagyon okosan ! Csak tovább. Mindent addig kell emelni, ameddig lehet. Félúton kár lenne megállani. — A kereskedelmi alkalmazottak szervezkedése. A pécsi kereskedelmi alkalmazottak egyesülete tegnap délután fél három órakor, a nőtagok bevonásával, igen népes értekezletet tartott Kiss Lajos tejcsarnoki igazgató, egyesületi elnöknek elnöklésével. A gyűlés tárgya alelnökválasztás volt és ezen tisztségre Hajdú Gyula dr. választatott meg egyhangúlag. Az uj alelnököket meghívták rögtön a közgyűlésre, hol az elnök üdvözlése után kifejtette, hogy az egyesületnek, ha érdemleges munkát kíván végezni, új uton kell haladni. A jelen társadalmi berendezkedés szigorúan elválasztja a munkaadó tőkéseket és a munkás alkalmazottakat. Ezek a termelők, de a termelt érték javarészét azok foglalják le. Ezt ugyanis lehetővé teszi az u. n. tartaléksereg, mely a nyomortól űzetve, versenyt támaszt és lehetetlenné teszi, hogy a munkások tisztességes bérhez jussanak. A bajon egyedül az öntudatos gazdasági alapon való szervezkedés segít és ha erre az útra térnek a kereskedelmi alkalmazottak, ha fegyvertárat találnak a szervezkedés terén már nagy erőhöz jutott ipari munkásságban. De a cél csak egy érhető el, ha minden előítéletet félredobva, nem tekintenek vallási és osztálykülönbségekre. A szervezkedésben pedig karöltve kell eljárni a magántisztviselőkkel és a női alkalmazottakkal. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a közgyűlés elhatározta, megbízza a választmányt, vegye fontolóra a szervezkedés kérdését és két héten belül tegyen erről a közgyűlésnek jelentést. A legközelebbi jövőben tehát előreláthatólag gazdasági alapon fognak a pécsi kereskedelmi alkalmazottak szervezkedni és az eddigi egyesületek megszüntetésével valószínűleg az összes alkalmazottak, magántisztviselők és nőtisztviselők ezen szervezet keretében csoportosulnak. — Szolgálatot vélünk tenni olvasóközönségünknek, ha arra figyelmeztetjük, hogy használja fel a még hátralevő két kiállítási hetet és nézze meg az iparcsarnokban, szemben a bejárattal levő főfal mentén azon műötvösi munkákat, melyeket ott Krausz Testvérek kiállítottak, mert valóban nehéz alkalmasabb ajándékot vásárolni karácsonyra, mint ezeket a diszkisputériákat, melyek igazán remekei a magyar kézműiparnak. E gyönyörű tárgyak készítője az állam anyagi támogatásával volt a külföldön és ott Pforzheim világhírű műhelyeiben sajátította el a készítését. A kiállított dísztárgyak, nyak- és mellták, lánc és legyeződíszek, ruhacsatok és egyéb készítmények örökértékűek és valóban érdemesek arra, hogy hozzáértők és kedvelői a szép műipari termékeknek figyelemre méltassák, vásárolják, mert igaz művészetet és magyar ipart támogatva gyönyörű tárgyak birtokába jutnak. — Vadorzók és csendőrök harca. A főhercegi uradalomhoz tartozó bédai erdőlaknál ügyeletet tartó csendőrjárőr arról nyert értesülést, hogy az Izabella pusztához tartozó kukoricásban vadorzók tartózkodnak. A csendőrök este fél 8 órakor útnak indultak a vadorzók elfogására és fár 11 órakor értek a mintegy 12 holdnyi területen fekvő kukoricáshoz, ahol megfigyelő állást foglaltak el. Nem sokáig kellett várakozniuk, a kukoricásból zörgés ütötte meg füleiket, mire Schmidt Máté csendőr Knczovics József csőszszel a zörgés irányába a kukoricásba hatoltak. Alig tettek azonban néhány lépést előre, lövés dördült el, amely Schmidt Máté csendőrt bal felső karján találta. A megsebesített csendőr jólehet fegyverét nem használhatta, nem veszítette el lélekjelenlétét, a a merénylőre rohant s azt jobbkezével elfogta. A vadorzónak társai, Iliasev Sztipa és Knézovics Mária időközben elmenekültek s csak másnap délelőtt fogták el őket a csendőrök Izsép községben. A kukoricásban