Pécsi Napló, 1907. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1907-11-08 / 256. szám

1907. november 8. „Pécsi Napló“ állását megtartani. Lefizette a 24.000 kor­­vinculumot és ott hagyta a Raimund színházat, melyet a klassikus darabok előadására akart berendezni. Most ideiglenesen volt megbízott­ját, Rosenheim Károlyt bízták meg a szín­ház vezetésével. Augusztus elejével pedig ismét kevesebb lesz egy drámai színházzal, amennyiben most már ki is adták azt a “Theater an der Wien igazgatójának, Karczag és Wallnernek, akik abban operettet, bohó­zatot és élőképet fognak bemutatni, a szín­ház zenei vezetését pedig Lehár Ferenc veszi át, ami már a siker biztos záloga. Sokkal szerencsésebb a Bécs város tulajdonát ké­pező jubileumi színház és népopera. Ezt a teljesen tönkre jutott színházat Raj­már Si­mons igazgató oly népszerűvé tette másfél év alatt, hogy a most megtartott közgyűlésen ■90 506 kor. évi tiszta nyereséget mutatott fel. Távirataink. A függetlenségi párt és a dázszabály­­revízió. Budapest, november 7. (Eredeti táv.) Úgy látszik, hogy Visontai Soma tegnapi beszéde, melyben Rakovszky Istvántól kért sürgős és szigorú eljárást a horvát obstruk­­ció ellen, csakugyan a kormány terveinek az előhírnöke. Ma délelőtt már folytatódott a dolog. Déli fél tizenkét órakor egyszerre megüresedett az ülésterem. A függetlenségi padokon egyetlen ember sem maradt, a többi pártok tagjai is — négy öt ember ki­vételével — átvonultak a jegyzői irodába,­­ahová azzal hívták őket, hogy Barabás Béla kíván velük valamit megbeszélni. A kor­mány tagjai közül Wekerle Sándor és gróf Apponyi Albert voltak a konferencián. Barabás Béla volt az első szónok. Aki elmondta, hogy milyen nemzeti csa­pás a horvát obstrukció és azért hívta össze képviselőtársait, hogy megbeszélje velük, mit lehet ez ellen csinálni. Valamit okvetle­nül tenni kell s kéri a kormány tagjait, tegyenek is. Rakovszky István mindenképen he­lyesli azt, amit Barabás mondott. Ha tudja azt is, hogy itt módot találni igen nehéz. Farkasházy Zsigmond : M­­a int a ház­­szabályrevíziótól. Polónyi Géza: Hasonló értelemben beszél. Wekerle Sándor: A kormány régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel, már szeptem­berben hosszabb tanácskozásoknak volt ez a tárgya. Az a kormánynak is az álláspontja, hogy okvetlenül meg kell törni a horvát obstrukciót. Már a remediumot is megtalálta s ez olyan természetű, hogy semmiféle haza­fias párttal szemben sem most, sem a jövő­ben nem élhetni vele, csak éppen a horvá­­tokkal szemben. A kormány a tervvel dél­után minisztertanácsban foglalkozik. Az értekezlet, mely szerb egyházi ügyekkel is foglalkozott, azzal az impresszió­val osztott szét, hogy a mai tanácskozás tisztán formaság volt és a kormány már a legkisebb részletekig tisztában van azzal, mit akar csinálni. A kérdéssel délután a Ház elnökei is foglalkoztak Kossuth Ferenc lakásán tartott konferenciájukon. A szerb pátriárka. Budapest, november 7. (Eredeti táv.) A függetlenségi képviselők egy része ma küldöttségileg kereste föl Wekerle Sándor miniszterelnököt és Apponyi Albert grófot, hogy a szerb pátriárka megválasztását meg­sürgessék. Mindkét miniszter kijelentette, hogy az ügyet sürgősen elintézik. Szerencsét Anfil járt huszárhadnagy. Budapest, november 7. (Eredeti táv.) Az alagi versenypályán Kvaszdy Károly, a szombathelyi lovastanfolyamhoz beosztott huszárhadnagy lovával elbukott. Koponya repedést szenvedett és meghalt. Még csak 19 éves volt. Kossuth Ferenc miniszternek a fiatal hadnagy rokona volt. Csaló