Pécsi Napló, 1909. december (18. évfolyam, 275-299. szám)

1909-12-11 / 283. szám

­­ sági bizottsági tagsági tisztségről s tanácsi előterjesz­tés az ebből folyólag a III. kerületben megüresedő helynek választás útján való betöltésére szükséges intézkedések elrendelése iránt. — Az állami szénbányák központi igazgatósága. A pénzügyminisztérium ve­zetésével megbízott m. kir. miniszterelnök az állami szébányák központi igazgatósága mellé rendelt műszaki könyvelőségeihez ki­nevezte könyvelővé a Vill. fizetési osztály 3. fokozatába Kádár János és Gönci György m. kir. pénzügyi számvizsgálókat; szám­vevővé a Vlil. fizetési osztály 2. fokozatába Mihalász Ede, Roska Sándor, Jeney Gyula, Pellei Jenő m. kir. pénzügyi számellenőrö­ket és Hénel Béla m. kir. pénzügyi szám­tisztet, a 3. fokozatba Major Gyula m. kir. pénzügyi számellenőrt, számtisztté a IX. fizetési osztály 2. fokozatába Eder Károly, Négler Gyula m. kir. pénzügyi számtiszteket és Simkovits Lajos nagyrőcei lakost. — A pécsi villamos vasút. Nagy előmunkálatok után abba az örvendetes stádiumba került a pécsi villamos vasút ügye, hogy a törvényhatóság közgyűlése részéről kiküldött bizottságok hosszas és beható tárgyalások megtartásával a pécsi villamos vasút létesítésének és üzembentar­­tásának tervezetével a hétfői közgyűlés elé járulhat. A kisbizottság és a nagybizottság mely utóbbinak tagjai: Kindl József, ifj. Fürst Gyula, Telegdi Kálmán, Eibach Emil, Nick Alajos dr., Rauch János, Justus Mi­hály, Krausz Mór, Makay István és Kain Lajos III. all. jegyzőkönyvvezető, tegnap és ma Nendtvich Andor dr. kir. tan. polgár­­mester elnöklete alatt ülésezett. A bizottság feladata az volt, hogy a városban létesí­tendő modern és mindenben megfelelő közlekedési eszközről gondoskodjék s al­kalmas tervezetet adjon. Mind a két bizott­ság elejtette az autóbusz eszméjét, mert se­hogy se felel meg városunk igényeinek s a szükségnek. Egyhangúlag a villamos vasút mellett foglaltak állást. Elkészült a tervezet is, mely Justus Mihály mérnök biz. tag alapgondolatán nyugszik. Az egész tervezet megkészítésében az oroszlánrész Justus Mi­hályé, aki a város közönségének nagy szol­gálatot tett e munkálatával, mely minden­képen modern és első e téren, annyira, hogy a villamos vasutaknál eddig nem volt hozzá hasonló. A polgármester, miután késő estig tartó tárgyalás után a nagybizottság is egyhangúlag elfogadta a tervezetet, a kis­­bizottságnak s különösen Justus Mihálynak meleghangú köszönetet mondott a város közérdekében kifejtett kiváló buzgalmáért. — Láttam azott alapszabályok. A Baranya vármegyei mohácsi járási községi és körjegyzők egyletének alapszabályait a m. kir. belügyminiszter az 1909. évi 142.813. szám alatt láttamozta. — A sióberki társulat. A m. kir. földmivelésügyi miniszter folyó év 109. 136. sz. a. kelt elhatározásával Fiáth Pál báró, a sióberki társulat miniszteri biztosa mellé, az 1885. évi XXIII. t.-c. 124. § a értelmében alakított véleményező bizottságba Bölöny Ödön felügyelő dombóvári lakost, taggá nevezte ki. — Országos pályázat a «Nemzeti parkra.» Arad város tanácsa azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a vértanuk vesztő­helye tíz holdjának parkírozására országos pályázatot hirdessen. Első dij 800 korona, második dij 500 korona, harmadik dij 300 korona. Ugyancsak ez alkalomból átiratot intéz az országgyűléshez és az összes tör­vényhatóságokhoz, hogy a megváltáshoz anyagilag is járuljanak hozzá. A tanács egyhangúlag elfogadta a Kölcsey-egyesület­­nek az aradi vesztőhely megváltása érdeké­ben tett indítványát.