Pécsi Napló, 1910. március (19. évfolyam, 48-73. szám)
1910-03-01 / 48. szám
1910 március 1. Koláb Gyula, ág. ev. lelkész mondotta el ravatalánál a megkapó búcsúztatót. A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők segélyző egyesülete gyászjelentésben tudatta szaktársuk halálát, a részvénynyomda pedig koszorút helyezett régi, hűséges munkás koporsójára. — A turini kiállítás. Az 1911 iki turini nemzetközi kiállítás előkészítő bizottsága a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének helyiségében Chorin Perec főrendhházi tag elnöklésével ülést tartott szombaton. Chorin Ferenc elnök bejelentette, hogy a kiküldött szervező bizottság nagy sikerrel oldotta meg feladatát s a magyar kiállítási terület biztosítására eredményes lépéseket tett. Bejelentette továbbá az elnök, hogy a kormány nagy előzékenységgel tett eleget a kiállítás támogatása iránt eléje terjesztett kérelemnek s kilátásba helyezte azt az anyagi segélyt, amelyet az előkészítő bizottság a kiállítás sikeres érdekében szükségesnek tartott. Az előkészítő bizottság ezzel befejezte teendőit s a bizottságnak kiállítási nagybizottsággá kell átalkulnia, amire nézve a részletesen kidolgozott tervezetet Hegedűs Lóránt igazgató terjesztette elő. A kiállítás védnökei: Hieronymi Károly v. k.., kereskedelemügyi miniszter, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter. A kiállítási bizottság elnöke Chorin Ferenc dr., a főrendiház tagja, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Díszelnökök: Hadik-Barkóczy Endre v. b. t. t. az Országos Iparművészeti Társulat elnöke, Ottlik Iván dr. államtitkár, Károlyi Mihály gróf főrendiházi tag, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, Matlekovics Sándor dr. v. b. t. t. főrendiházi tag, az Országos Iparegyesület elnök, Stettina József államtitkár helyettes, Bárczy István dr. Budapest székesfőváros polgármestere. A kiállítás ügyvezető elnöke Zsolnay Miklós gyáros. A végrehajtó bizottság tagjai sorába beválasztották Záray Károly drt. a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkárát is. Az előkészítő bizottság az előterjesztett tervezethez egyhangúlag hozzájárult s Chorin Ferenc elnök az állandó kiállítási nagybizottságot megalakítottnak jelentette ki. Zsolnay Miklós tett ezután jelentést a szervező bizottság munkálkodásáról, bejelentvén, hogy a szervező bizottságnak első turint útján sikerült az ipari alosztály részére 2500 négyzetméternyi területet, a mezőgazdasági osztály részére pedig 300 négyzetméternyi területet megszerezni, második közbenjárására pedig 3500 négyzetméter területet szerzett meg az ipari és 470 négyzetmétert a mezőgazdasági osztály részére, ezenkívül a magyar csoport rendelkezésére áll még mintegy 230 négyzetméternyi terület, amelynek esetleges felhasználásáról később lehet gondoskodni. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az előkészítés munkája most már gyors egymásutánban haladjon előre s az építési munkához minél előbb fogjanak hozzá. Chorin Ferenc elnök indítványára több hozzászólás után kimondotta a bizottság, hogy az építkezések terveire pályázatot ír ki, a pályázat fölött való végleges döntést az igazgatóságnak tartja fönn. Kovács Gyula dr. jelentette még be az előrekészítő bizottság nevében, hogy a bizottság elkészítette annak a felhívásnak tervezetét, amelylyel majd az ország iparos- és gazdaközönségéhez fordul a kiállításon való részvétel dolgában. Annak a 11 polgári fiúiskolai tanulónak a sorsa eldőlt. Olvasóink még emlékeznek arra, hogy a folyó iskolai év elején a pécsi polgári fiúiskolai igazgató, a hivatalos mennyiségen felül feltételesen még 11 tanulót vett föl. A közoktatási minisztérium a 11 tanulónak a végleges felvételért beadott folyamodványát elutasította, másodszori kérvényeiknek azonban, a baranya megyei kir. tanfelügyelőség pártoló felterjesztése