Pécsi Napló, 1911. május (20. évfolyam, 101-121. szám)

1911-05-04 / 101. szám

b és újabb és újabb közgazdasági intézményeket létesítsünk, előbbre vivén ez­által szűkebb ha­zánk fejlődését, ezzel is hazafias munkát vég­zünk. Az élet halad, nekünk is haladnunk kell, mert ha a fejlődés elvét elutasítjuk ma­gunktól és a most kínálkozó alkalmat ki nem használjuk, mulasztásunkat többé pótolni nem tudjuk és olyan nevetségessé válunk, mint a fiatal leány az öreg aggastyán karján. Ha szorgalmasan dolgozunk, akkor a siklós-barcsi vasút minél előbb ki fog épülni. A borús felhők szerte­foszlanak és a mai moz­dulatlanságunkat és gazdasági életünk lassúsá­gát eleven élet fogja felváltani. Hogy ez min­­nél előbb bekövetkezzék, erre hívom fel a meg­jelentek figyelmét. (Lelkes éljenzés.) Jantsits Sándor dr. szólott ezután: Tisz­telt uraim! Mi, akik ma itt összejöttünk, sze­rény tehetségünkhöz képest abban akarunk munkálkodni, hogy a vasúti összeköttetésben az ideál, t. i. az összes községek egy vasúti hálózatba való foglalását csak egy lépéssel megközelítsük, előbbre vigyük. Ma még messze vagyunk ettől az ideáltól, messze még Bel­giumtól, ahol tudvalevőleg aránylag a legsű­rűbb a vasúti hálózat s tudjuk azt, hogy ezen cél megvalósítása ma még nem lenne egyéb, mint rettenetes tőkék befektetése üresen járó vasúti kocsikba. A mi vasútfejlesztő politikánk nem terjed­het tovább, amíg a vasúti hálózat fejlesztése arányban áll a gazdasági élet fejlődésével és gyarapodásával. Hogy pedig erre az alap meg­van, azt a kiskőszeg­i siklósi csonka vasút fényesen iga­zolja, mert azokat a reményeket, melyeket úgy a személy, mint az áruforgalom tekintetében hozzáfűztettünk, számításon felül beváltotta. Ami legközelebbi célunk ennek a csonka vasútnak továbbépítése Siklóstól Barcs felé. Hogy ezt a célt elérhessük, az érdekeltségnek is sorompóba kell állani és egy szervezetbe kell tömörülni, miért is indítványozom, hogy választassák meg a szervezet elnökének Buch­­matz Antal. Társelnököknek választassanak meg Henfner Lajos, Istokovics Gyula, Éltető Fe­renc, Csiszár János, Boda János, Molnár Já­nos, Farkas János, Morvay Ferenc, Nagytóth Samu, Kistót János, Bráda Simon János, Ko­vács Károly dr., Vargha Gyula dr. Troll Fe­renc dr., Pammer Péter, Weisz Lázár, Spitzer Ede, Hirschfeld Ödön, Klein Béla, Pakuszi Gyula, Novák Péter, Horváth Lajos, Fonyó Ignác dr. Jegyzőknek: Toók Gyula, Jantsics Sándor, Vida Miklós dr., Schwartz Ottó, Ma­­rossy Jenő, Mikes Alfréd dr., ígért Gyula, Szűcs Lázár és Berki Gyula dr. Alakíttassák egy végrehajtó bizottság, mely­nek tagjai legyenek: Buchmatz Antal, Istoko­­vits Gyula, Jantsits Sándor dr., Vida Miklós, Morvay Ferenc, Hitre Ödön, Trimmer Lajos, Singer Géza, Pick Miksa, Beck Gyula dr., Mi­kes Alfréd dr., Weisz Lajos, Mekler Ferenc, ifj. Erdősi József, Schwartz Ottó, Kiss Gusztáv, Reichner Ágost, Deli Lajos. Végül Jantsits Sándor dr. a következő határozati javaslatot terjesztette a naggyülés elé: „Mondja ki a naggyülés, hogy a siklós­­barcsi vasút gyors kiépítését óhajtja, és az ér­dekelt vidék közgazdasági szolgálatát látja benne. A naggyülés az érdekeltség nevében a végrehajtó bizottságot megbízza, hogy a vállal­kozókat törekvésükben támogassa és a vasút kiépítése érdekében mindent megtegyen, amit az ügy érdekében jónak lát.“ Jantsits dr. indítványára a naggyűlésből táviratilag üdvözölték Hieronymi Károly m. kir. keresk. minisztert, Schaumburg-Lippe bereget, Benyovszky Móric gróf országgyűlési képvise­lőt, Stenge Ferenc alispánt, Kacskovics Lajos Somogy vármegye alispánját. Jantsits dr. összes előterjesztéseit elfogadta a naggyűlés. Henfner Lajos, Siklós nagyközség jegy­zője emelkedett ezután szólásra és köszönetet mondott Berki Gyula dr.