­­ A Polgári Kaszinó családi es­télye, ügyes dologra határozta el magát a Polgári Kaszinó. Kimondta, hogy az egye­sületi élet élénkítésére minden hónapban társas összejöveteleket, u. n. kedélyes csa­ládi estéket rendez a tagok részére. Nem lesz ezeken az estéken tulajdonképeni pro­gramm, de akinek épen kedve, hangulata van, előad néhány számot. Akár ének, akár tánc, vagy akár humoros apróság, a közön­ség mindenesetre szívesen hallgat meg és honorál minden vállalkozót. És úgy hiszük, hogy ép ez a fesztelenség, ez a merev terv­szerűséget száműző ötletszerűség teremt majd igen intim hangulatot s még a válasz­tásnál is nagyobb sikert hoz az estéknek. Az első ilyen családi est holnap, szombaton este lesz a Polgári kaszinóban, amelyre már is nagyban készülődnek a tagok. — Lelkész meghívás. A várkonyi ref. egyházközség Sebestyén Sándor ottani adminisztrátort egyhangúlag meghívta ren­des lelkésszé. — Államsegély felekezeti iskolá­nak. A vallás és közoktatásügyi miniszter Felsőmindszent község rom. kát. iskolája részére előzetesen hozott határozatának meg­változtatásával, ismételt előterjesztésre 900 korona államsegélyt engedélyezett, hogy a túlnépes iskolában második tanítói állást szervezhessenek.­­ A Pécsi szigeti külvárosi társas­kör 1. hó 12-iki estélyének műsora a kö­vetkező : 1. Loreley. Szavalja Tröpfler Mariska. 2. Lére Rhapsodie hongrois, Gaál Ferenctől. Zongorán játsza Meschede Miéi. 3. Diákanekdoták. Felolvassa Rozmanics Timót. 3. Rode op. 9. Hegedűverseny. Hegedűn játsza Ádám Lajos, zongorán kiséri Antoni Miklós. 5. Az or.. monológ Peterdi Sándortól. Előadja Till Sándor. — Vasút, amely senkinek se kell. A nagykanizsai Franz cég, mely minap léte­sített megállapodást a várossal a villamos világítás tárgyában, most Csurgóról új vasút­vonalat akart vezetni Nagykanizsára. Az engedményes Nagykanizsától ezen vasút­vonalra, mely Gyékényes—Nagykanizsa kö­zött is megrövidítette volna az utat, 300.000 korona törzsrészvény jegyzését kérte, de a pénzügyi bizottság csakis 40.000 koronát hozott a közgyűlésnek javaslatba. Ezen ha­tározatnak az volt a következménye, hogy az engedményes teljesen visszavonta segé­lyezési kérvényét és így e vasút terve, mely különösen a kaposvári érdekeltségnél talál­kozott élénk ellenzéssel, mivel az elterelte volna Csurgót Kaposvártól, vízbe esett. A Repülőgép a pécsi nemzeti ka­szinóban. Faludy Károly folyó hó 11 én szombaton este fél 9 órakor a Nemzeti Kaszinó nagytermében a tagok és család­tagjaik előtt felolvasást tart a repülésről és saját repülőgépének modelljét repülés köz­ben bemutatja. Belépő díj nincs. — Halálozás. Ma délután 3 órakor kisérték utolsó útjára Keresztes Imre pécsi cserepesmestert, aki szerdán reggel halt meg életének 52. évében. Felesége, szül. Rado­­csay Mária és kiterjedt rokonság gyászolja. — Tapolcáról Miltényi József ügyvéd, föld­­birtokos 48 as honvédhuszár századosnak életének 88. évében bekövetkezett elhuny­téról kaptunk gyászjelentést. Néhai Miltényi Miklós dr. volt pécsi ügyvéd, özv. Kerese Kálmánná és ezeknek családjai, leszármazói az elhunytnak, aki a szabadság mindinkább ritkuló lelkes katonái közül dőlt ki ismét egy a sorból. Az elhunyt szűkebb hazájában és Tapolca környékén nagy tiszteletnek és megbecsülésnek volt részese, mely ma dél­után ott végbement temetésén is méltó mó­don nyilatkozott meg. — Tüzesetek, mocskáról írja tudósí­tónk, hogy Vidosán Drága gazdasági épüle­tei eddig ismeretlen okból kigyulladtak és hat gazdasági épület és a felszerelés oda­égett. A kár mintegy 3000 koronát tesz ki, de biztosítás által megtérül. — Kisebb kárt szenvedett Dárdán Banács Anta gazda, aki­nek istállója, csűrje és gazdasági eszközei estek a tűznek martalékul. — A jó szivü közönséghez ! Pécsett egyedüli raktár, hol szegények részére a karácsonyi ünnepek alkalmával jó cipőket olcsón lehet vásárolni a «Turul« cipőgyár raktára, Király u. 15, Nemzeti Casino mellett. — Wladimir mester a színpadon. A jövő heti színházi hétnek érdekes estje