Pécsi Napló, 1908. április (17. évfolyam, 76-99. szám)
1908-04-01 / 76. szám
1908. április 1. .Pécsi Napló p iagrafusból álló hatalmas elaborátum megküldetett minden egyes ipartestületnek, hogy azt írásban tegyék meg rá vonatkozó észrevételeiket, pótlásaikat, változtatásaikat. A pécsi kereskedelmi és iparkamarához tartozó 37 ipartestület mind beküldette a törvényjavaslatra tett írásos megjegyzéseit s a mai ülésnek az volt a feladata, hogy e különböző kívánságokat megvitassa, összeegyeztesse, a kívánatosaknak látszókat kiválogassa s azokat, mint a pécsi kereskedelmi és iparkamara összes tagjainak kívánságát terjeszsze fel a kereskedelemügyi minisztériumba. Az iparosságnak végtelenül fontos érdekei fűződnek ehez a törvényjavaslathoz, amely úgyszólván létérdeke a magyar iparosságnak. Ehez mérten azonban nagyon is gyér látogatottságú volt a mai ülés. Évek óta nem szűntek meg a panaszok az iparosság részéről, hogy jogos sérelmeik orvoslást nyerjenek és mit, midőn ez a megvalósulás stádiumába jutott, ez a közönyösség, a kellő érdetődjsnek a hiánya, mindenesetre furcsa tünet. A mai ülésen résztvettek: Kindl József kér. tanácsos, a pécsi kér. és iparkamara elnöke, Füehsl Arnold alelnök, Záray Károly dr. titkár, Günther Mihály dr. segédtitkár a kamara részéről; Borbély Gyul pécsi kerületi iparfelügyelő; Rakovics Károly elnök, Keinráth Mihály, Csapó István a pécsi; Fronath Mihály, Laub Károly a szentlőrinci; Feil Nándor a posváradi; Bőde Nándor, Stróbl Lajos a siklósi; Höffler János, Szőke Antal Krammer Antal a mágocsi; Herger Nándor a bonyhádi; Gundy László, Sohr Gyula a kaposvári; Verbay József a baresi; Zamothy József, Barkas Gyula a szigetvári ipartestület kiküldöttei és Tichy Aladár pécsi iparos mint a marcalli ipartestület megbízottja. Az értekezlet, amely csak késő este ért véget, beható eszmecserét folytatott a törvénytervezet egyes paragrafusai és az ipartestületeknek hozzá fűzött kívánságai felett, így a 37 ipartestületi véleményt összegezték , az most már mint a pécsi kereskedelmi és iparkamara véleménye fog a minisztériumba eljutni, ahol a többi kamarák véleményének beérkezte után újabb ankét lesz a törvénytervezet tárgyában. — Névmagyarosítás. Havranek József laskói illetőe egy ugyanottani lakos saját, valamint József és Kálmán nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Horvát“-ra, Libachitz (Béni) Jenő emberibogádi illetőségü pécsi lakos családi nevének „Lányi“ ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetek. — A szultán irodája a szandsák vasútról. Konstantinápolyi távirat jelenti, hogy a szultán aláirta már az irádét, mely a sandsák vasút trassírozási munkálatait elrendeli A szultán parancsa a vegyes bizottság egybeülését április közepére rendeli el. Magyarország és Ausztria részéről 3 főmérnök, hozzájuk beosztott mérnökökkel és ugyanannyi török építő mérnökökből áll. Az osztrák magyar bizottsági tagokat a keleti vasúti üzletvezetőség szolgáltatja, akiket a trensírozási munkálatokkal megbíztak. Ezen munkálatokat előreláthatólag még szeptember havában befejezik, mire a részletes tervek kidolgozása következik, mely 2—3 hónapi munkát fog igénybe venni, így minden valószínűség szerint az összes trassírozási munkálatok ezen év végéig befejezést nyernek, tavasszal pedig megépül már a sandsák vasút. Akkor iden megkezdődik már a pécs— bródi vamt építését is. — A pécsi izr. hitközség közgyűlése. Vasárnap d. e. nagy számban gyűltek össze a pécsi izr. hitközség képviselői, hogy fontos és mélyre ható kérdésekben tanácskozzanak. Már évtizedek óta foglalkozik a vezetőség a hitközségi telek kiépítése tárgyával s szándéka keresztülvitelét keresztezték az állam és város építési szándékai, jelesen a már felépült postapalota és a tervbe vett főreáliskola kérdése. Mindkét esetben alárendelte volna magát a vezetőség a magasabb