Pécsi Napló, 1911. december (20. évfolyam, 273-294. szám)

1911-12-01 / 273. szám

2 körül. Vádolja a főváros vezetőségét, hogy a gázgyár átvételekor a legnagyobb hanyagságot tanúsította és szemet hunyt a nagymérvű visszaélésekre. Tiltakozik a főváros közönségé­nek ilyen kizsákmányolása ellen. Az nem ment­ség, hogy ugyanekkor több humánus és szo­ciális intézkedéseket is tett a népnyomor eny­hítésére. Hivatkozik a belügyminiszter legutóbbi rendeletére, mely szintén helytelennek tartja a gázgyári vezetést. Bízik a belügyminiszterben, hogy erélyes rendszabályokat fog életbe lép­­tetni, mellyel megszünteti a gázgyárnál előfor­duló szabálytalanságokat és visszaéléseket. Majd tiltakozik az ellen, hogy ő a felekezeti gyűlöl­ködést szítja és visszautasítja az ellene felho­zott vádakat. Visszatérve a gázgyárnál előfor­duló gyanús üzelmekre, megvádolja a városi bizottságot, hogy úgynevezett prezencmárkákkal engedik magukat megvesztegetni. Ilyen száz­koronákra beváltható pénzdarabbal fizettetik meg magukat, s ezért a pénzért nem tesznek mást csak hallgatnak, ha ennek a hallgatásnak panama is a neve. Azután Hock János leg­utóbbi támadásaira válaszol. Ismétli állítását, hogy úgy a gázművek megváltásánál, mint mostani kezelésénél nagy hibák történnek. Ugyanily elhibázott módon történt a városi vil­lamos részvényeinek megszerzése. Adatok fel­sorolásával felhozza, hogy a fővárosi bizott­sági tagválasztásnál visszaélések történtek és az erre vonatkozó panaszt "az ügyészség ad­­atta tette. Huszár Károly közbekiált: Ez a szabad­­kőmivesség következménye. (Nagy zaj jobbról és ellentmondás. Zajos közbeszólások a nép­pártról.) Elnök Huszár Károlyt két ízben rendre­­utasítja. Székely Ferenc igazságügyminiszter fel­szólítja Szmrecsányit, szolgáltasson részletes adatokat, hogy megindíthassa az eljárást az illető ügyész ellen. Ezután a főváros tételét szavazzák meg, mire Heltai Ferenc személyes kérdésben po­lemizál Szmrecsányival. Farkas Pál szintén. Ezután a többi tételeket változatlanul vita nél­kül elfogadták és így a belügyi tárca költség­­vetését végleg megszavazták. A holnapi ülésen megkezdik a kereske­delmi tárca költségvetésének tárgyalását. Ezzel az ülés véget ért­ az áldozatra, amely szeretetüknek megfelel, nem is az ép és egészséges gyermekekhez hívlak ezúttal benneteket, akiknek vidám zaja, csengő nevetése a világ legdicsőbb és leg­édesebb muzsikája,­­ hanem viszlek benne­teket a szegénység és a betegség tanyáira, ahol ez a leglelketlenebb zsarnokpár a gyer­mekvilágot fojtogatja. Letörli nedves kezével arca szép színét, ujjával megérintvén szemét, elveszi ragyogását; irtóztató szájával elfujja örökre kicsi njakáról a mosolyt. Akinek a szíve e gondolatokra össze nem facsarodik, aki még nem látott boldog­talan szülőt, ki beteg gyermekén nem csak segíteni nem, de nem tud szenvedésein csak, enyhíteni is; aki nem látott kisded koporsót amelyet szegénységgel szövetkezett betegség ácsolt; aki nem látott tehetetlenül vergődő anyai szivet megszakadni, nem látott gondban kimerült atyát bomlott elmével vagy meg­rontott erkölcscsel; aki a­­szenvedések szen­vedését, a kínok kínját, a gyötrelmek gyöt­relmét a nyomorban pusztuló gyermeksereget nem látta, az ám zárja el beszédem elül a szívét. De aki Krisztus örökét, a gyermeket szereti, a maga gyermeke boldogságáért ab­ban hálás, hogy italt, ételt és orvosságot kí­­ván nyújtani az elhagyottak és elesettek ár­tatlan gyermekeinek; aki be akar menni a boldog szív, a nyugodt elme és a békés lelkiismeret földi paradicsomába; aki szereti gyermekét, istenét és az álmát, melyben testi és lelki ereje megújul, az jöjjön, az tárja ki szíve kapuját szózatom előtt és áldozzon az oltáron, melyet papokként nemzetünk leg­szebb, legdicsőbb, legnemesebb asszonyai és legtiszteletreméltóbb, legfenkeltebb, érzésben, gondolatban