folytán helyt adott azon kikötéssel, hogy a folyó tanév eddig végzett tananyagából felvételi vizsgát kötelesek tenni s a felvételi vizsgálatot Vidacs Aladár kir. s. tanfelügyelő elnöklete alatt február 22. és 23 án ejtették meg. A vizsga előtt kimaradt 1, vizsgálatra jelentkezett 10 tanuló. Nevezett kir. s. tanfelügyelő elnöklete alatt február 27 én tartott rendkívüli tanári tanácskozmány a 10 tanuló közül 8 az, azon osztályra, melybe eddig ideiglenesen jártak, felvehetőnek nyilvánított, kettőt ellenben egygyel alsóbb osztályra utasított, ami kielégítő eredménynek mondható. A tanácskozmány befejeztével elnöklő kir. s. tanfelügyelő megelégedéssel konstatálta, hogy a vizsgálat folyamán tett tapasztalata szerint a múltkori látogatása óta az intézetben a tanulmányi eredmény általában emelkedőben van. — Tanítóválasztás: Püspökmárok község kántortanítójává a Barba megválasztott Halász Ferenc helyére Jaksits Sándor lippópusztai kántor tanító választatott meg. — Szocialista népgyűlés. Vasárnap délelőtt 10 órakor a pécsi szociáldemokrata párt népgyűlést rendezett a tornacsarnok melletti téren, amelyen vagy ezer ember jelent meg. A gyűlés tárgysorozatának első pontja az élelmiszer, lakásuzsora és munkanélküliség kérdése volt, amelyet Szabó József fejtegetett hosszabb beszéd keretében. A kérdéshez hozzászólt még Hajdú Gyula dr., aki később a tárgysorozat második pontjaként a politikai helyzetet vázolta. A gyűlés, amelyen a hatóságot Soós Nándor rendőrkapitány képviselte, fél 12 órakor ért véget a legpéldásabb rendben. — A pécsi kölcsönös segélyző-egylet közgyűlése. Városunk ezen régi és nagy pénzintézetének közgyűlései mindig népesek szoktak lenni, de az idei közgyűlés felülmúlta az előzőket, minek oka az, hogy az igazgatóság javaslatot tett egy új, részvénytársasági alapra helyezendő pénzintézet létesítése iránt, mégis akként, hogy a Pécsi kölcsönös segélyző egylet mint szövetkezet fenntartassék s ennek azon anyagát, mely a segélyegylet adóterheit okozta és a fejlődést gátolta, az új intézet vegye át, miáltal az új intézet mindjárt nagy arányokban indul meg, a szövetkezet pedig mentesítve lesz az elősoroltakon kívül a Nagy Ferenc féle szövetkezeti törvénytervezet csapásaitól is. Az egylet tagjai nagy tetszéssel fogadták az igazgatóság javaslatát s igy már julius 1 én a pécsi kölcsönös segélyző egyletből kialakul és megkezdi működését az uj pénzintézet, melynek címe Pécsi kereskedelmi és iparbank lesz, alaptőkéje pedig 2000 drb. 500 korona névértékű részvény kibocsátásával megszerzendő 1 millió korona. Ebből mint az alapításban részesedő, a Pécsi takarékpénztár 500 drb. részvényt jegyez le, a fennmaradó 1500 drb részvényt pedig oly módon bocsátják jegyzésre, hogy a segélyegylet tagjai előnyben részesülnek. A Pécsi takarékpénztárnak ily nagy arányú részesedése egyik legnagyobb biztosítéka annak, hogy az uj pénzintézetre a legszebb jövő vár s hogy az új alapításnak és e hármas szövetkezésnek nemcsak az illető intézetek részvényesei és tagjai, hanem a város is, elsősorban annak kereskedelme és ipara fogják hasznát látni. A Pécsi takarékpénztár utolsó mérlege s a Pécsi köles, segélyzőegylet igazgatóságának ezen javaslata, melylyel a 45 év óta megszorított keretekben működő intézetről a béklyókat akarják levenni, azt igazolták, hogy a két intézet vezetőit és főtisztviselőit a legszebb célok vezérlik s hogy munkájuk nyomán még sok sikerről lesz alkalmunk beszámolni. A közgyűlést Egry Béla dr. orsz. képviselő vezette, aki megnyitójában meleg hangon emlékezett meg Bausch Józsefről, az egyletnek közelmúltban elhunyt régi igazgatósági tagjáról. A felügyelő bizottság minden üzletágra kiterjedő jelentést terjesztett elő, melyből kiemelendő, hogy az egylet múlt évi forgalma túlhaladta a 44 millió koronát, hogy a múlt év végével esedékessé vált üzletrészekre darabonként a