Pécsi Napló, 1910. december (19. évfolyam, 274-298. szám)
1910-12-02 / 274. szám
2 négy év alatt is óriási módon emelkedett az állam kiadása, erre nézve számbeli adatokat sorol föl. Az országnak most már nem szabad túlkövetelésekkel fellépni. Kijelenti, hogy Wekerle Sándor, aki neki miniszter korában fogalmazója volt, oly tág keretben, oly kitűnően vezette az ország pénzügyeit, amiért csakis elismerés illeti. Elítéli, hogy a gyermekvédelemtől megvonja az állam a kellő támogatást. Helyesli Lukács takarékosságát, mely a költségvetésben kidomborodik, pedig mennyi nagyfontosságú kérdés vár még elintézésre, amire pénz kell. Kijelenti, hogy az ország pénzügyi helyzetét, illetve jövedelemforrásait a szeszadó monopóliummal látja szanálhatónak. Ezt csak az fogja fizetni, aki használja. Ha valaki nem akarja fizetni, ne ágyék szeszt. Külföldi példákra hivatkozik álláspontja igazolására. Javasolja továbbá, a vasúti tarifák, az örökösödési illeték, a dohány és szivarárak, valamint a nagy vagyonok utáni tőkekamatadó emelését. Ez évente 11 millió bevételi többletet jelent, evvel szemben javasolhatja a húsfogyasztási adó törlését. Ezzel országos érdeket fognak előmozdítani. A borfogyasztási adót nem lehet eltörölni, mert húsz milliót hoz, amit az ország nem nélkülözhet. A javaslatot elfogadja. Szünet után Berzeviczy Albert reflektál Barta szavaira, kijelentve, hogy Surmin közbeszólását nem hallotta. Justh Jánosnak kijelenti, hogy hozzájárul Návay szavaihoz. A Ház egyhangú határozata folytán, mellyel az interpellációkat elhalasztotta, azt hitte, hogy az interpellálók maguk is hozzájárulnak ahhoz. Ha csak egyik is hangoztatta volna, hogy el akarja mondani interpellációját, ő maga kérte volna fel a Házat az interpelláció meghallgatására. Pap Csicsó az indemnitáshoz felszólal. Hosszasan vitatja a javaslatot nemzetiségi szempontból és támadja a kormányt. A javaslatot nem fogadja el. Az ülés végén Lukács László beterjeszti az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, mire az ülés véget ért. HÍRROVATUNK, Pécs, december 1. — Legfelső elismerés. A király megengedte, hogy Zichy és Vásonykeöi id. gróf Zichy Nándor belső titkos tanácsosának, tárnokmesternek, a vallás és tanulmányi alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző bizottságban, mint bizottsági tag és illetőleg mint a bizottság elnöke, sok éven át kifejtett hasznos és eredményes működéséért, teljes elismerése tudtul adassék. Államtitkári kinevezés. Őfelsége a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Balogh Jenő budapesti tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt államtitkárrá kinevezte. — Főispáni kinevezés A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére Kürty Lajost, Bars, Komárom és Zólyom vármegyék, valamint Komárom szab. kir. város főispánját, Bars és Zólyom vármegyei főispáni állásaiban való meghagyása mellett, Komárom vármegyei és Komárom szabad királyi városi főispáni állásától saját kérelmére felmentette és helyére Kürthy István országgyűlési képviselőt Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város főispánjává kinevezte. — Kinevezés kitüntetés, ő Felsége dr. Radnai Rezső miniszteri osztálytanácsosi cimmel tó jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá kinevezte, Bajzsán János főerdőmérnöknek, az erdőgazdaság terén kifejtett hasznos szolgálatai elismeréséül a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. — Alapítványi helyek adományozása. Ő Felsége a bécsi Teréziánumban megüresedett s nevét viselő két magyar alapítványi hely közül az egyiket Szentmiklósi te Óvári báró Pongrácz Ferencnek, a másikat pedig zsádasdi Sárközy Istvánnak adományozta. — A pécsi papság eskütétele a modernizmus ellen. A pápai rendeletnek megfelelően, melyet a pécsi püspök végrehajtat, a pécsi városi papság ma délben a székesegyház Szent Mór kápolnájában letette Zichy Gyula Gróf püspök kezeihez a vallási modernizmus ellen irányuló esküt, ami annyit jelent, hogy minden a pozitív vallás ellen irányuló támadást, racionalizmust visszautasítanak. — Felső kereskedelmi iskola Kaposvárott. A kaposvári kereskedők fölhasználva országgyűlési képviselőjüknek, Nagy Ferenc dr.