Pécsi Napló, 1911. május (20. évfolyam, 101-121. szám)

1911-05-04 / 101. szám

XX. évfolyam, Csütörtök, 1911. május 4. 101.­­5499. 9 X­ PÉCSI NAPLÓ 8*ukMitaae£ és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Késiratok nem adatnak vissza, telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Felelős szerkesztő : LENERI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Érdekeltségi nagygyűlés a siklós-barcsi drávavölgyi vasút ügyében. — Saját tudósítónktól. — Siklós, május 3. Alsó-Baranya, Siklós és az Ormányság népe már régóta vágyódik vasút után. Most, hogy a drávavölgyi vasút kiskőszeg—siklósi szárnya 1910. július havában átadatott a forga­lomnak, ez a vágyakozás még csak erősebb lett A siklós—barcsi vasút kiépülése elé külön­féle akadályok gördültek, amelyeknek elhárítá­sára folyó évi április hó 30-án érdekeltség nagygyűlést tartott, amelyen a siklós-barcsi vasút kiépülése elé gördült akadályokat és azok­nak mikénti elhárítását, beszélték meg. A gyű­lésen Baranya­ és Somogyvármegyékből, mint­egy 30 község képviselői jelentek meg. A gyűlés lefolyása a következőképen történt: Buchmatz Antal elnök: Tisztelt Uraim! Azért voltunk bátrak önöket a mai napra egy­behívni, hogy a siklós-barcsi vasút kiépítésé­nek ügyét megbeszéljük és a felmerült akadá­lyokat elháríthassuk. Mindannyiunk gazdasági érdeke követeli, hogy ezen vasút minél gyor­sabban kiépüljön. Van szerencsém Önöket, akik itt e fontos ügyben megjelenni szívesek voltak üdvözölni. A gyűlést megnyitom és felkérem Berki Gyula dr. urat, hogy szíveskedjék ben­nünket a siklós-barcsi vasút ügyével meg­ismertetni. (Éljenzés.) Berki Gyula dr.: Tisztelt Uraim! A köz­­gazdasági kérdéseket mindenkor bizonyos esz­mei magaslatról szemlélve kell tárgyalnunk. Azok, akik közgazdasági és lokális kérdések tárgyalásakor sem tudják lelkükből a viszály­kodást, kicsinyeskedést és pártoskodást szám­űzni, azok semmiféle javunkra szolgáló eszmét sem képesek átérezni és megérteni. Semmiféle becsületes törekvést sem tudnak méltányolni. Semmiféle közhasznú és gazdaságos célért sem tudnak lelkesedni, dolgozni és ha kell harcolni. Abból, hogy a mai napon társadalmi állásra való különbségek dacára, különféle foglalkozású egyének oly szép számban megjelentek, azt kell következtetnem, hogy mikor szülőföldünk fejlő­désének és haladásának előbbreviteléről van szó, akkor mindannyian testvérek vagyunk. Egybegyűltünk, hogy szűkebb hazánk, a siklósi járás gazdasági életét, egy lépéssel előbbre­vigyük, a haladás, a gazdagodás, a boldogulás útjain. Nekem jutott a megbízatás, hogy a mai összejövetelen, egy, a vidékünket különösen érdeklő közgazdasági kérdéssel, a siklós-barcsi vasút ügyével foglalkozzak. Nem hangzatos frázisokat és üres kiszólásokat kívánok csokorba kötni, hanem higgadtan és megfontolva, tisztán a való tényekre támaszkodva, objektíven kívá­nom a felvetett kérdést tárgyalni és bonckés alá venni. Mint köztudomású két évvel ezelőtt merült fel újra az az eszme, hogy a dúsan termő, kövér kalászos Drávavölgyét vasúttal kellene egybekapcsolni. A felvetett eszme minden oldal­ról egyformán pártfogásra talált. A Fried és Adorján vasút építőcég vette kezébe a dráva­völgyi vasút ügyét. A vállalkozók komolyságuk­nak tanújelét adták rövid időn belül, úgy hogy a drávavölgyi vasút kiskőszeg—siklósi szárnya 1910. év július havában átadható volt