Pécsi Napló, 1910. február (19. évfolyam, 25-47. szám)
1910-02-01 / 25. szám
2 A horvát kibontakozás. Politikai körökben meg vannak arról győződve, hogy Khuen Héderváry hamarosan helyreállítja a rendet. Horvátországban annak első feltétele Rauch Pál báró lemondása. Az új bánnal egyidőben kinevezik majd az új horvát minisztert is. A pártkörök, Khuen Héderváry gróf este érkezett vissza Budapestre. A pályaudvarról lakására hajtatott, majd felsietett a Nemzeti Társaskörbe, ahol a miniszterek közül már várakoztak reá Hieronymi Károly, Serényi Béla gróf és Székely Ferenc. A miniszterelnök minisztertársaival rövid tanácskozásra vonult vissza, amelyen beszámolt mai kihallgatásának eredményéről. Ebuen a napokban kezdi meg az államtitkári és főispáni állásokra vonatkozó tárgyalásokat. A miniszterelnök holnap költözködik be a miniszterelnökségi palotába, Tisza István gróf is holnap érkezik Budapestre állandó tartózkodásra. Hieronymi Károly még nem döntött véglegesen, vajon elfogadja-e az iglói kerületben a képviselőjelöltséget vagy sem. A Justh pártkörben a királyi kézirat szövege nem keltett semmiféle nagyobb izgalmat. A párt tagjai inkább az iglói választási kampányról beszéltek. A Kossuth pártkor ma egészen csendes volt. Sem Kossuth, sem Apponyi nem jártak fenn. Az általános politikai helyzetről folyt a szó. Némi érdeklődést csak az 1880-ban kiadott Mayer-fél német lexikon egyik paszusa keltett. A lexikon ugyanis abban a részében, amelyben Tisza Kálmánról ír, Hieronymi Károly nevével kapcsolatban holmi korrupciós esetekről tesz említést. A párt tagjai most élénken kutatnak e korrupciós esetek után, keresik azt, hogy mit lehetne Hieronymi ellen fegyverül felhozni. Az iglói választás, Iglón vasárnap délután tartotta meg programmbeszédét Batthyány Pál gróf, a függetlenségi párt jelöltje, akinek kíséretében a függetlenségi és 48 as párt részéről Teleki Arvéd gróf, Mérey Lajos és Bakonyi Samu alelnökök, Leszkay Gyula, Máriássy Mihály, Eitner Zsigmond, Gaál Gaszton, Fried Lajos, Sümegi Vilmos, Jeszenszky Ferenc, Mádi Kovács János és Markos Gyula képviselők és Kállay Frigyes kültag és ifjabb Cukelter Lajos, Batthyány Pál gróf titkára, utaztak Iglóra. A képviselőket nagy lelkesedéssel fogadták s a népgyűlésen a kerület összes községei képviselve voltak. A képviselők beszédei óriási lelkesedést keltettek, amelyek után Batthyány Pál grófot egyhangúlag jelölték. A párt szabadelvű emberei ismét mozogni kezdenek és Hieronymi Károly kereskedelmi minisztert akarják jelölni. Azt hiszik azonban, hogy Hieronymi nem vállalja a jelöltséget s Münnich Kálmán bányatanácsos lesz a jelöltjük. A köponti választmány holnap határozza meg a választás napját valószínűleg február 14-ére. Akiknek nem kell a nemzeti ellentállás, Békéscsabáról jelentik. Körülbelül tízezer ember jelenlétében tartotta meg Pethő Sándor, a békéscsabai kerület orsz. képviselője beszámolóját. Ez alkalommal a szomszédos községek küldöttei is nagy számmal jöttek Békéscsabára és részt vettek a parasztpárt vezetősége által tartott értekezleten. A gyűlést Darabos János pártelnök nyitotta meg, majd Áchim András pártvezér vázolta a beállott politikai változást és kérte a pártot, hogy elveitől ne hagyja magát eltántorítani. Ezután Pethő Sándor mondta el beszámolóját. Beszédét azzal kezdte, hogy nem számolhat be a képviselőház tevékenységéről, mert az semmit sem végzett. Hogy az új kormány mit fog tenni, azt nem tudja, de közvetlen tapasztalata van róla, hogy ha nem jóbarátja, de nem is ellensége a népnek. — A népgyűlés a következő határozati javaslatot fogadta el. A népkönyvtáregylet közgyűlése, Pécs, január 31. A polgári kaszinó termében tartotta meg tegnap délelőtt 11 órakor évi rendes közgyűlését Pécs egyik csöndesen, de nagy eredménnyel munkálkodó egyesülete, a Pécsi ingyenes népkönyvtár egylet. A társadalom széles rétegei tanításának