-nak a megtartott be­szédért és ígéretet tett úgy a maga, mint elöl­járó társai nevében, hogy a siklós-barcsi vasút érdekében mindent meg fognak tenni. (Éljenzés.) Novák Péter indítványára a naggyűlés a végrehajtó bizottságot megbízza, hogy a siklós- barcsi vasút építése elé gördített akadályokat a legnagyobb eréllyel törekedjék elhárítani. A vasútépítő cég képviseletében Fisch Jakab emelkedett szólásra, kijelentvén, hogy a cég a maga részéről mindent megtesz a vasút érdekében, azonban az akadályokat egymaga leküzdeni nem képes. Megköszöni az érdekelt­ség buzgólkodását és kéri, hogy a céget to­vábbra is támogatni szíveskedjenek. Végül Buchmatz Antal elnök néhány lel­kes szó kiséretében a naggyülést bezárta. A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter szívélyes hangú táviratban köszönte meg az üdvözlést, melyet a tegnapi nap folyamán küldött Buchmatz Antal elnök címére. Értesülésünk szerint a drávavölgyi vasút 1. szombaton Budapesten közgyűlést tart, me­lyen a szükséges teendőket megbeszélés tár­gyává teszi. „Pécsi Napló“ 1911. május 4. A földművelési vita. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk express és telefon-jelentése. — Budapest, május 3. Lassan pereg a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása. A földmivelésügy­­höz mindenki ért és most sorjában kiadják nagy tudományukat a képviselő urak, így még napokig eltart, míg végeznek vele. Holnapra várják a miniszter fölszólalását, mely szint­és élénkséget hoz majd az unalmas tárgyalásba. Kabos Ferenc alelnök az ülést féltizen­egykor nyitja meg. A múlt ülés jegyzőkönyvét észrevétel nélkül hitelesítik. Az elnökségnek nincs előterjeszteni valója. Az interpellációs könyvbe Huszár Károly interpellációja van bejegyezve a sorsjegy ke­reskedők visszaélése tárgyában. Az interpellációkra fél kettőkor tér át a képviselőház. Következik napirend szerint a földművelésügyi költségvetés tárgyalásának folytatása. Első szónok Szabó János (munkapárti) a csatornázás­sal foglalkozik. Különösen a Sió-csatorna hajóz­hatóvá tételét hangoztatja s ennek fontosságára felhívja úgy a miniszter, mint a Ház figyelmét. A költségvetést elfogadja. Kovács Gyula: Elismeri, hogy a föld­mivelésügyi miniszter a kisgazdák érdekeit szi­vén viseli s a tételt csak azért nem fogadja el, mert az egész tárcára nagyon kis összeget ál­dozunk. Konstatálja, hogy gazdaközönségünk nagyon rászokott az állam támogatására s bár­mennyire sajnálatos is ez a jelenség, most már nem szabad a kormánynak ez aspirációkat ri­degen elutasítani. Felhívja a gazdaképviselő­ket egy oly irányú akció megindítására, amely a gazdák szervezkedését célozza. A gazdasági oktatást gyakorlati irányban kívánja reformálni. Külföldre kell küldeni az ifjúságot, hogy meg­tanulja a munkaszeretetet. Pap Géza (előadó): Bizony nálunk nem szeretnek dolgozni! Kovács Gyula: Másutt sem szeretnek valami nagyon! (Derültség.) De ott legalább belátják a szükségességét. A gazdákat kisebb HÍRROVATUNK. Pécs, május 3. — A király Budapesten. Budapestről telegrafálja tudósítónk: Ő Felsége­s király ma este 7 órakor a nyugati pályaudvaron Bécsből nagyobb kísérettel Budapestre érkezett. A pálya­udvaron csakis Filep Kálmán dr. főpolgármester és Boda Dezső dr. rendőrfőkapitány fogadták, mivel minden hivatalos fogadás mellőzését kérte a király, aki