Pécsi Napló, 1912. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
1912-03-01 / 50. szám
- hoz sem, határozottan kijelentő a programmbeszédében, nem csatlakozhat a minden áron való obstrukciót hirdetőkhöz, így nem maradhat meg a Justh-pártban, melynek addig tagja volt. És, hogy ezen párt csakugyan ezt akarja, mutatja, hogy a miniszterelnök által fölajánlott a választójog megvalósítására irányuló, minden kétséget kizáró garanciális biztosíték fölött komoly tárgyalásba se bocsátkozva, megkezdette ismét a technikai obstrukciót és ebben Kossuthékat az új fegyverbarátok, a pártonkívüli 48-asok követik, akik most már élökre állították Pécs szab. kir. város harcias orsz. képviselőjét. Lehet, hogy ezen harciassága, hogy mindjárt az elsők között kért betegség okából szabadságot, bizonyos körökben mélyíti az iránta érzett rokonszenvet, de Pécs polgárságának zöménél, mely a haza sorsa fölött aggodalmaskodik, nem teremhet babért orsz. képviselője részére. A választók a képviselőnek utasítást nem adhatnak. Ez kétségtelen. Mi, akik más politikának vagyunk hívei, mint amelyet Egry Béla dr. jónak lát követni, nem oktrojálhatjuk a véleményünket a képviselőre, akinek nem mindig volt az a politikai hite, mint ma ! De igenis figyelmeztető szavunk eljuthat hozzá is, hogy nem így állapodott meg választóival, ahogy most cselekszik és Pécs város törvényhatósága elítélvén az obstrukciót, megkívánhatja a város orsz. képviselőjétől is, hogy ne akarjon még túltenni Justh Gyulán is és gondoljon szülővárosára is, melyet az országgyűlésen képvisel, ne csak a hazára, melyet nem kell okvetlenül megmentenie, mert azt valóságban csakis az — obstrukció veszélyezteti. HÍRROVATUNK. — Kitüntetések. Ő Felsége Mengersen Ármin magyar testőr századosnak, valamint törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot; Fleischer Kálmán háromszögelő főmérnöknek és törvényes utódainak a magyar nemességet, „Mateóczy“ előnévvel adományozta és megengedte, hogy ezentúl a „Mateóczy-Fleischer“ kettős családnevet viselhessék ; Kriszt Jenő pápai esperes-plébánosnak, a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét; a kolozsvári tudományegyetemen Veszprémi Dezső dr. magántanárnak és adjunktusnak az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet adományozta. A kitüntettek sorából Kriszt Jenő, aki a veszprémi egyházmegye papja, Pécsett végezte gimnáziumi tanulmányait, mint seminárista és elvégezvén tanulmányait lépett át a veszprémi egyházmegyébe. Már másfél évtizede, hogy Pápa városának plébánosa és osztatlan megbecsülésnek részese. — Udvari gyász. Néhai Vilmos lukszemburgi nagyherceg ő kir. fenségéért az udvari gyász legfelső rendeletre péntektől, 1912. március 1-től kezdve 10 napon át, változtatás nélkül, bezárólag március 10-éig viselendő. — Sub auspiciis regis felavatás. Ő Felsége megengedte, hogy a budapesti tudományegyetemen az 1910—11. tanévre szólólag Grosschmid Lajos a bölcsészettudományok, Stolpa József és Lutilszky Jenő pedig a jogtudományok doktoraivá, sub auspiciis Regis, felavattassanak, s egyúttal Balogh Jenő dr. vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárt megbízta, hogy e felavatásoknál legmagasabb nevében közbenjárjon. — Tábori lelkész kinevezése. Kalauz Elemér, pécsegyházmegyei áldozár a 44. gyalogezredhez tartalékos tábori lelkésszé neveztetett ki. — Az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztárról szóló 1912 évi VIII. t. cikket, mely az 1900. évi erre vonatkozó törvény kiegészítéséről szól, amelyet február hó 24-én szentesített a király, közli ma a hivatalos lap. Ezzel együtt jelent meg a földmivelésügyi miniszter terjedelmes rendelete, mely szerint az új törvénycikk március 1-én már életbe lép. A miniszter bő magyarázatát adja az új törvénynek, mely a segélyezést az eddiginél jóval kedvezőbbé teszi, s ahelyett, hogy a biztosítás eddigi díjait emelné, csupán azt