gépkereskedők. Budapest, november 7. (Ered. táv.) A rendőrségen Csövek Károly rendőrfogal­mazó egy nagyon bonyolult csalási ügyben fejezte be tegnap késő délután a vizsgálatot és a feljelentett embereket, egy országszerte ismert cég, a László és Sugár technikai és villanyberendezési cég tagjait, László Sán­dort és Sugár Tibort letartóztatta. A László és Sugár cég ellen különben négy nappal ezelőtt elrendelték a csődöt és miután csak passzívak vannak, előzőleg minden értéküket lefoglalták, kétségtelen, hogy csalárd bu­kás miatt is eljárás indul majd ellenük. A László és Sugár cég csak 1906. évi augusztus havában alakult. Óriási tevékeny­séget fejtett ki, gépgyárnak és gépkereske­dőnek hirdette magát, a magyar vidéket el­árasztotta körleveleivel. Tulajdonképpen László és Sugár csak egyszerű gépügynökök voltak, akik nagyobbára bécsi gyárosoktól szerezték be a szállítandó gépeket, már a­mennyiben egyáltalában szállították, mert, mint az alábbi példák igazolják, legtöbbször csak becsapták a rendelőket. A letartóztatás három följelentésre történt. A jeles firmát följelentették csalás miatt Sipos Gyula és neje sirbalkányi, Steindl Károly és Gyula németgencsei és Boszi Gyula kisélesdi ma­­lomtulajdonosok, de a följelentések sorozata ezután fog még valószínűleg következni. A feljelentések következő okokból történtek: Sípos Gyula és Sipos Gyuláné a László és Sugár cégnél egy 12 500 korona értékű villanymotort rendeltek. A rendelésre 12 000 korona értékű fedezeti váltót adtak azzal a kikötéssel, hogy a váltókat továbbítani, érté­kesíteni csak akkor szabad, ha a gépek szál­lítása már megtörtént. A cég nem sokat törődött ezzel a kikötéssel, a váltókat érté­kesítette, a gépeket nem szállította és 6500 korona értékű váltót már csak akkor adott vissza (visszaváltás után), amikor büntető feljelentéssel fenyegették Siposék Hatezer korona értékű váltójukat Siposéknak pénz­intézetek és bankok peresítették és Siposék minden ingója és ingatlana le van foglalva. Steindl Károly és Gyula németgencsi malomtulajdonosok Németgencsen villany világítást akartak berendezni és erre a célra szövetkeztek a László és Sugár céggel. A vilamngvilágítási berendezés 20 000 korona beruházással volt tervezve és az első részlet fedezésére 6 darab egyenkint 1200 korona értékű váltót adtak át Steindlék László és Sugárnak, azzal a határozott kikötéssel, hogy ha elegendő előfizetőt kapni nem tud­nának, az üzletet nem perfektuálják és ebben az esetben a 7200 korona értékű váltókat visszakapják. Az üzlet nem létesült, de a vál­tókat visszakapni nem tudták. Ekkor László és Sugár ravasz fondorlattal újra becsapták őket. Arra beszéltek rá, hogy kisebb üzemmel létesítsék a villanytelepet és a régi vál­tók visszaváltására újabb 6 darab 1200 koronás csereváltót kértek és kaptak tőlük. De sem a régi sem az újabb váltókat vissza nem kapták, a gépeket sem szállította a cég, ellenben a váltók egy részét pénzintéze­tek peresítették. Ezzel szemben a letartózta­tott ügynökök azt vallják, hogy az üzlet nem volt feltételes és ők a váltókat jogosan fel­használták. Az újabb hat váltót tényleg arra akarták felhasználni, hogy a régieket vissza­váltsák. Ez azonban a rossz pénzügyi viszo­nyok miatt csak két esetben sikerült, a meg­maradt négy váltó a csődtömeggondnoknál van. Bozsi Gyula kisélesdi malomtulajdonos dinamógépet rendelt, 2300 koronáért váltót adott, ezt az összeget azonban később ki­fizette. 