Pécsi Napló, 1912. augusztus (21. évfolyam, 171-195. szám)

1912-08-01 / 171. szám

XXL évfolyam, Csütörtök 1912. augusztus 1 171. (7273.) Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 10­.­­ Kiadóhivatali telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 hor Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. A Nyilt-tér sora 60 fillér. A Pécsi Napló rotációja. Pécs, július 31. Nem is olyan régen, még alig 2 évtizede csak mosolyogva lehetett beszélni a vidéki magyar sajtóról. Az események után öreges lassúsággal tipegő hetilapocskák végezték a hírszolgálatot. Igaz, akkorában még a sajtó egyáltalán nem állt azon a magaslaton, ahova azóta kifejlődött. A távirat, telefon — az újságírásnak két legfontosabb segédeszköze — akkor még csak gyermekkorát élte. A vi­déki magyar sajtó elmaradottságának azon­ban egyéb speciális okai is voltak. Főleg az a kezdetben indokolt, de később már teljesen túlhajtott centralizáló irány, amely az ország egészséges fejlődésének rovására oly kirívó különbséget teremtett a főváros és vidék kö­zött. Minden életet: politikai, kereskedelmi, ipari, művészeti életet Budapestre koncen­tráltak, a vidék pedig maradt a maga erejére. Csak alig néhány rövid éve annak, hogy ott fönn is belátták ez irány helytelenségét és meghallgatták a kultúra és fejlődés után áhítozó nagyobb vidéki gócpontok kiáltó szavát. Azóta vett rohamosabb fejlődést a vidéki városok élete. Elvitathatatlan igazságként lehet leszö­gezni azt a tételt, hogy minden város, min­den állam kulturális fejlettségének fokmérője a sajtó. A sajtó ma a közélet igazi fóruma, amely nemcsak ellenőriz, de irányít is. Két­ségtelen tehát, hogy" minden, ami a sajtó fej­lődéséről szól, az egyszersmind annak a város­nak, vagy annak az államnak a fejlődését is jelenti. Ez igazság erejére támaszkodva tán nem leszünk szerénytelenek, ha e helyütt kivéte­lesen magunkkal foglalkozunk. A mai nap ünnepe­lt Pécsi Naplónak. A lap fejlődésében egy új korszakot jelentő jelzőoszlophoz ér­keztünk el. De ez az ünnep, épen a sajtó jelen­tőségénél fogva, nemcsak a mi ünnepünk­­ ünnepe egyszersmind a város és a vidéki ma­gyar sajtó fejlődésének is és e réven nyer ál­talános jelentőséget. Mi, akik e hasábokon napról-napra hideg tárgyilagossággal, az objektív igazság kuta­tásával rájjuk sorainkat, hogy olvasóközön­ségünket minden eseményről gyorsan, pon­tosan és hűen értesítsük, most mintha elfoga­dottnak éreznénk magunkat. Acéltollunk, amely máskor játszi fürgeséggel szántja a fekete barázdákat a fehér lapokra,most döcög, el-elakad. Meg-megállunk: rendezni a gondo­latainkat. Hogy is kezdjük ? Hogy tudassuk olvasóinkkal a mi örömünket: a Pécsi Naplót a mai naptól kezdve rotációs gép nyomja ! Rotációs ! Meg kell állni e szónál. Mert csak nyomdai szakemberek tudják azt, hogy mit jelent egy lap technikai előállításában a rotációs. Csak a beavatottak ismerik azt, hogy minden lapvállalatnak az ideálja a rotációs. És hogy ez még mennyire „csak ideál“ a magyar vidéki lapoknál, mutatja az, hogy vidéken eddig még csak három város­ban dolgozik a rotációs : Szegeden, Debrecen­ben és Kolozsvárott. Ebbe a kis gárdába most negyediknek kapcsolódik be Pécs, a Pécsi Napló révén. Kedves olvasóm, aki most reggelidet szűrésűivé, vagy