mai naptól 367 koronát fizet ki az egylet pénztára, továbbá, hogy az idei üzletrész jegyzések már eddig 5209-et tesznek ki s végül, hogy az egylet 192.742 K 83 f. tiszta haszonnal zárta le az 1909. esztendőt. Az igazgatóság egyéb jelentései kapcsán bejelentette, hogy Kindl József vezérigazgató nyugdíjba vonulása folytán ennek helyére Bobél Ferenc helyettes igazgató főkönyvelőt, ennek helyére pedig Kohánits Károly könyvelőt választotta meg. Miután a jelentések helyeslőleg tudomásul vétettek, áttért a közgyűlés az igazgatóság azon javaslatára, hogy az egylet fenntartásával s ezzel kapcsolatosan egy új pénzintézeti részvénytársaság alapítását határozza el a közgyűlés. A javaslat indokolásában kiemeli az igazgatóság, hogy az egyletre túl nagy terheket ró adóban a takaréktári üzletág és a visszleszámítolás s bár a közigazgatási bírósághoz intézett felebbezésekkel, de egyébként is mindent elkövettek, hogy az adóterhet csökkentsék, más körülmények is, így a tartalékalap csekély volta, a legközelebb törvényerőre lépő Nagy Ferenc-féle törvényjavaslat, mely a szövetkezeti visszaéléseket akarva orvosolni, a példásan működő szövetkezeteket is érinteni fogja, tehát a pécsi intézetet is, arra késztetik az igazgatóságot, hogy ideje korán gondoskodjék a tagok érdekeiről, amire a legbiztosabb módot az egyletnek szövetkezeti alapra való visszahelyezésében és egy új részvénytársasági pénzintézet létesítésében látja. A terv megvalósításához megnyerte az igazgatóság a Pécsi takarékpénztár, a város ezen hatalmas intézetének közreműködését is, aminek igazolásául felemlíti, hogy a takarékpénztár 250 ezer koronával vesz részt az alapításban s az új intézetet más tekintetekben is hathatós támogatásában fogja részesíteni. Az egylet megszabadul 53 ezer koronára rugó évi adójától, az új intézet az egyletet minden kezelési költségtől mentesíti és ennek anyagát oly módon veszi át, hogy az egylet adósait ne sújtsa az átalakítás. A mindenre kiterjedő, gondosan összeállított javaslat általános tetszésre talált és minden mapaiidő nélkül fogadtatott el. Ezzel az érdeklődők sorai ritkulni is kezdtek s az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok választásának eredményét már csak kis közönség előtt hirdette ki az erre kiküldött bizottság. A régiek mellé mint új igazgatósági tagok ifj. Petrovits István és Hamerli Károly kerültek. — Elhanyagolt állami ut. A következő sorok közzétételére kérettünk föl: Igen tisztelt Szerkesztő úr! A Pécsi Napló tegnapi számának hírrovatában «Elhanyagolt állami út» címen megjelent közleményre, mely a panasz alapossága esetén az erre illetékes tényezőknek a baj orvoslását célzó figyelmeztetés kíván lenni, — indíttatva vagyok az ismertetett tényállást helyreigazítva, a köznek érdekében kijelenteni, hogy a kérdéses állami út, melynek a vámsorompótól a honvéd sátortáborig terjedő legforgalmasabb szakasza hengereléssel tartatik fenn — nem mint állittatik — rossz, hanem kifogástalan jó állapotban van, miről minden elfogulatlan szemlélő, kinek útja a temető felé vezet, meggyőződhet. Hogy a további — foltozási rendszerrel fenntartott szakasz állapotához szó férhet, készséggel koncedálom, de hogy a járművek az alapkövön közlekednének és hogy az elhanyagolt utárkok a csapadék vizek elvezetését nem közvetíthetik, ez a tényállással határozottan ellenkezik. Itt az engedélyezett fedanyag a szükséghez mérten részben be van ágyazva, részben az ebbeli munka folyamatban van s habár ezen szakaszon sem a múltban a város kezelése alatt, sem jelenben hengerelés nem alkalmaztatott — ilyen engedélyezve sem lévén mégis a közlekedés számba jöhető akadályokba nem ütközik. Jogosabb részemről azon kifogás, hogy a határos földtulajdonosok ma holnap földéhségből már az árkok rézsűit is elszántani iparkodnak. De hát az egy emberöltő óta nem tapasztalt csapadék „Pécsi Napló“ .