és továbbműködésének feladatából a legtevékenyebb részt kéri magának az egyesület, amely ma már négy ingyenes könyvtárat tart fönn. Ennek a négy könyvtárnak a jelentőségét mi sem jellemzi jobban, mint az a körülmény, hogy azokat a közkórház betegein kívül 1346 látogató használta, akik 15.960 kötetet olvastak ki. Az alig néhány éves egyesület sikereiben nagy része van annak a buzgalomnak, amelyet az egyesület vezetősége élén elnökével, a minden szép és nemes egyesülésben részes Zsolnay Miklóssal kifejt. A vasárnapi közgyűlést választmányi ülés előzte meg, amelyen nagyrészt a közgyűlés anyagát készítették elő. A választmány figyelmét Róth Miksa, az egyesület alelnöke fölhívta arra a körülményre, hogy az egyesületnek a földmvelési miniszter által ajándékozott szakkönyveket az ingyenes könyvtárakban csak kevesen olvassák. A Pécsett alakuló gazdakör alapszabályait most hagyta jóvá a belügyminiszter, ennek a gazdakörnek az útján egészen megfelelő módot találhatna az egyesület a rendelkezésére álló könyvanyag fölhasználásával szakkönyvtár lesítésére. A választmány azután fölhatalmazta Róna Jenő titkárt, hogy a belvárosi anyakönyvtár kiegésztésére 500 korona erejéig könyveket vásárolhasson be megállapított jegyzék szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevő Krausz és társa pécsi könyvkereskedőtől. A választmányi ülés után kezdetét vette a közgyűlés ugyancsak Zsolnay Miklós elnöklete alatt. Zsolnay Miklósmegnyitva a közgyűlést, örömmel üdvözölte a megjelenteket és megelégedéssel állapította meg, hogy az egyesület működését siker kíséri és fejlődése folytonosan tart. Ebben, úgy látja, nagy része van a választmány és a titkár odaadó munkásságának, amiért is köszönetét fejezte ki nekik. Kéri a titkárt, hogy mondja el évi jelentését. Róna Jenő egyesületi tikár ezután ismertette az 1909. év eseményeit az egyesület életében, melyből a következő adatok emelendők ki. Az elmúlt, 1909. évben is kivette egyesületünk a maga részét Pécs kulturális életéből és maradandó emléket hagy maga után egyesületünk történetében, mely egyre terjeszkedik, lassanként eléri ama egyik kitűzött célt, hogy városunk könyvtárakkal behálóztassék. A belvárosi anyakönyvtáron kívül három fiókkönyvtárral rendelkezünk; az egyik a városi kórházban, a másik a budai külvárosban, a harmadik, a múlt esztendőben fölállított fiókkönyvtár a szigeti külvárosi társaskörben. A belvárosi népkönyvtár egyike az ország leglátogatottabjainak, dacára, hogy a fiókkönyvtárak fölállítása következtében a látogatók és a kivett munkák száma némileg csökkent. A látogatók száma itt 729, a kiolvasott munkák száma 7360. Férfilátogató volt 545, nőlátogató 184. Felnőtt 94, segéd 122, tanonc 231. Diák volt, kik csak a nagy szünetben kapnak könyvet: 98. Örvendetesen gyarapodott idén is a felnőtt és nő látogatók száma. Mert míg annak előtte túlnyomó részben tanonc volt a könyvtár látogató, amit természetesen szintén nem tartok nagy bajnak, addig a múlt évben 729 látogató közül tanonc csak 231 volt. Az elveszett könyvek száma az 1909. évben 45. Kutatás alatt van vagy 159, melyek jó része természetesen visszakerül. A budai külvárosi fiókkönyvtárban a látogatók száma rohamosan emelkedett és összesen 546 volt, a kiolvasott munkák száma 5412. A látogatók között volt 429 férfi, 117 nő. Tanonc volt 262. Ezen a vincellér iskolában levő helyiség szűk, alkalmatlan a nagyszámú látogató befogadására. A városhoz több ízben fordultunk megfelelőbb helyiségért, sajnos azonban, kérésünket ez ideig nem teljesítették. Miután a látogatók száma annyira emelkedett, a választmány elhatározta, hogy ezentúl két könyvkiadási estét fog tartani. Egyik estén felnőttek, másikon tanoncok kapnak könyvet. A belvárosi és budai könyvtárak kezelői: Komlós és Kovács városi negyedmesterek voltak, kiknek szorgalmas, odaadó munkásságukért az egyesület csak köszönettel, elismeréssel