lesz. Wladimir, a Pécsett máris népszerű mester pénteken este az előadás keretében lép fel a színházban és híres önvédelmi rendszeréről tart érdekes előadást. Rendsze­rét úgy elméletileg, mint gyakorlatilag fogja bemutatni. Wladimir önvédelmi rendszere annyira tökéletes, elsajátítása olyan hasznos, hogy nagyszámú pécsi tanítványain kívül is bizonyára a legszélesebb körben érdeklődést fog kelteni. . . Öngyilkosság féltékenységből. Kisvárdáról jelenti tudósítónk, hogy Vogel Ferenc községi bíró felesége Mária, férje és gyermekei távollétében az éléskamarába vonult és ott találták meg hozzátartozói, amikor hazatértek kötélen lógva, holtan. Az öngyilkosság oka féltékenység. Már 49 éves, 3 felnőtt gyermek anyja volt és ezek között kettő már családot is alapított. Dár­dai tudósítónk jelentése szerint Vogelné elmezavarban követte el az öngyilkosságot . A «Vasárnapi Újság» mostanába» küldi szét előfizetőinek ünnepi ajándékát, a «Karácsony­­t, mely az idén is nagyszáz»» kiváló közlemények és művészi illusztrációk javát adja olvasóinak. E díszalbumot, mely nagy terjedelme és pazar kiállítása mellett a legszebb karácsonyi ajándék, azok az elő­fizetők is ingyen kapják, akik 1910-től kezdő­­dőleg lépnek az előfizetők sorába, sőt ezek­nek a december havi számokat is megküldi a kiadóhivatal. A «Vasárnapi Újság» előfizetési ára félévre 8 korona. Mutatványszámokkal szívesen szolgál a kiadóhivatal. (Budapest, IV., Egyetem utca 4.) — A vármegyei tűzfelügyelők mun­kálkodása. A baranyavármegyei tűzoltó­­szövetség eddigi működése csonka volt és nem terjedt túl az alapvető munkákon, ki­­sebb-nagyobb tanácskozásokon tűzrendészek ügyekben. A szövetség múlt évi és ezidei közgyűlésein mindannyiszor utalt is arra a szövetség vezetősége, hogy a vármegye tűz­­rendészeti szabályrendeletének késedelme miatt még mindig akadályozva van a tűz­­oltószövetség az igazi céltudatos munka megkezdésében. Az ősz folyamán végre rendbejött a tűzrendészeti szabályrendelet dolga is. A szabályrendeletet egy ízben már elfogadta a vármegye törvényhatósági bi­zottsága, de a belügyminiszter nem hagyta jóvá ezen alakjában a szabályrendeletet, hanem lényegtelenebb módosításokat tartott szükségesnek. Néhány hónap előtt jutok csak révbe a szabályrendelet. A vármegye közgyűlése elfogadta a miniszter által kívánt módosításokat s ezután a belügyminiszter is jóváhagyta a szabályrendeletet. Az így életbe lépő tűzrendészeti szabályrendeletnek leg­fontosabb szakaszai bizonyos, legszüksége­sebb tűzoltó szerek beszerzésére, tűzoltóság alakítására kényszerítik a községeket s ezzel az idáig meglehetősen rossz tűzrendészek állapotokat gyökeresen megjavítják. A vár­megyei tűzoltó szövetségnek pedig oly mó­don nyújt anyagi és erkölcsi támogatást a szabályrendelet, hogy lehetővé teszi a köz­ségekre a szövetségbe való belépést. Ugyan­­csak ez a szabályrendelet állapította meg a járási tűzrendészeti felügyelők működési körét is. Ezzel tehát a baranyavármegyei tűzoltó szövetség elérkezett az intenzív mű­­ködés határához és kétségtelen, hogy új esz­­tendőtől kezdve teljes erővel veheti föl a szövetség a munkát a vármegye tűzrendé­szetének újjászervezésében, illetve megszer­vezésében. Ebből a szempontból rendkívüli fontosságú lesz az a választmányi ülés, amelyet Baranya vármegye és Pécs sz. kir. város tűzoltószövetsége vasárnap, december 12-én délután 5 órakor tart a pécsi tűzoltó­­szövetség Rákóczi úti otthonában levő ta­nácskozási termében. A választmányi ülésen a rendes folyóügyeken kívül ugyanis tár­gyalásra kerül a szövetség járási tűzfelügye­­lőinek 1910 évi működésére vonatkozó ja­vaslat. A tüzfelügyelői állásokat a szövetség már az elmúlt évben megszervezte és ré­szint be is töltötte. J1 tüzfelügyelők aktív „Pécsi Napló“ 1909 december 11.

Next