Pécsi Napló, 1911. április (20. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-01 / 75. szám

nyos fák, a munkás kezek százai építik majd a töltést Pécstől Siklóson át Dolnji-Miholjácra. Az előkészítés olyan stádiumába jutott ezen nagyfontosságú vasúti tervünk, hogy a polgármester elérkezettnek látja a vasúti bizottságnak hétfőre való egybehívását, hogy azzal közölje eddigi tárgyalásainak eredményét, hogy azokkal már az április 18-iki közgyűlés elé léphessen. Ma még nem szólhatunk ezen tárgyalások részleteiről, de Pécs közönségére mindenképen kedvező megoldásról van szó, melynek módozatai közmegelégedést fognak kelteni és ezen vasút mielőbbi megépítését lehetővé teszik. — A honvédelem köréből. A hivatalos lap mai száma közli Pilch Jenő századosnak, létszám fölött a pécsi 19. gyal. ezredben, a honvéd gazdászati iskola parancsnokának legfelső kitüntetését. — A m. kir. honvédelmi miniszter Sztavinszky Kázmér századost, a pécsi h. hadapródiskola tanárát, a kassai 7. számú honvédgyalogezredhez és helyébe ugyanezen iskola állományába Zuhaviczky Józsefet, a budapesti 1. számú honvédgyalogezred századosát helyezte át. Holly Ferenc századost a pozsonyi 13. számú honvédgyalogezredtől a pécsi 19. számú honvédgyalogezredhez nevezte ki, illetőleg helyezte át. Bölcsházy Béla dr. ezredorvosnak, a lugosi honvéd huszárezred orvosfőnöke, volt pécsi ezredorvosnak a katonai érdemkeresztet adományozta a király. A honvédség kötelékéből védkötelezettségük teljesítése után a pécsi 19. honv. gyalogezred következő tart. hadnagyai bocsáttattak el tiszti rangfokozatuk megtartása nélkül: Pásztor Géza, Kemény Manó, Nádas József dr., Balassa Lajos, Szűcs Jenő dr., Barcza Márton, Szily Ádám dr., Lenkei Emil, Mittneg Dénes, Manninger Adolf, Rózsay Elemér, Wáger Ferenc, Weber Gyula dr. Szever Pál és Vajda Móric dr. A m. kir. honvédelmi miniszter Birk Oszkárnak, a pécsi 8-ik honvédhuszárezred hadnagyának megrongált egészségére való tekintettel további egy évi szabadságot engedélyezett. — Áthelyezendő pénzügyigazgatóság. „Zomborban a vármegyei és pénzügyigazgatósági tisztviselők között egész pozitív formában az a hír van elterjedve, hogy a zombori pénzügyigazgatóság a közeljövőben Szabadkára kerül. A pénzügyigazgatósági tisztviselők már javában készülődnek is arra, hogy Szabadkára költöznek s mondhatjuk, örülnek a cserének. A beavatottak tudni vélik, hogy Biró Károly dr. szabadkai polgármester felajánlotta, hogy amenynyiben a zombori pénzügyigazgatóságot Szabadkára áthelyezték, a város ingyen felépít egy kétemeletes pénzügyi palotát, és megtéríti a tisztviselők áthelyezésének költségeit.“ Így szól egyik baranyamegyei újság híre. Mit nem ajánlanak föl ma városok népesebb közhivatalért, melyről a kincstár régebben nem is álmodta, hogy saját hivatala részére még ingyenes elhelyezést is kérhet, egyszerűen bámulatos! Hova fog ez a versengés még vezetni? A szóban levő esetben azonban alig hihetjük, hogy Zomborból, a vármegye székhelyéről, elhelyezhetnék a pénzügyigazgatóságot. Erre még nem volt eset és azért kell azt még kétkedéssel fogadni. — Államsegély kútfúrásra. Tolna község artézi kútfúrása végre sikerrel járt, amennyiben 421 méter mélyen 31, C. fokú vízre bukkantak. Az új kút elég bőven adja a vizet, a baj azonban az, hogy ez ivásra nem alkalmas, miért is a fúrást tovább folytatják. Tolnának eddig 30 ezer koronájába került az uj kút. A miniszter most Tolna községnek, Batthyány Tivadar gróf közbenjárására, értesülésünk szerint, ezen kútfúrási költségekre 10 ezer korona államsegélyt engedélyezett. — Milliós örökség és a pécsi káptalan. Nagy István és Nagy László Szentandrás pusztai földbirtokosok 1903. évben meghaltak és végrendeletükben összes