a módosítást hozza be, hogy a munkaadók gazdasági cselédeik balesetei alkalmával napisegély-megtérítést a cselédmunkaképtelenségének nem első, hanem csak 15-ik napjától számítva kapnak, a gyógyításra való kiadásaik ellenben, úgy mint eddig, az első segélynyújtástól kezdve megtéríttetnek. A kötelező balesetbiztosítás eddigi körét, mely szerint az összes gazdasági cselédek és összes gazdasági gépmunkások baleset esetére biztosítandók, az új törvény továbbra is meghagyja. De e mellett a gépmunkások biztosítása tekintetében az utóbbi időben fenforgott bizonytalanságot is teljesen megszünteti, amidőn világosan kimondja, hogy a gazdasági gép tulajdonosa bárminő gazdasági gépe mellett alkalmazott összes munkásokat még abban az esetben is az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál köteles biztosítani, ha gépével nem a saját gazdaságában, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát. Csupán a vizsgázott gépészekkel (képesített gépkezelőkkel) szemben tesz az új törvény kivételt, kikre nézve kimondja, hogy azokat minden esetben az 1907 : XIX. t.-c. szerint a kerületi munkásbiztosító pénztárnál kell biztosítani. Mivel azonban a múltban úgy a gazdasági cselédek, mint a gazdasági gépmunkások balesetbiztosítása terén a biztosítottak száma messze elmaradt azon létszám mögött, amelyet a statisztika mint biztosításra köteleseket kimutatott, az új törvény ennek a visszásságnak büntető határozatok felállítása útján is elejét kívánta venni. Ezért az új törvény 12. paragrafusa 100 koronáig terjedhető pénzbüntetést szab a gazdasági cselédeik, illetőleg gazdasági gépmunkásaik kötelező biztosítását elmulasztó munkaadókra, valamint géptulajdonosokra s tőlük a díjak utólagos behajtását rendeli el; 5. paragrafusa értelmében pedig jövőben nemcsak a munkaadók, hanem a gazdasági géptulajdonosok is az 1900 : XVI. t.-c. 40. paragrafusa szerinti 200 koronáig terjedhető pénzbüntetés alá esnek abban az esetben, ha a kötelező balesetbiztosítás díjait gazdasági cselédjük, illetőleg gépmunkásuk által maguknak megtéríttetik. — Nagyböjt! felolvasó estélyek. A pécsi kath. kör március 3., 10., 17. és 24-én nagyböjti felolvasó estélyeket rendez a következő felolvasókkal. Március 3-án Szieberth Imre vetített képekben bemutatja Konstantinápolyt. Március 10-ét Zichy Nándor gr. emlékének szenteli a kör, ünnepi szónok Krüger Aladár dr. ügyvéd, Nagyváradról. Március 17-én Ispánovits Sándor, budapesti tanár, a Lappföldet ismerteti vetített képekkel. Március 24-én Somssich Béla gr. lesz az előadó. Az estélyen a Budapesten állítandó Zichy Nándor-emlékmű céljaira tagoktól 1 kor., nemtagoktól 2 kor. belépődíjat szednek. Az estélyek mindig délután 1 26 órakor kezdődnek. — Egry Béla dr. üdvözlése. Budapestről jelentik. Egry Béla dr.-t, Pécs szab. kir. város képviselőjét, a pártonkívüli függetlenségiek új elnökét számosan üdvözölték. Táviratilag üdvözölték: a pécsi függetlenségi és 48-as párt, a pécsi Egry Béla asztaltársaság, a pécsi iparosok, a dévai függetlenségi párt és a pécsváradi függetlenségi párt. — Az új csatahajó vízrebocsátása. Március 21-kén ismét fényes ünnepség színhelye lesz a trieszti hajógyár. Ezen napon bocsátják vízre a Tegetthoff után elnevezett új csatahajót. A vízrebocsátás Ferenc Ferdinánd tengernagy és lovassági tábornok, trónörökös és Lipót Szalvátor főherceg, valamint ezek feleségeinek jelenlétében nevezett napon délelőtt 10 órakor megy végbe. A keresztanyai méltóságot Bianca kir. hercegnő vállalta el. A hadügyminisztérium tengerészeti osztálya szíves volt a hajó ünnepélyes keresztelésére a Pécsi Napló szerkesztőségét is meghívni és igy gondoskodni fogunk arról, hogy lapunk az ünnepélyen képviselve legyen. — A vármegyeinapidijasok hivatali esküje. A belügyi kormány rendelete alapján alkotott vármegyei törvényhatósági szabályrendelet értelmében, mely a napidijásokról szól, az alispán a