Pécsi Napló, 1911. május (20. évfolyam, 101-121. szám)
1911-05-04 / 101. szám
XX. évfolyam, Csütörtök, 1911. május 4. 101.5499. 9 X PÉCSI NAPLÓ 8*ukMitaae£ és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. Késiratok nem adatnak vissza, telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Felelős szerkesztő : LENERI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Érdekeltségi nagygyűlés a siklós-barcsi drávavölgyi vasút ügyében. — Saját tudósítónktól. — Siklós, május 3. Alsó-Baranya, Siklós és az Ormányság népe már régóta vágyódik vasút után. Most, hogy a drávavölgyi vasút kiskőszeg—siklósi szárnya 1910. július havában átadatott a forgalomnak, ez a vágyakozás még csak erősebb lett A siklós—barcsi vasút kiépülése elé különféle akadályok gördültek, amelyeknek elhárítására folyó évi április hó 30-án érdekeltség nagygyűlést tartott, amelyen a siklós-barcsi vasút kiépülése elé gördült akadályokat és azoknak mikénti elhárítását, beszélték meg. A gyűlésen Baranya és Somogyvármegyékből, mintegy 30 község képviselői jelentek meg. A gyűlés lefolyása a következőképen történt: Buchmatz Antal elnök: Tisztelt Uraim! Azért voltunk bátrak önöket a mai napra egybehívni, hogy a siklós-barcsi vasút kiépítésének ügyét megbeszéljük és a felmerült akadályokat elháríthassuk. Mindannyiunk gazdasági érdeke követeli, hogy ezen vasút minél gyorsabban kiépüljön. Van szerencsém Önöket, akik itt e fontos ügyben megjelenni szívesek voltak üdvözölni. A gyűlést megnyitom és felkérem Berki Gyula dr. urat, hogy szíveskedjék bennünket a siklós-barcsi vasút ügyével megismertetni. (Éljenzés.) Berki Gyula dr.: Tisztelt Uraim! A közgazdasági kérdéseket mindenkor bizonyos eszmei magaslatról szemlélve kell tárgyalnunk. Azok, akik közgazdasági és lokális kérdések tárgyalásakor sem tudják lelkükből a viszálykodást, kicsinyeskedést és pártoskodást száműzni, azok semmiféle javunkra szolgáló eszmét sem képesek átérezni és megérteni. Semmiféle becsületes törekvést sem tudnak méltányolni. Semmiféle közhasznú és gazdaságos célért sem tudnak lelkesedni, dolgozni és ha kell harcolni. Abból, hogy a mai napon társadalmi állásra való különbségek dacára, különféle foglalkozású egyének oly szép számban megjelentek, azt kell következtetnem, hogy mikor szülőföldünk fejlődésének és haladásának előbbreviteléről van szó, akkor mindannyian testvérek vagyunk. Egybegyűltünk, hogy szűkebb hazánk, a siklósi járás gazdasági életét, egy lépéssel előbbrevigyük, a haladás, a gazdagodás, a boldogulás útjain. Nekem jutott a megbízatás, hogy a mai összejövetelen, egy, a vidékünket különösen érdeklő közgazdasági kérdéssel, a siklós-barcsi vasút ügyével foglalkozzak. Nem hangzatos frázisokat és üres kiszólásokat kívánok csokorba kötni, hanem higgadtan és megfontolva, tisztán a való tényekre támaszkodva, objektíven kívánom a felvetett kérdést tárgyalni és bonckés alá venni. Mint köztudomású két évvel ezelőtt merült fel újra az az eszme, hogy a dúsan termő, kövér kalászos Drávavölgyét vasúttal kellene egybekapcsolni. A felvetett eszme minden oldalról egyformán pártfogásra talált. A Fried és Adorján vasút építőcég vette kezébe a drávavölgyi vasút ügyét. A vállalkozók komolyságuknak tanújelét adták rövid időn belül, úgy hogy a drávavölgyi vasút kiskőszeg—siklósi szárnya 1910. év július havában átadható volt a