Pécsi Napló, 1911. május (20. évfolyam, 101-121. szám)
1911-05-04 / 101. szám
b és újabb és újabb közgazdasági intézményeket létesítsünk, előbbre vivén ezáltal szűkebb hazánk fejlődését, ezzel is hazafias munkát végzünk. Az élet halad, nekünk is haladnunk kell, mert ha a fejlődés elvét elutasítjuk magunktól és a most kínálkozó alkalmat ki nem használjuk, mulasztásunkat többé pótolni nem tudjuk és olyan nevetségessé válunk, mint a fiatal leány az öreg aggastyán karján. Ha szorgalmasan dolgozunk, akkor a siklós-barcsi vasút minél előbb ki fog épülni. A borús felhők szertefoszlanak és a mai mozdulatlanságunkat és gazdasági életünk lassúságát eleven élet fogja felváltani. Hogy ez minnél előbb bekövetkezzék, erre hívom fel a megjelentek figyelmét. (Lelkes éljenzés.) Jantsits Sándor dr. szólott ezután: Tisztelt uraim! Mi, akik ma itt összejöttünk, szerény tehetségünkhöz képest abban akarunk munkálkodni, hogy a vasúti összeköttetésben az ideál, t. i. az összes községek egy vasúti hálózatba való foglalását csak egy lépéssel megközelítsük, előbbre vigyük. Ma még messze vagyunk ettől az ideáltól, messze még Belgiumtól, ahol tudvalevőleg aránylag a legsűrűbb a vasúti hálózat s tudjuk azt, hogy ezen cél megvalósítása ma még nem lenne egyéb, mint rettenetes tőkék befektetése üresen járó vasúti kocsikba. A mi vasútfejlesztő politikánk nem terjedhet tovább, amíg a vasúti hálózat fejlesztése arányban áll a gazdasági élet fejlődésével és gyarapodásával. Hogy pedig erre az alap megvan, azt a kiskőszegi siklósi csonka vasút fényesen igazolja, mert azokat a reményeket, melyeket úgy a személy, mint az áruforgalom tekintetében hozzáfűztettünk, számításon felül beváltotta. Ami legközelebbi célunk ennek a csonka vasútnak továbbépítése Siklóstól Barcs felé. Hogy ezt a célt elérhessük, az érdekeltségnek is sorompóba kell állani és egy szervezetbe kell tömörülni, miért is indítványozom, hogy választassák meg a szervezet elnökének Buchmatz Antal. Társelnököknek választassanak meg Henfner Lajos, Istokovics Gyula, Éltető Ferenc, Csiszár János, Boda János, Molnár János, Farkas János, Morvay Ferenc, Nagytóth Samu, Kistót János, Bráda Simon János, Kovács Károly dr., Vargha Gyula dr. Troll Ferenc dr., Pammer Péter, Weisz Lázár, Spitzer Ede, Hirschfeld Ödön, Klein Béla, Pakuszi Gyula, Novák Péter, Horváth Lajos, Fonyó Ignác dr. Jegyzőknek: Toók Gyula, Jantsics Sándor, Vida Miklós dr., Schwartz Ottó, Marossy Jenő, Mikes Alfréd dr., ígért Gyula, Szűcs Lázár és Berki Gyula dr. Alakíttassák egy végrehajtó bizottság, melynek tagjai legyenek: Buchmatz Antal, Istokovits Gyula, Jantsits Sándor dr., Vida Miklós, Morvay Ferenc, Hitre Ödön, Trimmer Lajos, Singer Géza, Pick Miksa, Beck Gyula dr., Mikes Alfréd dr., Weisz Lajos, Mekler Ferenc, ifj. Erdősi József, Schwartz Ottó, Kiss Gusztáv, Reichner Ágost, Deli Lajos. Végül Jantsits Sándor dr. a következő határozati javaslatot terjesztette a naggyülés elé: „Mondja ki a naggyülés, hogy a siklósbarcsi vasút gyors kiépítését óhajtja, és az érdekelt vidék közgazdasági szolgálatát látja benne. A naggyülés az érdekeltség nevében a végrehajtó bizottságot megbízza, hogy a vállalkozókat törekvésükben támogassa és a vasút kiépítése érdekében mindent megtegyen, amit az ügy érdekében jónak lát.“ Jantsits dr. indítványára a naggyűlésből táviratilag üdvözölték Hieronymi Károly m. kir. keresk. minisztert, Schaumburg-Lippe bereget, Benyovszky Móric gróf országgyűlési képviselőt, Stenge Ferenc alispánt, Kacskovics Lajos Somogy vármegye alispánját. Jantsits dr. összes előterjesztéseit elfogadta a naggyűlés. Henfner Lajos, Siklós nagyközség jegyzője emelkedett ezután szólásra és köszönetet mondott Berki Gyula dr.