Pécsi Napló, 1910. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-30 / 24. szám
1910. január 30. közt az mondatik, hogy a kiselejtezésről külön rendelet fog intézkedni. Azóta hét év múlott el, de még a külön rendszabály nem jelent meg. Bizonyosan az okból nem jelent meg, mert még csak három év múlva kezdődik a selejtezés. A vármegyék irat- és levéltárai azonban annyira megteltek már telefirkált papírokkal, hogy elhelyezésükre nem találnak elegendő helyet. Egymást kérdezgetik, hogy megkezdték e már a selejtezést, hogyan és miképpen selejteznek s mit fizetnek a selejtezésért? Egymáson akarnak tanulni. Baranya vármegye levéltárához is érkezett ilyen kérdezősködés. Igaz, hogy a mi vármegyeházunkban is tömve van minden tisztességes és tisztességtelen hely, a selejtezés itt is elkelne, belátható időn belül azonban szó se lehet selejtezésről. Majd ha pince, padlás mind megtelik iratokkal, akkor a főszolgabirói hivatal háta mögé pajtát építtet a vármegye s itt raktározzák el a pincében már elkorhadt, elrothadt kulturszemetet. A műveit Európa és a tudósvilág meg fogja vetni Baranyát; de a vármegye adófizető közönsége áldani fogja, hogy a régi írásoknak palotát nem emeltetett, hanem csak pajtát. — A pécsi ingyenes népkönyvtár egyesület ma délelőtt 11 órakor tartja a polgári kaszinóban évi rendes közgyűlését. — Joggyakornok kinevezése. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Végh József kaposvári kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot díjas joggyakornokká nevezte ki. — Névmagyarosítás. Kovácsevits József pécsi illetőségű pécsi lakos családi nevének Kovácsra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Cim és jellegadományozás. Jámborffy Kálmán nyugállományú vezérőrnagynak az altábornagyi címet és jelleget adományozta a király. — Mintha ellenfelek volnának. Egy idő óta, mondjuk, Széll Kálmán kormánya óta, a törvényhatóságokkal a belügyi kormányok mind úgy állottak szemben, mintha ellenségek, peres felek volnának. Nem elég, ha a vármegye közönsége, vagy alispánja fölér a belügyminiszterhez, hogy erre, vagy arra van szüksége s a közigazgatás érdekében ezt, vagy azt igényelik, a legagyafúrtabb fondorlatokkal mért földekre föleresztett indokolással kell megpróbálkoznia, úgy hogy egy egy föliratának a megokolása a Halley üstökös farkánál is hosszabb s mégis eredménytelen minden erőlködés, mert a miniszter a hatalmasabb s mert övé az utolsó szó. Boldogok a belügyminisztériumban, ha a vármegyétől valamit megtagadhatnak, ha a vármegyén egyet rúghatnak. Ebben különösen nagy volt a belügyminisztérium Andrássy Gyula gróf alatt. Négy év alatt, igaz, hogy se alkotmánybiztositékot, se státusrendezést, se szolgálati pragmatikát, semmit sem alkothatott a belügyminiszter, de annál többet ütött a vármegyében. Bizonyára ebben is »tévedett« s mivel tévedni emberi dolog, hát fátyolt a múltra. A jelenben s jövőre nézve kívánatos lenne, hogy a belügyi kormány a vármegyékkel ne álljon hadilábon s ne tartsa a vármegyéket ellenségeinek, mert a vármegyék se lehetnek jobb indulattal a magas kormány iránt s ennek mindig a közügy, közérdek issza meg a levét. — A pécs— dolnji-miholjaci vasút előmunkálati engedélye. Biztos forrásból értesülünk, hogy a kereskedelmi minisztérium a pécs—dolnji miholjaci vasutat, miután az állami építkezés különböző okokból teljesen elejtetett, legmesszebbmenő támogatásban részesíti, mivel elismeri ezen vasút építésének kiváló fontosságát, mi az adott viszonyok mellett ránk nézve még vigasztaló és úgy tudjuk, hogy az érdekeltség megfelelő támogatást nyújt az új engedményeseknek s a vasút még 1911 ben megnyithat. Amikor először tettünk említést az ezen vasútépítés tekintetében bekövetkezett fordulatról, akkor kifejezést adtunk még azon feltűnő jelenségnek is, hogy egyes vállalkozó cégek versengtek az