vagyonukat, körülbelül egy és fél milliót egy róm. kath. jellegű magyar nemzeti jótékony alapítványra hagyták és az alapítvány közelebbi rendeltetésének meghatározását a pécsi káptalanra bízták. Ugyanabban az évben, nemsokára a fiuk halála után elhunyt az édesanyjuk is, özvegy Nagy Lajosné, aki végrendeletében fiai végrendeletét nem ismerte el érvényesnek, hanem a fiai után igényelt hagyatékot néhai férjének, Nagy Lajosnak oldalági örököseire hagyta. — Eme végrendelet érvénytelenítésére kilenc örökösödési per volt folyamatban, mely egyesített perek a szekszárdi kir. törvényszéken Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök elnöklése Áldor Ödön előadó biró és Szilágyi Ernő dr. szavazó biró részvétele mellett három napig tartó tanácskozás után nyertek befejezést. A kir. törvényszék ítélete szerint Nagy István és Nagy László végrendeletének érvényességét, özvegy Nagy Lajosné végrendeletének hatályon kívül helyezését mondotta ki a bíróság. Azonban az örökösnek elfogadott róm. kath. jellegű alapítvány köteleztetett, hogy az özvegy Nagy Lajosné oldalági örököseinek, névszerint az elmebeteg Salamon Ilonának, Szakách Ernő dr. és Szakách István dr. budapesti lakosoknak özv. Nagy Lajosné köteles részét kiszolgáltassa. Az ítéletet megfelebbezték, igy azzal a pécsi kir. ítélőtábla is foglalkozni fog. Csakis végleges ítélet meghozatala után állapítja majd meg a pécsi káptalan, milyen jótékony célú nemzeti célra fordítandó a milliós hagyaték, mely időközben szépen gyarapszik. — Megrepedt a kalocsai székesegyház nagyharangja. A kalocsai főszékesegyház nagyharangja megrepedt. A harangot szakértővel fogják megvizsgáltatni és esetleg újra öntik. A harang 114 évig volt használatban. Eredetileg Batthyány József érsek önttette 1773-ban. Később azonban, 1795-ben, villámcsapás felgyújtotta a templomot és a harang másik két haranggal együtt elolvadt. Erre Kolonics László érsek újra öntette A harangban levő körirat szerint a harangot Kass Mihály, Kohl János és Litmann Antal pesti harangöntőcég öntötte 1796ban. — Kellemetlen iz a helyszíni szemle. Nem igen illeszthető egy lap keretébe a tárgy, de azért mégis foglalkozni kell a kérdéssel, mivel közügyről, mégpedig közegészségi és közrendészeti kérdésről van szó. Hogy ne kerülgessük a tárgyat, azt is a maga nevén nevezhetjük meg. U. i. arról van szó, hogy a régen sürgetett bordélyházak létesítése elől elzárkózni nem lehet, mivel azokra szükség van. Egyik ilyen telep már épül a Czindery utcában, melyet a főforgalom elkerül. Egy másikat a budai, harmadikat pedig a szigeti külvárosban szándékozik a tanács engedélyezni, amelynek jóakarata ezzel azonban még nem merül ki, mivel most még a Kigyó utcában is engedélyt kértek bordélyház létesítésére, mégpedig mindjárt a Munkácsy Mihály utcai bejárótól a második házban és erre nézve ma délelőtt 9 órára hívta egybe Oberhammer Antal rendőrfőkapitány a közvetlen szomszédokat, van-e és ha van, jogos-e kifogásuk a telep engedélyezése ellen. A tárgyalásnál a mérnöki hivatalt Katona János osztálymérnök, a közegészségügyi hatóságot Ludwig Ferenc dr. tb. főorvos képviselték. Az érdekelt háztulajdonosok részéről elsősorban is Fejér Domonkos pénzügyőri felügyelő vetette jegyzőkönyvbe igen élénk tiltakozását, akit követett Novotarszky lyuksa, majd a többi érdekelt és mind meglepetéseknek adtak kifejezést, hogy most ezen utcában, melyből éveken át tartó küzdelmek után kitelepítették a bordélyházakat, hogy abból is rendes utca legyen újból, most csak szó is eshetik újabb telepengedélyezésről. A rendőrfőkapitány megállapította, hogy a kiszemelt ház a törvényes kellékeknek megfelelően elegendő távolságra van figyelembe veendő középületektől, a mérnök és orvos pedig