Pécsi Napló, 1912. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

1912-03-01 / 50. szám

- hoz sem, határozottan kijelentő a programm­­beszédében, nem csatlakozhat a minden áron való obstrukciót hirdetőkhöz, így nem marad­hat meg a Justh-pártban, melynek addig tagja volt. És, hogy ezen párt csakugyan ezt akarja, mutatja, hogy a miniszterelnök által fölajánlott a választójog megvalósítá­sára irányuló, minden kétséget kizáró garan­ciális biztosíték fölött komoly tárgyalásba se bocsátkozva, megkezdette ismét a tech­nikai obstrukciót és ebben Kossuthékat az új fegyverbarátok, a pártonkívüli 48-asok követik, akik most már élökre állították Pécs szab. kir. város harcias orsz. képviselő­jét. Lehet, hogy ezen harciassága, hogy mind­járt az elsők között kért betegség okából szabadságot, bizonyos körökben mélyíti az iránta érzett rokonszenvet, de Pécs polgár­ságának zöménél, mely a haza sorsa fölött aggodalmaskodik, nem teremhet babért orsz. képviselője részére. A választók a képviselő­nek utasítást nem adhatnak. Ez kétségtelen. Mi, akik más politikának vagyunk hívei, mint amelyet Egry Béla dr. jónak lát követni, nem oktrojálhatjuk a véleményünket a kép­viselőre, akinek nem mindig volt az a politikai hite, mint ma ! De igenis figyelmeztető sza­vunk eljuthat hozzá is, hogy nem így álla­podott meg választóival, ahogy most cselek­szik és Pécs város törvényhatósága elítél­vén az obstrukciót, megkívánhatja a város orsz. képviselőjétől is, hogy ne akarjon még túltenni Justh Gyulán is és gondoljon szülő­városára is, melyet az országgyűlésen kép­visel, ne csak a hazára, melyet nem kell okvet­lenül megmentenie, mert azt valóságban csakis az — obstrukció veszélyezteti. HÍRROVATUNK. — Kitüntetések. Ő Felsége Mengersen Ármin magyar testőr századosnak, valamint törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot; Fleischer Kál­mán háromszögelő főmérnöknek és törvényes utó­dainak a magyar nemességet, „Mateóczy“­ elő­­névvel adományozta és megengedte, hogy ezentúl a „Mateóczy-Fleischer“ kettős családnevet visel­hessék ; Kriszt Jenő pápai esperes-plébánosnak, a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét; a kolozsvári tudomány­egyetemen Veszprémi Dezső dr. magán­tanárnak és adjunktusnak az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet adományozta. A kitün­tettek sorából Kriszt Jenő, aki a veszprémi egyház­megye papja, Pécsett végezte gimnáziumi tanul­mányait, mint seminárista és elvégezvén tanul­mányait lépett át a veszprémi egyházmegyébe. Már másfél évtizede, hogy Pápa városának plébá­nosa és osztatlan megbecsülésnek részese. — Udvari gyász. Néhai Vilmos lukszemburgi nagyherceg ő kir. fenségéért az udvari gyász leg­felső rendeletre péntektől, 1912. március 1-től kezdve 10 napon át, változtatás nélkül, bezárólag március 10-éig viselendő. — Sub auspiciis regis felavatás. Ő Felsége megengedte, hogy a budapesti tudomány­egyete­men az 1910—11. tanévre szólólag Grosschmid Lajos a bölcsészettudományok, Stolpa József és Lutilszky Jenő pedig a jogtudományok doktoraivá, sub auspiciis Regis, felavattassanak, s egyúttal Balogh Jenő dr. vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumi államtitkárt megbízta, hogy e felavatá­soknál legmagasabb nevében közbenjárjon. — Tábori lelkész kinevezése. Kalauz Elemér, pécsegyházmegyei áldozár a 44. gyalogezredhez tartalékos tábori lelkésszé neveztetett ki. — Az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztárról szóló 1912 évi VIII. t. cikket, mely az 1900. évi erre vonatkozó tör­vény kiegészítéséről szól, a­melyet február hó 24-én szentesített a király, közli ma a hivatalos lap. Ezzel együtt jelent meg a föld­­mivelésügyi miniszter terjedelmes rendelete, mely szerint az új törvénycikk március 1-én már életbe lép. A miniszter bő magyaráza­tát adja az új törvénynek, mely a segélye­zést az eddiginél jóval kedvezőbbé teszi, s a­helyett, hogy a biztosítás eddigi díjait emelné, csupán azt