Pécsi Napló, 1911. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-01 / 1. szám

XX. évfolyam. jSHSTii' ~i i------Tm7SniT1i­niWi~wh­i Szerkesztésék­ és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztés­égi telekom 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. Sí. Vasárnap, 491. január 1. 1 (5399) ás Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Baranya és Pécs 1911-ben. Pécs, december 31. A leáldozó nappal befejezést ér a munkáslélek az­napi gondja, baja s az ébredő nap hajnalfényének faka­­dásával támad az uj gond, uj munka kezdete s az életküzdelmeit vivő szel­lem tovább tervez, munkál és alkot, hogy az idők folyása ne vesszék el értéktelenül az örökkévalóság tenge­rébe, hanem minden napnak, minden időnek meg legyen áldásos eredménye s a haladó kor kultúráját az emberi­ségre üdvös és hasznos intézmények hirdessék. Egy évnek számadását zártuk le egy évnek programmját merítettük ki úgy amint az adott körülmények kö­zött tőlünk a legjobb akarat mellett telett. Új tervekkel, új programmal lé­pünk a közélet porondjára, hogy a jövőbe vetett jó reménynyel s a köz­ügyek és közérdekek iránt érzett , lan­kadatlan erőnkbe vetett házalóim lássunk a munkához mely az uj év­­ben reánk vár s mely terv és pro- I gramm megvalósitása nemcsak hala­dást jelent, de a jólét alapjának meg­szilárdítására is szolgál Az emberművelődés örök folya­mata nem tűr megállást. A soha meg nem nyugvó lélek, a szárnyaló szellem föltartóztathatatlanul tör előre. A ter­mészetes fejlődés alkotó ereje mind­­annyiónkban meg van s ki hogyan tudja ezt az erőt kihasználni, az sze­rint boldogul. Általános a verseny s ebben a versenyben Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város közönségének is részt kell vennie, hogy el ne ma­radjon, hogy a kor szellemével lépést tartson s hogy vetélytársait a küzde­lemben fölülmúlja A törvényhatósági élet lüktető ereje kihat a közélet min­den ágazatára s mig egy részről az általános kultúra emelkedését segíti s a közjavát mozdítja elő; másrészről az egyéni jólét és boldogulás emel­tyűjét feszíti s ezáltal a magánérdekek istápolására is üdvös hatást gyakorol. Az egészséges fejlődés alapföltétele, hogy a köz- és magánérdek párhu­zamban érvényesüljön, anélkül, hogy egyik a másiknak rovására és sérel­mére válnék. Helyes és tapintatos ve­zetés mellett mindenkor föllelhető az út és megtalálhatók azok a módok és eszközök, amelyekkel a közérdek cél­j­ai, a magánérdekek megbontása nél­­kü­l is elérhetők, sőt ez utóbbiak is kielégíthetők. A közérdek mindig áldozatot kí­ván. Ezzel tisztában kell lennünk. Ha­ladás, fejlődés, kultúra áldozatok nél­kül nem képzelhető. Aki aratni akar, annak szántania és vetnie kell. S a köz javára mindig az egyének áldoz­nak. Egyesek erkölcsi­­íző anyagi hoz­zájárulásával létesülnek a közhasznú intézmények. Ott ahol az egykén ma­gánérdekét azzal védi, hogy a köztől megvonja a szükséges áldozatot, a megkívántató segélyt, a létesülés esz­közeit, ott nem lehet haladás. Minden közhasznú intézmény létesítésére nyúj­tott áldozat megtérül. Ha az egyén valamely közintézménynek hasznát közvetlenül nem is, közvetve föltétle­nül élvezi; az általános kultúra fényes napjának áldásos melegét mindenki érzi, mert annak sugarai mindenüvé elhalnak s mindenütt termékenységet idéznek elő. Baranyavármegye kultúrája is ál­dozatokat kivan, sem­mi esetre sem oly ^V-neket, mint pífs szab, g.i­. város. fejl&ése, mely vh éi kulturális gopd pont lévén, hatványozott mérvbe­n kénytelen a jogosult igények kielégí­tésére. S ezek elől kitérni nem lehet, nem szabad, mert akkor a nagyváro­sok versenyében utolsónak marad. Ha a vidéki városoknak az elsőbbségért, a kulturális, ipari, kereskedelmi, pénz­ügyi téren folytatott harcát figyelem­mel kisérjük, láthatjuk az elkeseredett tülekedést, amellyel egymás fölé ke­rekedni