kitűnő színben van. Ki­szállva a vonatból, melyet Marcheggtől Marx János már­ elnökigazgató kisért, néhány barát­ságos szót intézett a reá várakozó urakhoz. A pályaudvar előtt is nagyobb közönség várta a királyt és láttára lelkes éljenzésbe tört ki. A budai várban, ahol fűtött helyiségek vártak a királyra, Gizella főhercegnő és annak veje József kir. herceg jelentek meg a király üdvöz­lésére. Ő Felsége ebéd után lakosztályába ment és nyugovóra tért. Mikor megy a király Gödöl­lőre, ahol mindent előkészítettek több heti tar­tózkodásra, az időjárástól függ. — Schaumburg Lippe György herceg halálához. A Bückeburgban elhunyt Schaum­burg Lippe György uralkodó herceg temetését, melyen Vilmos császár is részt vesz, szombatra tűzték ki. A dárdai uradalom kastélyá­t gyász­lobogó hirdeti a tulajdonos halálát. Minthogy Schmidt Oszkár igazgatót gyógyulófélben lévő betegsége még mintegy 3 hétig a betegszobá­­­hoz köti, nem utazhatott el a temetésre, me­lyen az uradalmi tisztikart Schrader András erdőmester és Urbán Antal főerdész, akik az elhunyt vadásztársai is voltak, képviselik, akik ma reggel utaztak el Hannoverbe, honnét rövid út vezet a gyászoló Bückeburgba. Az uralkodó herceg az utóbbi időben beteg se volt. Szom­baton a déli órákban hirtelen szívgyengeség lepte meg. A rohamok, minden alkalmazott ellenszer dacára megismétlődtek. Este már eszméletlenség és minden nagyobb lélektusa nélkül esti fél 10 órakor a halál bekövetkezett. Az utód, Adolf uralkodó herceg elnevezéssel már átvette az utódlást. Ezideig Bonnban, az I. Vilmos király nevű huszárezrednél teljesített szolgálatot. Egyelőre a luteránus templomban helyezik el az elhunytat, amíg fölépül mauzó­leuma. Vilmos császár sógora, az elhunyt leg­ifjabb öccse, Schaumburg Lippe Adolf herceg. — Pécsegyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf pécsi püspök május hó 6-án ko­csin régebben jelzett bérmantjára indul, mely első­sorban Olasz községbe vezeti, ahol 7-én lesz a bérmálás. A bérmaut további sorrendje a következő: 8-án Szajk, 9-én Nagynyárád, 10-én Majs, 11-én Ráctöttös, 12-én Németbóly, 13-án Egerág, 14-én Rácpetre, 15-én Vókány, 16-án Villány, 17-én Német­már­ok, 18-án Lippó, 19-én Lapáncsa, 20-án Beremend, 21-én Sik­lós, 22-én Gyüd, 24-én Magyarszék, 25-én Magyarhertlend, 26-án Sásd, 27-én Vásáros­­dombó, 28-án Gödre, 29-én Baranyaszent-tanulmányútra kell küldeni, hogy megismerjék más vidékek gazdálkodási szokásait. Ezután az ármentesítő társulatokat kritizálja, majd pedig a legelőkkel és az állattenyésztéssel foglalko­zik. Végül áttér a gazdasági tudósítók intéz­­ményényeinek és a gazdasági cselédtörvény reformjának a szükségességére. Magyar Károly munkapárti a mezőgaz­daság érdekeit szolgáló kamatpolitikát kíván állami támogatással. Szünet után Csemer István foglalkozik a borászati kérdésekkel, mire a vita folytatását holnapra halasztják. Sorsolás útján jelölik ki holnap a gróf Széchenyi Emil összeférhetetlenségi ügyében ítélni hivatott suryt. Az ülés ezzel véget ért. Sorrentó szépségei nem szereznek a szemnek annyi gyönyörűséget mint a Budapesti Csipkeáruház fiókjában Pécs, (Király­ utca 35) a tavaszi divatújdonságok megtekintése. Kiváló szép csipkék, csipkeszövetek, apli­­kátiók, szalagok, keztyük és harisnyák. Valódi színtartó selymizett ruhavászon, minden színben mtr. 33 kr. Schweizi madeirák...................................................................48 „ Dupla széles, finom selyem batist.........................................58 „ Napernyő különlegességek!

Next