közérdek kívánságainak s nem állotta volna az útját ezen városrész egészséges fejlődésének még anyagi áldozatok árán sem Minthogy azonban ezen építkezések a hitközségtől függetlenül, más telkek kijelölésével intéetettek el, a hitközségi telek kiépítése ismét napirendre került. Nagy Sándor képviselő tag eó irányú indítványa a közgyűlést megelőzőleg minden irányban beszéd tárgyát képezte s élénk érdeklődés vezérelte a tagokat a kitűzött közgyűlésre. J. Engel hitk. elnök távollétében Faobal Arnold alelnök nyitotta meg a közgyűlést a képviselőtestület nevében melegen üdvözölte Lenkei Lajos szerkesztőt, az elöljáróság buzgó tagját, akit ő Felsége közügyekben szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lövegkeresztjével tüntetett ki. A közgyűlés tagjai szíves készséggel csatlakoztak a közgyűlési elnök jó kívánságaihoz, melyekért Lenkei köszönetet mondott. Majd beszámolt elnök a lefolyt év működéséről, mely a hitközségi vezetés minden ágában örvendetes gyarapodást mutat fel s eleven lüktető életről tanúskodik. A tanítótestület fizetése 3400 koronával feljavíttatott, jótékonyság címén a hitközség mintegy 8000 koronát és a többi intézetek saját hatáskörükben 10 ezer когоnát fordítottak, hitk.edót 605-en fizettek s e címen befolyt mintegy 28 ezer korona. Az évi bevétel 133 706 72 fill., kiadás 126 643 57 fillér, a hitközség vagyoni kimutatása 19315918 fillér, alapítványi kimutatás 206 709 21 fillért tüntet föl. Új alapítványokat tettek Fischer Ernesztin Bezedekről és néha Strauszer Henrik tanító emlékére a hálás tanítványok. Szeretettel emlékezett meg Deutsch Ádám és cs. Schapfinger Gusztáv elöljárósági tagok elhunyta által a hitközséget ért veszteségről is. A vezetőség afolyt évben 54 ülést tartott s ezeken a legtöbb ügy intéztetett el. Steiner S. M és Weisz Ármin számvizsgáló bizottsági tagon jelentése alapján, a közgyűlés a pénzügyi kezelés tekintetében az elöljáróságnak a felmentvényt megadta. Ezután Nagy Sándor indítványa került szőnyegre, amelyet indítványozó eleven előadásban is támogatott és felvonultatta mindazon érveket, amelyek az építkezés szükségét kidomborítják, egyben megjelölte a kivitel eszközeit is, amelyek a befektetés rentabilitását részben biztosítják. A tárgyhoz többen hozzászólottak s ennök szakszerű és minden irányban adott felvilágosító előadása után, melynek keretében ismertette az építkezés tekintetében eddig a tervező építészekkel is folytatott tárgyalásokat, terveket és azok kivitelének 300 000 koronát meghaladó költségeit, melyek részére megfelelő fedezet rendelkezésre nem áll, a közgyűlés az ügy tanulmányozására bizottságot küsított ki elnök vezetése alatt, mely bizottságnak tagjai Hirschfeld Sámuel, Reinhold Imre, Glass Herman, Justus Miksa, Nagy Sándor, Jánosi Engel Gyula, Seiner S. M., Telegdi Kálmán és Justus Mihály, akik az építkezés ügyét előkészítvén, jelentést tesznek munkálkodásukról. Az épitkezést a hitközség minden egyes tagja szükségesnek, sőt elodázhatatlannak tartja és ha a kiküldött bizottság megfelelő megoldást talál, mely megoldás ezideig épen az építkezés pénzügyi műveletén szenvedett hajótörést, nálára kötelezi az egész hitközséget, mely teljes tudatában van annak, hogy a hitközségnek az alkotások fejlesztése is erkölcsi kötelessége. — Tanítás a fogházban. A pécsi patronázs buzgó tagjai, kik az elhagyatott gyermekek védelméről gondoskodnak s a fogházak lakóival is érintkeznek, hogy elhagyott gyermekeik iránt érdeklődhessenek s magukat a megtévedt embereket, gonosztevőket a szív és lélek erejével vigasztalásban részesítsék, vasár és ünnepnapokon bejárnak a fogházba s egy-egy órát elbeszélgetnek a rabokkal. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a vizsgálati foglyokhoz nem mehetnek be, csupán a jogerősen elítéltekhez, akikkel a külvilágnak érintkeznie már nem tilos. A rabok nagyon megörülnek a látogatásnak és áhítattal hallgatják a hozzájuk intézett szép beszédet s ha kérdik tőlük, hogy mi miatt vannak bezárva, mind ártatlannak vallja magát s a szerencsétlen sorsüldözöttet adja. Szemlesütve fogadják az erkölcsi prédikációt , s a mikor azt kérdik tőlük, hogy volna valami kívánságuk, valamennyi csaknem egyhangúlag azt feleli, hogy — jobb és több kosztot szeretnének. Ezek a szerencsétlen emberek azt hiszik, ha a külvilágból valami jól öltözött idegen látogató kerül be hozzájuk, csak kérni kell , amit kérnek, megadatik. A koszt az első kívánalom, mely több és jobb legyen. Az erkölcsi prédikáció, társadalmi gondoskodás elmaradhat. Da hát a fogház nem hizlalda s itt lakomákat nem szoktak rendezni. Hiába álmodoznak több és jobb élelemről. — Halálos végfi családi dráma. Halálos végü családi dráma történt hétfőn este Hosszúhetény községben, mint ottani tudósítónk jelenti. A dráma családi viszálykodásból eredt, amelynek, mint a legtöbb parasztdrámának, a birtok feletti civakodás képezte az alapját. Papp György 35 éves legény ezelőtt pár évvel beleházasodott Szatykó János jómódú polgárember családjába, elvéve annak özvegyasszony leányát. A legény szegény volt, az asszony pdig az uránál idősebb és a faluban már akkor azt beszélték, hogy az egész házasság a férj részéről csak a vagyon miatt történt. Ez csakugyan igaznak is bizonyult, mert Papp mindig arra törekedett, hogy a vagyon aiának nevéről az övére kerüljön. Az öreg Szatykó azonban sehogysem akart ebbe beleegyezni és igy állandó volt otthon a perlekedés Hétfőn Papp részegen ment haza és újból kezdte a perlekedést. Majd gyorsan a tettlegesség terére lépett és feleségét és ennek leányát kezdte ütni verni. Ezzel sem elégedett meg, hanem egy fejszét ragadott fel, hogy azzal kioltsa az életüket. Az aszszonynak kétségbeesett segélykiáltásaira berohant a szobába az öreg Szatykó, aki kicsavarta a részeg ember kezéből a fejszét és azzal agyonvágta vejét. Papp azonnal meghalt. Szatykó maga jelentkezett a csendőr-ségen, amely letartóztatta és az eljárást ellene megindította. — A tanítók fizetésrendezése. Egyik tanügyi lap a munkoriában azt írta, hogy az 1907 évi XXVII. cikkel biztosított tanítói magasabb járandóságok a törvény hatálybaléptetői, azaz 1907 évi julius 1től kezdődőleg csak abban az esetben hllványozhatók ki, ha az erre vonatkozó kérvényeket legkésőbb 1906. március hó végéig a minisztériumba előterjesztik. Illetékes helyről most azt jelentik ki erre vonatkozólag, hogy a kérvények felterjesztése határidőbeli korlátozáshoz nincs kötve. Ez úgy hisszük nagy megnyugtatására szolgál a baranyamegyei és pécsi tanítóságnak is. A fizetés kiegészítését tudvalevőleg ugyanis minden egyes tanítónak külön kell kérelmezni. Baranya megyéből pedig még többen vannak, akik nem adták kérvényeiket a minisztériumhoz, így ezek az előbbi bneolás alapján a fizetéstöbbletet már csak 1908 év január hétől kezdődőleg kapták vola meg. Elfogott lótolvaj, Horváth János baranyajenői laftós azt a feljelentést tette a csendőrségen, hogy éjnek idején elloptak az istálójából egy pár lovat 380 korona értékben A csendőrség ez alapon megindítota a nyomozást, amely eredménynyel is járt, amennyiben sikerült elfogni a tolvajt Kilich Péter simonfai lakos személyében, akinek birtokában a lovakat is megtalálták. Kilich ellen az eljárás megindult . Eszéken letartóztatott pécsi ékszertolvaj. A pécsi rendőrségnek az a fölfogása ékszertolvajlásokról, hogy azokat a pécsi lapok tudósítói előtt elhallgatja, mivel könyebben véli megcsíphetni a tolvajokat, ha azok azt hihetik, a lopás még nem derült ki, így rendesen az eszéki lapokból tudjuk meg, ha Pécsett valamely nagyobb ékszerlopás történt, mivel oda megtetegrafálja azt a pécsi rendőrkapitányság. Az esetek egész sorozatát ismerjük, amikor nem sikerült az i -1 1 * 3