1300 korona értékű váltót vissza­kapott, de 1000 korona értékűt nem, úgy hogy a peresítés elkerülése miatt az ezer koronát újra kifizette és a váltókat vissza­váltotta. Ha újabb feljelentések nem érkez­nek, László Sándort és Sugár Tibort még ma átküldik az ügyészséghez. Letartóztatás az apa feljelentésére. Budapest, november 7. (Eredeti táv.) Seyderheim Ernő kertész és világkereskedő, a Ferenc József rend lovagja feljelentést tett fia, Seyderhelm Emil 42 éves kertész ellen fenyegetés, zsarolás, lopás és idegen vagyon rongálása miatt. Seyderhelm Emil nős, fele­ségétől elválva él, már hosszabb idő óta rossz viszonyban van atyjával. A könnyelmű és züllött ember igen sok pénzébe került Seyderhelm Ernőnek, aki végül is megunta a sok fizetést és fiát kitagadta. Azóta Sey­­derhelm Emil állandóan fenyegető leveleket ír atyjának, azzal fenyegeti, hogy teljesen tönkre fogja tenni, mindenét elpusztítja. A rendőrségen lévő egyik levélben a legalávalóbb piszkoló szavakkal illeti atyját és többek között ezeket írja: „Ha te tönkretettél engemet, most már én sem nyugszom addig, amíg teljesen tönkre nem teszlek tégedet. Nem bánom, ha be is csuknak érte; ha kikerülök, újra munkához látok és nem nyugszom addig, amig arra a sorsra nem jutsz, amelyre én jutottam“. Fenyegetését be is váltotta. Snyderheim Ernőnek a Csengery­ utca 65. szám alatt van üzlete és Hajcsár-út 20 sz. alatt virágker­­tészete. Ide Sayderhaim Emil több ízben be­tört, virágokat lopott, de be nem érte ezzel, hanem ami a keze ügyébe akadt, azt elpusz­tította és ilyen módon jelentékenyen meg­károsította atyját. Az öreg Seyderheim, ke­rülve a nyilvános botrányt, egy ideig tűrte fia garázdálkodását, de mert az gaztetteivel felhagyni egyáltalán nem akart, tegnap be­jött a főkapitányságra és megtette fia ellen a följelentést. Seyderheim Emilt a detektí­vek még az éjjel kinyomozták, behozták a főkapitányságra, ahol Naszády Béla rend­őrkapitány kihallgatás után letartóztatta. seyderhelm Emil azt vallja, hogy tényleg elvitt atyja kertészetéből több esetben virá­gokat, de kényszerűségből tette, mert az éhenhalásához közel járt és atyja egyetlen fillérrel sem akarta segíteni. Az is igaz, hogy betört az üvegházba több ízben, de csak azért, mert hajléktalan volt és atyja még a lakást is megtagadta tőle. Az termé­szetes, hogy mikor egy dúsgazdag ember a fiát éhenpusztulni engedi, az ezt nem tűrheti szó nélkül és ő elkeseredésében több ízben megfenyegette az öreget. A Seyderhelmék családi tragédiájának most egyelőre a letar­tóztatás véget vetett. Seyderhelm Emilt át­adták az ügyészségnek. A horvátok szervezkedése. Zágráb, nov. 7. (Eredeti távirat.) A Starojevics párt tegnapi előértekezletén el­határozták, hogy 100.000 korona alaptőkével újságkiadó részvénytársaságot alapítanak. A konferencia éjfélig tartott. A ma reggeli vo­natokkal sok ezer ember érkezett ide, hogy a pirigy ülésen résztvegyen. A Szokoly­­épület és a Starcsevics palota ünnepiesen zászlókkal vannak feldíszítve. Délelőtt 10 órakor összegyűltek a nagygyűlés résztvevő a Starcsevics palota előtt és zárt menetben, nemzeti dalok éneklése közben és számos tri­kolórral felszerelve, a Szokoly épület elé vonul­tak, ahol Frank József dr. képviselő 11 óra­kor ünnepiesen megnyitotta a gyűlést. A blok­­járadék ügyében hozott határozatban erélye­sen állást foglalt a gyűlés az ellen, hogy Horvátország mintegy 100 millió koronányi új terhet vállaljon magára, a­nélkül, hogy annak idején valamelyes kedvezményeket kapott volna. Egy másik rezolucióban a gyűlés az osztrák-magyar kiegyezés ellen foglal állást, egyrészt elvi okokból, másrészt mert a kiegyezés sérti Horvátország érdekeit.­ ­

Next