Pécsi Napló, 1908. május (17. évfolyam, 101-123. szám)

1908-05-23 / 118. szám

4 Én . Hát a Tortyogó ? Azért áldozott a város annyi pénzt, azért építette meg ezt a vízvezetéket olyan nagy költségen ? Ó: Lássa uram, hogy megint téved. Hogy kívánhat olyat, hogy a Tortyogó jó legyen. Hisz a mérnöki hivatal és a vállal­kozók épen az örök, igen tisztelt újságíró urak, az önök érdekében csinálták meg a Tortyogót rosszul. Mert ha jó volna, ugyan miről írnának most ebben az eső és ese­­ményszegény szezonban, amikor csak az uborka virít teljes zöldségében ?­­ A beszélgetés hitelességéért nem vállal garanciát —ő. — Királyi kitüntetés átadása. A király Schweitzer Márton volt teveli köz­ségi bírót érdemeinek elismeréséül a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Szentiványi Miklós főszolgabíró Tevel község képviselő­­testületének díszközgyűlésében tűzte fel az érdemes bíró mellére az érdemkeresztet szép beszéd kíséretében. — Érettségi vizsgálati miniszteri biztosok. A besztercebányai tankerületben folyó évi junius hóban tartandó szóbeli érettségi vizsgálatok alkalmából a körmöc­­bányai áll. főreáliskolához a vallás és köz­­oktatásügyi miniszter miniszteri biztosi mi­nőségben Gallovich Jánost, kitűnő szellem­ben vezetett főreáliskolánk jeles igazgatóját küldötte ki. — A pécsi felső kereskedelmi iskolához a kereskedelmi miniszter ismét Záray Károly drt, a pécsi kereskedelmi ёз iparkamara titkárát küldötte ki miniszteri biztosi minőségben. — Az adófölszólamlások és a kö­zönség. Napok óta folynak a tárgyalások a pécsi adókivető bizottság előtt és amire még nem igen volt eset, a kivetett III. oszt. ke­reseti adó összege ellen történt fölszólamlá­sok, ahol azok a tények által igazolva van­nak, rendesen ügy­elembe vétetnek és a fölszólamlók túlnyomó részben megelégedet­ten hagyják el a tárgyaló­termet, ahol a bizottság a pécsi adófizető polgárok érdekeire nagyobb súlyt helyez, mint azon régi elvre: az adó emelve jó. Egyenesen humá­nusnak mondható az eljárás, melyet az adó­­kivető bizottság az adófizető közönséggel szemben tanúsít, talán még humánusabb, mint amennyi elnézést azon adófizetők meg­érdemelnek, akik ismételt figyelmeztetéseik dacára is sokallják azt a kis fáradtságot, melyet a kivezetett összeg nagysága ellen való érvelés igénybe vesz. Az adófizetők jó része, bár jól tudja, most tárgyalják adóját, közel se megy a bizottsághoz, mely meg­hagyja a pénzügyi szakközegek által saját kutatásaik alapján kirótt összeget és a pana­szok igazságtalan adókivetés miatt ezen ese­tekben elkésve jönnek a felső hatósághoz. Már­pedig manapság mindenkinek önmagá­nak kell megvédenie saját érdekét. Az adó­kivetés összege a III. oszt. kereseti adónál csakis mintegy 5—6 percenttel fog Pécsett emelkedni, ami elég bizonyítéka annak, hogy az adózó közönséget lehetőségig kímélték a kivetésnél. Május 26 án a pécsi gyárosok és gőzfürész adóját tárgyalja a bizottság. — Horváth Csongor János halála. A pécsi bírói karnak halottja van. Kitűzték a fekete lobogót a királyi tábla s kir. tör­vényszék és járásbíróság épületeire. A szo­morúan lebegő fekete szövet hirdeti a gyászt, mely a bírói kart érte. Horváth Csongor János a hajnali órákban hirtelen halállal kimúlott. A gyászeset nem egészen várat­lanul következett be, mert az elhunyt hosz­­szabb idő óta betegeskedett, mégis meglepe­tést keltett, mert oly hirtelen ragadta el a halál az élők sorából, hogy