a forga­lomnak. Alsóbaranya, Beremend, Nagyharsány és Siklós már élvezik is ezen vasútnak közgaz­dasági áldásait. A siklós—barcsi vasút és egyszóval a Drávavölgyi vasút kivitelére egy részvénytár­saság alakult. A vállalkozók elkészítették a siklós-barcsi vasútra vonatkozólag is költ­ségvetésüket és már le is tették a magyar ki­rályi kereskedelemügyi miniszter úr kezébe a 300000 korona kauciót, hogy a vasút kiépíté­sét ezzel is biztosítsák. A magyar kir. kereske­delemügyi miniszter úr szakközegeivel a vállal­kozók költségvetését felülvizsgáltatván, 179/1II/3. sz. rendelete alapján a siklós-barcsi vasút építési tőkéjét hatmilliókétszáznyolcvanhétezer koronában állapította meg Ez a tényleges épí­tési és üzemberendezési tőke. A költségvetés­nek felülbírálását és megállapítását azért bízza a törvény a kereskedelemügyi miniszterre, mert a vállalkozók különben az érdekeltséget, tekintve hogy az a költségvetés elbírálásához nem ért, kihasználnák. A kereskedelemügyi miniszté­riumban egy harminc tagú állami mérnökök­ből álló szakbizottság vizsgálja felül a vállal­kozók költségvetését és így az érdekeltség jogai és igényei mindenképen megóvatnak. Az építési tőkét, amely törvényszerű, az építőrészvénytársaság úgy köteles előteremteni, hogy az építési tőkének 65 százalékát elsőbbségi részvények kibocsájtása által szerzi meg, a fenmaradó 35 százalékot pedig az érdekeltség­nek kell előteremteni. Az érdekeltség körébe tartoznak a kormány, illetve az állam, a vár­megye, a községek, uradalmak és egyéb magá­nosok. A magy. kir. kereskedelemügyi minisz­ter, a magy. kir. postának ingyenes szállítása fejében 500.000 koronát, az 1888. évi IV. t. c. 7. §. alapján külön államsegély címén 628600 korona hozzájárulást engedélyezett. Az összes állami hozzájárulás tehát egymilliószázhuszon­­nyolcezerhatszáz koronában nyert megállapítást. Ezen állami hozzájárulás törzsrészvények elle­nében 50 éven át évjáradékképen adatik ki a vállalkozóknak, ami az állami hozzájárulásnak évenkénti és 50 évig tartó 5 százalékos tőké­jének kiutalványozása. Természetes dolog, hogy ezen állami hozzájárulásra a vállalkozóknak egy összegben van szükségük, hogy a vasutat megépíthessék. Miért is a fenti évjáradékot, illetve az állami hozzájárulást egy pénzcsoport­nál eszkomptáltatni kell, ami árfolyam veszte­séggel jár és a vállalkozók amikor kézhez ve­szik az állami hozzájárulást, ezen pénzügyi művelet lebonyolításával már közel 150000 kor. tényleges veszteséget szenvednek. A helyi érdekeltség által teremtendő elő egymillió hetvenkétezer korona. Baranya vár­megye és a siklós-barcsi vasút mentén fekvő községek és egyes magánosok összesen ötszáz­negyvenhétezer koronával járultak hozzá az építési tőkéhez. Ezen hozzájárulások is törzs­­részvények ellenében adattak. A legtöbb köz­ség a hozzájárulást évjáradékképen adta úgy, hogy ezen hozzájárulási összegeket is a vállal­kozóknak, kamat­veszteség mellett kell esz­­komptáltatniok. Az építési tőkében ez idő szerint ötszázhuszonötezer korona hiány mu­tatkozik. A siklós-barcsi vasút késedelmező kiépí­tésének ezen építési tőke hiánya részben az oka. Vannak ezen kívül még egyéb akadályok is, ame­lyeknek elhárításáról gondoskodni kell. A vállal­kozók egymagukban nem képesek ezen akadályo­kat elhárítani, hanem az érdekeltség támogatását is kérik. Tekintve azt, hogy a vasút kiépülése