elfogott vadorzó, Vlasits Ádám izsépi lakóé, kihallgattatásakor azzal iparkodott menteni tettét, hogy fegyverét, amely sörétekre volt töltve, véletlenül sütötte el. Ez a védekezés azonban nem sok valószíűséggel bir, mert a vadorzó a csendőrtől alig két három lépésnyi távolságból sütötte el fegyverét A bátor csendőrt uradalmi előfogaton a mohácsi „László“ közkórházba szállították, ahol 14 napot lesz kénytelen eltölteni, arig megsebesült karja hegyógyei. Az elfogott vadorzókat a mohácsi kir. járásbíróság fogházába szállították s innen folyó hó 26 án a pécsi kir. ügyészségi fogházba kerültek. — Tolvaj porcellánkereskedő. Budapestről táviratozzák. Furfangos módon végrehajtott lopás foglalkoztatja a rendőrséget. Hétfőn reggel megjelent a főkapitányságon Pruzsinszky Lajos üveg és porcelánkereskedő, a Pruzsinszky cég beltagja és lopás miatt feljelentette az öcscsét, Prizsinszky Jánost, aki szintén tagja a cégnek. A 28 éves fiatal ешЬм ugyanis nyolcezer koronát ellopott az üzlet Wertheim-szekrényéből és a pénzzel tegnap este megszökött. A lopást csak ma reggel vették észre. Szombaton ugyanis lezárták a Wertheim-szekrényt, melyben nyolcezerkilencven korona készpénz volt. A kassza kulcsát Pruzsinszky Lajos, az apa vette magához. Ma, hétfőn reggel, az apa felnyitotta a kasszát s a legnagyobb meglepetéssel látta, hogy a kasszában csak kilencven korona van, nyolcezer hiányzik. De hiányzott az egyik fia is, János Tegnap este még együtt vacsoráit a családdal. Vacsora közben rövid időre távozott, majd visszatért és azt mondotta, hogy fáj a feje, elmegy kissé sétálni. Többé vissza sem tért. Kétségtelen tehát, hogy a tolvaj Pruzsinszky János volt. A lopást úgy követhette el, hogy kilopta apja zsebéből a Wertheim-szekrény kulcsát, tegnap, amíg a család vacsoráit, beosont az üzletbe, amely a Katona József utca 6. szám alatt, ugyanabban a házban van, ahol a lakás is és kivette a pénzt. Amikor a nyolcezer korona már nála volt, visszament a lakásba és a kulcsot visszacsempészte apja zsebébe. A tolvaj fia már régóta készült a lopásra. Többször emlegette, hogy Magyarországon nem lehet megélni, kivándorol Amerikába. Útlevelet is váltott a bátyja, Pruzsinszky István nevére. Az érettségi bizonyítványát is ellopta , valószínű, hogy Pruzsinszky István néven szökik. A rendőrség nyomozza, a Pofozkodó színésznők. Akiket csak távolról kápráztat el a festett világ, a színház megejtő csillogása, azok megbotránkozva fogják olvasni e hírt a színházi amazonok dúló csatájáról, de aki volt már a kulisszákon túl is és különösen a Bihari társulat belső ügyeit ismeri, az, olvasván két színésznő pofozkodási esetét, vállat von és azt mondja, silány szám a pofozások mozgalmas történetében. Nagykőrösről Írják: Keleznay Margit és Sárvári Anna színésznők tegnap az előadás megkezdése előtt óriási közönség jelenlétében összeszólalkoztak, aminek az lett a vége, hogy a két színésznő alaposan agyba főbe verte egymást. A kínos ügynek úgy a színházi, mint a polgári bíróság előtt folytatása lesz. Az eset a közönség körében igen nagy megütközést keltett. — Megtámadott éjjeli őr. Kalina András budméri éjjeli őr szombaton éjjel cirkálása közben gyanús neszt hallott Bozsanics Jocó udvarából. Érdeklődni kezdett a sas oka iránt és mikor lassan, óvatosan, nesz nélkül odalopódzkodott, két alakot látott a baromfiólak mellett, akik ép akkor nyitották ki az ajtót. Az éjjeli őr meggyőződve arról, hogy itt lopásról van szó, rájuk kiáltott, a két tolvaj azonban пет ijedt meg a meglepetéstől, hanem Kalinára vetették magukat. Erős küzdelem fejlődött ki az éjjeli őr és a két tolvaj között, akik bizonyára győztesek maradtak volna és tán az életétől is megfosztják Kalinát, hogy bűnöknek