munkaasztalod mellett ol­vasod e sorokat, hogy legalább egy kissé meg­ismerkedhess a rotációssal, bekalauzollak a géptermünkbe, amelynek ma ez a rotációs a büszkesége. Az egyszerűbb gyorssajtók és litográf­ gépek sorában ott áll harmadiknak a rotációs. Most még csendes, pihen. Hátul hatalmas fehér papírtekercs van ráakasztva. Most még olyan, mint az orsóra felgombolyí­tott szalag. De ha majd megindul a modern géptechnika egyik legszebb alkotása, ebből a papírtekercsből lesznek az újságszámok. A gép testének belseje csupa henger, amelye­ket fogaskerekek hoznak egymással szoros kapcsolatba. Közöttük-fölöttük sűrűn halad­nak a szalagzsinegek, ezek viszik, továbbít­ják a már kinyomott lapszámokat, míg végül elkapja egy elmés hajtogató szerkezet, amely­ből párosával hullanak ki a tetszés szerint egyszer, kétszer vagy háromszor összehaj­togatott újságszámok. Épen csak hogy a cím­­szalagot kell rájuk húzni és mehetnek a postára. Meg vagy lepve kedves olvasóm. Elká­­bított érzékekkel nézed-hallod a mesés gép­alkotás bravúros munkáját. Egyelőre csak annyit látsz, hogy a hengerről leszaladó papír­ból még ugyanabban a pillanatban teljesen kinyomott, elvágott, összehajtogatott újság lesz. Azután már bizonyosan a kezedbe veszed az órádat és számítani kezdesz. És most bá­mulsz csak igazán. Nem kell négy másodperc és tíz teljesen kész lapot dob ki a gép. Tehát egy perc alatt több mint 150-et, egy óra alatt tízezret. Alig állsz a gép mellett egy fél óráig és a Pécsi Napló valamennyi példányszáma ott fekszik előlted kinyomva, elvágva és össze­hajtogatva. ... Húszon ítél, évi cctudatos, kitartó, meg­feszített munka eredménye, hogy megvaló­sítva láthatjuk immár nyomdánkban a min­den lapvállalat ideálját. Hogy folyton töké­letesített nyomdai berendezésünkre felrak­hattuk annak koronáját: a rotációst. Tavaly a kézi szedést szüntettük meg az­által, hogy a legújabb típusú, amerikai rendszerű szedő és öntőgépekkel szereltük fel nyomdánkat. Az idén a gyorssajtó gépek munkájának mond­tunk búcsút és beállítottuk a rotációst. Ezzel rövid két éven belül teljesen átalakult a Pécsi Napló előállításának technikája. A kézimunka és a primitív gépszerkezet helyet adott a leg­modernebb, a legtökéletesebben működő gép­királyoknak. Ezzel elértünk mindent, amire egy lapvállalat törekedhetik, amelynél — legalábis a technika mai fejlettsége mellett — nincs tovább ! Szerénytelenség nélkül hangsúlyozhat­juk, hogy ez a berendezkedés részünkről nagy áldozatot, óriási befektetéseket igényelt. Ám az ellenérveket elnyomt­a bennünk az a gon­dolat, hogy ily tökéletes technikai felszere­léssel még jobbe­n kiszolgálhatjuk a mi kö­zönségünket, mint eddig. S megerősítette elhatározásunkat az a biztos remény, hogy a közönség, amely 22 éve áll immár mellet­tünk s amelynek nagy érdeme van abban, hogy a Pécsi Naplót,vidéki méreteket tekintve ilyen nívóra emelhettük, mellettünk fog állni most is fokozottabb érdeklődéssel és me­legebb szimpathiával. Büszke örömmel, meleg szeretettel bo­csátottuk útjára a rotációsból kikerült első lappéldányokat. Új szárnyakon, megerősödött izmokkal, gyorsabb mozgással keresi fel ezen­túl a Pécsi Napló olvasóit. Ünnepünk ez a nap, de ünnepe a vidéki magyar sajtó fejlő­désének is, amely