-nak a megtartott beszédért és ígéretet tett úgy a maga, mint elöljáró társai nevében, hogy a siklós-barcsi vasút érdekében mindent meg fognak tenni. (Éljenzés.) Novák Péter indítványára a naggyűlés a végrehajtó bizottságot megbízza, hogy a siklós- barcsi vasút építése elé gördített akadályokat a legnagyobb eréllyel törekedjék elhárítani. A vasútépítő cég képviseletében Fisch Jakab emelkedett szólásra, kijelentvén, hogy a cég a maga részéről mindent megtesz a vasút érdekében, azonban az akadályokat egymaga leküzdeni nem képes. Megköszöni az érdekeltség buzgólkodását és kéri, hogy a céget továbbra is támogatni szíveskedjenek. Végül Buchmatz Antal elnök néhány lelkes szó kiséretében a naggyülést bezárta. A magy. kir. kereskedelemügyi miniszter szívélyes hangú táviratban köszönte meg az üdvözlést, melyet a tegnapi nap folyamán küldött Buchmatz Antal elnök címére. Értesülésünk szerint a drávavölgyi vasút 1. szombaton Budapesten közgyűlést tart, melyen a szükséges teendőket megbeszélés tárgyává teszi. „Pécsi Napló“ 1911. május 4. A földművelési vita. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk express és telefon-jelentése. — Budapest, május 3. Lassan pereg a földmivelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása. A földmivelésügyhöz mindenki ért és most sorjában kiadják nagy tudományukat a képviselő urak, így még napokig eltart, míg végeznek vele. Holnapra várják a miniszter fölszólalását, mely szintés élénkséget hoz majd az unalmas tárgyalásba. Kabos Ferenc alelnök az ülést féltizenegykor nyitja meg. A múlt ülés jegyzőkönyvét észrevétel nélkül hitelesítik. Az elnökségnek nincs előterjeszteni valója. Az interpellációs könyvbe Huszár Károly interpellációja van bejegyezve a sorsjegy kereskedők visszaélése tárgyában. Az interpellációkra fél kettőkor tér át a képviselőház. Következik napirend szerint a földművelésügyi költségvetés tárgyalásának folytatása. Első szónok Szabó János (munkapárti) a csatornázással foglalkozik. Különösen a Sió-csatorna hajózhatóvá tételét hangoztatja s ennek fontosságára felhívja úgy a miniszter, mint a Ház figyelmét. A költségvetést elfogadja. Kovács Gyula: Elismeri, hogy a földmivelésügyi miniszter a kisgazdák érdekeit szivén viseli s a tételt csak azért nem fogadja el, mert az egész tárcára nagyon kis összeget áldozunk. Konstatálja, hogy gazdaközönségünk nagyon rászokott az állam támogatására s bármennyire sajnálatos is ez a jelenség, most már nem szabad a kormánynak ez aspirációkat ridegen elutasítani. Felhívja a gazdaképviselőket egy oly irányú akció megindítására, amely a gazdák szervezkedését célozza. A gazdasági oktatást gyakorlati irányban kívánja reformálni. Külföldre kell küldeni az ifjúságot, hogy megtanulja a munkaszeretetet. Pap Géza (előadó): Bizony nálunk nem szeretnek dolgozni! Kovács Gyula: Másutt sem szeretnek valami nagyon! (Derültség.) De ott legalább belátják a szükségességét. A gazdákat kisebb HÍRROVATUNK. Pécs, május 3. — A király Budapesten. Budapestről telegrafálja tudósítónk: Ő Felséges király ma este 7 órakor a nyugati pályaudvaron Bécsből nagyobb kísérettel Budapestre érkezett. A pályaudvaron csakis Filep Kálmán dr. főpolgármester és Boda Dezső dr. rendőrfőkapitány fogadták, mivel minden hivatalos fogadás mellőzését kérte a király, aki