építészeti és közegészségi szempontból tették még meg a házra észrevételeiket, melyeknek megfelelni vállalkozott az engedélyt kérő. Ez a nyers tényállás, melyre a magunk megjegyzéseit rövid néhány szóban akarjuk csak megtenni és ez az, hogy ugyanazon okok, melyek miatt ezelőtt 10 évvel ezen utcának jellegét megszüntették, ma még fokozottabb mérvben fönnállónak, egyrészt, mivel most nyitnak oda utcát az épülő hitközségi bérpalotától, másrészt az Irányi Dániel térre kerül az állami főreáliskola, mely hatványozni fogja a Munkácsy Mihály utca forgalmát, mely utcának a Kigyó utcára nyíló bejáratától alig néhány lépésnyire lenne az új telep, amihez bővebb magyarázat fölösleges. A rendőrfőkapitánynak azon a helyszínen tett megjegyzésére, hogy a Kigyó utca megmaradt zugutcának a kitelepítés után is, két érdekelt háztulajdonos bejelentette azon készségét, hogy késedelem nélkül ingyen rendelkésére bocsátja az utca felső részének rendezéséhez szükséges telekrészt, ami a jegyzőkönyvbe is került és ezen példát más telektulajdonosok is követni fogják, hogy elkerüljék telkeiknek értékdevalvációját, mely elmaradhatatlan következménye lenne a bordélyház engedélyezésének. Maga az engedélyezési tárgyalás is már érthető és jogos felháborodást keltett a közvetlen és távolabb érdekelteknél és ha a közgyűlés elé kerülne az ügy és azt nem utasítja el majd a rendőrfőkapitány saját hatáskörében, bizonyos, hogy ott csúfosan elbukik ezen javaslat, mert a közgyűlés nem lehet oly következetlen, hogy most minden külső, kényszerítő ok nélkül más álláspontra helyezkedjék, mint ezelőtt 10 évvel. — A VI. Tavaszi vásár. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete által, hat évvel ezelőtt létesített Budapesti Áruminta-vásárok Tavaszi Vására, amely tudvalevőleg azt a célt szolgálja,, hogy évenként egyszer a fővárosba ipari termékekből nagy mintagyűjteményt rendezzenek oly célból, hogy abból a vidék és a Balkánállamok kereskedői bevásárolhassanak, új ipari mintákat, találmányokat és saison-cikkeket ismerjenek meg, április hó 1-én nyílik meg a budapesti városligeti iparcsarnokban. A megnyitáson, amelyen a kormány, a főváros hatósága és a közgazdasági élet vezető férfiai jelennek meg, Lánczy Leó főrendiházi tag fogja üdvözölni Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisztert, aki a vásárt ünnepélyesen megnyitja. A Tavaszi Vásárra majdnem 600 különféle gyári cég helyezi el árumintáit, az üveg, a diszmó, a játék, a papír, a sokszorosító, az illatszer, a cipő, az élelmiszer, a bútoripar és a rokonszakmákból. A vidék kereskedői részéről is nagy arányban nyilatkozik meg az érdeklődés és előrelátható, hogy az idei vásár jóval meg fogja haladni a tavalyi vásár üzleti forgalmát, amely pedig már tavaly is 2.000.000 koronát tett ki. A vásár április 1-től 6-ig marad nyitva, mindennap reggel 8 órakor nyílik és esti 7 órakor zárul. Az első napon tartja országos kongresszusát a vidéki papírkereskedők országos szervezete, este pedig Gelléri Mór kir. tanácsos a kereskedelmi csarnokban előadást tart a Tavaszi Vásár jövőjéről. A vásár 2-ik napján az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, az Üveg és porcellángyárosok és üvegesek országos egyesülete, továbbá az Agyagáru gyárosok országos szövetsége tartja évi közgyűlését. A vásár igazgatósága ezúton is felkéri az érdekelt kereskedőket, hogy a vásár napjaiban utazzanak Budapestre és a vásár irodájánál (VI., Iparcsarnok városliget) kérjék belépőjegyeiket, amelyeket az „Pécsi Napló“ 3 Zsineget, fonalat BjHn&ki a mindenféle célokra MWVMfil VIU JOL csomagoló vásznat, hevedert, kócot, kenéi szíjgyártók, kárpitosok, kötelesek részére a rózsák, ponyva és kötéláru ipartelepekozint 65—67. Telefon 38.