Pécsi Napló, 1907. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1907-11-06 / 254. szám

, de annyit tudok, hogy a félrevezetés is csalás, mely büntetést érdemel. Épen olyan számba megy ama feltűnő hirdetés, mely magyarnak hazudja a rut idegent. Nem a hirdetés ellen, mint ilyen volt kifogásom — azt szinte rosszul értette — hanem a valót­lanságot, a közönséget félrevezető, tehát igen is megcsaló hirdetések ellen. Ami pedig a bécsi „Versandhaus“-t illeti, melyre nézve felszólít bennünket, hogy annak áruit tovább is vegyük meg a mi ro­vásunkra, arra nézve csak azt mondom, vegye csak azt meg a maga rovására. A hazafias kereskedők, vevők és én igyekezzünk a foj­tó idegent magunkról lerázni és szük­ségletünket ott és annyiban, a­mennyiben lehet, magyar forrásból beszerezni. Vértesi Zoltán A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) Budapest, november 9. Návay Lajos elnököl az ülésen. Be­mutatja Kossuth Ferenc levelét, amelyben betegsége idejére helyettesítésével Szterényi József államtitkárt bízza meg. Wekerle Sándor miniszterelnök a be­teg kereskedelmi miniszter nevében apró javaslatokat terjeszt be, a római postaszerző­dés becikkelyezéséről és néhány vicinális vasútról, Grinther Antal igazságügyminiszter a bírák fizetésrendezésével kapcsolatban be­terjeszti a bírói és ügyészi szervezet módo­sításáról szóló törvényjavaslatot. Következik az indemnitás tárgyalása. Bőse Milán horvátul beszél a javaslat ellen. Idősorban a miniszterelnök beszédével foglalkozik, majd a költségvetés összeállítá­sát kritizálja. A horvát koalíciós kormány rövid uralma alatt rend és béke uralkodott Horvátországban, de a vasutas javaslat ismét felkavarta a kedélyeket. Mint volt közokta­tásügyi osztályfőnök, hazugságnak mondja azt az állítást, mintha a horvát kormány üldözte volna a magyar iskolákat. A volt horvát kormány csak a minden áron való magyarosításnak állított gátat. A kormány most nem kezeli őszintén a horvát kérdést, bizalommal nincs iránta, ezért a költség­vetést nem fogadja el. Kovács Ernő szerint első­sorban azt kell megtudni, kik a barátaink Ausztriában. Ezért érdeklődött cseh és lengyel politikusok iránt. A lengyeleknél teljes politikai barát­ságot talált és azért szólal fel, hogy ezt a barátságot honorálja. A költségvetést és az indemnitást elfogadja. Lise­vác Mladen horvátul beszél a javaslat ellen. Majd magyarul olvassa be­széde egy részét. Az unionisták is nagyon megváltoztak Horvátországban, megváltozott a helyzet is és e szempontból bírálja We­kerle miniszterelnök kijelentéseit. A szerb radikálisok mindenkor készek Magyaror­szággal tisztességes békét kötni, de Ausz­triával soha. (Helyeslés.) Elnök utólagosan rendreutasítja Lissa vác Mladent, a horvát unionisták ellen hasz­nált kifejezéséért. Poltt Mihály azért szólal fel, mert azt azt a beszédet, amelyre az előtte szóló hi­vatkozott és a melyet ő 1861-ben mondott, az előtte szóló félreértette. (Óriási derültség.) Közbeszólások: Épen jókori Negyven­hat év utáni Polit Mihály helyreigazítja negyvenhat évvel ezelőtt mondott szavai értelmét. Magdics Péró horvát beszédet mond a javaslat ellen. Szünet után. Szkicsák Ferenc román nemzetiségű képviselő beszélt az indemniti javaslat ellen, erős kirohanást intézve a magyar közigazga .Pécsi Napló* 1901. november 6. táj ellen. Mivel ismételt figyelmeztetés, ma­radjon a tárgynál, nem használt, az elnök megvonta tőle a szót. Utolsó szónok volt ma Urbanics Fe­renc, aki szerencsésen ki is beszélte az első 8 óráig elhúzódott ülést. A bírói és ü­gyészi szervezet módosítása. Günther Antal igazságügyminiszter a képviselőház mai ülésén a következő javas­latot terjesztette be: Törvényjavaslat a bírói és ügyészi szervezet módosításáról. 