Pécsi Napló, 1907. december (16. évfolyam, 276-299. szám)

1907-12-01 / 276. szám

1907. december 1. ,Pécsi Napló* Ahoz az alispánhoz, aki a bábaügy rendezéséről alkotott vármegyei szabály­­rendelet tanúsága szerint már 18 -Ю-ben, tehát még NI-ik aljegyző korában foglal­kozott ezzel kapcsolatosan az „egy­­gyermek rendszer“ kérdésével, de azért ezen kérdést hosszú köztisztviselői pá­lyája alatt sem előbbre nem vitte, annál kevésbbé kísérelte meg annak megoldását. Ahoz az alispánhoz, akinek hosszú alispánsága alatt harapództak el várme­gyénkben a magzatelhajtási esetek any­­nyira, hogy ma már a bűn orgiákat ül és a bűnösök szemérmetlen hivalkodás­sal űzhetik gonosz, de jól jövedelmező nemzetpusztító mesterségüket. Ahoz az alispánhoz, akit a vár­megye közönsége egy választott nagy­bizottság élén még a tavaszi közgyűlé­séből az egy gyermekrendszer és kiván­dorlás okainak felderítése, illetve okainak leküzdésére irányuló munkálataival bí­zott meg, aki azonban még most sem látja elérkezettnek az időt arra, hogy akár a nagybizottság munkálatairól, akár a tett, avagy teendő intézkedésekről a törvényhatóságnak beszámoljon. Kérdem tehát, várjon meddig kése­­delmeskedik még? Szándékozik-e egyáltalán az „egy­gyermekrendszer“ kérdésével foglalkozni és ellene minden rendelkezésére álló eszközzel fellépni, avagy ily irányú ja­vaslatait sürgősen előterjeszteni? Mert tudja meg az alispán úr, hogy az óra ütött, nincsen többé késedelemre idő, lássunk már egyszer tetteket is! De tudja meg azt is, hogy nem­törődömségét nem vagyok hajlandó to­vább tétlenül nézni, hanem minden ren­delkezésre álló és megengedett eszközzel küzdeni fogok, ha kell az alispán úr ellenére is az igazság és az „egyke rendszer“ káros következményei ellen, illetve annak mielőbbi orvoslása érdeké­ben. Miután megmásíthatatlan meggyő­ződésem, hogy az „egyke“ kérdésének addig nem szabad a napirendről leke­rülnie, míg megoldást nem nyert! Ennek a meggyőződésnek vagyok én erőben talán gyenge, de lelkesedés­ben páratlan közkatonája. Én magam a harcban elbukhatok, de a zászlót addig ki nem engedem a kezemből, míg győzelemre nem viszem! Örömömre szolgál különben alispán urnak tudomására hozni, hogy a harc­téren már nem állok egyedül, több lel­kes megyebizottsági tag is velem érez és velem tart! Tehát vigyázzon, vegye észre a megváltozott időket és dolgozzék, nehogy későn legyen! Vagy engedje át a teret azoknak, akik a vármegye közönségének érdekében és a sajnálatos állapotok ja­vításán jobban tudnak és akarnak is munkálkodni. A­ Pécsi Napló telefonja г Szerkesztőségi szám 109. Kiadóhivatali 1­27. Az új adójavaslatok ismertetése.*­ in. Törvényjavaslat az általános kereseti adóról. Közli: Pálfi Zoltán, m kir. pénzügyi segédtitkár. Pécs, november 30. A ma érvényben levő kereseti adónak IV osztálya van. Még­pedig az I. osztályú kereseti adó, amely főleg a segédnélküli kézműiparosokra, az ipari és kereskedelmi alkalmazottakra, a házi cselédekre vonatko­zik. A II. osztályú kereseti adó, amelyet azok fizetnek, akik ház, vagy földbirtokosok, vagy tőkekamat és járadékadóval meg van­nak róva. A III osztályú kereseti adót fize­tik a kereskedők, gyárosok, a segéddel dol­gozó kézműpárosok, orvosok, ügyvédek stb. A IV. osztályú kereseti adó alá tartoznak mindazok, akik évi állandó fizetéssel, vagy 80 koronát meghaladó havi fizetéssel van­nak alkalmazva. A kereseti adó I. osztályából, a kere­seti adó III­­k osztályából és a bányaadóból alakul az új általános kereseti adó azon változtatással, hogy a szolgálati viszonyban levők és a IV. osztályú kereseti adót fizetők az új jövedelem adójavaslat szerint fognak adózni, míg a II osztályú kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó egészen eltűnik. A bányaadó kétfelé oszlik, a magánkézben levő bányák jövedelme általános kereseti adót, a részvénytársaságok tulajdonában levő bányák jövedelme vállalati adót fog fizetni. Lesz tehát 6 régi adó helyett 2. Az ál­talános kereseti adó és a jövedelem­adó, amely utóbbiról külön fejezetben számolunk be. Az általános kereseti adó alá tartoznak : 1. a haszonbérlők jövedelme; 2. a királyi kisebb haszonvételi jogok jövedelme önkezelés esetén, ideértve a ten­geren, nyílt vizeken és