Pécsi Napló, 1911. április (20. évfolyam, 75-99. szám)
1911-04-01 / 75. szám
ílSVíva XX. évfolyam. Szombat, 1911. április 1. 75. (5473.) PÉCSI NAPLÓ Iw»t»irt4»év; és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Kézíratok nem adatnak visas* rt telefon 109. ss. — Kiadóhivatali telefon 27. ss. 3tfm Felelős szerkesi ti . LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt tér sora 10 fillér. A belügyi tárca. — A képviselőház ülése. — — Saját tudósítónk express jelentése. — Budapest, március 31. Berzeviczy Albert elnök 10 óra után nyitja meg az ülést. Jegyzőkönyv hitelesítése és elnöki előterjesztések után jelenti, hogy Víg Antal dr. fiumei képviselőnek megengedte, hogy napirend előtt felszólaljon. Vig Antal személyes kérdésben beszél. Batthyány Tivadar gróf tegnap citálta a fiumei kormányzó egy kijelentését, mely szerint az a fiumei olaszságot le fogja törni. Kijelenti, hogy Batthyányt nyilván félrevezették, mert ha ez igaz lett volna, ő nem vállalta volna a mandátumot. Rála a horvátok nem szavaztak, tehát ő a hazafias olaszok bizalmából ül a Házban. Polónyi Dezső : A pécsiek másként vannak informálva. (Nem tudjuk, mire célozott ezen közbeszólással Polónyi Géza fia, de a pécsiek Vionak csakis magyar érzelmeit ismerik. A szerk.) Vio Antal arról beszél, hogy Deák Ferenc, Andrássy Gyula és maga a kormány 1870-ben Fiume belső ügykezelését a hazafias olaszság kezeibe tette le, amit ez a nép avval érdemelt ki, hogy a magyar állameszméhez mindig hű volt és iparkodott gátat vetni a horvát beözönlésnek. Fiuméban most azon dolgoznak, hogy az olaszságot és magyarságot egy pártba tömörítsék. (Éljenzés.) Batthyány azt is kifogásolta, hogy ő horvát ember és nem jó hazafi. A gróf ur szuverén ura az érzéseinek, de engedje meg, hogy szóló is ilyen szuverén ura legyen érzelmeinek. Magát régi hazafias fiumeinek tartja és megtiltja mindenkinek, hogy őt az ellenkezővel meggyanúsítsa. Reméli, hogy az a szimpátia, melyet tegnap Apponyi hirdetett az olaszokkal szemben, rövidesen tényekben is fog nyilvánulni és megengedi a kormány az olasz nyelvű középiskolák létesítését. Meg van győződve arról, hogy pártja a fiumei hazafias olaszság törekvéseit támogatni fogja. (Éljenzés.) Elnök jelenti, hogy a belügyi tételnél a részletes felvilágosítások megadására a belügyminiszter Pólya Béla számvevőségi igazgatót rendelte ki a Házba, akinek a házszabályok értelmében felszólalási joga van. Következett a belügyi tárca tárgyalása. Hammersberg László (Kossuth párti) Polemizál az előadó beszédével és pontonként cáfolja azt. Kérdi, mit ért a kormány a közigazgatási reform alatt? Konstatálja, hogy az élet fejlődésével párhuzamosan a közigazgatást is fejleszteni kell. Tiltakozik a közigazgatás államosítása ellen. A vármegyei autonómia fontos alkotmánybiztosíték. A közigazgatás javítására elsősorban azt kell tenni, hogy a központi igazgatásokban, tehát a minisztériumokban olyanok szolgálhassanak, akik éveket töltöttek vidéken. Sürgeti a törvényhatósági tisztviselők státusrendezését. A főispáni állás eltörlése mellett van. Különösen helyteleníti a főispán fegyelmi jogát, amit független hatalomra kell bízni. Helyesli a városoknak állami segítségét, különösen azért, mert a városi hivatalnokoknak még mindig nincsen nyugdíjuk. (?) A választási törvénnyel a Kossuth párt még nem foglalkozott. Polónyi Géza: Hiszen a programmjában is benne van. (Zaj.) Hammersberg László Megismétli, hogy pártja még nem foglalkozott a kérdéssel. Ez azonban nem akadályozza őt abban, hogy arra kérje a kormányt, hogy terjesszen be ilyen javaslatot. Foglalkozik még a közegészségi viszonyokkal. A tételt nem fogadja el. Szterényi József: Három kérdéssel akar foglalkozni. A városok segélyezésével, a törvényhatóságok fejlesztésével és a szászok helyzetével. Az első kérdéssel a komáromi tisztviselői határozat kapcsán foglalkozik, amelyben a városi tisztviselők kimondják, hogy ha fizetésüket nem rendezik, akkor országos mozgalmat indítanak, hogy a kormányt rákényszerítsék. (Helyeslés.) A tisztviselők ezen fenyegetését visszautasítja és azt hiszi, hogy ezt a többi városi tisztviselő is helyesli, sem nem másik e sok közül, csak annyit tudsz róla, hogy szeret téged, szeresd még akkor is. Nem minden este lesz az ember szeretve. * Ne tépd a hajadat és ne beszélj öngyilkosságról, mivelhogy vetélytársra akadtál. Azt mondod, hogy kedvesed megcsal egymással; kevélység az csupán, mely neked fáj, de fordítsd csak meg a szavakat; mond, hogy mást csak meg kedvesed te éretted és ime te vagy a Polónyi Géza: A választások előtt mondta volna ezt. Szterényi József: Foglalkozik ezután a városok segélyezésével. Sürgeti