és cselekedetben legfényesebb férfiai vesznek körül. Az áldozati tűz meg van gyújtva, a láng ég, füstje égnek száll, hozza el ki-ki azt a hasáb fát, amelytől a legtisztább, legideálisabb oltár tüze messze világító máglyatűzzé lesz; abban égjen el ezrek nyomora, százezrek gondja, milliók elhagyottsága. És a Nemzet szeretete gyermekei­ iránt, hite önmagában és reménye jövőjében száll­jon égre a füsttel, mely az Istennek kedves áldozati oszlopként emelkedik a magasba. A szivekhez. Irta: Rákosi Jenő. Az első szóra, az első kiáltásra szárnya nőtt a legszebb gondolatnak : a beteg gyer­mekről való gondoskodás gondolatának. Szárnya nőtt és a gondolat szárnyát csattog­tatva berepülte a haza­térést és ahol meg­csapott egy szívet, a szív kinyílt s befogadta a gondolatot. És a munka egyet lépett, s nagyot lépett. Varázsütésre tetté vált a szándék és ma már nem kezdeni, hanem csak folytatni kell a dicső művet, amely a tavalyi esztendőnek egy históriai tényévé leve. Hiszen mentő révet építettünk az élet, a szenvedés tengerén tehetetlenül vergődő lelkeknek. — A gyermekvilág a nemzet életé­nek a forrása. Amily bőven fakad, amily zavartalanul folyik, amily épen csörgedez, abban a mértékben vetődik fény, öröm, re­mény arra az útra, amelyen a nemzet a maga jövőjének titkai felé vándorol. A nemzet ereje, a nemzet hatalma, a nemzet dicsősége lélek­zik a bölcsőkben, szóllal meg a gyermek­szobák vidám zajában és dobog fel a gyer­mekek szívében. A gyermekvilágon kell a nemzet szemének pihennie, mert a maga jövő­jének a képét szemléli benne. Jusson eszetekbe a Krisztusi mondás: Bocsássátok hozzám a kisdedeket, mert övék a menyeknek országa. A Nemzet pedig, Krisztus szavával ezt mondja: Jértek velem a kisdedekhez, mert ők aztén Menyországom. És nem a boldog gyermekről van a szó, amikor én a Ti szigetek ajtaján zörgetek. Nem a gazdag vagy jómódú emberek gyer­mekeiről, akikért a szülők képesek mindarra «Pécsi Napló“ 1911. december 1 HÍRROVATUNK. — József főherceg vadászaton. Kis­­jenőről táviratozzák, József főherceg nejével, Auguszta főhercegasszonnyal és vendégeivel ma reggel 3 órakor Budapestre, illetőleg Kis­­tapolcsányba utazott. A három napi vadászat eredménye: 1559 nyúl, 6435 fácán, 136 fo­goly, 2 szalonka és 15 különféle. Bár az ered­mény a vadásztársaságot kielégítette, a vad jelentékeny csökkenése a rossz költés miatt meg sem közelítette a tavalyi páratlan fényes eredményt.­­ Kitüntetett főesperes, a Felsége Hajdu­ János sárosi egyházmegyei ágostai hitvallású evangélikus főesperesnek, sok évi buzgó és ered­ményes működése elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Személyi hirek: Vargha Gyula dr. min. tanácsos, a statisztikai hivatal igazgatója, Buday László dr. oszt. tanácsos ugyanezen hivatalban és Pogány Frigyes, ezen hivatal min. titkára ma este a gyorsvonattal ismét Pécsre érkeztek, hogy részt vegyenek Vízaknai Antal dr. mai temetésén, melynél Vargha Gyula dr. elhunyt munkatársát az Akadémia és statisztikai hivatal tisztikara nevében fogja búcsúz­tatni. A budapesti urak a cistercita rendháznak vendégei. — Jubiláló p. és t. tanácsos. A pécsi posta és távirda igazgatóság egyik legrégibb tisztviselője, dernői Klekner Alajos posta és távirda tanácsos mai napon ünnepelte meg állami szolgálatának 25-ik évfordulóját. Opits Péter p. és t. főigazgató, az igazgatósági tiszt­viselői személyzet élén szívélyesen üdvözölte régi kipróbált munkatársát, akinek tiszteletére tisztviselőtársai este társas lakomára gyűltek egybe a Gambrinus vendéglő helyiségeiben, ahol a fölköszöntők egész sorával ünnepelték a fiatal jubilánst. — A polgármester névünnepe. Nehogy fölkeressék a gratulánsok, ma hivatalba se ment Nendtvich Andor kir. tan. polgármester, akit névünnepe alkalmából a városi tisztikar igy csakis idén