a módosítást hozza be, hogy a munkaadók gazdasági cselédeik balesetei al­kalmával napisegély-megtérítést a cseléd­­munkaképtelenségének nem első, hanem csak 15-ik napjától számítva kapnak, a gyógyításra való kiadásaik ellenben, úgy mint eddig, az első segélynyújtástól kezdve megtéríttetnek. A kötelező balesetbiztosítás eddigi körét, mely szerint az összes gazdasági cselédek és összes gazdasági gépmunkások baleset esetére biztosítandók, az új törvény továbbra is meghagyja. De e mellett a gépmunkások biz­tosítása tekintetében az utóbbi időben fen­­forgott bizonytalanságot is teljesen megszün­teti, amidőn világosan kimondja, hogy a gaz­dasági gép tulajdonosa bárminő gazdasági gépe mellett alkalmazott összes munkásokat még abban az esetben is az Országos Gazda­sági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál köte­les biztosítani, ha gépével nem a saját gazda­ságában, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát. Csupán a vizsgázott gépészekkel (képesített gépkezelők­kel) szemben tesz az új törvény kivételt, kikre nézve kimondja, hogy azokat minden esetben az 1907 : XIX. t.-c. szerint a kerületi munkás­­biztosító pénztárnál kell biztosítani. Mivel azonban a múltban úgy a gazdasági cselédek, mint a gazdasági gépmunkások balesetbizto­sítása terén a biztosítottak száma messze el­maradt azon létszám mögött, amelyet a sta­tisztika mint biztosításra köteleseket kimuta­tott, az új törvény ennek a visszásságnak büntető határozatok felállítása útján is elejét kívánta venni. Ezért az új törvény 12. para­grafusa 100 koronáig terjedhető pénzbünte­tést szab a gazdasági cselédeik, illetőleg gaz­dasági gépmunkásaik kötelező biztosítását elmulasztó munkaadókra, valamint géptulaj­donosokra s tőlük a díjak utólagos behajtását rendeli el; 5. paragrafusa értelm­ében pedig jövőben nemcsak a munkaadók, hanem a gaz­dasági gép­tulajdonosok is az 1900 : XVI. t.-c. 40. paragrafusa szerinti 200 koronáig terjed­hető pénzbüntetés alá esnek abban az eset­ben, ha a kötelező balesetbiztosítás díjait gazdasági cselédjük, illetőleg gépmunkásuk által maguknak megtéríttetik. — Nagyböjt! felolvasó estélyek. A pécsi kath. kör március 3., 10., 17. és 24-én nagyböjti felolvasó estélyeket rendez a következő felolvasókkal. Március 3-án Szieberth Imre vetített képekben bemutatja Konstantinápolyt. Március 10-ét Zichy Nándor gr. emlékének szenteli a kör, ünnepi szónok Krüger Aladár dr. ügyvéd, Nagyváradról. Március 17-én Ispánovits Sándor, budapesti tanár, a Lappföldet ismerteti vetített képekkel. Március 24-én Somssich Béla gr. lesz az elő­adó. Az estélyen a Budapesten állítandó Zichy Nándor-emlékmű céljaira tagoktól 1 kor., nem­tagoktól 2 kor. belépődíjat szednek. Az estélyek mindig délután 1 26 órakor kezdődnek. — Egry Béla dr. üdvözlése. Budapestről jelentik. Egry Béla dr.-t, Pécs szab. kir. város képviselőjét, a pártonkívüli függetlenségiek új elnökét számosan üdvözölték. Távirati­lag üdvözölték: a pécsi függetlenségi és 48-as párt, a pécsi Egry Béla asztaltársaság, a pécsi iparosok, a dévai függetlenségi párt és a pécsváradi függetlenségi párt. — Az új csatahajó vízrebocsátása. Már­cius 21-kén ismét fényes ünnepség színhelye lesz a trieszti hajógyár. Ezen napon bocsát­ják vízre a Tegetthoff után elnevezett új csatahajót. A vízrebocsátás Ferenc Ferdinánd tengernagy és lovassági tábornok, trónörökös és Lipót Szalvátor főherceg, valamint ezek feleségeinek jelenlétében nevezett napon dél­előtt 10 órakor megy végbe. A keresztanyai méltóságot Bianca kir. hercegnő vállalta el. A hadügyminisztérium tengerészeti osz­tálya szíves volt a hajó ünnepélyes kereszte­lésére a Pécsi Napló szerkesztőségét is meg­hívni és igy gondoskodni fogunk arról, hogy lapunk az ünnepélyen képviselve legyen. — A vármegyei­­napidijasok hivatali es­küje. A belügyi kormány rendelete alapján alkotott vármegyei törvényhatósági szabály­­rendelet értelmében, mely a napidijásokról szól, az alispán