vármegye központi székházának kis üléstermében ma vette ki a hivatali esküt. A központban alkalmazott összes napidijások megjelentek s a szabályrendeletben megállapított forma szerint letették a hivatali esküt. A járási székhelyeke a járási főszolgabirák érvényesítik a szabály rendelet e rendelkezését. — Helyettes tanárokból — rendes tanáro A vallás- és közoktatásügyi miniszter Petrichné pécsi, Májnnké József kaposvári, Scharbert Vilm szekszárdi helyettes középiskolai tanárokat, rend tanárokká nevezte ki, a IX. fizetési osztály 2. fokzatába. — A pécsi borközraktár. Rác Sándor országos borászati főfelügyelő ma újból Pécset járt, hogy tárgyalásokat folytasson a létes tendő borközraktár ügyében. — A légszeszgyár ajánlata. Emlitette már, hogy a légszeszgyár igazgatósága tárgyalásokat kezdett a várossal a kizárólagossági koncessió meghosszabbítása tárgyába. A légszeszgyár mintegy 3.100.000 korona investiciót akar eszközölni s erre való tekintettel 1962-ig óhajtaná kitolni a szerződé határidejét. Viszont ezzel szemben nagyob engedményeket és kedvezményeket helye kilátásba. A kedvezmények lényege az, hog a város az ajánlat elfogadása után már más részesedne a gyár tiszta jövedelméből, azon kívül kötelezné magát a gyár arra is, hogy légszeszt a mainál olcsóbb áron bocsátja fogyasztók rendelkezésére. Az ajánlatot kell megszámitás után a tanács a közgyűlés el fogja vinni. — Küzdelem a leánykereskedés ellen A fiatalkorúak pécsi felügyelőhatóságánakői tanácsa tartott tanácsülést tegnap d. a pécsi kir. törvényszék tárgyalási termébe azon megkeresés tárgyában, amelyet a leány kereskedés ellen a fővárosban alakult, egyesület intézett a hatósághoz. Prohászka Ottokár és Tisza István gróf vezetése alatt alakul 3 évvel ezelőtt a „Magyar egyesület a leány kereskedés ellen“ és fejt ki áldásos működés a főváros területén. Működési körét a vidéki is óhajtván terjeszteni, megkereste a fiatalkorúak pécsi felügyelőhatóságának elnökségét a Pécsett létesítendő fiók-egyesült szervezése iránt. Szieberth Frigyes dr., hatóság titkára ismertetvén az egyesült célját, feladatkörét és eszközeit, Nyári Pi tanácselnök indítványát tette magáévá tanács, hogy t. i. a helyi viszonyokra val tekintettel külön egyesület felállítását nem javasolja, hanem a Pécs-Baranyai Patronag Egyesület alakuló gyűlésén inditványt tesz hogy egyik szakosztálya utján lássa el eze feladatot is. Jánosi Engel József udv. tanácsa a budapesti egyesülethez intézendő válasz iratban hangsúlyozni kívánja a főváros lapok kishirdetései ellen felveendő küzdelet, mint amelyek leginkább vannak a ügy ártalmára. Nem tartozik ugyan közvetlenül a tárgyalt kérdéshez, de szükségesnek találja, hogy a fiatalkorúak pécsi fegyelőhatósága, e széleskörű feladattal rendelkező állami szervezet lépéseket tegye azon erkölcsrontó alkalmak ellen, amelyeket mozgószínházak nyújtanak a fiatalságnál A vászonra kerülő képek erkölcsrendészet szempontból sokszoros kifogás alá esne. Hogy káros hatásuktól a fiatalságot megóvjuk, lehetőleg meg kell akadályozni őke a mozik látogatásában. Indítványa oda irányul, keresse meg a hatóság az elemi középiskolák igazgatóságait, hogy az előzetes iskolai engedély kikérését a mozi elő adásokra is terjesszék ki. A gyermekvédelmi érdekekről indokolt előterjesztést a tanár Újvári Kamilla indítványára oly kiegészítéssel tette magáévá, hogy a mozik vezetőségét felkéri a gyermekvilág kedélyének megfelelő ismeretterjesztő és humoros elő adások rendezésére. — Párkányi Norbert felolvasása. A negyvennyolcas szabadságharc leveretése után a keserű elnyomatás korában, amikor „maga az eltiport magyarnak kisírni sem volt szabad“, a hazafias érzésnek és a hazafias irodalomnak is valóságos végvárai voltak a középiskolai önképzőkörök. Ebben az időben 1861-ben alakult meg a pécsi gimnázium Faludi önképzőköre is, amelynek első negyed „Pécsi Napló“ 1912. márczius 1.