a földadó alá nem eső zárt vízterületeken bármily címen folyta­tott halászat jövedelme; 3. a bányatörvény alá első bányaműve­­lés és a hozzá tartozó iparágak üzlete; 4. az irodalmi, művészi tevékenységből, a magánoktatásból és más egyéb nem szol­gálati viszonyon alapuló értelmi foglalkozás­ból eredő jövedelem; 5. a gyárosok, iparosok, kereskedők, bankárok, pénzüzérek, zálogüzlettel foglal­kozók jövedelme és általában minden más haszonhajtó foglalkozás; 6. a telkeknek vagy egyéb vagyon­tárgyaknak iparszerűleg folytatott adásvéte­léből származó jövedelem, valamint a vett ingatlanoknak 5 éven belüli parcellázásából származó jövedelem; 7. az ország területén űzött haszonhajtó foglalkozásból eredő jövedelme a külföldi részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek, amelyeknek a magyar szent korona orszá­gaiban bejegyzett cégük nincs ; 8. a közkereseti és betéti társaságoknak üzleti jövedelme ; "­­ a közkereseti vagy betéti társaságok­nak nem minősíthető alkalmi és társas vál­lalatoknak a vállalattól eredő együttes jöve­delme, ha és amennyiben nem igazoltatik, hogy a jövedelem vagy annak egy része a vállalatban résztvevők kereseti adójának megállapításánál már figyelembe vétetett. Iparigazolványnyal bíró iparosok, ha mindjárt ipari üzletek számára dolgoznak is, összes keresetük után a jelen törvény sze­rint adóznak. Ha a magyar szent korona országainak területén folytatott vállalat vagy haszon­hajtó foglalkozás üzleti tevékenysége a kül­földre is kiterjed, összes jövedelme után a belföldön adózik. Újítás az új általános kereseti adóról szóló javaslatban az, hogy az adóköteles foglalkozás megszűnését a megszűnéstől szá­mított 15 nap alatt kell a pénzügyigazgató­ságnál bejelenteni. Késedelem esetén сзак a bejelentés napjától írható le az adó. A mai adótörvény szerint ez a bejelentés határidő­höz kötve nincs. Az új adójavaslat értelmében új adó­kivetésnek nincs helye, ha az adóköteles elhaltéval hagyatékának örökösei az üzletet tovább folyta­ják, hanem a kivetett adót fizetik az örökösök is. Ha ugyanazon adókötelesnek egy egy községben haszonbérben leírt összes föld­területein a termés még a letakarítás előtt elemi csapás következtében teljesen tönkre ment, a kivetett kereseti adó a fél kérelmére egészen leírandó. Részleges elemi kár esetén azonban a károsodás csak a következő évi adókivetésnél vehető figyelembe. Az általános kereseti adó alapján az adóévet megelőző évből származó jövedelem, nem mint eddig a III. osztályú kereseti adó alapja volt a 3 évi kivetési időszak első évét megelőző 3 évben elért tiszta kereseti vagy üzleti eredmény átlaga. Igen fontos az adózókra megtudni, hogy mit lehet az adóköteles tiszta jövedelem ki­számításánál a nyers bevételből levonni. Ezek a következők: 1. a nyers bevétel megszerzésére (ki­termelésére), biztosítására és fenntartására fordított összes kiadások, ideértve a leltári vagyon karbantartására, pótlására ёз keze­lésére fordított kiadásokat is; 2. házadó alá nem eső épületek, gépek, valamint az egyéb bolt leltári tárgyak el­használása fejében eszközölt évi leírások, amennyiben ezek az üzleti kiadások között — karbantartás vagy pótlás címén — már elszámolva nincsenek; 3. az állami segélyek (szubvenciók), továbbá az üzleti (üzemi) veszteségek, az előző évekből származó veszteségek kivéte­lével, melyek le nem vonhatók; 4. a kárbiztosítási díjak, továbbá az üzlet (üzem) folytatásával kapcsolatos állami és községi (városi) közvetett adók, illetékek és vámok, valamint azok a járulékok és összes költségek, amelyek a fennálló törvé­nyek értelmében a gazdasági, ipari és egyéb alkalmazottak (cselédek) után fizetendők; 5 az üzletet terhelő adósságok kamatai, az üzleti haszonbérek és egyéb oly magán­jogi címen alapuló üzleti terhek, melyek a jövedelmet apasztják. A nyersjövedelemből nem vonhatók le különösen: 1. azok az összegek, melyek az üzlet (üzem) nagyobbítására, az alaptőke emelé­sére, vagy adósságok törlesztésére fordít­­tatnak; 2. az állami egyenes adók és ezek köz­ségi (városi) pótadói; 3. az adóköteles által a közös háztartá­sához tartozó családtagoktól kölcsönzött tőkéknek rendelkezése alá kerülő kamata * Lásd a Pécsi Napló 272. és 273 ik számát. 3

Next