előmunkálati engedélyért. Utólag úgy értesülünk, hogy az új engedményes cég átvette a Gferrer, Schoch és Grosmann cégtől az elkészített nyomjelzési terveket és azok nyomán fog eljárni, s ez azért történt, mert a mostani engedményes cég építi amúgy is a drávavölgyi vasutat, így tehát célszerűbbnek és helyesebbnek látta a volt engedményes ezen vasút természetes kiegészítő részének megépítését is átengedni már a helyes tarifális szempontból is, ami bizonyára a régi engedményesek jóakaróira is megnyugtatólag fog hatni és az új, remélhetőleg eredményesebben dolgozni tudó engedményesek iránt is kedvezőbb hangulatot fog teremteni. — Halálozások. Az Eszterházy hercegi uradalom Tarcsa pusztáján 37 éven át működött mint tanító Lukács Ferenc, szeretve tanítványaitól és azoknak hozzátartozóitól. Huzamosabb betegeskedés után pénteken reggel, életének 66. évében meghalt Lukács Ferenc. Felesége szül. Czupy Franciska, három gyermeke, sógorai Czupy Ede és Korzsinek M. és ezeknek hozzátartozói, valamint kiterjedt rokonság gyászolják az elhunytat, akit vasárnapon délután 4 órakor a gyászháznál tartott beszentelés után Rácvárosra szállítanak és ott hétfőn délelőtt helyezik örök nyugalomra a családi sírboltba. — Pénteken este Pécsett elhunyt özv. Járányi Györgyné, szül. Kajdy Ágnes, életének 62. évében. Nyolc gyermeke, az unokák egész sora és nagy rokonság gyászolja az elhunytat, akit vasárnapon délután 3 órakor helyeznek örök nyugalomra a központi temető halottas házából. — Arany a sárban. A ki korán kell, aranyat lel. Egyik teknővájócigány is korán kelt ma, hogy a teknőivel és fakanalaival első legyen a hetivásáron. Korán kelt és aranyat lelt. Tizenegy órára már eladta öszszes holmiját s kapott érte tizkoronás aranyat, amelynek egy kis nikkelpénz föle is volt. A felét elitta a Majláth-tér egyik pálinkás boltjában s részeg fejjel kóborolva a piacon, elvesztette az aranyát. Nagy csuda lett ebből. Ordított torkaszakadtából, hogy összetoborozza valamennyi füstösképü pereputtyát asszonyostól, rafkóstól együtt. Amikor már együtt voltak, az egyik vadgesztenyefa tövében képződött pocsolyában elkezdtek keresgélni. Tizenkét kéz is kotorászott, halászott egyszere az arany után. Kimerték már az utolsó csepp vizet, gyökerekig kikaparták a sarat s az arany nem került elő. Ekkor a kárvallott cigány ráfogta egyik teknővájó konkurrensére, hogy megtalálta a sárban az aranyat. A szeméből, abból a ravasz róka tekintetéből olvasta ki. Szót, szókövetett s olyan parázs verekedés kerekedett belőle, hogy a félholtra vert cigányokat a rendőrök bérkocsin szállították a kórházba. Úgy látszik nem mindig szerencse, ha az ember korán kel, aranyat lel s utána pálinkát nyel. — Kirakatverseny Pécsett. A pécsi kissé lagymatagon, csöndesen élő kereskedő világot meg fogja mozdítani, föl fogja élénkíteni az a kirakatverseny, melynek rendezését most kezdte meg Pécs kereskedelmi köre. A múlt esztendőben Budapesten rendeztek a legelőkelőbb kereskedők vezetése mellett kirakatversenyt, amely nemcsak óriási erkölcsi sikerrel járt, hanem tisztességes anyagi hasznot is juttatott a kereskedőknek. A fővárosi kirakatverseny sikerének hatását megérezték sorra az ország nagyobb városai is és egymásután rendeztek kirakatversenyeket, amelyek szintén kivétel nélkül nagyszerűen sikerültek. Most végül Pécsre is megérkezett a kirakatverseny rendezésének egészséges gondolata. Kereskedőink idáig kissé keveset törődtek a reklámmal. Beérték avval, hogy első minőségű, modern szükségleteket kielégítő árut tartottak raktáron, de a különösebb reklámcsinálásra nem sokat gondoltak. Pedig az igazi modern kereskedő, a külföldi elsősorban amerikai példa nyomán fokozatosan belátja a reklám szükségét, akár ízlésesen megszövegezett hirdetés legyen az akár a megfelelő jó ízléssel és ötlettel összeálított kirakat. A kirakatverseny