Pécsi Napló, 1910. november (19. évfolyam, 248-273. szám)

1910-11-01 / 248. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály-u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztő?i telefon 109. sz — Kiadóhivatali telefon 27. 87. *—•-—" --------------------------------------------— —-----Kedd, 1910 november I 248 (5348) PÉCSI NAPLÓ Felelős szerkesztő : LENKEI LAJOS. "i T T.lTmTmmSSfi Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt tér sora 60 fillér. -----iiiTiT¥wlfi ii i ..... ii. i ..................................... ..................- —Il Memento! Pécs, október 31. A világbéke fogalmainak olajfaágai elégnek a felekezeti gyűlöletnek magasra felhalmozott, lobogó máglyáin. Lelki sivatagokon élünk, hol az érzéki sirokkótól még ki nem száradt nagy szellemeknek villongásai nyújtanak itt-ott derűt és napfényt. Elhajtott királyok ünnepén a lovagias hitben álló, művelt nemzeteknek köztársasági győzelmét nem a házakra kitűzött szines lobogók, hanem az utcák vérmezőin a vérláztól hevülő vitéz katonák szuronyaira feltűzött apáca-halálfejek hirdetik. Korunk kulturvivmányainak virágzó tőkéjéből meggazdagodott az egész emberiség, de a lelki értékeknek arany ázsiója leszállt a minimumra és mi elszegényedtünk. A szent, ősi, drága gyógyforrások hatásának erejét gyöngítik a tetszetős formában és mindenütt sűrűn felkínált új hitoktató, világi, olcsóbb gyógyreceptek. Mintha Krisztus tanai homokba lennének bevésve, úgy kezdenek elmosódni. Boldog emberek, kik még e homokban keresve, el tudják, el akarják olvasni a szeretetnek utolsó szavait. Élnünk kell — a halálért. Simnek is szabad egyszer egy évben halottainkért. Mikor kigyúlnak a mélabús viaszgyertyák és az egy éjjelen virágzó tavasz nyílik az enyészet földjén. Ezernyi kőből, fa és márványból faragott ima könyvek előtt állsz ma itt. Leimádkozhatod belőlük, visszasírva a halottak emlékeit. Ne félj! A halál nem fáj, csak a te szíved fáj ma és az élet. Magasztos itt a béke álom. Neked is kijut egyszer ilyen álom, ilyen kőből, fából, vagy márványból faragott nyitott imakönyv, amelyből egy másik fog imádkozni éretted. A halottak kérése és búcsúja mindig ugyanaz. Egy év múlva visszavárlak! M. Förster Lenke. hasági politikára vonatkozó rész kihagyassék, elfogadott és hitelesített, majd köszönetet szavazott az albizottság elnökének és előadójának működésükért. Ezután Esterházy Pál gróf külügyi osztályfőnök kért szót, hogy megadja a szükséges felvilágosításokat a külügyi albizottság utolsó ülésén Bakonyi Samu és Nagy Ferenc bizottsági tagok által szóba hozott kereskedelmi kamarákra és a londoni tengerészeti értekezletre vonatkozólag. Előadja, hogy a kereskedelmi kamarák, egynek kivételével, a múlt század utolsó harmadában léptettettek életbe és pedig a konstantinápolyi 1870 ben, az alexandriai 1886 ban, a párisi1881-ben és végül a melbournei 1903 ban. Ezen kereskedelmi kamarák kereskedői és egyéb gazdasági érdekeltségek körében keletkeztek. A külügyminisztérium és a külügyi képviseletek beavatkozásának kizárásával tehát ezek tökéletesen magánjellegűek. Nem tévesztendők össze ennélfogva a honi kereskedelmi és iparkamarákkal, amelyek több tekintetben hatósági kompetenciával vannak felruházva. A kereskedelmi kamarák tagjai magyarok, osztrákok és ezenkívül az illető testület székhelyének honosai. Csak a kereskedelmi és forgalom fokozása. Hogy ezekkel a testületekkel külügyi szerveink, különösen konzuljaink éleivk érintkezésben vannak, hogy egymást kölcsönösen információkkal látják el, hogy külügyi szerveink ezen testületeket közhasznú feladatoknál fogva erkölcsileg és anyagilag támogatják, az természetes dolog. Azonban szervi összefüggésben velük nincsenek és ezek a kamarák jelentéseiket nem a külügyi tisztviselők közvetítésével, hanem közvetlenül a szakminisztériumokhoz küldik. Ha most abból a szempontból indulunk ki, hogy nem tekinthetők külügyi szerveknek, akkor az osztrák-magyar címzés közjogi szempontból kifogás alá nem esik, mert az egész ügynek közjogi háttere nincs. E cím csak anyagi érdekközösséget fejez ki és pedig oly módon, hogy az a világforgalomban tökéletesen megérthető legyen. Ezt épp oly kevéssé lehet kifogásolni és éppen annyira csak érdekközösséget fejez ki, mint pl. Bécsben az angol osztrák bank. Az albizottság a külügyi osztályfőnök felvilágosításait megnyugvással vette tudomásul. Eszterházy Pál gróf külügyi osztályfőnök ezután áttért a tengerészeti konferencia