Pécsi Napló, 1908. május (17. évfolyam, 101-123. szám)
1908-05-23 / 118. szám
4 Én . Hát a Tortyogó ? Azért áldozott a város annyi pénzt, azért építette meg ezt a vízvezetéket olyan nagy költségen ? Ó: Lássa uram, hogy megint téved. Hogy kívánhat olyat, hogy a Tortyogó jó legyen. Hisz a mérnöki hivatal és a vállalkozók épen az örök, igen tisztelt újságíró urak, az önök érdekében csinálták meg a Tortyogót rosszul. Mert ha jó volna, ugyan miről írnának most ebben az eső és eseményszegény szezonban, amikor csak az uborka virít teljes zöldségében ? A beszélgetés hitelességéért nem vállal garanciát —ő. — Királyi kitüntetés átadása. A király Schweitzer Márton volt teveli községi bírót érdemeinek elismeréséül a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Szentiványi Miklós főszolgabíró Tevel község képviselőtestületének díszközgyűlésében tűzte fel az érdemes bíró mellére az érdemkeresztet szép beszéd kíséretében. — Érettségi vizsgálati miniszteri biztosok. A besztercebányai tankerületben folyó évi junius hóban tartandó szóbeli érettségi vizsgálatok alkalmából a körmöcbányai áll. főreáliskolához a vallás és közoktatásügyi miniszter miniszteri biztosi minőségben Gallovich Jánost, kitűnő szellemben vezetett főreáliskolánk jeles igazgatóját küldötte ki. — A pécsi felső kereskedelmi iskolához a kereskedelmi miniszter ismét Záray Károly drt, a pécsi kereskedelmi ёз iparkamara titkárát küldötte ki miniszteri biztosi minőségben. — Az adófölszólamlások és a közönség. Napok óta folynak a tárgyalások a pécsi adókivető bizottság előtt és amire még nem igen volt eset, a kivetett III. oszt. kereseti adó összege ellen történt fölszólamlások, ahol azok a tények által igazolva vannak, rendesen ügyelembe vétetnek és a fölszólamlók túlnyomó részben megelégedetten hagyják el a tárgyalótermet, ahol a bizottság a pécsi adófizető polgárok érdekeire nagyobb súlyt helyez, mint azon régi elvre: az adó emelve jó. Egyenesen humánusnak mondható az eljárás, melyet az adókivető bizottság az adófizető közönséggel szemben tanúsít, talán még humánusabb, mint amennyi elnézést azon adófizetők megérdemelnek, akik ismételt figyelmeztetéseik dacára is sokallják azt a kis fáradtságot, melyet a kivezetett összeg nagysága ellen való érvelés igénybe vesz. Az adófizetők jó része, bár jól tudja, most tárgyalják adóját, közel se megy a bizottsághoz, mely meghagyja a pénzügyi szakközegek által saját kutatásaik alapján kirótt összeget és a panaszok igazságtalan adókivetés miatt ezen esetekben elkésve jönnek a felső hatósághoz. Márpedig manapság mindenkinek önmagának kell megvédenie saját érdekét. Az adókivetés összege a III. oszt. kereseti adónál csakis mintegy 5—6 percenttel fog Pécsett emelkedni, ami elég bizonyítéka annak, hogy az adózó közönséget lehetőségig kímélték a kivetésnél. Május 26 án a pécsi gyárosok és gőzfürész adóját tárgyalja a bizottság. — Horváth Csongor János halála. A pécsi bírói karnak halottja van. Kitűzték a fekete lobogót a királyi tábla s kir. törvényszék és járásbíróság épületeire. A szomorúan lebegő fekete szövet hirdeti a gyászt, mely a bírói kart érte. Horváth Csongor János a hajnali órákban hirtelen halállal kimúlott. A gyászeset nem egészen váratlanul következett be, mert az elhunyt hoszszabb idő óta betegeskedett, mégis meglepetést keltett, mert oly hirtelen ragadta el a halál az élők sorából, hogy még