kitűnő alkalom lesz arra, hogy a pécsi kereskedőket meggyőzze arról, hogy a pompásan, gondosan, érdekesen rendezett kirakat vásárlásra biztatja, csábítja a közönséget, tehát haszonnal jár. Amint a május havára tervezett kirakatverseny eddigi előkészületei mutatják, kereskedőinkben meg is van az érzék és hajlandóság a verseny iránt Már idáig is negyven pécsi kereskedő cég jelentkezett a versenyben résztvételre és előreláthatólag a legtöbben mégcsak ezután jelentik be versenyző szándékukat. Eddig a következő cégek jelentették be, hogy részt vesznek a kirakatversenyben : Krausze Ignác női férfi- és vászon szakma, Tauszig Armin női divat és confectió, Paunc Adolf, Reiner és Paunz és Berger Miksa női divat, Kohn Herman rőfös és vászonáru, Goldberger József női divatáru, Steiner Antal rőfös és polgáráru, Hirsch és Pollák rőfös és linoleum, Ali és Bőhm, Lang H. fia, Kemény Mór, Angyal Samu és Gyenes Miks rövidáru, Lőwy Ernő és Társa kész női ruha, Podvinecz Károly cipő és kerti bútor, Spiegel Jákó rövidáru és játék, Leichner és Fleischer és Krausz Arnold férfiruha kelme, Neumann M. férficonfectió és férfidivat, Kovács Albert és Kozma Sándor férficonfectió, Mandl Armin férfi és gyermekkalap, Lechner Kornél könyv és papír, Geltch és Graef drogéria és gyógyáru, Dr. Vámos és Füredi drogéria és gyógyáru, Hamerli J. keztya, Bayer Ferenc, Márkusz Simonna és Lelkes János fűszer és csemege, Polgár Károly és Lauly József aranyműves és látszerész, Moskovits Farkas és Társa, Lukács R. Kobrák és Turul cipőraktár cipőszakma, Auber Gyula és Hamerly József és társa vas és edényszakma, Kohn Katica és Killer Róza nő kalap, Till István női és férfi hajmunka szakma. — Az Esterházy hercegi békétek. A már eddig közölt adatok kiegészítéséül írhatjuk, hogy a kapuvári uradalomhoz tartozó vészkényi határt Soós Géza, Berg báró tiszttartója fogja bérbe venni. A sopronbeledi határban levő, jelenleg Rummerskirch báró rábakecöli bérletéhez tartozó birtoktestet Molnár Béla beledi birtokos kapja bérbe. A rábapordányi uradalmat, amelyet eddig szintén Rummerskirch báró bérelt, Gloser bérlő vette ki, aki eddigHegyfaluban volt bérlő. A csornai uradalmat, ide nem értve a csatári-féle majort, Rath Zoltán birtokos vette bérbe. — A pécsi ipar térfoglalása. Még csak rövid ideje, hogy meghonosodott nálunk a redőnygyári ipar és Kiss Jenő redőnygyáros munkálatai oly mérvben kielégítik a megrendelőket, hogy ma már idegen redőnygyárosok nem is pályázhatnak pécsi szállításokra. A napokban a pécsi m. kir. bábaképezde ablakai részére is Kiss Jenőt bízták meg a szállítással, aki ezideig készített munkálataival szerezte meg a megbízható szállító hírnevet. A Pécsi Uránia vasárnapi műsora ritka ügyességgel van összeállítva. A becsületrend című kép a katonai életből mutat be egy megható jelenetet. Rendkívüli érdeklődésre számíthat Az utolsó kardnyelő és A tűztánc, amelyek a bravúros mutatványaikról híres indusokkal ismertetik meg a nézőt. A kávétermelés Kubában gyönyörű színes kép, amely bemutatja a kávészüretelést és feldolgozást egész az elszállításig. A festő menyasszonya életkép és két rendkívüli kacagtató bohózat. Az ajtó és jól sikerült tréfa egészítik ki a pompás műsort. — Súlyos szerencsétlenség a Reschféle gőzmalomban. Miskucza Mózes 30 éves ember. Két hónappal ezelőtt, novemberben állt be a Resch malomba mint molnár tanonc. Igen ügyes, szorgalmas, hasznavehető ember volt, aki teljes ambícióval látott neki az aránylag idős korban is, hogy magát molnárnak képezze ki. Tán ennek a túlságos buzgóságnak is köszönhető az, hogy ma súlyos baleset érte. Miskócza nemcsak az őrlésnél, hanem a gépházban is segédkezett. Meg akart tanulni mindent alaposan. Dolgát rendszerint igen ügyesen végezte, úgy hogy az utóbbi időben már ellenőrző nélkül is dolgozott. Ma a gépszíjat akarta „Pécsi Napló“ .