Pécsi Napló, 1911. június (20. évfolyam, 122-144. szám)

1911-06-01 / 122. szám

2 utcájabeliek révén, kikkel egy nap folyamán egyszer okvetlen találkoznia kellett. Egy-egy virágszál ára 10, tíz pfennigben állapíttatott meg és senki nem szégyell csak ennyit adni értük. Tekintve a fényes eredményt is, hogy vagy 10.000 árusító között csupán vagy 200 jött üres perzsellyel, vagy 50 pfenniget meg nem haladó összeggel az elüljáróságokra, dicsé­ret és elismerés illeti az adakozó városon kívül az árusítókat is, kik teljes odaadással vállalkoz­tak az összes osztályokból és kategóriákból a jótékonyságot szolgálni. És Münchennek új dolog volt a gyermeknap, idén először próbál­koztak vele. És hogy milyen önzetlenek voltak e derék nők, semmi se illusztrálja jobban, mint az a tény, hogy hírlapbeli elismeréssel nem ke­csegtették őket és a német előtt magától értődő volt, hogy a nyilvános leszámoláskor neveket nem, csupán a perselyek számait jelezték az illetőben lett összegek felemlítésekor. Ha nálunk is ilyen önzetlen lelkesedéssel vennék a jótékony célt kezükbe asszonyaink, leányaink, úgy a mi gyermeknapjaink is egész más eredményt volná­nak képesek felmutatni, pláne Budapesten, hol vagy ötszörös a gazdagoknak száma és tehe­tőseknek mint München átlag polgári lakos­sága között, a két város lakosságának számát véve tekintetbe. (y)­­ Szegeden — Gelléri Mórt jelölik képviselőnek. Egyelőre még titkolják a sze­gedi hatalmasok, a Bánffy Dezső báró halálá­val megüresedett mandátumra kit fognak je­lölni. A Szegedi Napló azzal az ötlettel lépett föl vezető helyen, leghelyesebb lenne, ha a szegedi származású és azzal állandó kontak­tusban maradt Gelléri Mór, kir. tanácsost je­lölnék képviselőnek, a munka emberét, a ma­gyar ipar egyik előharcosát, akinek jelölése élénk szimpátiával is találkoznék, mivel elő­térben áll most Szegeden azon törekvés, hogy a várost kereskedelmi és ipari empóriummá fejlesszék Ebben vélnek segítőtársat találni azok, akik Gelléri Mór, az Országos Iparegye­sület igazgatóját, tekintet nélkül annak poli­tikai pártállására jelölni kívánják és most nagy érdeklődéssel várjuk Szegedről a híreket, fölül­­kerekedhetik-e ott a kereskedelmi és ipari ér­dek a politikai pártkereteken és megtudnak-e egyezni ebben az okosnak mondható jelölésben. HÍRROVATUNK. — A király Gödöllőn. Tudósítónk táv­­iratozza: Holnap délben egy órakor utazik el a király Gödöllőről. Az udvari vonat nem érinti Budapestet, hanem az úgynevezett ki­rályvágányon keresztül megállás nélkül megy Bécsbe. Ma reggel a szokott időben kelt fel a király, de mert eső és szél volt, nem ment reggeli sétára. Kilenc órakor az udvari auto­mobilt elküldték Budára Khuen-Héderváry gróf miniszterelnökért, aki ma negyed egykor bucsu­­kihallgatáson jelent meg a király előtt. A ki­hallgatás háromnegyed óra hosszat tartott, mely után a miniszterelnök az udvari ebéden is részt vett és délután 3 órakor automobilon visszatért Budapestre. A király ma délután bucsukihallgatáson fogadta József főherceget, Auguszta főherceg­assz­oyt és József Ágost főherceget. Ő Felsége a gödöllői iskoláknak, hitközségnek és szegé­nyeknek adományokat adott. Hir szerint a ki­rály ősszel hosszabb időt fog tölteni a budai várban. — Kossuth Ferenc nagy beteg. Kossuth Ferenc magántanára ma a képviselőházba az­zal a szomorú hírrel jött, hogy Kossuth Ferencet ma éjjel 4 órakor igen heves asztmatikus ro­hamok fogták el. Azonnal Ángyán és Müller professzorokat hívták hozzá, akik konzílium után a beteg ágyánál hagyták egy assziszten­süket, aki állandóan mellette van. Kossuth állapota igen súlyos­és délutáni órákban Kossuth Ferenc álla­pota lényegesen javult, a délutánt ágyon kívül töltötte és orvosi vélemény szerint semmi ve­szély nem fenyegeti a pártvezért. — A király köszönete. Ő Felsége meg­engedte, hogy Pallavicini János őrgróf rendkivüli és meghatalmazott nagykövetnek azon kitűnő és igen sikeres szolgálataiért, melyeket Aehrenthal grófnak, a 13. és kir. Ház és a külügyek cs. és