gondolni se lehetett rá, tekintetbe véve, hogy ágyban fekvő beteg nem volt, naponként sétálgatott a városban, sőt tegnap délután még a hivatalos helyiségében is megjelent, mielőtt három havi szabadságát megkezdte volna. Az éjjel rosszul lett, erős szívfájdalmai támadtak s mire lakására ért a kezelőorvosa, kiért kétségbeesett neje küldött, már kiszenvedett. Horváth Csongor János zalavármegyei származású. Édesatyja Festetich gróf uradalmának jószágkormányzója volt. Jogi tanulmányainak egy részét a pécsi jogakadémián végezte. A véderőről szóló törvény tárgyalásakor Budapesten az ország ifjúságának tüntető gyűlésén a pécsi jogakadámia polgárságának küldöttségében részt vett s minden hazafias mozgalomban elüljárt. Legutóbb Perlakon volt járásbiró; onnan ezelőtt öt évvel került hozzánk Pécsre s Zánkay halála után jön kinevezve a pécsi királyi járásbíróság vezető járásbirójává. Kiváló tehetsége, képzettsége s mindenkit megnyerő kedves modora általános tiszteletet és szeretetet biztosított számára. Mint kitűnő biró, kartársainak teljes elismerését és becsülését bírta; mint ember, társadalmunk kedvelt alakja volt. Pécsi jogászéveinek emlékei annyira ide fűzték, hogy mindig ide kívánkozott. Elérvén a célját, igen jól érezte magát körünkben. Pár évvel ezelőtt meghűlés érte s influenzába esett. Ettől kezve nem volt képes régi egészségi visszanyerni. Mindig gyomor és májbajról panaszkodott s valósággal szívbaja támadt. Ez is vitte a korai sírba. A negyvenkilenc éves járásbiró hült tetemét holnap délután a beszentelés után vonatra viszik s onnan Csáktornyára szállítják, hol a családi sírboltban örök pihenésre helyezik. Elhunytét özvegye s három gyermeke s kiterjedt rokonság gyászolja. — Berendelés a minisztériumba. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter Szalay László dr. tolnamegyei főispáni titkárt szolgálattételre a belügyminisztériumba rendelte be. — A kaposvári Kossuth-szoborért. A minap megemlékeztünk azon hazafias mozgalomról, melyet az ottani Kossuthszobor létesítése érdekében Kaposvárott kezdeményeztek, hogy a pécsi Kossuth-szobor után mindjárt a kaposvári következzék. Megírtuk, jó lesz, ha 4 év alatt megcsinálódik ezen szobor, mert ahoz sok pénz kell, hogy Somogy vármegye tekintélyéhez méltó szobrot emelhessenek Kaposvárott. Nézetünk helyes voltát igazolja, hogy a kaposvári mozgófénykép színház tulajdonosa ezen társadalmi mozgalom behatása alatt egy esti bevételét fölajánlotta ezen szobor céljaira. A szobor alap ezen estély jövedelmével 26 koronával gyarapodott. Hát nem volt e igazunk, amikor türelemre és kitartásra buzdítottuk szomszédos városunkat, ahol most az egész társadalom bevonásával nagyarányú műkedvelő előadást akarnak rendezni. — Gyenge névmagyarosítási eredmény. Többeknek buzgólkodására az elmúlt években Pécsett és Baranyában igen szép lendületet vett a névmagyarosítás, míg az utóbbi időben épen Pécsett a névmagyarosítás lényegesen megcsappant. Az 1907. év második felében mindössze hat névmagyarosításra adott a miniszter pécsi lakosoknak engedélyt, míg az előző évben 14 esetben magyarosították meg neveiket pécsiek. Ezen csökkenés okát nem találhatjuk meg abban, mintha most már kevesebb lenne nálunk a német, hangzású név, mert az nincsen így. De senki nálunk ezen irányban nem fejt ki propagandát, melyre elsősorban a középiskolai magyar tanárok lennének hivatva, akik