1. §. Az első folyamodáen kir. bíróság­hoz kinevezett törvényszéki bírák, járásbirák és albirák, valamint a királyi ügyéségekhez kinevezett ügyészek és alügyészek együttes létszáma az egyes fizetési osztályokban a következőpben állapíttatik meg: a VI fize­tési osztályban 150 királyi ítélőtáblás birói címmel és jelleggel felruházott, kir. törvény­­széki bíró, kir. járásbiró és kir. főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott kir. ügyész; a VII. fizetési osztályban 1000 kir. törvényszéki biró, királyi járásbiró és királyi ügyész; a VIII. fizetési osztályban 1000 kir. törvényszéki biró, királyi járásbiró és királyi ügyész; a IX. fizetési osztályban 280 királyi albiró és királyi alügyész. Az egyes fizetési osztályokra a jelen törvénynyel megállapított létszám csak külön törvénynyel vagy a költ­ségvetési törvénynyel változtatható meg. 2 § Az 1891: XVII tc. 28. § ának második bekezdése, az 1898: IV. t.-c. 18 § ának első és harmadik bekezdése és az 1907:I. t.-c. 5. § a hatályát veszti. 3 § Az 1890 XXV. te 6 § a és az 1891: XVII. t. c. 56 § a azzal egészittetik ki, hogy a kir. ítélőtáblához tanácsjegyzői szolgálatra és elnöki titkári teendőkre VIII. fizetési osztályba sorozott kir. törvényszéki birót vagy járásbirót is be lehet rendelni. A budapesti kir. ítélőtáblához f­erendelt vidéki törvényszéki­ biró vagy járásbiró a berendelés tartamára évi 800 korona, a többi ítélőtáblához berendelt ily biró pedig évi 400 korona működési pótlékban ré­szesül. 4 § A budapesti kir. Ítélőtábla elnöki titkára évi 800 korona működési pótlékban részesül. 5. §. Az 1893 IV. t.-c. kiegészítő ré­szét képező A) kimutatásban felsorolt hiva­tali állások közül a XI fizetési osztályba sorozott aljegyzői állás megszűnik és a jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett vala­mennyi aljegyző, mint jegyző a X. fizetési osztályba soroztatik. Az 1883. I. t. c. 7. § ának az a rendelkezése, mely szerint bí­rósági jegyző csak az lehet, aki a bírákra nézve előírt jogi kép­vítést igazolja, hatályát veszti. Azon hivatali teendőket, melyeket a fennálló jogszabályok értelmében csupán jegyzők végezhettek, a jelen törvény hatály­­baléptétől kezdve csak oly bírósági jegyző végezheti, aki a bírákra nézve előírt jogi képesítést megszerezte. 6 §. Azok a bírósági jegyzők, akik a X­ok fizetési osztályban két évet eltöltöttek és a bírákra nézve előírt jogi képesítést megszerezték, évi 400 korona, a nyugdíjba be nem számítható képesítési pótlákban ré­szesülnek. A jelen törvény hatályba léptéig kinevezett jegyzőket ez a pótlék 1908. évi január hó 1-től kezdve akkor is megilleti, ha a X. fizetési osztályban két évet még nem töltöttek. 7 §. Ez a törvény 1908. évi janár hó 1 én lép életbe. Végrehajtásával az igazság­­ügyminiszter bizatik meg. A javaslathoz fűzött indokolás szerint az egységes szervezési kódex kidolgozása már munkában van, de míg ez elkészül, a sürgős intézkedésekkel a kormány nem akar késni s javít az első birósági és ügyészségi személyzet anyagi helyzetén. Hírrovatnak. Pécs, november 6. — Apponyi Albert gróf Pécs váro­sához. A vallás és közoktatásügyi miniszter Pécs szab. kir. város közönségéh­e a követ­kező leiratot intézte: Budapest, november 4. „Pécs szab