forgalomnak. Alsóbaranya, Beremend, Nagyharsány és Siklós már élvezik is ezen vasútnak közgazdasági áldásait. A siklós—barcsi vasút és egyszóval a Drávavölgyi vasút kivitelére egy részvénytársaság alakult. A vállalkozók elkészítették a siklós-barcsi vasútra vonatkozólag is költségvetésüket és már le is tették a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter úr kezébe a 300000 korona kauciót, hogy a vasút kiépítését ezzel is biztosítsák. A magyar kir. kereskedelemügyi miniszter úr szakközegeivel a vállalkozók költségvetését felülvizsgáltatván, 179/1II/3. sz. rendelete alapján a siklós-barcsi vasút építési tőkéjét hatmilliókétszáznyolcvanhétezer koronában állapította meg Ez a tényleges építési és üzemberendezési tőke. A költségvetésnek felülbírálását és megállapítását azért bízza a törvény a kereskedelemügyi miniszterre, mert a vállalkozók különben az érdekeltséget, tekintve hogy az a költségvetés elbírálásához nem ért, kihasználnák. A kereskedelemügyi minisztériumban egy harminc tagú állami mérnökökből álló szakbizottság vizsgálja felül a vállalkozók költségvetését és így az érdekeltség jogai és igényei mindenképen megóvatnak. Az építési tőkét, amely törvényszerű, az építőrészvénytársaság úgy köteles előteremteni, hogy az építési tőkének 65 százalékát elsőbbségi részvények kibocsájtása által szerzi meg, a fenmaradó 35 százalékot pedig az érdekeltségnek kell előteremteni. Az érdekeltség körébe tartoznak a kormány, illetve az állam, a vármegye, a községek, uradalmak és egyéb magánosok. A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter, a magy. kir. postának ingyenes szállítása fejében 500.000 koronát, az 1888. évi IV. t. c. 7. §. alapján külön államsegély címén 628600 korona hozzájárulást engedélyezett. Az összes állami hozzájárulás tehát egymilliószázhuszonnyolcezerhatszáz koronában nyert megállapítást. Ezen állami hozzájárulás törzsrészvények ellenében 50 éven át évjáradékképen adatik ki a vállalkozóknak, ami az állami hozzájárulásnak évenkénti és 50 évig tartó 5 százalékos tőkéjének kiutalványozása. Természetes dolog, hogy ezen állami hozzájárulásra a vállalkozóknak egy összegben van szükségük, hogy a vasutat megépíthessék. Miért is a fenti évjáradékot, illetve az állami hozzájárulást egy pénzcsoportnál eszkomptáltatni kell, ami árfolyam veszteséggel jár és a vállalkozók amikor kézhez veszik az állami hozzájárulást, ezen pénzügyi művelet lebonyolításával már közel 150000 kor. tényleges veszteséget szenvednek. A helyi érdekeltség által teremtendő elő egymillió hetvenkétezer korona. Baranya vármegye és a siklós-barcsi vasút mentén fekvő községek és egyes magánosok összesen ötszáznegyvenhétezer koronával járultak hozzá az építési tőkéhez. Ezen hozzájárulások is törzsrészvények ellenében adattak. A legtöbb község a hozzájárulást évjáradékképen adta úgy, hogy ezen hozzájárulási összegeket is a vállalkozóknak, kamatveszteség mellett kell eszkomptáltatniok. Az építési tőkében ez idő szerint ötszázhuszonötezer korona hiány mutatkozik. A siklós-barcsi vasút késedelmező kiépítésének ezen építési tőke hiánya részben az oka. Vannak ezen kívül még egyéb akadályok is, amelyeknek elhárításáról gondoskodni kell. A vállalkozók egymagukban nem képesek ezen akadályokat elhárítani, hanem az érdekeltség támogatását is kérik. Tekintve azt, hogy a