még gondolni se lehetett rá, tekintetbe véve, hogy ágyban fekvő beteg nem volt, naponként sétálgatott a városban, sőt tegnap délután még a hiva­talos helyiségében is megjelent, mielőtt há­rom havi szabadságát megkezdte volna. Az éjjel rosszul lett, erős szívfájdalmai támad­tak s mire lakására ért a kezelőorvosa, kiért kétségbeesett neje küldött, már kiszenvedett. Horváth Csongor János zalavármegyei szár­mazású. Édes­atyja Festetich gróf uradal­mának jószágkormányzója volt. Jogi ta­nulmányainak egy részét a pécsi jogakadé­mián végezte. A véderőről szóló törvény tárgyalásakor Budapesten az ország ifjúsá­gának tüntető gyűlésén a pécsi jogakadámia polgárságának küldöttségében részt vett s minden hazafias mozgalomban elüljárt. Leg­utóbb Perlakon volt járásbiró; onnan ez­előtt öt évvel került hozzánk Pécsre s Zánkay halála után jön kinevezve a pécsi királyi járásbíróság vezető járásbirójává. Ki­váló tehetsége, képzettsége s mindenkit meg­nyerő kedves modora általános tiszteletet és szeretetet biztosított számára. Mint kitűnő biró, kartársainak teljes elismerését és be­csülését bírta; mint ember, társadalmunk kedvelt alakja volt. Pécsi jogászéveinek em­lékei annyira ide fűzték, hogy mindig ide kívánkozott. Elérvén a célját, igen jól érezte magát körünkben. Pár évvel ezelőtt meg­hűlés érte s influenzába esett. Ettől kezve nem volt képes régi egészségi visszanyerni. Mindig gyomor és májbajról panaszkodott s valósággal szívbaja támadt. Ez is vitte a korai sírba. A negyvenkilenc éves járásbiró hült tetemét holnap délután a beszentelés után vonatra viszik s onnan Csáktornyára szállítják, hol a családi sírboltban örök pi­henésre helyezik. Elhunytét özvegye s há­rom gyermeke s kiterjedt rokonság gyá­szolja. — Berendelés a minisztériumba. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter Szalay László dr. tolnamegyei főispáni titkárt szol­gálattételre a belügyminisztériumba ren­delte be. — A kaposvári Kossuth-szoborért. A minap megemlékeztünk azon hazafias mozgalomról, melyet az ottani Kossuth­­szobor létesítése érdekében Kaposvárott kez­deményeztek, hogy a pécsi Kossuth-szobor után mindjárt a kaposvári következzék. Meg­írtuk, jó lesz, ha 4 év alatt megcsinálódik ezen szobor, mert ahoz sok pénz kell, hogy Somogy vármegye tekintélyéhez méltó szob­rot emelhessenek Kaposvárott. Nézetünk helyes voltát igazolja, hogy a kaposvári mozgófénykép színház tulajdonosa ezen tár­sadalmi mozgalom behatása alatt egy esti bevételét fölajánlotta ezen szobor céljaira. A szobor alap ezen estély jövedelmével 26 ko­ronával gyarapodott. Hát nem volt e iga­zunk, amikor türelemre és kitartásra buzdí­tottuk szomszédos városunkat, ahol most az egész társadalom bevonásával nagyarányú műkedvelő előadást akarnak rendezni. — Gyenge névmagyarosítási ered­mény. Többeknek buzgólkodására az elmúlt években Pécsett és Baranyában igen szép lendületet vett a névmagyarosítás, míg az utóbbi időben épen Pécsett a névmagyarosí­tás lényegesen megcsappant. Az 1907. év második felében mindössze hat névmagyaro­sításra adott a miniszter pécsi lakosoknak engedélyt, míg az előző évben 14 esetben magyarosították meg neveiket pécsiek. Ezen csökkenés okát nem találhatjuk meg abban, mintha most már kevesebb lenne nálunk a német, hangzású név, mert az nincsen így. De senki nálunk ezen irányban nem fejt ki propagandát, melyre első­sorban a közép­iskolai magyar tanárok lennének