Pécsi Napló, 1911. szeptember (20. évfolyam, 197-221. szám)

1911-09-01 / 197. szám

&wr­kesz­tőség és kiadóhivatal: Munkácsy­ Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza, fen**?kesztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. (1 197. -5598.) Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyüt-tér sora 00 fillér. Hozzászólás a­­ véderőjavaslathoz. A képviselőház illése. — Saját tudósítónk express- és telefon-jelentése. — Budapest, augusztus 31. A mai nap, melyen az obstrukció végre ismét szóhoz engedett egy ellenvéleményt, meg­mutatta, hogy miért fél úgy az ellenzék a szó­tól. Antal Géza ma felállott a kormánypárt padjaiban és visszatérve arra a pártülésbeli jelenetre, mikor őt azért a kifejezésért, hogy megveti az obstrukciót, majd szétszedték Rá­olvassa az ellenzék összes vezéreire, Appo­­nyira, Kossuthra, Justhra a saját szavaikat, melyekkel tavaly, a választás idején maguk ítélték el a legsúlyosabban az obstrukciót. Ol­vasott azonfelül egész rakás olyan idézetet a nevezett vezérek szájából, melyekből nyilván­való, hogy ők maguk tárgyalták kortesbeszé­ i­deikben a kormánynak azt a szándékát, hogy a véderőreformot és létszámemelést beterjeszti. Felolvassa Andrássy Gyula gróf levelét a kassiakhoz, melyben esdve kéri őket, hogy ne a­dják oda a mandátumot a Justh pártnak, mely olyan szerencsétlenségbe döntötte az or­szágot! Különösen pedig felolvasta Justhnak egy makói beszédét, melyben az általános egyenlő választói jog ellen dörgött alig három éve! Akkor kifejtette a veszélyeket, melyek a nemzetközi szocialisták és a magyarellenes nemzetiségek beözönlésével alkotmányos éle­tünket fenyegeti! Idézte Antal a kormányelnök programmbeszédéből is azt a részt,mely a ka­tonai költség emelését bejelenti. Ezek a dolgok, mikhez a munkapárt lelkes kórusa adta a kí­séretet, úgy hatottak, mint a bomba és való­sággal elképedést okoztak a baloldalon, mely ezek után nem mondhatja többé, hogy ezt a parlamentet úgy lepte meg a kormány a véd­erőjavaslatokkal és hogy tehát az obstrukció jogosult. Egyébiránt ma Trencsén megye közgyű­lése is egyhangúlag elfogadta az obstrukció elítélését tartalmazó indítványt mi újabb ada­lék arra, hogy közeledik az obstrukció alkonya. * Berzeviczy elnök fél tizenegy órakor megnyitja az ülést. Elnök bemutatja a miniszterelnök átira­tát több törvényjavaslat szentesítéséről. Tudo­másul vétetik. Elnök bemutatja Esztergom, Hont megye és Temesvár feliratát az obstrukció ellen, to­vábbá egy feliratot a felekezeti tanítók helyze­tének javítása tárgyában. Mádi-Kovács János az első három kér­vénynek a közigazgatási bizottsághoz való utasítását indítványozza. Ezekre nézve húsznál több képviselő név szerinti szavazást és annak holnapra való halasztását kéri. Elnök hat kérvényt mutat be az általá­nos választói jog mellett és a véderőjavasla­tok ellen. Mádi-Kovács János ellenindítványt tesz és a törvények hovautasítására vonatkozólag húsznál több képviselő név szerinti szava­zást és annak holnapra való halasztását kéri. Ezután következtek a mai ülés napirend­jér­e kitűzött névszerinti szavazások. Az első névszerinti szavazás végeztével a napirendre tűzött hátralevő öt névszerinti sza­vazást az ellenzék visszavonta, mire áttértek a véderőjavaslatok tárgyalására. Antal Géza (munkapárti) kéri a Házat, hogy a tárgytól eltérhessen és foglalkozhassék a július 17-iki zárt ülésben tett kijelentésével, melyet néhány képviselő m­ár a parlamenti illemet sértést tüntetett fel. Kijelenti, hogy nem volt szándéka se személyt, se pártot sérteni és így érthetlennek tartja az ellenzék izgatottságát. Akkor az elnök őt rendre utasította. Kovács János : Minden meg van bo­csátva. Antal Géza: A Justh párt az ő kijelen­téseit sérelmeseknek tartotta, négy napig tar­tott az izgalom, az ötödiken megszűnt. (De­rültség jobbról.) Ez bizonyítja, hogy a Justh párt ezt az esetet csak ürügynek használta. Szónok ezután foglalkozik a nemzeti ellent­­állással és azt mondja, hogy akkor is­ obstruál­­tak és leszereltek.Felolvas egy nyilatkozatot. Idézi sorban Kossuth, Justh, Andrássy és Apponyi beszédét, melyekben annak idején hevesen ki­keltek az obstrukció ellen. És most azt látjuk, hogy Andrássynak nem volt szava az obstrukció ellen, Apponyi azt mondja szeget-szeggel, míg Kossuth cikke­ket ír az obstrukció mellett. Ezek a férfiak tehát nem következetesek. A baloldal azt mondja, hogy az obstrukció azért jogosult, mert nyáron erőszakolják a javaslatokat, mert a választásoknál nem v­an róla szó, mert ez a parlament nem illetékes erre és mert Ausztriá­ban még nem tárgyalják. Ami ez utóbbi ki­fogást illeti, arra nézve az a megjegyzése, hogy mi függetlenül Ausztriától