buzdíthatnák idegen hangzású névvel bíró tanulóikat, eszközöljék ki a szülői engedélyt nevek megmagyarosítására, mert Pécsett is a lakosság felének idegen hangzású a neve és a magyarosítás terén nem akarunk elmaradni egy vidéki város mögött sem. — Megszüntetett sajtóper. A siklósi képviselőtestület legutolsó újjáalakítása alkalmával a Siklós és Vidéke azon nézetének adott kifejezést, többen vannak a képviselőtestületi tagok között, akiknek eddigi magaviselete nem qualifikálja őket ezen díszes állás betöltésére. Igen természetesen a forrás megnevezésével, csodálkozva azon, hogy ezen vád lehetséges, említést tettünk ezen hírlapi közleményről, melynek az volt a következménye, hogy a siklósi képviselőtestület elhatározta, hogy a Siklós és Vidéke, egyúttal azonban a Pécsi Napló ellen is sajtópört indít. Időközben Atáai Károly, a nevezett lap szerkesztője elhalálozván, a képviselőtestület újabb megfontolás tárgyává tette, váljon folytassa e ezen sajtópört és mint tudósítónk írja, legutóbbi képviselőtestületi ülésén elhatározta, hogy a sajtópert nem folytatja és ilyen irányban adott utasítást ügyészének, aki amúgy se tette még meg a sajtó útján elkövetett vétség miatt följelentését. — Anyakönyvvezető helyettesek: Benyovszky Móric gróf, Baranyavármegye főispánja a bezedeki anyakönyvi kerületbe Körlaki György jegyzősegédet; — a vörösmarti anyakönyvi kerületbe Rozner István jegyzői írnokot; —a kisvaszari anyakönyvi kerületbe Pajtás Gyula jegyzői írnokot teljes hatáskörrel; a sámodi anyakönyvi kerületbe Borsi István református tanítót korlátolt hatáskörrel állami anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte. — Új kántor. Az Amerikába költözött Joó Károly kántor lemondása folytán Bátaszéken megüresedett a kántori állás, melyre a hitközségi tanács egyhangúlag Tobel Ágoston rácpetrei kántortanítót választotta meg. —■ A bonyhádi tájfajta tehenek vásárlása. Immár országszerte nevezetesek a bonyhádi tájfajta tehenek, melyekért messze vidékről eljönnek a gazdák és gazdasági egyesületek. Tudósítónk írja, hogy újabban a Somogymegyei Gazdasági Egyesület, melynek 240 000 korona áll rendelkezésére állami támogatással, kiküldötte várbogyai Bogyay Emil egyesületi titkárt és Brokés Rezső m. kir. állattenyésztési felügyelőt, akik több kisgazdával Bonyhádra érkeztek és több száz fajtehenet vásároltak Somogy vármegye gazdaközönsége részére. — A salzburgi katonai menetelés. Bécsből telegrafálja tudósítónk. A Fremdenblatt jelenti: Salzburgi lapok jelentése szerint e hó 19 én az ottani helyőrség Collard altábornagy parancsnoksága alatt hadgyakorlattal összekötött 18 óráig tartó menetelést végzett, amelyről a legénység teljesen kimerült állapotban érkezett vissza. Menet közben hír szerint mintegy 150 ember dőlt ki. A következő napon 300 beteg volt. Illetékes 4m ij0 lí л Ц M XLhammIa икмм valóságos forradalmat támasztott. AZ eDreSZtO-Ora iparинЛ amint az újonnan feltalált rádiumot békába verve, mint világító eszközt az ébresztő órákhoz alkalmazták. Ezen óra rádium világítással igen jó szolgálatot tesz, mivel a számok helye és a mutatók is sejtelmes, discrét fénynyel jelzik az időt a legsötétebb helyen. Igen elegáns argentin ezüst tokban, jól járó és megbízható szerkezettel 16 korona. Schönwald |||*А|Г ATIAV*A15ft V Imre hazánk legnagyobb ura és ékszertelepe, Pécs 11. VIA vUUI glA ■ „Pécsi Napló“ 1908. május 23.