hivatva, akik buzdíthatnák idegen hangzású névvel bíró tanulóikat, eszközöljék ki a szülői en­gedélyt nevek megmagyarosítására, mert Pécsett is a lakosság felének idegen hang­zású a neve és a magyarosítás terén nem akarunk elmaradni egy vidéki város mö­gött sem. — Megszüntetett sajtóper. A siklósi képviselőtestület legutolsó újjáalakítása al­kalmával a Siklós és Vidéke azon nézetének adott kifejezést, többen vannak a képviselő­­testületi tagok között, akiknek eddigi maga­viselete nem qualifikálj­a őket ezen díszes állás betöltésére. Igen természetesen a forrás megnevezésével, csodálkozva azon, hogy ezen vád lehetséges, említést tettünk ezen hírlapi közleményről, melynek az volt a következ­ménye, hogy a siklósi képviselőtestület el­határozta, hogy a Siklós és Vidéke, egyúttal azonban a Pécsi Napló ellen is sajtópört indít. Időközben Atáai Károly, a nevezett lap szerkesztője elhalálozván, a képviselő­­testület újabb megfontolás tárgyává tette, váljon folytassa e ezen sajtópört és mint tudósítónk írja, legutóbbi képviselőtestületi ülésén elhatározta, hogy a sajtópert nem folytatja és ilyen irányban adott utasítást ügyészének, aki amúgy se tette még meg a sajtó útján elkövetett vétség miatt föl­jelentését. — Anyakönyvvezető helyettesek: Benyovszky Móric gróf, Baranyavármegye főispánja a bezedeki anyakönyvi kerületbe Körlaki György jegyzősegédet; — a vörös­­marti anyakönyvi kerületbe Rozner István jegyzői írnokot; —a kisvaszari anyakönyvi kerületbe Pajtás Gyula jegyzői írnokot teljes hatáskörrel; a sámodi anyakönyvi kerületbe Borsi István református tanítót korlátolt hatáskörrel állami anyakönyvvezető helyet­tesekké kinevezte. — Új kántor. Az Amerikába költözött Joó Károly kántor lemondása folytán Báta­­széken megüresedett a kántori állás, melyre a hitközségi tanács egyhangúlag Tobel Ágos­ton rácpetrei kántortanítót választotta meg. —■ A bonyhádi tájfajta tehenek vásárlása. Immár országszerte nevezetesek a bonyhádi tájfajta tehenek, melyekért messze vidékről eljönnek a gazdák és gazdasági egyesületek. Tudósítónk írja, hogy újabban a Somogymegyei Gazdasági Egyesület, mely­nek 240 000 korona áll rendelkezésére állami támogatással, kiküldötte várbogyai Bogyay Emil egyesületi titkárt és Brokés Rezső m. kir. állattenyésztési felügyelőt, akik több kisgazdával Bonyhádra érkeztek és több száz fajtehenet vásároltak Somogy vár­megye gazdaközönsége részére. — A salzburgi katonai menetelés. Bécsből telegrafálja tudósítónk. A Fremden­blatt jelenti: Salzburgi lapok jelentése sze­rint e hó 19 én az ottani helyőrség Collard altábornagy parancsnoksága alatt hadgyakor­lattal összekötött 18 óráig tartó menetelést végzett, amelyről a legénység teljesen ki­merült állapotban érkezett vissza. Menet köz­ben hír szerint mintegy 150 ember dőlt ki. A következő napon 300 beteg volt. Illetékes 4m ij0 lí л Ц M XLhammIa икмм valóságos forradalmat támasztott. AZ eDreSZtO-Ora iparинЛ amint az újonnan feltalált rádiu­­­mot békába verve, mint világító eszközt az ébresztő órákhoz alkalmazták. Ezen óra rádium világítással igen jó szolgálatot tesz, mivel a számok helye és a mutatók is sejtelmes, discrét fénynyel jelzik az időt a leg­sötétebb helyen. Igen elegáns argentin­ ezüst tokban, jól­­­­ járó és megbízható szerkezettel 16 korona. Schönwald |||*А|Г ATIAV*A15ft V Imre hazánk legnagyobb ura és ékszertelepe, Pécs 11. VIA vUUI glA ■ „Pécsi Napló“ 1908. május 23.

Next