kir. minisz­terének szabadságon való távolléte alatt helyettesi mi­nőségben teljesített, a legfelső különös elismerés tud­­túl adassék. — Uj V. b. t. tanácsos. Ő felsége má­jus 24 én kelt legfelső kéziratával Coudonhove Miksa úrnak, a felső és alsósziléziai hercegség tar­tományi elnökének a titkos tanácsosi méltóságot a dijak elengedésével adományozta. — Bírósági kinevezések, ő Felsége Szabó Gyula dr. pozsonyi ítélőtáblás elnöki titkárt a pozsonyi ítélőtáblához bíróvá, Horváth Ferenc dr. zalaegerszegi törvényszéki jegyzőt az alsólendvai és Széll Lajos dr. aradi törvényszéki jegyzőt a nagy­­halmágyi járásbírósághoz albirákká kinevezte. — A Nemzeti Kaszinó nyári mulat­ságai. A Pécsi Nemzeti Kaszinó igazgatósága egyelőre három nyári mulatság határidejét ál­lapította meg, még pedig június 8. és 22-ét és július 14 ét. A nyári estélyeken, melyeknek színhelye a teljes pompájában ragyogó gyö­nyörű nyári kert lesz, a 69. gyal.­ezred zene­kara működik közre. A sétazenét mindhárom este tánc követi. Valószínű, hogy a tisztikar is külön estélyt rendez, melynek határnapja azon­ban nincsen még megállapítva. — Lemondás gazd. egyesületi elnöki tisztségről. A szlavóniai gazd. egyesületnek évek hosszú sora óta párosunk lakója, Cseh Ervin, v. b. t. t. nyug. horvát-szlavon-dalmát miniszter állt, mint elnök az élén. Bár ezen tisztségéről már régebben­­le akart mondani, ismételten hozzá intézett fölkérésre azt mosta­náig megtartotta, de most közölte az egyesület­tel végleges elhatározását, hogy a tisztségről leköszön és mivel ehez ragaszkodott, a nagy­­multú egyesület központi választmánya kény­telen volt ezt mély sajnálattal bár, de tudomá­sul venni. A vezetőség erre Pejacsevics Tivadar grófhoz, a volt horvát bánhoz fordult és annak ajánlotta föl a szlavóniai gazda­egyesület elnöki tisztét, aki hajlandónak nyilatkozott annak el­fogadására, így a június 8-iki közgyűlésen azt választják meg Cseh Ervin utódának. A régi egyesület ezen közgyűlésén szövetkezeti alapon átalakul és az érdekelt uradalmaknak tulajdo­nosai, első­sorban a Pejacsevics grófok, Maj­­láth László gróf, Jankovics Aladár gróf és Eltz grófi uradalmak tulajdonosai a Guttmann bárók­kal egyetemben máris csatlakoztak az új alapon megalakuló egyesülethez, mely eddig is élénk tevékenységéről volt ismeretes. — Korai hivatvizsgálat. Felber Arthur dr. pécsi királyi főügyész kedden reggel 7 óra­kor váratlanul megjelent a kaposvári kir. ügyészségen, hogy ott hivatalvizsgálatot tart­son, mely jó eredménnyel végződött. — Imarend a törvényadás ünnepén. Csütörtök este fél 8 órakor, péntek este 7 órakor péntek és szombaton reggel fél 7 órakor, muszáj mindkét napon 10 órakor. Magyar hitszónoklat: Löw Lipótról, pénteken fél 11 órakor. Az elhunytak lelki üdvéért szombaton a reggeli és muszáj ima ke­retében történik megemlékezés. — Eljegyzés: Földink, Hegedűs Valér, a fiumei kormányzóság miniszteri segédtitkára eljegyezte Falcione Nándor fölbirtokos és neje, született Falcione Milla leányát, Margitot Zomborban. — Felső leányiskolákból — leány­középiskolák. A felső leányiskolák igazgatói ez évi értekezletüket Temesvárt Révy Ferenc felsőbb leányiskolai főigazgató, miniszteri biz­tos elnöklésével tartották meg. Az értekezlet, amelyen a felsőbb leányiskola életére és jövő kifejlődésére rendkívül fontos kérdések kerültek megvitatásra, a temesvári áll. felsőbb leányis­kola pompás dísztermében folyt le. Első tárgy­ként a felsőbb leányiskola rendtartásának új tervezetét állapították meg Straub L. Gyula besztercebányai igazgató előadása alapján. A rendtartás a most kiadásra kerülő új közép­iskolai rendtartással lényegben megegyezik. Utána Marsits Rozina, a temesvári áll. felsőbb leányiskola igazgatója, az iskola és az inter­­nátus viszonyáról adott elő s javaslatára az értekezlet abban állapodott meg, hogy az in­ternátusnak nevelői munkájának minél inten­zívebbé tétele végett azok élére külön vezetők állítandók, s a nevelő személyzet is az iskolá­tól független legyen. Végül