-nak ottani idézését, hogy előtte elmondják óhajaikat. Elsősorban a budapest- kaposvári közvetlen telefon áramkört, majd Kaposvárnak a balatoni köztelefonhálózatba való bekapcsolását kérték. Erre nézve az adott kérvényben fölhozott adatokon kívül Szabó Kálmán a küldöttség vezetője ékes szavakkal fejtegette a kérelem jogos és méltányos voltát. Elmondta, hogy Kaposvár postai forgalom dolgában túlszárnyalta a szomszédos dunántúli városokat, aránylagos fejlődés dolgában pedig páratlanul áll az országban. Idézi Opris Péter pécsi postai főigazgató szavait, melyek szerint Kaposvár város forgalmi növekedése valósággal amerikai arányokat mutat föl. Reá mutat annak az állapotnak a helytelenségére, hogy míg Somogy vármegye bírja a legnagyobb és legnépesebb partját a Balatonnak, addig Veszprém, Székesfehérvár és Nagykanizsa be vannak kapcsolva a köztelefonba, Kaposvár pedig nem. Majd arra kérték a képviselőt, eszközölné ki végre, hogy a kaposvári kereskedők megnyissák az általuk kezdeményezett felső kereskedelmi iskolát, amire nézve ezideig nem sikerült felső jóváhagyást nyerni. Nagy Ferenc dr. a kereskedelmi iskolára nézve előadja, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban már sikerült az elég erős ellenáramlatot leküzdeni, ami azonban nem volt oly könnyű dolog. Most még vissza van a közoktatásügyi minisztérium és reméli, hogy ott is sikere lesz az eljárásának. Arra azonban figyelmezteti a küldöttséget, hogy annak idején, ha az iskola meg lesz, csakis elsőrendű tanerőket alkalmazzanak, mert minden iskola sorsa a tanerők kezébe van letéve. Kérdi, hogy van e már valamely személy kiszemelve, mire az elnök tagadólag válaszolt. Ezen kijelentés után most már valószínű, hogy minden elvi kijelentés ellenére megnyílik majd a kaposvári felső kereskedelmi iskola. — Kellemetlen elseje. Akik gázsijokból, rendes keresetekből, melyet részekre az állam vagy rt. igazgatóság, vagy főnök kiutal, élnek, azokra, ha csak a mi viszonyainkhoz mérten ezrekbe menő gázsikat nem élveznek, a hó elseje, a fizetések, számlahonorálások napja mindenkoron kellemetlen, mert évi 10.000 koronán alul maradó gázsi mellett ugyancsak nehéz ma családot úri módon föntartani. De hányan akadnak, nálunk évi 10.000 korona keresettel? Bizony igen kevesen, mert Pécs családföntartó lakossága 90 százalékának be kell érnie 1000—5000 koronáig terjedő keresettel, amennyivel ha gyermekek élénkítik meg az otthont, igen nehéz ma még szerény igények szerint is megélni. Minden drágább lett, ami a megélhetéshez szükséges és mindössze a cukor és liszt beszerzési ára csökkent az utolsó hetekben. Azaz az se csökkent, csakis visszaszállt a régi ára, melyet a gyárosok és malmok fölsrófoltak. A szegény háziasszonyok, amikor közeledik az elseje, már aggodalommal gondolnak arra, mint jöhetnek ki konyhapénzükből anélkül, hogy a családfenntartó megérezné, hogy mindenből szűkebben kellet bevásárolni. De ilyenkor csakis a jelenlegi állapotra gondol, meg is csinálja számvetését, miről fog lemondani, hogy fussa a konyhapénzből és amikor azután arra ébred elsején, hogy a tej árát, melyet nov. 1 év két fillérrel emeltek, ma újabb két fillérrel emelték, hogy a marhahús, melyet tegnap már 1.50 fillérrel fizetett kilónként ma már 1.60, holott ugyanezen, vagy talán még jobb hús most egy éve még csak 1,20 fillér volt kilógr.