kitűnő színben van. Kiszállva a vonatból, melyet Marcheggtől Marx János már elnökigazgató kisért, néhány barátságos szót intézett a reá várakozó urakhoz. A pályaudvar előtt is nagyobb közönség várta a királyt és láttára lelkes éljenzésbe tört ki. A budai várban, ahol fűtött helyiségek vártak a királyra, Gizella főhercegnő és annak veje József kir. herceg jelentek meg a király üdvözlésére. Ő Felsége ebéd után lakosztályába ment és nyugovóra tért. Mikor megy a király Gödöllőre, ahol mindent előkészítettek több heti tartózkodásra, az időjárástól függ. — Schaumburg Lippe György herceg halálához. A Bückeburgban elhunyt Schaumburg Lippe György uralkodó herceg temetését, melyen Vilmos császár is részt vesz, szombatra tűzték ki. A dárdai uradalom kastélyát gyászlobogó hirdeti a tulajdonos halálát. Minthogy Schmidt Oszkár igazgatót gyógyulófélben lévő betegsége még mintegy 3 hétig a betegszobához köti, nem utazhatott el a temetésre, melyen az uradalmi tisztikart Schrader András erdőmester és Urbán Antal főerdész, akik az elhunyt vadásztársai is voltak, képviselik, akik ma reggel utaztak el Hannoverbe, honnét rövid út vezet a gyászoló Bückeburgba. Az uralkodó herceg az utóbbi időben beteg se volt. Szombaton a déli órákban hirtelen szívgyengeség lepte meg. A rohamok, minden alkalmazott ellenszer dacára megismétlődtek. Este már eszméletlenség és minden nagyobb lélektusa nélkül esti fél 10 órakor a halál bekövetkezett. Az utód, Adolf uralkodó herceg elnevezéssel már átvette az utódlást. Ezideig Bonnban, az I. Vilmos király nevű huszárezrednél teljesített szolgálatot. Egyelőre a luteránus templomban helyezik el az elhunytat, amíg fölépül mauzóleuma. Vilmos császár sógora, az elhunyt legifjabb öccse, Schaumburg Lippe Adolf herceg. — Pécsegyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf pécsi püspök május hó 6-án kocsin régebben jelzett bérmantjára indul, mely elsősorban Olasz községbe vezeti, ahol 7-én lesz a bérmálás. A bérmaut további sorrendje a következő: 8-án Szajk, 9-én Nagynyárád, 10-én Majs, 11-én Ráctöttös, 12-én Németbóly, 13-án Egerág, 14-én Rácpetre, 15-én Vókány, 16-án Villány, 17-én Németmárok, 18-án Lippó, 19-én Lapáncsa, 20-án Beremend, 21-én Siklós, 22-én Gyüd, 24-én Magyarszék, 25-én Magyarhertlend, 26-án Sásd, 27-én Vásárosdombó, 28-án Gödre, 29-én Baranyaszent-tanulmányútra kell küldeni, hogy megismerjék más vidékek gazdálkodási szokásait. Ezután az ármentesítő társulatokat kritizálja, majd pedig a legelőkkel és az állattenyésztéssel foglalkozik. Végül áttér a gazdasági tudósítók intézményényeinek és a gazdasági cselédtörvény reformjának a szükségességére. Magyar Károly munkapárti a mezőgazdaság érdekeit szolgáló kamatpolitikát kíván állami támogatással. Szünet után Csemer István foglalkozik a borászati kérdésekkel, mire a vita folytatását holnapra halasztják. Sorsolás útján jelölik ki holnap a gróf Széchenyi Emil összeférhetetlenségi ügyében ítélni hivatott suryt. Az ülés ezzel véget ért. Sorrentó szépségei nem szereznek a szemnek annyi gyönyörűséget mint a Budapesti Csipkeáruház fiókjában Pécs, (Király utca 35) a tavaszi divatújdonságok megtekintése. Kiváló szép csipkék, csipkeszövetek, aplikátiók, szalagok, keztyük és harisnyák. Valódi színtartó selymizett ruhavászon, minden színben mtr. 33 kr. Schweizi madeirák...................................................................48 „ Dupla széles, finom selyem batist.........................................58 „ Napernyő különlegességek!