tartozik. A városi kórházban levő könyvtárunk szintén szép eredménnyel dolgozik. Egyik legszebb munkája volt az egyesületnek ő ezen fiókkönyvtár fölirtása. Hozzájuttattuk betegségben sínylődő embertársainkat az erkölcsre nemesítőleg ható, egyszersmind szórakoztató munkákhoz. És hogy ezen könyvtár fölállítására mily szükség volt, azt mutatja, hogy mily erősen használták ezen könyvtárt a kórházi betegek. Raák János, kórházi ellenőr, ezen könyvtár kezelőjének jelentése szerint összesen 2622 munkát olvastak ki. A jelentés szerint még többet is vennének ki, de az ápolónők félve a könyvek elvesztésétől, nem igen mernek könyvet kiadni. Tehát 2622 munkát olvastak a betegek, mi nagyon szép eredménynek mondható. Az egyesület pedig köszönettel tartozik Raák János úrnak, hogy az egyesületünk által kitűzött eszmének oly odaadással szolgálatába állott. Még az 1908. évben kapott 1000 kor. felhasználára vonatkozólag úgy határozott a választmány, hogy abból a szigeti külvárosi társaskör helyiségeiben állít föl fiókkönyvtárat. Egyesületünk a társaskör elnökségét átiratban értesítette a választmány határozatáról és ama feltételekről, melyek mellett az egyesület ezen könyvtárat fölállíthatja és ezeket a legnagyobb örömmel elfogadván, hozzáláthattunk a könyvtár fölállításához. A könytárt múlt év augusztus havában adtuk át a nyilvánosságnak. Könyvtárkezelő volt Weil Károly táblai irodatiszt, kinek fáradozásáért köszönettel tartozik az egyesület. A könyvtárt 71 -en vették igénybe, a kiolvasott munké száma 566. Nem nagy a látogatók száma még itt, remélhetőleg azonban rövid idő múlva emelkedni fog. Mint előző években, az idén is részesült egyesületünk a Múzeumok és könyvtárak országos tanácsának javaslatára a vallási közoktatásügyi minisztériumtól segélyben, mégpedig 800 korona segélyben. Ennek fölhasználására vonatkozólag olykér határozott a választmány, hogy a belvárosi anyakönyvtárt fogja új könyvekkel fölújítani. A könyvek beszerzése most van folyamatban. Segélyben részesültünk továbbá a Pécsi Takarékpénztártól 100 kor., Pécs-Baranyai Takarékpénztár 25 kor., Pécsi Kölcsönös segélyző Egyesület 40 kor., Ullmann bankház 100 kor. Köszönet érezte ! Csakis az egyesület mélyen tisztelt elnökének, tiszti karának, választmányi tagjainak ügyszeretetével, lelkesedésével munkálkodhattunk ily' eredményesen. Sajnálattal kell említenem, hogy Hohlfeld Pált, választmányunk buzgó tagját, a halál ragadta ki élete delén tagjainak sorából. Marosi Arnold pedig, ki az egyesület megalapítása óta tagja volt választmányunknak, Pécsről való elköltözése következtében lemondott választmány tagságáról. Ily egyesületnek, mint a mienknek, mely a tiszta, minden célzatosságtól ment műveltség, felvilág „Pécsi Napló“ A békéscsabai választópolgárok 1910 január 30-án megtartott nyilvános népgyűlése, melyen az „Országos Parasztpárt“ vidéki szervezetei is részt vettek, kijelenti, hogy a képviselőház többségének azon határozatát, mely az ország népét a kormány ellen újból is az úgynevezett nemzeti ellentállásra hívja föl, irányadónak el nem fogadja És pedig azért, mert sajnálatosnak tartja ugyan az alkotmányosság szempontjából az ex-lex állapotot, de megállapítja a népgyűlés, hogy ■ azért annál kevésbé terheli felelősség a kormányt, mert a képviselőházi többség maga jelentette ki, hogy a kormánynak még választási célokra sem szavazza meg az indemnitást. A költségvetés nélküli helyzetbe tehát maga a többség kergette az országot. A népgyűlés örömmel látta azon kormány és többség bukását, mely dacára ünnepies ígéretének, hogy megvalósítja a választási jogot, e kötelezettségét nem teljesítette. Kijelenti a gyűlés, hogy a jövőben is erős ellenzéke lesz minden olyan kormánynak, amely nem hozza az általános, titkos és egyenlő választási jogot és egyéb, a nép gazdasági helyzetét javító demokratikus reformokat. • 1910. február 1.