Pécsi Napló, 1908. január (17. évfolyam, 3-25. szám)

1908-01-04 / 3. szám

4 »Pécsi Napló*­ ­ kőszénbánya r­-t., a Budapesti általános vil­lamossági részvénytársaság, a nagysurényi cukorgyár részvénytársaság igazgatóságának és elnöke volt az Erzsébet-gőzmalom rész­vénytársaságnak. Az osztrák-magyar bank ismételten behívta elnökei közé. Ezenkívül a budapesti kereskedők grémiumához, a keres­kedelmi akadémia vezető bizottságához és számos más kereskedői intézményhez is hozzátartozott. Érdemei elismeréséül 1896 ban a Ferenc József-rend középkeresztjét kapta s 1908 ban udvari tanácsos lett. De ez a hatalmas kereskedelmi és közhasznú tevé­kenység nem merítette ki munkakedvét. A humanitus terén is rávallott minden csele­kedete a harmonikus és aranyszívű emberre. Wahr­mann Mór halála után a pesti zsidó­­ hitközség elnöke lett, melyet hazafias szel­lemben vezetett. Két évvel ezelőtt azután egészségi okok miatt lemondott erről az állásáról. Halála bizonyára mély részvétet fog kelteni. — Vonat posta nélkül. A ma délben esedékes budapesti gyorsvonat ismét egy kis ijedséget hozott. Alapos kéréssel érkezett ugyanis a vonat és pedig posta nélkül. A budapesti vonatnak ugyanis nagy volt a ké­sése, úgy, hogy Dombóváron az innét in­duló pécsi vonat nem várhatta be, épen ezért a fővárosi postát nem hozhatta magával. A városban nagy volt az ijedség, ismét bal­esetre gondoltak, de ezen alkalommal sze­rencsésen alaptalanul. Néhány órai késedel­men kívül nem volt semmi baj. — Teauzsonna — mozgófényké­pekkel. Nagy aparátussal készül a pécsi szr­­nőegylet a vasárnapi teauzsonnájára, melynek érdekességét különös mértékben fokozza a mozgófénykép előadás, mely szen­záció számba fog nálunk menni. Eddig is a farsang legsikerültebb esélyei közé tartoz­tak a nőegyleti tenuzsonnák, hisz kedélyes­ség szempontjában párjukat ritkították, most még többet nyújt a mozgófénykép előadással és a Vigadó terme kétségtelenül most is zsúfolva lesz. Ott lesz a gyermekvilág is, melynek számára délután 4 órakor külön igefénykép előadást fognak bemutatni, sek programmja a következő: 1. Szicíliai­­ászát, 2 kirakat az ablakban (komikus), az audemi vasutak, 4 a libák (mese), 5 .ép a porosz háborúból, 6. tehénvásár (ko­mikus). Délután fél 6 órakor veszi kezdetét a második kinematográf előadás a következő műsorral: 1. Hakon király bevonulása, 2. Egy álom (komikus), 8. Bűntett a hóban, 4. Javító intézet (nagy látványosság), 5. A bi­kaviador, 6. Hamburgtól New­yorkig, 7. Az élet küzdelmei (életkép), 8. Hercegi szarvas­­vadászat. Érdekesebbnél érdekesebb képek fogják tehát egymást követni. Képviselve lesz a komikus elem épen úgy, mint a lát­ványosságok és mindenképen elsőrendű mű­sor fogja fűszerezni ezt az estélyt, mely d. u. 7 órától kezdődő tánccal nyer befejezést. Tekintettel ezen teauzsonna nagy kiadásaira most a belépődíj 160 kor., gyermekeknek 60 fill. lesz. —■ Vissza — Amerikából. Amilyen láz fogta el néhány év óta a magyar mun­kásságot, hogy hagyja itt szülőföldjét, csa­ládját, környezetét és keressen uj boldogu­lást az uj világban, épen olyan lázzal siet­nek most az amerikai magyarok hazafelé. A pénzválság, mely az óceán túlsó részén számos iparvállalat ekszisztenciáját lehetet­lenné tette, megcsappantotta a munkaalkal­makat és a munkások foglalkozás nélkül maradva, megindultak hazafelé. Aki pedig még munkában áll, látja, hogy a rokona, földije miként tér vissza a régi hazájába, ő is kedvet kap, vágyat érez és nem tudva ennek ellenállni, szintén visszatér régi pát­riájába. A somogyi falvak, melyek eddig üresek voltak, annyi volt a kivádorló, ismét megtelnek, benépesülnek, mert csoportosan érkeznek vissza, akik előbb eltávoztak. Akad most is még sok kivándorló, de ezek is találkozva útközben olyanokkal, akik már visszatérnek, szintén megfordulnak és ott­hon keresnek továbbra is boldogulást. Mi sem természetesebb, hogy ez a hirtelen tá­madt visszavándorlási láz nem hozza vissza az összes eltávozottakat, azért sok százezer magyar ember él most is külföldön, de né­mileg helyrepótolja azt a nagy hiányt, mely az ország lakosságában beállt. Baranyában sajnos kevés még a visszavándorló, de alig lehet kétséges, hogy a közel­jövőben a mi falvaink is visszanyerik legalább részben az elvesztett lakosságot. Amelyik t. i. Ameri­kába ment, mert­ a többi országokból még nem észlelhető visszavándorlás.