Pécsi Napló, 1907. december (16. évfolyam, 276-299. szám)
1907-12-01 / 276. szám
1907. december 1. ,Pécsi Napló* Ahoz az alispánhoz, aki a bábaügy rendezéséről alkotott vármegyei szabályrendelet tanúsága szerint már 18 -Ю-ben, tehát még NI-ik aljegyző korában foglalkozott ezzel kapcsolatosan az „egygyermek rendszer“ kérdésével, de azért ezen kérdést hosszú köztisztviselői pályája alatt sem előbbre nem vitte, annál kevésbbé kísérelte meg annak megoldását. Ahoz az alispánhoz, akinek hosszú alispánsága alatt harapództak el vármegyénkben a magzatelhajtási esetek anynyira, hogy ma már a bűn orgiákat ül és a bűnösök szemérmetlen hivalkodással űzhetik gonosz, de jól jövedelmező nemzetpusztító mesterségüket. Ahoz az alispánhoz, akit a vármegye közönsége egy választott nagybizottság élén még a tavaszi közgyűléséből az egy gyermekrendszer és kivándorlás okainak felderítése, illetve okainak leküzdésére irányuló munkálataival bízott meg, aki azonban még most sem látja elérkezettnek az időt arra, hogy akár a nagybizottság munkálatairól, akár a tett, avagy teendő intézkedésekről a törvényhatóságnak beszámoljon. Kérdem tehát, várjon meddig késedelmeskedik még? Szándékozik-e egyáltalán az „egygyermekrendszer“ kérdésével foglalkozni és ellene minden rendelkezésére álló eszközzel fellépni, avagy ily irányú javaslatait sürgősen előterjeszteni? Mert tudja meg az alispán úr, hogy az óra ütött, nincsen többé késedelemre idő, lássunk már egyszer tetteket is! De tudja meg azt is, hogy nemtörődömségét nem vagyok hajlandó tovább tétlenül nézni, hanem minden rendelkezésre álló és megengedett eszközzel küzdeni fogok, ha kell az alispán úr ellenére is az igazság és az „egyke rendszer“ káros következményei ellen, illetve annak mielőbbi orvoslása érdekében. Miután megmásíthatatlan meggyőződésem, hogy az „egyke“ kérdésének addig nem szabad a napirendről lekerülnie, míg megoldást nem nyert! Ennek a meggyőződésnek vagyok én erőben talán gyenge, de lelkesedésben páratlan közkatonája. Én magam a harcban elbukhatok, de a zászlót addig ki nem engedem a kezemből, míg győzelemre nem viszem! Örömömre szolgál különben alispán urnak tudomására hozni, hogy a harctéren már nem állok egyedül, több lelkes megyebizottsági tag is velem érez és velem tart! Tehát vigyázzon, vegye észre a megváltozott időket és dolgozzék, nehogy későn legyen! Vagy engedje át a teret azoknak, akik a vármegye közönségének érdekében és a sajnálatos állapotok javításán jobban tudnak és akarnak is munkálkodni. A Pécsi Napló telefonja г Szerkesztőségi szám 109. Kiadóhivatali 127. Az új adójavaslatok ismertetése.* in. Törvényjavaslat az általános kereseti adóról. Közli: Pálfi Zoltán, m kir. pénzügyi segédtitkár. Pécs, november 30. A ma érvényben levő kereseti adónak IV osztálya van. Mégpedig az I. osztályú kereseti adó, amely főleg a segédnélküli kézműiparosokra, az ipari és kereskedelmi alkalmazottakra, a házi cselédekre vonatkozik. A II. osztályú kereseti adó, amelyet azok fizetnek, akik ház, vagy földbirtokosok, vagy tőkekamat és járadékadóval meg vannak róva. A III osztályú kereseti adót fizetik a kereskedők, gyárosok, a segéddel dolgozó kézműpárosok, orvosok, ügyvédek stb. A IV. osztályú kereseti adó alá tartoznak mindazok, akik évi állandó fizetéssel, vagy 80 koronát meghaladó havi fizetéssel vannak alkalmazva. A kereseti adó I. osztályából, a kereseti adó IIIk osztályából és a bányaadóból alakul az új általános kereseti adó azon változtatással, hogy a szolgálati viszonyban levők és a IV. osztályú kereseti adót fizetők az új jövedelem adójavaslat szerint fognak adózni, míg a II osztályú kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó egészen eltűnik. A bányaadó kétfelé oszlik, a magánkézben levő bányák jövedelme általános kereseti adót, a részvénytársaságok tulajdonában levő bányák jövedelme vállalati adót fog fizetni. Lesz tehát 6 régi adó helyett 2. Az általános kereseti adó és a jövedelemadó, amely utóbbiról külön fejezetben számolunk be. Az általános kereseti adó alá tartoznak : 1. a haszonbérlők jövedelme; 2. a királyi kisebb haszonvételi jogok jövedelme önkezelés esetén, ideértve a tengeren, nyílt vizeken és a földadó alá