kettős érdek a mi vidékünknek és a vállal­kozóknak egymással karöltve kell működniök. Tekintettel arra, hogy a Pécs—Siklósi—Mihol­­jáci vasút kiépítése is küszöbön van, fontos érdek, hogy a siklós-barcsi vasút építését,­­ mielőbb megkezdjék, hogy ez­által érdekeink­nek megóvásáról, érvényesülni törekvő más ér­dekekkel szemben hatályosan tudjunk gon­doskodni. Ami az építési tőkének hiányát illeti, az könnyen el volna tüntethető, hogyha a siklós­­barcsi vasút mentén fekvő nagy uradalmak kellő, jó akaratot és áldozatkézséget tanúsíta­nának. Elég c­sak annyit említeni, hogy a köz­alapítványi uradalomnak 3726 hold, a pécsi káptalannak 11465 hold, a Draskovich gr. urada­lomnak közel 5000 hold, a Lakócsai apátság­nak 7000 hold, a Benyvovszky gr. uradalomnak 12000 hold földje terül el a vasút mentén és ezek a nagy érdekeltségek mindezideig nem ta­núsítottak kellő jóindulatot és jóakaratot a siklós-barcsi vasút ügye iránt. Vannak még a vasút mentén községek és egyéb érdekeltek is, akik mindezideig nem tudták, vagy nem akarták belátni a siklós­­barcsi vasútnak fontos közigazdasági jelentő­ségét és vidékünkre háramló nagy gazdasági előnyeit és elzárkóztak a vasút kiépítésének támogatásától. Az volna már most az érdekeltség fel­adata, hogy a felsorolt és a vasút mentén fekvő érdekelt községeket és uradalmakat fel­világosítsa a siklós-barcsi vasút kiépítésének szükségességéről és vidékünkre, valamint az egyesekre háramló gazdasági előnyeiről és őket a vasút támogatására megnyerje. Egyes községek, amikor a siklós-barcsi vasútnak hozzájárulásokat szavaztak meg, olyan kikötéseket tettek, amelyek részben teljesíthe­tetlenek, részben pedig nem állanak arányban az általuk nyújtandó hozzájárulás összegével. Van olyan község, amelyik kétezer korona hozzájárulásért állomást kíván. Egy másik köz­ség csak azzal a kikötéssel szavazott meg hozzájárulást, ha a vasút nem szeli át a lege­lőt. Egy harmadik község megszavazott ugyan hozzájárulást, de kikötötte, hogy egy nem is az ő határában levő községben építendő állo­mást az ő nevéről nevezzék el. Hasonló tel­jesíthetetlen és lehetetlen kikötések vannak a többi községek hozzájárulásához is kapcsolva. Vannak ezen kívül még egyéb akadályok is, amelyek mind olyanok, hogyha az érdekeltség a vállalkozókkal karöltve működik, könnyen el lesznek háríthatók. A megszavazott hozzájárulásokra vonat­kozó községi határozatokban is kell stiláris módosításokat eszközölni, mert a Siklós—barcsi vasút részvénytársaság a Kiskőszeg—siklósi részvénytársasággal egyesülni fog és így a hozzájárulások ezen egyesült részvénytársaság­nak lesznek megszavazandók. Ezekben kívántam a tisztelt urakat, akik itt az érdekelt községek megbízottaiként meg­jelenni szívesek voltak, a Siklós—barcsi vasút ügyéről tájékoztatni. Járásunk gazdasági élete, jövője és fej­­lődhetése parancsolólag követeli, hogy a Sik­lós—barcsi vasút minél előbb kiépüljön. Gaz­dasági problémák­ tárgyalásánál tegyünk félre minden pártoskodást és küszöböljünk ki lel­künkből minden ellentétet, egyedül a közérde­ket tartva szem előtt, ami pedig nem más, mint az, hogy a Siklós-barcsi vasút minél előbb átadható legyen a forgalomnak. A lel­kesítő szó, az ideális eszmék hirdetése igen szép dolgok, azonban a legszebb szónál is többet ér a becsületes munka. A szóvirágok helyett sínpárokat helyezzünk el szülőföldünkön

Next