a vármegye központi szék­házának kis üléstermében ma vette ki a hi­­vatali esküt. A központban alkalmazott összes napidij­ások megjelentek s a szabály­rendeletben megállapított forma szerint le­tették a hivatali esküt. A járási székhelyeke a járási főszolgabirák érvényesítik a szabály rendelet e rendelkezését. — Helyettes tanárokból — rendes tanáro A vallás- és közoktatásügyi miniszter Petrich­né pécsi, Májnnké József kaposvári, Scharbert Vilm szekszárdi helyettes középiskolai tanárokat, rend tanárokká nevezte ki, a IX. fizetési osztály 2. fok­zatába. — A pécsi borközraktár. Rác Sándor or­szágos borászati főfelügyelő ma újból Pécset járt, hogy tárgyalásokat folytasson a létes tendő borközraktár ügyében. — A légszeszgyár ajánlata. Emlitette már, hogy a légszeszgyár igazgatósága tár­gyalásokat kezdett a várossal a kizárólagos­sági koncessió meghosszabbítása tárgyába. A légszeszgyár mintegy 3.100.000 korona investiciót akar eszközölni s erre való tekin­tettel 1962-ig óhajtaná kitolni a szerződé határidejét. Viszont ezzel szemben nagyob engedményeket és kedvezményeket helye kilátásba. A kedvezmények lényege az, hog a város az ajánlat elfogadása után már más részesedne a gyár tiszta jövedelméből, azon kívü­l kötelezné magát a gyár arra is, hogy légszeszt a mainál olcsóbb áron bocsátja fogyasztók rendelkezésére. Az ajánlatot kell megszámitás után a tanács a közgyűlés el fogja vinni. — Küzdelem a leánykereskedés ellen A fiatalkorúak pécsi felügyelőhatóságána­kői tanácsa tartott tanácsülést tegnap d.­­ a pécsi kir. törvényszék tárgyalási termébe azon megkeresés tárgyában, amelyet a leány kereskedés ellen a fővárosban alakult, egye­sület intézett a hatósághoz. Prohászka Otto­kár és Tisza István gróf vezetése alatt alakul 3 évvel ezelőtt a „Magyar egyesület a leány kereskedés ellen“ és fejt ki áldásos működés a főváros területén. Működési körét a vidéki is óhajtván terjeszteni, megkereste a fiatal­korúak pécsi felügyelőhatóságának elnök­ségét a Pécsett létesítendő fiók-egyesült szervezése iránt. Szieberth Frigyes dr., hatóság titkára ismertetvén az egyesült célját, feladatkörét és eszközeit, Nyári Pi tanácselnök indítványát tette magáévá tanács, hogy t. i. a helyi viszonyokra val tekintettel külön egyesület felállítását nem javasolja, hanem a Pécs-Baranyai Patronag Egyesület alakuló gyűlésén inditványt tesz hogy egyik szakosztálya utján lássa el eze feladatot is. Jánosi Engel József udv. tanácsa a budapesti egyesülethez intézendő válasz iratban hangsúlyozni kívánja a főváros lapok kishirdetései ellen felveendő küzde­let­, mint amelyek leginkább vannak a ügy ártalmára.­­ Nem tartozik ugyan köz­vetlenül a tárgyalt kérdéshez, de szükséges­nek találja, hogy a fiatalkorúak pécsi fe­­gyelőhatósága, e széleskörű feladattal ren­delkező állami szervezet lépéseket tegye azon erkölcsrontó alkalmak ellen, amelyeke­t mozgószínházak nyújtanak a fiatalságnál A vászonra kerülő képek erkölcs­rendészet szempontból sokszoros kifogás alá esne. Hogy káros hatásuktól a fiatalságot meg­óvjuk, lehetőleg meg kell akadályozni őke a mozik látogatásában. Indítványa oda irá­nyul, keresse meg a hatóság az elemi­­ középiskolák igazgatóságait, hogy az elő­zetes iskolai engedély kikérését a mozi elő adásokra is terjesszék ki. A gyermekvédelmi érdekekről indokolt előterjesztést a tanár Újvári­ Kamilla indítványára oly kiegészí­téssel tette magáévá, hogy a mozik vezető­ségét felkéri a gyermekvilág kedélyének megfelelő ismeretterjesztő és humoros elő adások rendezésére. — Párkányi Norbert felolvasása. A negy­vennyolcas szabadságharc leveretése után a keserű elnyomatás korában, amikor „maga az eltiport magyarnak kisírni sem volt sza­bad“, a hazafias érzésnek és a hazafias iro­dalomnak is valóságos végvárai voltak a kö­zépiskolai önképzőkörök. Ebben az időben 1861-ben alakult meg a pécsi gimnázium Faludi önképzőköre is, amelynek első negyed „Pécsi Napló“ 1912. márczius 1.

Next