nem eső zárt vízterületeken bármily címen folytatott halászat jövedelme; 3. a bányatörvény alá első bányaművelés és a hozzá tartozó iparágak üzlete; 4. az irodalmi, művészi tevékenységből, a magánoktatásból és más egyéb nem szolgálati viszonyon alapuló értelmi foglalkozásból eredő jövedelem; 5. a gyárosok, iparosok, kereskedők, bankárok, pénzüzérek, zálogüzlettel foglalkozók jövedelme és általában minden más haszonhajtó foglalkozás; 6. a telkeknek vagy egyéb vagyontárgyaknak iparszerűleg folytatott adásvételéből származó jövedelem, valamint a vett ingatlanoknak 5 éven belüli parcellázásából származó jövedelem; 7. az ország területén űzött haszonhajtó foglalkozásból eredő jövedelme a külföldi részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek, amelyeknek a magyar szent korona országaiban bejegyzett cégük nincs ; 8. a közkereseti és betéti társaságoknak üzleti jövedelme ; " a közkereseti vagy betéti társaságoknak nem minősíthető alkalmi és társas vállalatoknak a vállalattól eredő együttes jövedelme, ha és amennyiben nem igazoltatik, hogy a jövedelem vagy annak egy része a vállalatban résztvevők kereseti adójának megállapításánál már figyelembe vétetett. Iparigazolványnyal bíró iparosok, ha mindjárt ipari üzletek számára dolgoznak is, összes keresetük után a jelen törvény szerint adóznak. Ha a magyar szent korona országainak területén folytatott vállalat vagy haszonhajtó foglalkozás üzleti tevékenysége a külföldre is kiterjed, összes jövedelme után a belföldön adózik. Újítás az új általános kereseti adóról szóló javaslatban az, hogy az adóköteles foglalkozás megszűnését a megszűnéstől számított 15 nap alatt kell a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni. Késedelem esetén сзак a bejelentés napjától írható le az adó. A mai adótörvény szerint ez a bejelentés határidőhöz kötve nincs. Az új adójavaslat értelmében új adókivetésnek nincs helye, ha az adóköteles elhaltéval hagyatékának örökösei az üzletet tovább folytaják, hanem a kivetett adót fizetik az örökösök is. Ha ugyanazon adókötelesnek egy egy községben haszonbérben leírt összes földterületein a termés még a letakarítás előtt elemi csapás következtében teljesen tönkre ment, a kivetett kereseti adó a fél kérelmére egészen leírandó. Részleges elemi kár esetén azonban a károsodás csak a következő évi adókivetésnél vehető figyelembe. Az általános kereseti adó alapján az adóévet megelőző évből származó jövedelem, nem mint eddig a III. osztályú kereseti adó alapja volt a 3 évi kivetési időszak első évét megelőző 3 évben elért tiszta kereseti vagy üzleti eredmény átlaga. Igen fontos az adózókra megtudni, hogy mit lehet az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből levonni. Ezek a következők: 1. a nyers bevétel megszerzésére (kitermelésére), biztosítására és fenntartására fordított összes kiadások, ideértve a leltári vagyon karbantartására, pótlására ёз kezelésére fordított kiadásokat is; 2. házadó alá nem eső épületek, gépek, valamint az egyéb bolt leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt évi leírások, amennyiben ezek az üzleti kiadások között — karbantartás vagy pótlás címén — már elszámolva nincsenek; 3. az állami segélyek (szubvenciók), továbbá az üzleti (üzemi) veszteségek, az előző évekből származó veszteségek kivételével, melyek le nem vonhatók; 4. a kárbiztosítási díjak, továbbá az üzlet (üzem) folytatásával kapcsolatos állami és községi (városi) közvetett adók, illetékek és vámok, valamint azok a járulékok és összes költségek, amelyek a fennálló törvények értelmében a gazdasági, ipari és egyéb alkalmazottak (cselédek) után fizetendők; 5 az üzletet terhelő adósságok kamatai, az üzleti haszonbérek és egyéb oly magánjogi címen alapuló üzleti terhek, melyek a jövedelmet apasztják. A nyersjövedelemből nem vonhatók le különösen: 1. azok az összegek, melyek az üzlet (üzem) nagyobbítására, az alaptőke emelésére, vagy adósságok törlesztésére fordíttatnak; 2. az állami egyenes adók és ezek községi (városi) pótadói; 3. az adóköteles által a közös háztartásához tartozó családtagoktól kölcsönzött tőkéknek rendelkezése alá kerülő kamata * Lásd a Pécsi Napló 272. és 273 ik számát. 3