­­• A horvát-szlavón kormány, mint selyemtenyésztő. Az eszéki selyemgubó állomás és földolgozó telepnek a magyar földmivelésügyi kormány biztosa, Bezerédj Pál volt a bérlője. A szerződés most lejárt, azt nem is újították meg és a horvát-szlavén országos kormány ezentúl önmaga gondos­kodik a gubótermelésnek értékesítéséről. Az átvétel a magyar földmivelésügyi miniszter és a horvát kormány képviselőjének közben jöttével január 1-én történt. — Bioskop­ előadások. Örömmel üd­vözöljük azt a bioskop vállalatot, amely­­. hó - ától, bár rövid ideig a­­Pécsi Vigadó­ nagytermében népszerű tudományos előadá­sokat tart. A vezetőség gondoskodik arról, hogy a tanulságos szórakozás mellett humo­ros képek is legyenek műsoron. Előadások naponta 5—6—7 és 8 órakor tartatnak. Je­gyek 80—60 —40 fillérért előre válthatók Lichner Kornél könyvkereskedésében és a Vigadó Perczel­ utcai bejáratánál a pénz­tárnál. — Amikor a közügyek iránti ér­deklődés­­ nincs. Furcsa és nálunk el se képzelhető dolog esett meg a napokban az országnak egyik legrohamosabban fejlődő városában, Nagyváradon. December végére maradt az 1908 évi költségvetés tárgyalása és erre a tárgyalásra a tanácstagokkal egye­temben 25 bizottsági tag gyűlt egybe a köz­­­gyűlési teremben, akik azután elintézték a a nagy költségvetést igen rövid idő alatt és 16 szóval 9 ellen fogadták el kevés felszóla­lás után a költségelőirányzatot, mely 8 per­­centtel emeli a pótadót. A tisztviselőknek 15 percentes fizetésjavítást adott, a tánsze­mélyzet drágasági pótlékát pedig egyhangú­lag elutasították. — Adományok a nőegyletnek. A pécsi jótékony nőegyesület népkonyhája ré­szére újabban a pécsi villamossági r. t. 100, Krausze Ignácné, Krausze Jenő főhadnagy, Nick Alajos úrné 20, Szuly János 10 koro­nával járultak, mely adományokért az el­nökség ezen után mond köszönetet. — Ahol az iparosok szövetkeznek. A pécsi kisiparosok minden tanulékonyságuk és előrehaladásuk mellett az iparosok szö­vetkezési törekvéseiből, közös műhelyek föl­állításából, mint Győrött, eddig épenséggel nem vették ki részüket. Mi lehet ennek oka, nem is sejtjük, hacsak a kezdeményező hiánya nem. Mit érhetnek el az iparosok, ha szövet­keznek, ennek érdekes és tanulságos példáját mutatja Szeged. A legrégibb szövetkezet a szegedi bőripari szövetkezet. Ez a szegedi cipészeknek, csizmadiáknak stb. nyersanya­gokat árusít, hitelt nyújt és vállalatokat sze­rez. Forgalmát és működéseinek eredményeit tekintve, e szakmában az ország legnagyobb szövetkezete. Az elmúlt évben körülbelül 300.000 korona értékű bőrárut adott el tag­jainak és mintegy 60.000 korona értékű láb­belit szállított a katonaságnak, városi rend­őrségnek, vasúti üzletvezetőségnek stb. ör­vendetes az adat, hogy e szövetkezet kapja állandóan a legnagyobb mennyiséget a kisipar részére fenntartott katonai lábbeli szállításból. E szövetkezetnek 22 000 korona alaptőkéje mellett most már 10000 koronát meghaladó tartalékalapja van, noha az elmúlt évtized­ben igen sok veszteséget szenvedett. Utána következő az agyagipari szövetkezet már kisebb keretekben működik a szegedi szegé­nyes agyagipar érdekében. Mindössze 30 tagja van és ezek szükséglete nem sok. Olcsó nyersanyaggal látja el tagjait és évek óta csupán úgy tud fennállani, hogy az admi­nisztrációt nagy áldozatkészséggel, maga