igyekeznek. A vármegyék küzdelme sokkal csendesebb. Ezek legfölebb törvényhatósági utak építé­sére, a meglévők föntartására törtét­nek, hogy nagyobb állami segélyt jár­janak ki s új járások fölállítására, tisztviselők szaporítására gondolva igyekeznek a kormány hozzájárulását megnyerni. A nagyközségek a termé­szetes fejlődés útján lassú lépéssel haladnak s nem igen vesznek részt a versengésben; a kisközségeknek pedig az igénye alig terjed túl egy új jegy­zői lakon, község- vagy korcsmaházon, ami a törvényhatóságnak nem okoz különös gondot. Baranya vármegye a közeljövőben azonban nagyobb fel­adatok megoldására kényszerül. Olyan közérdekek kielégítése válik elenged­hetetlenül szükségessé, amelyeket el­odázni nem lehet. Mindezek az uj év prograramjában foglalnak helyet. Pécs szab. kir. város közönségére jóval ne­hezebb feladatok megvalósításának gondja s terhe nehezül. Az elmúlt év­ben előkészített s már-már a kivitel­hez rohamosan közeledő intézmények egész sorozata áll előttünk, melyek határozottan nagy áldozatokat igényel­nek. De egy sincs közöttük olyan, amely inprod­uktív befektetést kívánna. Közvetve, vagy közvetlenül mind hasz­nos intézmény s a város fejlődését, gyarapodását mozdítja elő s e mellett nagyvárosias jellegét emeli. A nagyszabású tervek mind meg­valósíthatók, csak modern alkotó szel­lem hassa át a törvényhatóságok kö­zönségének lelkületét s a széthúzás és ellenségeskedés helyett kölcsönös meg­értés, jóakarat vezérelje a közélet terén működő tényezőket a közügyek inté­zésében. Áldásos lesz az új év eredmé­nyeiben, ha jó­indulattal jó munkát végez a két törvényhatóság közönsége, Baranya munkaprogrammja. A vármegye törvényhatóságának első kis igazgatási feladata az újévben az uj büntető er­ és ügyviteli rend végrehajtása, melyhez Ferenc alispán már megtette a szükséges intéz­kedéseket. A ■ fisi főszolgabírókkal értekezett, a­kik áttanulmányozva az uj eljárást, a holt be­tűknek életet adnak s a törvény paragrafusai­nak érvényt szereznek. Az újév folyamán kell a vármegye közön­ségének a vasúti hozzájárulások címén igényelt 650.000 koronának előnyös kölcsön utján való biztosításáról gondoskodnia A hitel meg van s igy a pénz előteremtése nem okoz semmi ne­hézséget. Annál nagyobb a felelősség, mellyel a kölcsön felvétele jár, amikor a várm­eye jól fölfogott közérdeke azt kívánja, hogy a köl­csönt a pénzügyi helyzet kihasználásával a le­hető legolcsóbban biztosítsa. Az alispán leg­főbb gondját képezi, hogy a pénzpiac hullám­zását állandó és éber figyelemmel kisérve a legkedvezőbb időben szerezzen ajánlatokat. E törekvés mennyiben fog sikerülni, a jövő fogja megmutatni. Az alispán rajta lesz s remélhető, hogy fáradozása a vármegye közönségének javára válik. A törvényhatósági közutak alapos meg­javítása s jókarban való tartása is nagy és ne­héz feladatot képez. A vármegye közönsége meggyőződhetett róla, hogy a két millió koro­nával kiépített úthálózatát a rendelkezésére álló anyagi erővel képtelen föntartani. A közúti alap tíz év óta válságban szenved. Évről-évre horri­bilis deficittel zárult, melynek fedezésére a kor­mány nyújtott valamelyes segélyt. A tatarozásra soha sem állván elegendő pénz rendelkezésre, az úgynevezett redukálás módszeréhez folya­modtak, a­mi abban nyert kifejezést, hogy az utakra félannyi kavicsot terítettek, mint ameny­­nyit okvetetlenül kellett volna teríteni s félannyi napszámot fordítottak, mint amennyit az utak tatarozása föltétlenül megkívánt volna. Ennek aztán az lett a könnyen érthető következménye, hogy az úttestek alaposan megrongálódtak, el­pusztultak s járhatatlanokká váltak. Egyes út­vonalakon az alapkövek is kifordultak a fehasz­­nálás folytán helyeikből s igy a vármegye egész úthálózatát komoly veszedelem fenyegeti. Az eddigi eljárást tovább folytatni lehetetlenség. A tal számunk 24 oldalra terjed.

Next