kérdésére, amelynek tekintetében Apponyi Albert gróf azon aggályainak adott volt kifejezést, hogy annak az albizottság előtt való megbeszélése aligha helyes, mert szerinte ez nem esnék a külügyminiszter ügykörébe. Eszterházy Pál gróf ezzel szemben kifejti, hogy az értekezlet előtt a keskedelmi hajók csakis mint az átkutatás, elkobzás vagy elsülyesztés esetleges tárgyai szerepeltek, de az értekezlet magával a kereskedelmi hajózással nem foglalkozott. Tisztán hadügyi dolgokat tárgyalt úgy, hogy munkássága és annak eredménye csak a külügyminisztérium, illetőleg a hadügyi tengerészeti osztály hatáskörébe valók. Az albizottság e fölvilágosításokat tudomásul vette, mire az elnök az ülést bezárta. _________ A magyar delegációból. — Saját tudósítónk express-jelentése. — Bécs, október 31. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság külügyi albizottsága ma délelőtt 10 órakor a Magyar Házban Perczel Dezső elnöklésével ülést tartott. A magyar kormány részéről jelen voltak : Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Lukács László pénzügyminiszter, a külügyminisztériumot pedig Esterházy Pál gróf képviselte. Perczel Dezső elnök megnyitván az albizottság ülését, előadja, hogy a mai ülés tárgya a külügyi albizottság jelentésének hitelesítése és felkéri az előadót, hogy ismertesse a jelentést. Wickenburg Márk gróf előadó ezután felolvasta a külügyi albizottság jelentését, amelyet a bizottság, elfogadván Láng Lajos azon indítványát, hogy a jelentésből a gaz dai számunk 12 oldalra terjed Minisztereink Bécsben. — Saját tudósítónk expressjelentése. — Bécs, október 31. Bécsből jelentik a Magyar Tudósítónak : Lukács László pénzügyminiszter ma délután 3 órakor külön kihallgatáson jelent meg a királynál. A pénzügyminiszter ez alkalommal a készfizetések kérdéséről tett jelentést a felségnek. — Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma reggel Lukács László pénzügyminiszterrel hosszabb tanácskozást folytatott. A miniszterelnök a tanácskozás után Láng Lajosnak, a magyar delegáció elnökének, majd pedig Perczel Dezsőnek, a nemzeti munkapárt elnökének látogatását fogadta, aki ma délelőtt a külügyi albizottság ülésén elnökölt. A két kormány miniszterei a készfizetések kérdésében a tanácskozásokat megkezdeték. Ezeken a két miniszterelnök és a két pénzügyminiszter vettek részt. Bilinszky pénzügyminiszterhez közelálló »Montagrevue« mai számában foglalkozik a készfizetések kérdésével. Az osztrák kormány szerinte nem látta elérkezettnek az időt a készfizetések felvételére és éppen ezért helytelen dolog lenne az osztrák parlament elé ilyen törvényjavaslattal lépni. Amíg a magyar kormány határidőhöz kötötte a készfizetéseket, az osztrák kormány minden formában javaslatba hozott követelést viszszautasított, azonban késznek nyilatkozott, hogy a szóbanforgó kérdéseknek megoldására vonatkozó kötelességet magára vállalja, mihelyt az előfeltételek valóban meglesznek. Lukács pénzügyminiszter — írja a lap — aki a fix határidőnek a politikáját követi, minden osztrák ellenpropozíciót visszautasított és így már régen világos volt, hogy nehéz állapot fog bekövetkezni. A lap ezután nyilatkozik arról, hogy az osztrák kormány a cseh-német megegyezési tárgyalásokból pozíciójának megerősödését reméli. A készfizetésekre vonatkozó tárgyalásokat most már nem a szakreferensek, hanem a miniszterek fogják folytatni és ez alkalommal főleg a Magyarország által követelt fix terminus jelentőségének interpretációja fog szóba kerülni. Ha a megegyezés kizártnak látszik, mindkét kabinet kénytelen lesz a koronának állását felajánlani. Erre azonban csak a legvégső esetben kerülne a sor. Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnök egy osztrák újságíró előtt akként nyilatkozott, hogy a válságról szóló hírek nem fedik a valóságot. Azok a tárgyalások, amelyeket Lukács László pénzügyminiszter részvételével ismét megkezdenek, arra szolgálnak, hogy a komplikációt kiküszöböljék. Nem arról van szó, hogy a készfizetések felvételének határideje egy törvényben megállapíttassék, hanem más ügyekről, amelyeket többféleképen állítanak oda. Csak világos, ha ilyen kényes kérdésben a nyilvánosság előtt csak akkor tesznek közléseket, ha a tárgyalások befejezést nyertek. Most a tárgyalások közepén állunk és amennyire én a helyzetet átlátom, mondhatom, hogy a mindkét oldalon uralkodó hangulat nem harcra, hanem a tárgyalások kedvező lefolyására enged következtetni.