-ként, akkor megszűnik minden számítás, minden lemondási erény, mert minden kalkuláció halomra dől. Az agráriusok még ma is azt mondják, hogy nincsen drágaság, legalább nem nagyobb, mint amilyen volt, tehát átok minden argentínai fagyasztott élő vagy vágott szerb húsra, fizessenek a húsvágók annyit a marháért, amennyit ők akarnak, máskülönbben tönkre megy a magyar állattenyésztés. Drágasági anketteket tartanak nyakra főre, tanácskoznak, deputációznak, kísérleteznek és a nóta vége az, hogy mégis minden drágább lesz és küszöbön a koplalás, mert aki nem gazdag és a X. fizetési osztály fölött élvezi fizetését annak lehetetlen ma már a megélhetés és aggodalommal gondol a legközelebbi elsejére, vájjon akkor minek az ára fog még feljebb menni. Ezt a rettenetes drágaságot érezni kezdi már a mi színházunk is, melynek távolról sincs oly, közönsége, mint tavaly volt, mert annak törzsközönsége leszállítja a színházra szánt pénzt kedvtelenségből, mert nem telik és aki tavaly hetenkint egyszer férjével színházba ment, annak be kell most érnie kéthetenkint egyszer színházi előadással, mert nem engedi meg a tej, a hús, a csirke és mindennek drágasága, ami nélkül élni nem lehet. — A Pécsi Tanítóegylet december hó 8-án, csütörtök délelőtt 9 órakor a pécsbelvárosi fiúiskola zenetermében tisztújító közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó és jelentés. 2. Kegyeletes megemlékezés hold. emlékű Schneider Istvánról. Az emlékbeszédet tartja Schmidt Boldizsár igazgató tanító. 3. Gyermekvédelem és a tanítóság. Előadó Bodolay István állami gyermekmenhelyi gondnok. 4. A magyar motívumok gyűjtése és felhasználása a rajzolásnál és a kézimunkánál. Előadó Polácsi János szabolcsbányatelepi tanító. 5. Titkári jelentés. Tartja Weigand József egyl. titkár. 6. Pénztári jelentés. Tartja Göttelné Ehmn Emilia egyl. pénztáros. 7. Indítványok. 8. Tisztújitás. D. u. fél 3 órakor az állami gyermekmenhely megtekintése. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Nagy Ernő dr. ügyvédet, Siklós székhellyel Pártos Gyula dr. ügyvédet, Szekszárd székhellyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. — Szent missziók a pécsi egyházmegyében. A pécsegyházmegyei papok missiós egyesülete, a kezdődő Adventtel eddiginél is jóval szélesebb körben fejti ki működését. Szt. missiók az egyházmegye következő helyein folynak most: Bakonyán Zádor Alajos baranyabáni esp. pléh. és Blandl György nagymányoki plébános. Bodán Rajcy János majsi pleb. Kiskőszegen Hofmeister Ferenc lakócsai, dr. Heckenberger Konrád olaszi és Klein Tivadar pélmonostori pleb. Bölcskén Fekete Ágoston tolnai prépostplébános és Plánk Kamill németbólyi plébános. Kakasdon Weisz János püspöknádasdi nyug. esp. pleb. és Koch Ede villányi pleb. Mözsön Rausz Alajos cikói pleb. és Iselsteger máriakéméndi káplán. Püspöknádasdon Rudolf Mátyás hetvehelyi pleb. és Ambach Mihály nagynyárádi esp. pleb. Szalatnakon Magyar Miklós lánycsóki ny. esp. pleb. és Reif J. káplán vezetése mellett. Pogányban Németi filiálisában Kuzmics József c. kanonok, dolnji miholjáci plébános tartotta a missiót. A községben valóságos ünnep volt az egész héten. A 600 lélekkel bíró hitközségnek 450 gyónója volt, tehát mindenki. A szt. missió Munkájában részt vett még P. Gentlis, máriagyüdi ferencrendi atya is. — Renitens iskolaszék. A döbröközi r. k. iskolaszék és az ottani kántortaaitónő között jogi ellentétek merültek fel a kántortaaitó javadalmának terményekben leendő kiszolgáltatása körül. A dolog a legmagasabb fórum, a közigazgatási bíróság elé került, mely még a múlt év tavaszán Füzy Mihály k. tanító javára elmarasztalta az iskolaszéket. Ez azonban nem vette „Pécsi Napló“ 1910. december 2.