Pécsi Napló, 1908. február (17. évfolyam, 26-50. szám)
1908-02-01 / 26. szám
s bajokon, az élelmiszerek túlságos drágaságából támadt megélhetési nehézségeken könnyíteni. Csak azután az akaratnál meg ne álljon s a veleszemben álló hydra fejétől meg ne ijedjen. Az ország jólétének első föltétele, hogy népei közül egy munkás ember se éhezzék s hogy ne legyen kénytelen a piacról élő ember minden keresményét fazékba temetni. Adományok a Pécsett felállítandó Kossuth-szoborra. — Második kimutatás. — Nyáry Pál év. ref. lelkész ivén : Nyáry Pál 2 korona. Mutschenbacher Viktor dr. jogakadémiai igazgató ivén: Mutschenbacher Viktor dr. 3 kor., Jellachich István dr. 2 kor., Mihályffy Ernő dr. 2 kor., Kopocsány Károly dr. 1 kor., összesen 8 korona. Cserta Antal iván: Cserta Antal 10 korona. Benkő Mihály bornagykereskedő iván: Benkő Mihály 10 kor., Amberger János 2 kor., ifj. Gombos Pálné 40 fillér, Gottdiener Mayer 1 kor., Dömötör Gyula 40 fillér, Balogh Pál 40 f., Kiefer Ádám 1 k., Fischer József 1 k., Szauer József 40 f., Huszti Máté 40 f., Hulla János 60 f., Frimmer József 2 k., Bary Gyula 1 k., Schwarz Benő 1 k., Csányi Ferenc 40 f., Löbl Jenő 1 k., Kalikin Ferenc 40 t, Heim József 40 f. Konrád Tamás 50 f., Honig Samu 50 f., Werb József 1 k., Klein Vilmos 2 k., Fallerstein 50 f., Weisz Manó 50 f., Dimics Jenő 20 f, Albert József 20 f., Franyó János 1 k., Nemes László 40 f., Dimics Antal 50 fill, Vincze Henrich 1 K, Lemberger Manó 1 K, Szandtner 2 K, Kisfaludy 1 K, Faller József 1 K, Hugár Géza 1 K, Johannides Géza 2 K, Weszing Péter 80 fill., Lichter Jónás 40 fillér, Migriszt 50 fill., Halbich György 1 K, László Géza 40 fill., Szecsnyacz Markó 30 fill, Miklósa Péter 60 fill., Pinger János 2 K, Elek Albert 20 fill., Mercy 40 fill., Singer Simon 40 fill., N. N. 20 fill., Roth L. 20 fill., Donnenberg Albert 20 fill., Herzog Mór 1 ., Brener Ignác 40 fill., Kanter Mór 60 fill. Összesen: 49 , 70 fill. Erreth Lajos dr., kir. tanácsos irén: Sipőc Géza dr. 5 k., Kenessey Aladár dr. 5 kor., Schmidt Antal dr. 5 k., Kanter Mór dr. 5 K, Wallerstein Bódog dr. 3 K, Schwarz Vilmos dr. 5 K, Bakula József dr. 10 K, Pick Ignác dr. 3 K, Bokor Emil dr. 6 K, Erreth Lajos dr. 54 K. Összesen: 100 korona. Kovácsffy Kálmán műszaki tanácsos ivén: Kovácsffy Kálmán 10 K, Benedek László 1 K, Barabás Ferenc 2 K. Összesen: 17 K. Jakobi Fülöp biztosítási titkár ivén: M. Z 1 K, Böhm Jenő 40 fill., Steiner 1 K. Összesen: 2 , 40 fillér. Vörös Hiador forgalmi főnök ivén: Vörös Hiador 2 K, Salac Kálmán 1 K, Springsfeld Gyula 1 K, Salix Jenő 1 K, Rácz Gyula 1 K, Martics Konrád 1 K, Halász János 1 K, Szőke 1 K, Szalay Elek 1 K, Szanyi József 1 K, Frikker Antal 1 K, Bach Jakab 1 K, Moussong Nándor 1 K, Szabó József 1 K, Jegg Géza 1 K, Báthory Dezső 60 fill., Illés János 1 K, Sebők R. 1 K, Maresekényi Egon 1 , Csukay Géza 1 K, Wexler Antal 50 fill., Worinszky Jenő 1 K, Bálint Zoltán 1 K, Mészáros József 1 K, Váradi József 60 fill., Kapisinszky Péter 1 K, Büchler 1 K, Marosi Antal 1 K, Sorics Dániel 1 K, Szepics Lajos 1 K, Kis Halas Vince 1 K, Németh József 60 fill. Összesen: 31 , 30 fillér. Magyar szent korona országainak vasutas szövetsége Pécsi kerület 1000 Sasváry Béla igazgató ivén: Sasvári Béla 2 K, Hoch József 1 K, Lőwy Anna 1 K, Kohn Mór 1 K, Németh György 20 fill., Müller Salamon 50 fillér. Összesen : 5 , 70 fill. Ratkovics Károly mészáros irén : Ráuss József 1 K, Vogl János 5 K, Daempf Imre 10 K, Dák József 1 K, Gadó Mátyás 1 K, Zalmi Gyula 2 K, Ratkovics Károly 5 K. Összesen : 25 K. November 2-án. — APécsi Napló* eredeti tárcája. — Irta : Tihanyi Károly. A régi sorházban, jobban mondva a sörház vendéglőjében vigan vannak; da ha ezen 1859 ben még vigan is lehettek az emberek, mert a honfiúi gondon bánaton kívül a megélhetés nem igen bántotta Pécs város akkori lakosait. Csendes, burger város volt a mi szép pátriánk akkortájt s hogy most, midőn kis elbeszélésem lejátszódik — még Langos, dacára az éjféli óráknak a sörház vendéglő, annak okát is mindjárt elmondom. Ha nagyon volupulozus volnék, három okot is mondhatnék és pedig először: megérkezett az odesszai kaviár, másodszor: megérkezett két láda tokaji bor — mely tárgyakat édesapám a vendéglős, herceg Thurn-Taxis ő fenségének hozatott, annak egyenes óhajára — a harmadik ok nem oly lényeges és ezért a végére is hagyom annak elősorolását. Ad vocem káviár ! Nem lehetett akkoriban úgy mint manapság Pécsett ilynemű csemegéket boltokban kapni, így tehát azt hozatni kellett. Tokaji borra meg nem volt szükség, hiszen olyan sok és olyan jó borokban bővelkedett Pécs lakossága, hogy drága pénzért vitték el még a távoli Lengyelországba is az idegen kalmárok. De hát akkor miért herceg valaki, mégpedig legényember, ha ne ilyen exravaganciákon törje a fejét. No hát a tiszti szobában nagy gaudium van, ő fensége par vacsorával vendégeli a helyőrség tisztikarát. Néhány kincstári asszony is részt vett a kedélyes estélyen, de ők már hazatértek engedelmes férjeikkel egyetemben s most csak a fiatalság van együtt s valószínűleg egész reggelig együtt is marad. Ha nem a kaviár meg a tokaji, az marad holnapra, mert ilyenkor azt már nem tudná senki méltatni, az ínyek már érzéketlenek ilyen specialitások iránt. Éppen most dűlt el homeri kacagás között ő fensége és Frank gyalogos kapitány fogadása. A fogadás tárgya az volt, hogy vájjon hány gyűszü bor lehet egy tiz iteós boros kancsóban. Délután óta méregette két hadnagy, kiket egy öt tagú bizottság ellenőrzött. Frank kapitány jön a nyertes. Tiz darab angyalképű zöld tizes, vagyis száz bankó forintja bánta ő hercegségének. Hej , de mi az egy hercegnek ? Frank kapitány a nyert összeget rögtön deponálta is a vendéglősnél, hogy abból egy megyére szóló halvacsorát rendezzen, azzal a kikötéssel, hogy a halak Mohácsról élő állapotban hozattassanak Pécsre. — Da hát — kiálta fel ő fensége, — hol a mi kedves korcsmárosnénk ? — Az ám, hol van? — kérdezték a Maricától, a kiszolgáló pincérleánytól. — Beteg ! — válaszolá Marica. — Beteg ? De hát mi a baja, hiszen még délben láttam a konyhában sürögniforogni ? — Nem tudom — felelé durcásan a piruló Marica (hej, mert akkor még a pincér leányok tudtak pirulni) és elszaladt. Éppen akkor jelent meg a vendéglős is széjjel nézni, hogy nem tapasztal-e valami hiányt a kiszolgálás körül s éppen kapóra .Pécsi Napló* 1908. február 1. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, január 81 Jneth Gyula elnököl az ülésen. Lázár Zoárd előadó előterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Török Imre, Rakovszky István és Melczer Géza mentelmi ügyében. Következik az erdélyi birtokrendezésről szóló javaslat részletes tárgyalása. Nagy György a címnél beszél a javaslat ellen. Elnök ismételten figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Nagy György: A cím ellen nincs kifogásom, de az a régi gyakorlat, hogy a címnél mindig lehet általánosságban beszélni. Elnök: Ilyen gyakorlat sohasem volt. Nagy György a ház engedélyét kéri, hogy a tárgytól eltérhessen. — Nem engedjük meg ! — kiáltoznak nagy zajban. Elnök konstatálja, hogy a Ház nem adja meg az engedelmet. Nagy György : Sajnálom, hogy a Ház a szólásszabadság iránt ilyen kevés érzéket tanúsít. Hosszan tartó, nagy zaj tör ki. Elnök: Ne tessék ilyesmivel gyanúsítani a Házat. Nagy György kijelenti, hogy majd az egyes szakaszoknál mondja el kifogásait. A címet ezután változatlanul elfogadják. Hinlóder Ernő módosítást ajánl az első szakaszhoz. A módosítást elvetik. A második szakaszt Zakariás János bírálja hosszasan. Pap Cs. István nem látja szívesen, hogy az állam tuságosan gyámkodik. Módosítást nyújt be a javaslat ellen. Nagy György nem hiszi el, hogy a tagosítás a falvakban valami nagyon áldásos hatású lenne. A második szakasz helyett egészen új szövegezést ajánl. Hinlóder Ernő és Bozóky Árpád módosításokat nyújtanak be. Elnök : a vitát berekeszti. Günther Antal igazságügyminiszter foglalkozik a felhozott észrevételekkel és újabb módosítást nyújt be, Zakariás beszédének figyelembe vételével. jött s így ő fensége mindjárt kérdőre is vonta: — Kedves vendéglős úr, hol van becses neje ? Egész délután nem láttuk. — Köszönöm hercegséged szíves figyelmét — beteg szegény, az ágyat őrzi. — Igen, hallottuk, de mi leile? — Oh csekélység, csupán a kis Mariska lányomnak akar kis öcsikét ajándékozni. — Donnerwetter noch’mal ! És ezt ön csekélységnek nevezi? Hé fiuk, kissé csendesebben, beteg van a háznál ! — Oh kérem fenséges uram, nem hallatszik az odáig. • — Nem? No hát akkor itt maradunk és megvárjuk, mig a kis trónörökösnek tetszik megjelenni. — Hoch, hoch! — kiálták a különféle fegyvernembeli katonatisztek. A polgári szobából átszűrődik egy csudaszép német dal: Die Thräte (A köny). — Nyissátok ki az ajtót — köré a herceg — azok odakünn hasonlíthatatlanul szebben énekelnek, mint ti ordittok (heulen). A „Vad dalárda“, pécsi iparosok hat tagból álló daltársulata énekelt, esténkint borozgatva és halkan a haza sorsáról suttogva De hogy ma — már éjfél felé járván az idő — még mindig együtt vannak a daltestvérek, azt talán annak a két akósnak lehet betudni, mely az asztalon áll megcsapolva s öntve magából a vét perzselő, szivet, lelket melefestő szentmiklósit. Egy király, egy heresz születését nem várta ily dal, mint amilyen csengett a korcsmáros születendő fia elé.