árulója ne lehessen, azonban az éjjeli őr segitségért kiabált s ezt meghallotta Bozeanies családja. Siettek is ki az udvarra és erre a két jómadár megrettenve megugrott. Az éjjeli őr több sérülést szenvedett. A nyakán erős fojtogatna nyomai maradtak vissza, a bal karjába pedig egy bicskaszúrást kapott, amely egész a csontig hatolt. A tolvajok azonban nem menekülnek az igazságszolgáltatás sújtó keze alól, mert Kalina egyikükben felismerte Tatyovics Filót, aki ellen megtette a feljelentést. A vizsgálat hivatása lesz majd kideríteni, hogy ki volt a második tolvaj. — Játékból— tűzhalál. Életveszélyes következaénynyel járt tegnap délután egy kisfiúnak könnyelmű játéka. Rosner Ignác Lánc utca 1 szám alatt lakó 10 éves fiú rakéttákat szerzett be valahol és ezekkel akart szórakozni. Elment a budai külvárosi temetőbe és itt sorra gyújtogatta a rakéttákat, de nagyon megadta ezen szórakozásának árát. Egyik rakétától ugyanis ruhája tüzet fogott s egyszerre lángban állott a szerencsétlen fiú. Ruháját nem sikerült róla letépni, miért is súlyos égési sebeket szenvedett. Beszállították ápolás végett a közkórházba, hol életveszélyes betegen fekszik. A Meglopott korcsmán, Klein Jakab mernyei korcsmáros feljelentést tett a csendőrségen, hogy ismeretlen tettesek pénteken éjjel feltörték a pincéjét és elraboltak onnan egy kis hordó bort, több üveg sört és az összes élelmiszer készletét, amit a pincében tartott. A megindult vizsgálat csakhamar kiderítette a tetteseket Sanyi János és három társa személyében, akiknél megtalálták a hordót s az üvegeket is s igy e bizonyítékok terhe alatt kénytelenek voltak beismerni tettüket. A betöréses lopásnak tulajdonképen Sanyi volt az értelmi szerzője, aki figyelmeztette társait arra a körülményre, hogy ő tudja, hol tartja a gazdája a pincekulcsot és igy könnyű szerrel csinálhatnának maguknak egy jó napot. A legények beleegyeztek és Sanyinek sikerült is észrevétlenül ellopni a kulcsot és a lopás után ugyancsak észrevétlenül visszalopta. Azonban épen ez lett az árulója. Hogy t. i. a záron semmiféle erőfeszítés nyoma nem volt, ebből a csendőrség azt következtette, hogy az ajtót vagy saját kulcsával, vagy álkulcscsal nyitották ki, a tettes tehát mindenképen еззк házbeli vagy a házhoz gyakran járó egyén lehet. E gyanú alapján mindjárt Sanyit vették vallatóra, aki némi tagadás után be is temerte tettét és megnevezte bűntársait. Az eljárást valamennyiök ellen megindították. — Kilossámra vett menyasszony. Kölked községben a közelmúlt napokban a menyasszonyszerzés érdekes módját választotta egy kölkedi legény. Menyasszonyát az örömszülők és két tanú jelenlétében mázsáiéra tette és pontosan megállapította testsúlyát. A mázsálási műveletre t. i. ezért volt szükség, mert a vőlegény kilónként 3 forintot tartozott fizetni menyasszonyáért. Szerencsére a menyasszony a könnyebb súlyúak közé tartozott, csekély 43 kilót nyomott s igy összesen 129 forintot tartozott érte fizetni vőlegénye. Ez a hír az eladó leányok sorában bizonyára élénk tetszést fog kelteni. A kölkedi legény ugyanis a meghamisított „eladó leány“ fogalmát visszaállította a maga eredetiségébe és példát statuált arra, hogy az eladó leányért a vőlegénynek kell fizetni. — Anyagyilkosság. Kegyetlen módon vetett végett Szabó György decsi lakos édesanyja életének. A durva, goromba fiú, aki egész nyáron veszekedett anyjával, annak minden fillérét már kiszipolyozta s azt eldorbézolta. Péntek éjjel ismét mulatott, amikor meghallotta, hogy anyja eladta a babot. A korcsmából tehát hazament s követelte a pénzt. Anyja nem akarta neki adni, hanem helyette jól összeszidta könnyelmű fiát, aki erre kést rántott s azt anyjába döfte. A „Pécsi Napló® 1907. október 1.