Strasser Sándor győri igazgató előadásában a felsőbb leányis­kolák tovább­fejlesztésének kérdése került napirendre. Az előadó az iskola szükséges re­formjának okait, szempontjait, a fölmerült ter­veket ismertetve, azt javasolta, hogy a felsőbb leányiskola 8 osztályú leányközépiskolává fej­­lesztessék, mely modern irányú egységes taní­tási tervével a leányt igazi hivatását megértő, komoly gondolkozású nővé, műveit emberré nevelje, aki akár a családi körön belül, akár, ha sorsa úgy hozza magával, azon kívül min­denkor tudatosan megállja helyét. Emellett e középiskola adjon módot arra, hogy szerzett tudását, kenyérkeresetre is is használhassa azon életpályákon, amelyekre a fiúközépiskola képesít, esetleg tanulmányát folytathassa, sőt bizonyos megszorítással az egyetemre is lép­hessen. E leányközépiskola mellé állítandó egy 2 éves háziasszonyok iskolája. Az előadó ja­vaslatát az értekezlet egyhangúan, hozászólás nélkül elfogadta s elhatározta, hogy memoran­dum alakjában küldöttséggel mielőbb a köz­oktatási kormány elé terjeszti addig is a leány­­középiskola tanítási tervének előkészítésével az értekezlet 3 tagú bizottságot bízott meg, mely­nek tagjai lettek az előadón kívül Révy Ferenc és Marusák Pál miniszteri biztosok. — Grand Fayence szappan a legki­válóbb toilette és dezenficiáló szappan Pécsett minden drogériában és gyógyszertárban kapható. Ára 1­50 korona. — Az iskolaszék ülése. A város iskola­széke ma délután 4 órakor ülést tartott a vá­rosi székház közgyűlési társalgójában Majorossy Imre kir. tan.­elnök a tárgysorozat megkezdése előtt meleg szavakban emlékezett meg azokról a szép napokról, amelyeket a Pécsi Tanító­­egylet szerzett az emlékezetes lefolyású köz­gyűlésekkel és a színházban rendezett mese­délutánokkal. Kiemelte a rendezés érdemeit, a­melyért elsősorban Szieberth Róbertnek, a Pécsi Tanítóegylet fáradhatlan elnökének mon­dott őszinte köszönetet. Majd Gaal Mózes két napos pécsi szereplését aposztrofálta, aki ne­mes idealizmusával, bájos s közvetlenségével és ragyogó előadásával feledhetetlenné tette nevét a pécsiek előtt. — A községi iskolák záróvizs­gáinak megállapításánál az a szempont vezette az iskolaszéket, hogy a tanítási időből minél kevesebbet kelljen elvenni. Ezért úgy határo­zott, hogy a záróvizsgálatokat 8 napon belül kell megtartani.­­ Hosszabb vitára adott al­kalmat az évvégi Értesítő kérdése. Az értesítőt az előző években az iskolai év statisztikai anyagának és a tanuló ifjúság érdemrendi táb­lázatának feltüntetésével nyomatták ki, ami 1800 korona költséget igényelt. Tavaly redukálták az értesítő terjedelmét annyiban, hogy kimaradt abból az érdemrendi táblázat és a statisztikai anyagon kívül pusztán a tanulók névsorát ölelte fel. Ezzel az előállítási költségek is a felére redukálódtak. Ma az iskolaszék ülésén az a nézet alakult ki, hogy az értesítő ebben a for­májában is felesleges. Lieber György dr. azt indítványozta, hogy a város egyáltalán ne ad­jon ki évvégi értesítőt a községi iskolákról. Szuly János, Hamerl I­mre, Szieberth Nándor, Nendtvich Andor, Majorossy Imre, Pintér Fe­renc és Szieberth Róbert vettek részt a vitá­ban, végül is elfogadták Majorossy Imre indít­ványát, amelynek értelmében felhatalmazást ad­tak, hogy csupán a legszükségesebb statisztikai anyagot, az iskolai év belső életét feltüntető tükör gyanánt foglalják értesítőbe és korlátolt számban nyomassák ki, úgy azonban, hogy a nyomdai költség 200 koronánál több nem le­het. E határozat meghozásában a főszempont az volt, hogy a községi iskolák államosítás előtt állanak s az utolsó évben ne maradjanak értesítő nélkül a város iskolái.­­ A város minden iskolai év végén 400 koronát szokott a felügyelő igazgató rendelkezésére bocsátani jutalomkönyvek beszerzésére. A tanítói testület azonban ama tapasztalatra jutott, hogy a juta­lomkönyvek kiosztása nemhogy buzdítólag hatna, ellenkezőleg, minthogy a kiosztás nem történhetik a teljes igazság és érdem szerint, in­ „Pécsi Napló­ 1 1911. június 1.

Next