rendezzük be a dolgainkat. A nyári tárgyalásnak a Justh-párt az oka, mert húzta a költségvetés tárgyalását. Az ellenzék folyton a közjogi sérelmeken lova­gol, de a nemzet bajait nem látja. A bankvita két hónapig, a költségvetés öt hónapig tartott, így azután nyáron kell a véderőjavaslatokat tárgyalni. Ötven évvel ezelőtt Deák Ferenc a feliratot forró nyár közepén, augusztus 8-án olvasta fel. Az 1868-iki véderővita is a nyár közepén folyt. Nem akar párhuzamot vonni a mostani ellenzék vezérei és az akkori vezérek között. (Nagy derültség jobbról.) Idézi Wekerle és Kossuth beszédeit, melyekbe a véderő fejlesztésének szükségességét hangoz­tatták. Khuen-Héderváry miniszterelnök a pro­­grammbeszédében szintén hangoztatta ezt. A kormánynak ezt a programmját a választások­nál ismerte az ország és akkor maguk az el­lenzéki vezérek elítélték az obstrukciót. Tehát alaptalan az a vád, mintha a véderő emelésé­ről a választásoknál nem lett volna szó. A nemzetnek meg kell adni azt az erőt, mely önfenntartásához szükséges. Szóló ezután fog­lalkozik Andrássy és Apponyi beszédeivel és a katonai követelésekkel, melyeket az ellenzék junktimba állít a létszámemeléssel. Miután An­tal Géza befejezőleg kijelentette, hogy nem járul hozzá semmiféle junktimhoz, Mikosevics Kanut személyes megjegyzé­sei után Justh Gyula reflektál Antal megjegyzé­seire, kijelenti, hogy egyetlen obstrukciót ítélt el, amely Tisza István indemnitása ellen volt tervezve, a többit mind helyeselte. Egyébként részletesen­ meg fog felelni Antalnak, midőn egyszer majd, jó sokára a véderővita során érdemlegesen felszólal. Antal Géza válaszában csodálja, hogy Justh oly sok szót használ, mikor egyszerűen kijelenthetné, hogy tette-e azt a kijelentést 1908-ban, amelyre ő hivatkozott vagy sem. Justh Gyula kijelenti, hogy rövid szemé­lyes felszólalás keretében csak helyreigazítá­sokra szorítkozhatott. Tiltakozik az ellen, hogy Antal Géza folyosói mendemondákból tőkét kovácsoljon ellene. A holnapi napirendmegállapítás után az ülés véget ért. A megcsonkított pécsi forgalmi főnökség. Pécs, augusztus 31. Duzzadó reményekkel vártuk a pécsi üz­letvezetőség felállítását. S mire a felállítás va­lósággá vált, Temesvár és Szabadka kerültek ki győztesen a városok versenyéből. Lenyeltük a keserű pirulát s újabban ébredező remények­kel ismét csak vártunk. Vártuk, hogy a Máv­ igazgatásának további decentralizása során Pécs mégis csak meg fogja kapni az őt joggal megillető üzletvezetőséget. Ma azonban egy olyan lépés történt, a­mely épenséggel nem alkalmas a pécsi üzlet­vezetőséghez fűzött reményeink megerősítésére. A pécsi forgalmi főnökségtől elvették a bátta­­szék—újdombóvári és a báttaszék—rétszilasi vonalakat és azokat a dunajobbparti üzletve­zetőséghez csatolták. Ez a két vasúti vonal összesen 142 k­m. hosszú és ennek elvonásá­val a megcsonkított pécsi forgalmi főnökség felügyelete alá immár csak 395 km vasúti vo­nal tartozik. Szomorúan kell megállapítanunk ebből a tényből azt, hogy a következmény: a pécsi forgalmi főnökség teljes feloszlatása. A vár­ható feloszlatásnak első lépése volt a két vo­nal elkapcsolása. Van egy másik értesülésünk is. Szomorú ez is, s a legszomorubb benne az, hogy jól értesültnek látszó helyről származik. Ez az ér­tesülésünk pedig az Eszéken tervezett magyar középiskoláról szól! A Pécsi Napló már több ízben megírta, hogy miről van szó. Eszéken a Máv, a vasutasok számára magyar középisko­lát szándékozik felépíteni. Az eszéki horvátság természetesen kézzel-lábbal védekezett az ellen, hogy a Dráván túl magyar középiskola vesse meg a lábát. Féltek attól, hogy ez erős vára lesz a magyarosításnak. Hirlett már az is, hogy a Máv­ a Dráván innen, magyar területen, az Eszékhez közel fekvő Jenőfalván építi fel a ma­gyar középiskolát. Természetesen csak végső esetben, akkor, ha a horvátok beleegyezését semmiképen sem tudná kinyerni. Erre kínálko­zott azonban jó mézes madzagnak az üzlet­vezetőség. Illetékes helyről vett információnk pedig azt mondják, hogy az eszéki magyar középiskola ügye befejezett dolog. A horvát kormány és a Máv­ közt megtörtént a meg­egyezés, ám a horvát kormány beleegyezését kifejezetten ahhoz kötötte, hogy Eszék üzlet­­vezetőséget kapjon. Így áll ma ez az ügy. Vagyis nem csak a remélt üzletvezetőségtől esnénk el, hanem a már régen meglevő forgalmi főnökséget is el­veszítjük. Ha nem is nyilvánosságra hozott, befejezett dolog ez, sajnos az első lépés, a két vonal elkapacsolása tény, amelyet letagadni nem lehet. Mégis a legnagyobb megdöbbenéssel kell fogadnunk ezt a fordulatot. Pécs a Dunántúl­­ legnagyobb, vezető városa. A város jelentősé­­­­génél fogva, de még vasúti forgalmi szempont.

Next