vasút kiépülése kettős érdek a mi vidékünknek és a vállalkozóknak egymással karöltve kell működniök. Tekintettel arra, hogy a Pécs—Siklósi—Miholjáci vasút kiépítése is küszöbön van, fontos érdek, hogy a siklós-barcsi vasút építését, mielőbb megkezdjék, hogy ezáltal érdekeinknek megóvásáról, érvényesülni törekvő más érdekekkel szemben hatályosan tudjunk gondoskodni. Ami az építési tőkének hiányát illeti, az könnyen el volna tüntethető, hogyha a siklósbarcsi vasút mentén fekvő nagy uradalmak kellő, jó akaratot és áldozatkézséget tanúsítanának. Elég csak annyit említeni, hogy a közalapítványi uradalomnak 3726 hold, a pécsi káptalannak 11465 hold, a Draskovich gr. uradalomnak közel 5000 hold, a Lakócsai apátságnak 7000 hold, a Benyvovszky gr. uradalomnak 12000 hold földje terül el a vasút mentén és ezek a nagy érdekeltségek mindezideig nem tanúsítottak kellő jóindulatot és jóakaratot a siklós-barcsi vasút ügye iránt. Vannak még a vasút mentén községek és egyéb érdekeltek is, akik mindezideig nem tudták, vagy nem akarták belátni a siklósbarcsi vasútnak fontos közigazdasági jelentőségét és vidékünkre háramló nagy gazdasági előnyeit és elzárkóztak a vasút kiépítésének támogatásától. Az volna már most az érdekeltség feladata, hogy a felsorolt és a vasút mentén fekvő érdekelt községeket és uradalmakat felvilágosítsa a siklós-barcsi vasút kiépítésének szükségességéről és vidékünkre, valamint az egyesekre háramló gazdasági előnyeiről és őket a vasút támogatására megnyerje. Egyes községek, amikor a siklós-barcsi vasútnak hozzájárulásokat szavaztak meg, olyan kikötéseket tettek, amelyek részben teljesíthetetlenek, részben pedig nem állanak arányban az általuk nyújtandó hozzájárulás összegével. Van olyan község, amelyik kétezer korona hozzájárulásért állomást kíván. Egy másik község csak azzal a kikötéssel szavazott meg hozzájárulást, ha a vasút nem szeli át a legelőt. Egy harmadik község megszavazott ugyan hozzájárulást, de kikötötte, hogy egy nem is az ő határában levő községben építendő állomást az ő nevéről nevezzék el. Hasonló teljesíthetetlen és lehetetlen kikötések vannak a többi községek hozzájárulásához is kapcsolva. Vannak ezen kívül még egyéb akadályok is, amelyek mind olyanok, hogyha az érdekeltség a vállalkozókkal karöltve működik, könnyen el lesznek háríthatók. A megszavazott hozzájárulásokra vonatkozó községi határozatokban is kell stiláris módosításokat eszközölni, mert a Siklós—barcsi vasút részvénytársaság a Kiskőszeg—siklósi részvénytársasággal egyesülni fog és így a hozzájárulások ezen egyesült részvénytársaságnak lesznek megszavazandók. Ezekben kívántam a tisztelt urakat, akik itt az érdekelt községek megbízottaiként megjelenni szívesek voltak, a Siklós—barcsi vasút ügyéről tájékoztatni. Járásunk gazdasági élete, jövője és fejlődhetése parancsolólag követeli, hogy a Siklós—barcsi vasút minél előbb kiépüljön. Gazdasági problémák tárgyalásánál tegyünk félre minden pártoskodást és küszöböljünk ki lelkünkből minden ellentétet, egyedül a közérdeket tartva szem előtt, ami pedig nem más, mint az, hogy a Siklós-barcsi vasút minél előbb átadható legyen a forgalomnak. A lelkesítő szó, az ideális eszmék hirdetése igen szép dolgok, azonban a legszebb szónál is többet ér a becsületes munka. A szóvirágok helyett sínpárokat helyezzünk el szülőföldünkön