Pécsi Napló, 1912. április (21. évfolyam, 76-99. szám)

1912-04-02 / 76. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy­ Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. sz. — Kiadóhivatali telefon 27. sz. Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyílt-tér sora 60 fillér. A Khuen-kormány bemutatkozása. A képviselőház ülése. Budapest, április 1-én. A politikai helyzet teljesen azoknak az euró­pai jelentőségű eseményeknek hatása alatt áll, a­­­melyeknek súlya miatt a kormány és a többség politikai magatartását megváltoz­tatta. A parlamentben igen mély és lehet mondani, hogy általánosan kedvező hatást gyakorolt Héderváry miniszterelnöknek ki­jelentése, melyben a kormány elhatározásá­nak való okait világosan az ország elé állí­totta és nem keresett homályos formulát a tényeknek elleplezésére. Általánosan konsta­tálták, hogy ez így is felel meg a nehéz szi­tuációnak. Andrássy Gyula gróf az ülésben férfias magatartásnak nevezte a kormány nyilt állásfoglalását. Hozzátette, hogy a miniszterelnök indokait méltányolja és ő is eláll a rezoluciótól. Még Apponyi Albert gróf is beismerte, hogy a kormánynak meg lehe­tett rá az oka, hogy politikai magtartását revidiálja. Csak annyiban foglalt el ellenzéki álláspontot, hogy a királynak a kéziratban kifejtet állspontjával szemben ő viszont a képviselőház álláspontját is körvonalazni óhajtaná egy országyűlési felirat formájá­ban. Az igazságnak megfelelően megállapít­ható, hogy Héderváry gróf nagyjelentőségű politikai állásfoglalása szilaj ellenzéki hanga­­­­dot még ellenfelei táborában sem támasz­tott. Még az ellenzéki padokon is mindenki érzi a lefolyt históriai események jelentősé­gét és érzi azt is, hogy a rezoluciós politika további erőszakolásának következményeiért a felelőséget senki sem vállalhatta volna. Jóval 10 óra előtt a képviselőház folyó­téin már élénk nyüzsgés uralkodik. A kép­­v­elők csoportokban tárgyalják az új hely­­z­et eshetőségeit. Kimen Héderváry Károly gróf miniszterelnök előbb a kabinet egyes tagjaival folytat rövid ideig tartó tanácsko­zást, majd Návay Lajos házelnököt keresi el. A ház ülésterme a nagy ülések külső z­r­eivel bír. A karzatok mind megteltek, ez e­gyes pártok pedig rendkívül nagy számb­­­a­­ vonultak fel. Féltizenegy órakor Návay Lajos elnök megnyitja a képviselőház ülését. Elsőként az o­lasz királyi pár elleni merényletről tesz jelentést, majd Szivák Imrét parentálja el meleg szavakban. Bemutatja a széki vá­lasztókerületben megválasztott Hatfaludi Er­nő megbízólevelét. Batthyány Tivadar gróf: Éljen az ál­la­m­os titkos választójog ! (nagy zaj. Fel­ki­­­ások a baloldalon : Szép kis választás ! Piszkos választás! Készen a gyalázat, ez tiszta mandátum.) Návay elnök ezután több irományról és a „Tegetthoff“ Dreadnought vízrebocsá­­tásáról tesz jelentést. Bresztánszky Kál­mánt igazolják . A Justh-párton nagy éljen­zés támad, amikor az elnök jelenti, hogy Holló Lajos és Szász Pál elleni petíciókat a Kúria elutasította. (Nagy zaj. Sümegit az elnök rendre utasítja.) Ezután Angyal József háznagy vezeté­­sével a Khuen-kormány tagjai bevonulnak. A munkapárt soraiból kétszáznál többen állva hosszasan tapsolják a kormányt. A Justh párt nagy zajjal fogadja a kormány tagjait. Töb­ben kiáltják: Éljen a reputáció! Április elseje­ Khuen Héderváry Károly gróf miniszter­­elnök ezután kéri hogy olvassa fel az elnök a király leiratát, mely a kormány újbóli ki­nevezéséről szól. (A királyi kéziratot Mihályi Péter jegyző olvassa fel, az ellenzék azonban egyre zavarja a jegyzőt.) Utána a jegyző az egyes miniszteri tár­cák betöltéséről szóló leiratot olvassa fel. Khuen-Néderfáry Károly gróf: Köte­lességének tartja, hogy a lefolyt dolgokról s annak egyes jelenségeiről beszámoljon. A kormány kénytelen volt lemondását benyúj­tani, közben azonban a korona aggályai még nagyobbakká lettek. A király dilemma előtt állott s nem tudott másképen hatá­rozni, hogy lelkiismeretét nyugton tartsa. Ez előtt kénytelen volt meghajolni. Ezért volt, hogy nem akarják érvényesíteni a párt­­határozatban foglalt pontokat. Erre még lesz idő. Az ősz uralkodó iránt mindenki a leg­nagyobb hódolattal tartozik, az egész vi­lág egyik legnagyobb fejedelmét tisztelik benne s ezért lelkiismereti megnyugtatását kellett biztosítani, másodszor pedig a to­vábbi munkát a korona és nemzet közti békés egyetértésben folytatni. Ehhez kéri a Ház és az ország támogat­ás­át (Éljenzés.) Kossuth Ferenc: A válságnak ez a megoldása teljesen szokatlan. Egészen külö­nös politikai életünkben, hogy egy kormány, mely