al­­elnök végzi. Az árucsarnok-szövetkezet, mely most a bútoripari szövetkezettel történt egyesülése után „szegedi iparosok szövetke­zete“ céggel van bejegyezve, három évvel ezelőtt létesült és eleinte működését igen szerény keretekben kezdette meg. Céljául az iparosok hiteligényeinek váltók és számlák leszámítolása útján való kielégítését, váltókra való előlegnyújtást, közös elárusítási csar­nok létesítését, megrendelések szerzését stb. tűzte ki. Mindezek elérése s a sok oldalról támasztott igények kielégítése természetesen sok akadályba ütközött, mindamellett elérte, hogy igen szépen berendezett nagyszabású, modern bútorcsarnoka és árvovnoka van külön külön helyiségekben. 1907 ben mint­egy 160.000 korona értékű bútorforgalmat és körülbelül negyvenezer korona ér­tékű egyéb áruforgalmat bonyolított le.­­ Egyik legérdekesebb kísérlet a most létesült cipő-, csizma- és papucstermelő szövetkezet, mely a bőripari szövetkezet támogatása mel­lett és mint ennek szakcsoportja kezdte meg működését. Ez abban áll, hogy egyelőre 26 cipész, csizmadia és papucsos mester közös műhelyt alapított, ahol minden résztvevő maga is dolgozik. Segédek és tanoncok be­számításával egész kia gyárteleppé fejlődött a közös műhely, mely katonai bukkancsokon kívül csendőr lábbeliket is szállít a szegedi, brassói, debreceni, kolozsvári, kassai, pozsonyi és székesfehérvári csendőrkerületeknek és sok egyéb közszállításban vesz részt. Ezen­kívül a szegedi híres papucsosipar fejleszté­sére és kivitelképességének emelésére törek­szik. Ezenkívül van még lábbeli közös mű­hely, mely kisebb keretekben bár, de szintén eredményesen működik. Amikor a kereske­delmi kormány oly készséggel támogatja a közös ipari műhelyek létesítését, ezzel talán a mi kisiparosainknak is kísérletet kellene tenni, mert nem elég panaszkodni, ha min­denkinek meg kell tennie a magáét, hogy lehetőleg javítson helyzetén. — A .Dárdai Kaszinó-Egyesület“ Szilveszter estén igen fényesen sikerült tánc­estélyt rendezett. A táncoló ifjúság, vala­mint a csinos hölgyek is kivilágos kivirrad­tig kitűnő kedélyhangulat mellett járták a szebbnél szebb táncokat. A négyest 16 pár táncolta. A táncestélyen a következő szép asszonyok és leányok voltak jelen. Асе aronyok: Jilly Viktorné, Urcziny Pálné, lovag Kollmann Antalné, Brenner Kálmánná, Légrády Ferencné, Finn Jenő úrné, Urbán Antalné (Laskafalu), Stokbauer Gézáné, Kovács Aladárné, Kulcsár Aladárné, özv. Kalmneker Gézáné. Leányok: Ursziny Ella, Martinek Mari, Uszár N, Gaál Mari, Krisz­tin кот­ios Flóra (Baranyavár) Kovács Heraim. — A Sellyei Olvasókör a kebeléből alakult ifjúsági dalárja közreműködésével sikerült Szilveszter estélyt rendezett a Weigl­­ieie vendéglő termeiben. A dalárda — mint tudósítónk írja — több kiváló énekszámot adott elő. Fegyelmezett, finom énekével mindenkit meglepett, annál is inkább, mert ez volt az első nyilvános szereplése. Külö­­nösen kiváltak Mladenovics Sándor bariton szólója és Veres Andor tenorja. Ez a fiatal tenorista valóban bámulatos hanggal rendel­kezik. Azt a bizonyos „felső cét“ oly köny­­nyedséggel kivágja, hogy az becsületére válnék bármely operett énekesnek. Éjfélkor tréfás műsort is adott elő a dalárda. A kö­zönség nem győzött eleget kacagni a sike­rült mókákon. A tánc reggelig tartott. — Új gőzmalmok mindenfelé. Zág­rábban nagy gőzmalom épült, mely napi 10 vasúti kocsi liszt őrlésére rendeztetett be és a napokban kezdi meg üzemét. — Elgázolt gyermekek. A sebes hajtás, mint baleset előidézője ma ismét szerepelt a rendőrség krónikájában. És ismét két kis­gyermek lett ennek a balesetnek áldozata. A Kossuth Lajos utcában ma dél felé gyors vá­rtatással hajtott Varga István fuvaros. A sebesen haladó kocsi elől nem tudott Samu Károly Orsolya utcai napszámos 6 éves fia kitérni és úgy őt, mint a vele 1906. január 4.

Next