Pécsi Napló, 1909. március (18. évfolyam, 49-73. szám)
1909-03-02 / 49. szám
XVIII. évfolyam. Kedd, 1909. március 2. 49. (4809). $»N&eaztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. IBmwl EsztSségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. .............................• ----- -------------------"• --------------- --------------------------Felelős szerkesztő : LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kér. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60illér. A mrankásbiztosító pénztár közgyűlése. — Saját tudósítónktól. -Pécs, március 1. A pécsi közmunkásbiztosító pénztár tegnap délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városi székház közgyűlési termében Hamerli Imre elnöklete alatt. A közgyűlésen mintegy 250 küldött vett részt, hogy elbírálhassák az új törvény értelmében alakult pénztár első évi tevékenységét. A közgyűlés elé az igazgatóság a következő jelentést terjesztette: Az 1907. évi XIX. t.e. rendelkezései mindinkább kiemelkedvén azon homályból, hol az egyes kérdések vita tárgyát képezhetik, a pénztár is lassanként bekerült abba a biztos mederbe, ahol már bizonyos fokú megállapodottsággal is eldicsekedhetik. Nem tagadható azonban, hogy működése még mindig nem viseli magán azon harmonikus jelleget, aminőt ilyen nagyfontosságú szociális intézménytől elvárhatnánk. Immár másfél éve annak, hogy a törvény életbelépett, de a pénztár végleges megalakulása még mindig nem következett be, az ideiglenesség visszahatása pedig természetszerűleg érezhető minden irányban. Tisztviselőink, kiknek ügybuzgalmára, lelkiismeretére a pénztár bízva van, bizonytalanságban élnek nem csak arra nézve, hogy megfelelő javadalmazásban részesednek- e, de még egyáltalában alkalmaztatásuk iránt is kételyben vannak. Az igazgatóság minden irányban tartózkodó álláspontra helyezkedett épen ezen ideiglenesség következtében, de tartózkodó álláspontra késztette azon körülmény is, hogy úgy az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár, valamint az Állami Munkásbiztosítási Hivatal részéről azt volt kénytelen tapasztalni, hogy bár az igazgatóságot nagy felelőséggel terheli meg, ezzel szemben autonóm jogkörét oly szűk keretekre korlátozta, hogy jóformán minden önálló cselekedetre képtelen. Ezzel szemben ki kell azonban emelnünk azon örvendetes tényt, hogy a helyi szervek, közgyűlés, felügyelő bizottság, igazgatóság, a tagok rendkívül érdeklődésével és részvételével tartották üléseiket és különösen azt, hogy a munkaadók és alkalmazottak között az összes kérdésekben a legtökéletesebb harmónia uralkodott, mindkét oldalon mindig kizárólag a pénztár érdekeit tartották szem előtt. 1908. évi július hó 1-én az Állami Munkásbiztosítási Hivatal rendelete értelmében új könyvelési módszert kellett a pénztárban meghonosítani, ezért a két félévről két zárszámadás volt készítendő. A december 31-iki zárszámadás adataiból magyarázandónak tartjuk az aktív vagyoni 5. sz. tételét, mely 30,833 kor. 70 fillér tagjárulék hátralékot tüntet fel, ezen összeg java része azonban onnét ered, hogy a decemberi járulék csak januárban íratott elő, tehát az egész havi kirovás, mint hátralék szerepel. A leltári tárgyak értékének 10 százaléka került leírásra, kivéve a leltárba felvett tagsági igazolványokat, melyek teljes értékükben szerepelnek. A pénztár adatai között elsősorban az Országos Pénztár baleseti számlája szerepel, melynek terhére 13,778 kor. 17 fillér fizettetett ki, míg csak 6205 kor. 21 fillér vételeztetett be. Nem mulaszthatjuk el, hogy itt fel ne említsük azon körülményt, hogy pénztárunkat erős mértékben megterheli a baleseti ügyek kezelése, melyek tán még jobban igénybe veszik adminisztrációnkat, mint a betegsegélyezési ágazat, mégis a baleseti számla aránytalanul alacsony százalékkal járul az adminisztráció, dolgi stb. kiadások viseléséhez. A kiadási tételek között egyike a legnagyobbaknak a gyógyászati ellátás, mely azonban a jövőben, kedvezőbb szerződésünk alapján, 25 százalékkal csökkenni fog. A kezelési költségek címe alatt tisztviselői, szolgák, bizalmi férfiak, házbér, fűtés, világítás, irodaszerek, nyomtatványok stb. vannak felvéve, az új berendezés folytán különösen nagy összegre — fél év alatt 2 618 korona 74 fillér — rúgott nyomtatványszámlánk. Végeredményül mégis 16 231 kor. 21 fill. vagyon felesleggel zártuk az elmúlt évet. Ezen összeg kétharmad része az 1907 : XIX. tc. 118 § értelmében az Országos Pénztárnak szolgáltatandó be. A fennmaradó 5410 kor. 07 fill. hovafordítására javasoljuk, hogy 10 százaléka, vagyis 541 kor. a tisztviselők jutalmazására, a további 4869 kor. 7 fillér perdig fel-részben tőkésítve a törvényszerű