kir. város törvényhatósági bizottságának a folyó évi okt. hó 24­2- án tartott rendes közgyűlésiből 237 kgy. szám alatt hozzám intézett felterjesztését, — köszönettel vettem. A pécsi szabadtanítás kongresszus nemzetközi elemeinek maga­tartásával szemben tanúsított állásfoglalá­sával szemben tanúsított állásfoglalásuk, hazafias örömmel töltött el. Bizalmuk és ragaszkodásuk megnyilvánulása egyúttal tanúbizonyságául szolgál­­annak, hogy nemzeti irányú, — vallás — erkölcsi alapon kívánnak velem haladni és igy szolgálni a közművelődés magasztos ügyét. Szives támogatásukat továbbra is kérem. Hazafias üdvözlettel Apponyi gróf s. k. — Angyal Pál — kúriai bíró. Az igazságügyminiszter előterjesztésére ő Fel­sége október hó 3- én kelt legfelső elhatá­rozásával Angyal Pál pécsi ítélőtáblás bíró­nak kért nyugalomba helyezése alkalmával sok évi hit és buzgó szolgálata elismeréséül a kúriai birói címet adományozta. Méltósá­­gos úr lett tehát városunk egyik legdare­­kabb és legszerényebb polgárából, aki egész életét, rövid megszakításokkal, e városban töltötte és amikor igaz örömmel tölt ezen kitüntetése, csakis a rezignáció hangján szólhatunk arról, hogy az együtt jár nyug­díjazásával, melyet jó egészségben, szellemi ereje teljében kezd meg és remélhetőleg még jó ideig élvezni is fog. Angyal Pál 1842 ben Pécsett született. Azonos nevű édes atyja Baranya vármegyének volt főjegyzője, 1848/49 ben a szentlőrinci, 1865/67-ben pe­dig Pécs szab. kir. városának volt ország­­gyűlési képviselője. Édes­anyja Jeszenszky Flóriána volt. Középiskoláit Pécsett, a felső tudományokat pedig Pozsonyban s Budapesten végezte. 1861., az alkotmány visszaállításakor, Scitovszky Márton akkori főispán Baranya vármegyébe tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki, 1864 ben a budapesti kir. ítélő táblánál volt díjtalan joggyakornok, de már 1865 ben az ejuratio alkalmával Csernyus Andor kir. biztos és főispán által a pécsi járásba esküdté neveztetett ki. A magyar minisztérium kine­­veztetése után, 1867 május 13-án tartott tiszt­újító közgyűlésen a hegyháti járás első szolgabirájává lett megválasztva s Mágocson, a járás akkori székhelyén működött 1871 végéig. A bíróságok rendezése idejében 1871 végével a pécsi kir. ügyészséghez alügyészi minőségben neveztetett ki, 1873-ban egy ideig a zombori kir. ügyészség vezetésével volt megbízva. 1886-ban került mint biró a pécsi kir. törvényszékhez, hol 1894 ben a sommás felebbezési tanács vezetése is reá bízatott, 1896 óta mint kir. ítélő táblai biró működik. — A 60 as évek óta tagja, a 70 es évek óta bizottsági tagja a pécsi Nemzeti Kaszinónak Helyet foglalt a pécsi Kath. Kör megalapító tagjai között; még mint mágocsi szolgabiró alapító tagja lett az azon időben alakult pécsi torna és tűzoltó egylet­nek, tagja a kertészeti, a Mecsek, a vörös­kereszt, a muzeum, a hivatalszolgák alkotta egyleteknek. Pártoló és működő tagja volt a Pécsi Dalárdának, mint ilyen részt vett a svejzi után és néhány dalosversenyen, tagja volt a zeneegyletnek is. 25 éven, 1876 tól kezdve tagja volt a Kiss Jankovics féle csa­ládi alapítvány igazgatóságának. Általában élénk részt vett Pécs és Baranya minden társadalmi mozzanatában. Az irodalom terén is működött. Cikkei jelentek meg a Pesti Naplóban 1865-ben, a pécsi lapokban 1866/­ ben, 1883 ban aldunai utazását irta le tárca cikkekben. A heraldika és genealógiá­val is foglalkozott, a Jeszenszky, Grabarics Antal, nemeskéri Kiss és Angyal családok

Next