a városok háztartásának rendezését. Áttér ezután az erdélyi szászok helyzetére. Részletesen vázolja a szászok helyzetét és odakonkludál, hogy a szászok támogatása magyar érdek. Beszél a brassói magyar viszonyokról. Végül kéri a tisztviselők fizetésemeléséről szóló javaslat mielőbbi beterjesztését. A tételt elfogadja. Szünet után Horváth Mihály Kossuth-párti a tétel ellen szólal fel. Az ország egészségügyi viszonyait fejtegeti és végül határozati javaslatot nyújt be a községi és körorvosok nyugdija ügyében. Tisza István gróf elsősorban a megyei hivatalnokok fizetés és státusrendezéséről szól. Mozgalmuk jogos, mert a legutóbbi rendezés óta az állami hivatalnokok helyzete sokkal jobb, mint az övék. Jogos kívánságukat teljesíteni kell, mert megérdemlik azt, minthogy rendkívül férfias és tapintatos magatartást tanúsítottak. Egyesületük törvényjavaslatot készített a megyei hivatalnokok státusrendezéséről, melyet mérsékeltsége miatt pénzügyi szempontból nem, csak abból a szempontból érhet kifogás, hogy az összes megyei tisztviselőket egy státusba kívánja egyesíteni, ami választott tisztviselőknél lehetetlen, mert egyesek érdemei abban nem méltányolhatók. Ezzel szemben a kérdést úgy lehetne megoldani, hogy minden vármegye hivatalnokai külön státust alkossanak és a megyei tisztviselők képzettségük szerint két csoportba volnának osztandók. A városok segélyezését nagyfontosságúnak tartja. Ezután Szmrecsányi és Rakovszky nemzetiségi kérdésről mondott beszédével polemizál. Szomorúnak tartja, hogy Szmrecsányi a bírói végzéseket is az illető nemzetiség nyelvén akarja készíttetni. Ez egyenesen a fennálló törvényekbe ütközik. A nemzetiségek azáltal, ha megtanulják a magyar nyelvet, még nem vesztik el nemzetiségüket. A költségvetést elfogadja. Ezzel az ülés fél 3 órakor véget ért. Ha erős vasból vagy és igazán ember ki bízik önönmagában , vesd magad az élet árjába, tarts táncosnőket, polgárlányokat és grófnőket. Légy állhatatos és hűtlen, szomorú és vig, megcsalt avagy becsült; de tudd meg, mikor vagy igazán szeretve, mert hisz abban a pillanatban, ugyan mi más érdekelne még? Gondolatok. (Musset „La confession“ című könyvéből.) — A „Pécsi Napló“ eredeti tárcája. — Tökéletesség nem létezik, utána törekedni, azt bírni akarni, a legveszedelmesebb ostobaság. A tökéletesség reánk nézve nem más, mint a végtelenség. Nem szabad azt semmiben sem keresnünk, nem a szerelemben, sem a szépségben, sem az erényben, vagy a boldogságban. Ha átölelsz egy szép, erős asszonyt, ha a gyönyörűségtől kicsordulnak könyeid, ha érzed ajkaidon rebegni az örök szerelem esküjét, add oda magad egészen, legyen bár az egy kéjnő. De ne téveszd össze a bort a részegséggel ; ne higyj az isteni serlegben, amelyből isteni italt iszol; ne légy meglepve, ha egy este üresen és összetörve találod. Csak asszony amaz, egy törékeny edény, mely egy fazekas által lett földből gyúrva.* Igyál a szerelemből, mint ahogy a mértékletes ember iszik a borból, de ne légy részeggé. Ha kedvesed őszinte és hű, szeresd őt, de ha nem is az és fiatal és szép, akkor is szeresd őt, mert fiatal s szép; és ha kellemes és szellemes, szeresd akkor is; és ha sem nem egyik, dicső.* Magaviseltedet illetőleg ne készíts magadnak előre szabályokat és ne mond, hogy kizárólagosan csak te akarsz szeretve lenni; mert minthogy ember vagy és állhatatlan, kénytelen leszel némán hozzátenni: „Annyit, amennyit csak lehet.“„ Vedd az időt, amint jön, a szelet, amint fáj, az asszonyt, amint van. A spanyol nők szeretnek hűségesen; szivük őszinte és heves, de tőrt viselnek szívükön. Az olasz nők buják, de a széles vállakat keresik és a szabók rétjével mérik kedveseiket. Az angolnők túlzók és melankolikusok, de hidegek és beképzeltek. A németek érzékenyek és gyengédek, de ízetlenek és monotónok. A franciák szellemesek, előkelőek és kéjesek, de hazudnak, mint az ördögök. * Ha gyenge ember vagy, kit lehet ide-oda igazgatni, aki gyökeret ver mindjárt, ahol csak egy kis földet lát, készíts magadnak egy páncélt, mely ellentáll mindennek , mert, ha engedsz gyönge természetednek, ahol gyökeret versz, nem fogsz hajtani; elhervadsz, mint egy heverő növény és nem lesz sem virágod, sem gyümölcsöd. Életerőd el fog szállni, minden tetted halvány lesz, mint a fűzfa levele, csupán saját könyeiddel fogod öntözhetni magad és saját szíved fog táplálni. * Szeretni annyit tesz, mint valakinek odaadni testünket, lelkünket, jobban mondva egy lénynyé egyesülni, azaz egy testtel, négy karral, két fejjel és két szívvel járkálni a napon, a szélben, a gabonaföldek és rétek között. Leysin (Svájc) márciusban. Fordította: Jenő. Mai számunk 10 oldalra terjed.