segélyt teljen igénybe vett tagok további segélyezésére, másik felerészben a szanatóriumi alap növelésére használtassák fel. A napirend előtt Ruzsinszky Béla asztalosmester támadta Hajdú Gyula dr. titkárt, akit azzal vádolt, hogy a pénztárban szociáldemokrata politikát űz és ott sztrájkügyeket intéz. Az elnök visszautasította a vádakat azzal, hogy midőn ezen támadások egyik pécsi lapban megjelentek, a titkár fegyelmi vizsgálatot kért önmaga ellen, melynek során az eljárást megszüntették, ezt úgy az igazgatóság, mint a Munkásbiztosítási Hivatal tudomásul vette. A közgyűlés sem kívánta az ügyet tárgyalni. Áttérve a napirendre, a közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését és ezeknek a felmentvényt megadta. A pénztár zárszámadását és mérlegét változatlanul elfogadta, ezeknek tételeit már lapunk egyik régibb számában ismertettük. Elfogadta a jövő évi költségvetést is, mely 176 520 korona bevételt és 165.200 korona kiadást irányoz elő. A pénztár kiadásai százalékokban a következők: táppénz 26 99, gyógyászat 17 45, kórház 3 85, orvosi ellátás 2108, egyéb segélyezés 479, tisztviselők, szolgák, bizalmi férfiak 14 94, dologi kiadások 10 90 százalék. A közgyűlés ezután a felügyelőbizottságba póttagoknak beválasztotta Géczy József munkaadót és Berky József alkalmazottat. Indítványt senki sem terjesztvén elő, elnök az ülést bezárta. A közgyűlés után az igazgatóság tartotta rendes havi ülését. Wekerle Bécsben, Bécsből táviratozzák. Wekerle Sándor miniszterelnök, aki Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterrel, valamint Bárczy István dr. és Koós Jenő dr. titkárokkal szombaton este 7 órakor Bécsbe érkezett, még a vasúton hosszabb megbeszélést folytatott Széll Kálmánnal, aki az út egy részét a miniszterelnök szalonkocsijában tette meg. Bécsbe érkezvén, a miniszterek a magyar minisztérium bankgassei palotájában szállottak meg, ahol Darányi földmivelésügyi minisztert rögtön megérkezése után fölkeresték a magyar földmivelésügyi minisztériumnak itt időző kiküldöttei, Ottlik államtitkár és Tóth miniszteri tanácsos, akikkel a miniszter hosszabb ideig tanácskozott. Vasárnap Wekerle miniszterelnök már a kora reggeli órákban Szterényi József államtitkárral tanácskozott, aki szombat este 10 órakor Kossuth kereskedelemügyi miniszter képviseletében érkezett Bécsbe. A miniszterelnök negyed 10 órakor a közös hadügyminisztériumba ment, ahonnan fél 11 órakor visszatért a magyar házba. Wekerle Sándor miniszterelnököt, aki valamivel korábban távozott a külügyminisztériumban tartott közös miniszteri értekezletről, ő Felsége 12 órakor kihallgatáson fogadta. E kihallgatáson a miniszterelnök a magyarországi belpolitikai helyzet legújabb mozzanatairól tett jelentést. Délután 4 óra 40 perckor visszautaztak Budapestre. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter ma tért vissza Budapestre. Eltűnt baranyamegyei alapítvány. — Harc Siskovics Tamás végrendelete körül. — Baranyavármegye közéletének évtizedeken át vezető alakja volt Siskovics Tamás földbirtokos, aki mint egyik előkelő baranyamegyei család leszármazottja közeli rokonságban állt a Szily és Somsich családokkal. Sokáig országgyűlési képviselő, Szilágyi Dezsőnek lelkes hive és bizalmas embere volt. Utolsó életéveiben valamely okból sértődötten vonult vissza a baranyai közélettől és bácskai birtokán élt. Ott is érte utól a halál. Baranya vármegye iránt való szeretete végrendeletében is kifejezésre jutott, amennyiben nagyobb birtokot hagyományozott kulturális célra, mely hagyomány azonban nem jutott el rendeltetése helyére. Polgár József, volt sásdi ügyvéd, aki Siskovicsnak kedvelt embere volt és akinek közjegyzővé való kinevezését is köszönhette, most megbolygatja ezen alapítvány ügyét egy 100 oldal terjedelmű vaskos kötetben, panaszt emelve Vojmics István báró, mint ezen végrendelet végrehajtója ellen, akit inkorrektséggel vádol meg. A panaszra bizonyára megindul a szigorú vizsgálat, melynek kimenetele elé érdeklődéssel tekint Baranyavármegye egész közönsége. Polgár József battonyai (csanádmegyei) kir. közjegyző terjedelmes beadványt intézett Apponyi Albert gróf vallás és közoktatásügyi miniszterhez. Ezt a panaszt kinyomatta, nagy vaskos kötet lett belőle és megküldötte nekünk is. A nyilvánosság ilyenformán egy olyan ügy ismeretéhez jut, amely bizonyára a legszélesebb körökben fog feltűnést kelteni. A panasz Vojnich István báró, a szabadelvű párt egykori nevezetes személyisége ellen irányul és a következőket tartalmazza. Almási és gödrei Siskovics Tamás volt oraz képviselő 1898-ban meghalt és végrendeletében egész vagyona élethossziglani haszonélvezetét özv. Voinich Lukácsné, szül.