bizonyos okok miatt lemond, ugyan­olyan okok elejtésével újból kinevezteti ma­gát. Őfelsége egész Európában igen nagy tekintélynek örvend, a tényállás pedig az, hogy a magyar nemzet nem rakoncátlan. E házban nincs senki sem, aki a felségjogo­kat csorbítani akarná. Magyarországon min­den jog a nemzettől ered, így a felségjog is. Nem korlátlan az a felségjog sem, hogy ő felség a tartalékosok és póttartalékosok fe­lett egészen rendelkezik. A honvédséget a határokon túl például csak a nemzet hozzá­járulásával lehet átvinni. A véderőjavaslat­nak egyik szakasza megerősíteni látszott egy törvénymagyarázatot. Foglalkozik ez­után az illető szakasz fejtegetéseivel. Hatá­rozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint a Kossuth párt felmentve érzi magát a kormány­nyal szemben vállalt megállapodástól s igy a párt teljesen szabad kézzel bir. Mindenki óhajtja, hogy ő felsége még soká uralkodjon, de az alkotmányosságtól eltérni nem lehet. A nemzet jogait a Kossuth-párt meg fogja védeni. A párt tehát a benyújtott véderő­javaslatok ellen, de különösen a nemzet jo­gait csorbító szakasz ellen fog küzdeni. Indítványozza, hogy a Ház egy huszonegy tagú bizottságot küldjön ki, mely készítsen felirati javaslatot, hogy meggyőzze a királyt, miszerint az 1888. évi XVIII. törvénycikk­ben foglalt felségjogokat senki érinteni nem akarja. (Helyeslés.) Holló L­ajos : Hozzájárul Kossuth in­dítványához, bár nem tartja helyesnek, mert a javaslat visszautasítása a nemzeten ej­tene foltot. Foglalkozik a kormány újbóli kinevezésével, ismertetve a válság törté­netét. Felolvassa a nemzeti munkapárt már­cius 8-iki határozatát, melyet most úgy a kormány, mint a munkapárt elejtett. Ez­után rátér a királyi manifesztum bírálására. Az 1888. évi XVIII. törvénycikkben fog­laltakat a király a maga sérthetetlen felség­jogának tekinti s ezzel olyan perspektívát nyújt, hogy újabb zavarok esetén a király tartalékosokat és póttartalékosokat benn­tarthatja. Ez csak újabb alkotmányellenes tények zsilipjeit nyitja meg. Pártja nevében kijelenti bizalmatlanságát a kormány iránt és bemutatkozását nem veszi tudomásul. Ezután szünet következett. Szünet után Zichy Aladár gróf a néppárt nevében beszél. Avval kezdi, hogy nincs joga a Justh­­pártnak a választói reform követelését ki­sajátítani és kijelenti, hogy nincs ma olyan politikai faktor, mely a választói jog sürgős­ségét el ne ismerné. Ezután a kormány ki­nevezésével foglalkozik. Szerinte a kormány csak úgy vállalhatta az újabb megbizatást, ha a rezolució szellemében működik. Hozzá­járul Kossuth Ferenc határozati javaslatá­hoz. Egry Béla a pártonkívüli függetlensé­giek nevében szól. Tiltakozik a kormány ki­­nevzése ellen és hozzájárul Kossuth Ferenc határozati javaslatához. Szóvá teszi, hogy az újsághírek közlése szerint a király pénteki audienciáján lemon­dással fenyegetődzött. Kérdi a miniszter­­elnököt, igaz-e ez s ha igen, hogyan jutha­tott, nyilvánosságr­a­ , Andrássy Gyula gróf teljesen helyesli a miniszterelnök álláspontját. Lelkiismere­tes magyar ember nem tehettet mást az ő helyében. Történelmi hiba lett volna nem szá­molni a király hangulatával. Egry kívánságát rossz tréfának tartja. Kossuth indítványát pedig nem fogadja el, mert semmi eredményt nem vár tőle. Egry Béla tiltakozik Andrássy aposztro­fáló szavai ellen. Andrássy Gyula gróf kijelenti, hogy félre­értette az Egry dr. által mondottakat, ezért nevezte azt tréfának. Zboray Miklós : Mindenfelé azt hirdetik, hogy a kormány vállalkozása nagy vesze­delmet hárított el. Itt három dologról le­hetett szó : 1. Lemond a király. 2. Alkotmány­ellenes kormányzás jött volna. 3. Az új ki­rály nem koronáztatta volna meg magát. Határozott kijelentést vár a miniszterel­nöktől, mi igaz a közszájon forgó dolgokból. Apponyi Albert gróf szerint nem szabad bizalmatlannak lenni a trónörökös iránt. Egyoldalúnak találja a király manifesztumát. Batthyány Tivadar gróf beszél ezután hosszasan a választói jogról, majd pedig, miután még több szónok volt föliratkozva, az ülés folytatását holnapra halasztották. Holnap a Ház a húsvéti ünnepek utánig el­napolja magát.­­ Az uj kormány kinevezése. A hivata­los lap vasárnapi száma közli az uj Khuen kormány kinevezésére vonatkozó következő kéziratokat : Kedves gróf Hhuen-Héderváry ! Vonatkozással f. évi március hó 7-én kelt elhatározásomra önt magyar miniszterelnökömmé újból kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állá­sában megerősitem. Kelt Bécsben, 1912. évi március hó 30-án. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k.

Next