biztos léptekkel halad a teljes kifejlődés felé, hogy a kultúrközponto­­kon imponáló súlyával szolgálja a haladást, az általános kultúrát. HÍRROVATUNK. A Pécsi Napló regénye. Lapunk ezen számában új, a Pécsi Napló számára írt regény közlésébe kezdünk. Hu­zamos ideje nem jutottunk már abba a hely­zetbe, hogy nagyobb terjedelmű mű közlésére szentelhessünk helyet, mivel ebben a soha nem szünetelő aktuális események gátoltak. Olvasóink köréből már régebben egyenesen felkértek, juttatnánk ismét helyet egy iro­dalmi terméknek is és most, ahogy szünetel a politika is, sorát ejtettük kitűnő írónk, Bodonyi Nándornak már az elmúlt év elején a Pécsi Napló részére írt, jórészt pécsi, bara­­nyamegyei vonatkozású Átálmodott való cimil munkájának, melynek közzétételében ezideig a hely szűke akadályozott meg ben­nünket. Bodonyi Nándor azok sorában, akik Baranya vármegyében komolyan foglalkoz­nak az írással, anélkül, hogy bárkinek érde­meiből is levonnánk bármit is, méltán foglal helyet az első sorban és épen a Pécsi Napló olvasóinak módjában állt, hogy megbecsülni tanulják és megszeressék. Hogy várva várják újabb munkáját, íme, ma hozzákezdhetünk ennek közzétételéhez és ajánlju­k azt olva­sóink szíves figyelmébe és érd­e­klődésébe. Aki hozzákezd annak olvasásába, bizonyosra vesszük, türelmetlenül fogja várni a folytatást és azon leszünk, hogy a regény közlését annak befejezéséig megszakítani ne kelljen. A szerkesztőség. — Címadományozás — kitüntetések. Ő Felsége. Tóth Ernő itélőtáblabirói címmel és jelleggel fel­ruházott budapesti büntető törvényszéki bírónak, nyugdíjazása alkalmából, sok évi hi és buzgó szolgálata elismeréséül, a kúriai birói címet; Dóczij Endre nyugalmazott posta- és távirdafel­­ügyelő, győri lakosnak, valamint törvényes utó­dainak, régi magyar nemességük épségben tartása mellett, a „Dőri“ előnevet; Nagy Pál, a vezér­kari testülethez beosztott honvéd főhadnagynak, Nagy László segédmérnöknek és Nagy Imre hon­véd főhadnagynak, valamint törvényes utódaik­nak, magyar nemességük épségben tartása mellett, a „Gárdonyi“ előnevet; Blum Brúnónak, a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgató­jának, valamint törvényes utódainak, a közgaz­daság és közélet terén szerzett érdemei elismeré­séül, a magyar nemességet „Eörsi“ előnévvel;­ Sebestyén Dávid kolozsvári építési vállalkozónak és törvényes utódainak, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseit, a magyar nemességet; Böhm Károlynak, a salgótarjáni kőszénbánya részvény­társulat raktárfőnökének, sok évi hű és pontos­­ szolgálata elismeréséül, az arany érdemkeresztet­­ adományozta. — Herczel Manó dr. bárósága. Ő Felsége július 15-étől kelt legfelső elhatározásával dr. Pusztapéteri Herczel Manó udvari tanácsos címzetes rendkívüli egyetemi tanárnak és a székesfővárosi Szt. Rókus kórház főorvosának valamint törvényes utódainak, a közélet terén és a sebészet terén szerzett érdemei elismeré­séül, a magyar bárói méltóságot adományozta. A napokban már hírt adtak a fővárosi lapok Herczel Manó bárósításáról és maga Herczel a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy ezen kitüntetéséről nincsen tudomása. Úgy mondották József kir. herceg közbenjárására nyerte el Herczel Manó a bárói méltóságot-

Next