üdvözölhetett. De azért meg­találták a polgármestert a jó kívánságok így is, sőt teljes tudatában van annak, akik el is te­kintettek a jó kívánságok elküldésétől, azok is csak jó egészséget kívánnak a polgármesternek, már csak a város jól felfogott érdekében is. — A pécsi dohánygyári igazgatóság. A hivatalos lap mai száma közli: A Pécsett eddig fennállott ideiglenes m. kir. dohánygyár véglegesittetvén, a gyár az eddig mű­ködött gyárvezetőség helyett 1912. év január 1-étől kezdve gyárigazgatóság vezetése alá helyeztetik. — Konzuli attachék kinevezése, a cs. és kir. Ház és a külügyek cs. és kir. minisztere Reininghaus György, Pubienitzi gróf, Wora­­cziczky Károly és lovag Zaremba-Skrzinsky Ferenc végzett konzuli növendékeket konzuli attad­ékká nevezte ki. — Táblabíró gondnokság alatt. A fő­városi lapokból értesültünk ma arról, hogy Horváth Ede, ítélőtáblái bírói címmel és jel­leggel fölruházott celdömölki járásbírót elmebaj miatt gondnokság alá kellett helyezni. A 25 év előtti pécsi vezető fiatalság körében, a baranya­­megyei származású Horváth Ede egyik szerep­vivő, a társaság dédelgetett kedvence volt. Itt végezte gimnáziumi tanulmányait, részben a jogot is, néhai Krasznay Jenő, Kereky Mihály és Visy László dr. mostani főispánunknak volt jó pajtása. Bírói tevékenységét is a pécsi bíróság­nál kezdette meg, mint joggyakornok, majd Zalába, onnét Győrbe került és kiváló képes­ségei révén korán nyerte el a táblabírói címet és jelleget. Legutóbb Győrött volt a járás­­bíróság vezetője, de akkor már jelentkezett idegessége, amiért csendesebb helyre kí­vánkozott és mintegy fél éve cserélt a cel­dömölki járásbiróval. Ott érte utol az a baj, mely útját állja további bírói működésének és végét szakította birói karrierjének. Horváth Ede járásbiró egyik öccse most is Pécsett la­kik és a városnál kishivatalnok. Tragikus sor­sáról pécsi iskolatársai és jó ismerősei meg­döbbenéssel értesültek.­­ A nők is választhatnak. A modern gondolkozású Nagykanizsa jogot adott a nők­nek. Egyelőre az ottani izr. hitközség vasár­napi közgyűlése változtatta meg alapszabályait olyan értelemben, hogy a hitközségi adót­­ fizető nők személyesen gyakorolhatják a választójogot, mely jogot kiterjesztette az adót nem fizető tanítónőkre is. Egyelőre csakis a passiv jogot nyerték el, melyet azután már követnie kell majd az activ választói jognak is, ha félúton megállni nem akarnak. Vagyis Nagykanizsán adófizető nők is tagjai lehetnek majd a képviselőtestületnek. Az aradi szr. hit­község elnök a régi szabályrendelet helyet újat dolgozott ki, melynek 21. szakasz alapján az önálló nőknek is lesz szavazati joguk. — Uj Máv. üzletvezetőségi paloták építése. A kereskedelmi minisztérium, illetve az államvasutak igazgatósága, a költségvetés parlamenti elintézése után nyomban kiírja az aradi, temesvári és szabadkai üzletvezetőségi paloták építésére az árlejtést. A költségvetésben az építkezésekre felvett tételek egy része a há­rom palota építésére van szánva. A kora ta­vasszal meg is kezdődik az építkezés. Erről az illetékes tényezők a legkompetensebb helyről már értesítést kaptak. Aradon ezideig is volt már az aradi Csanádi igazgatóság mellett a Máv.-nak is üzletvezetősége. A pécsi üzletve­zetőség ügye még szunnyad, mivel előbb a szabadkai és temesvári új üzletvezetőségek ré­szére építik föl az épületeket, de itt is meg akarjuk jegyezni, hogy olyan gavallériára, mint Temesvár városa, mely lakbérpótlékot ad a már odahelyezett Máv. tisztviselőknek, Pécs képtelen lenne. Épen azért jó, hogy most meg­indult nálunk az építkezés, hogy mire sor ke­rülhet az üzletvezetőség fölállítására, valószínű­leg 1913-ban, annak tisztviselői minden fen­­akadás nélkül válogathassanak a lakásokban, melyeknek száma addigra, a mi számításunk szerint,­ mintegy kétszázzal meg fog szapo­rodni.

Next