Pécsi Napló, 1912. augusztus (21. évfolyam, 171-195. szám)
1912-08-01 / 171. szám
Bizonyos, hogy az ismételten Herczel báró gyógykezelése alatt állt sebész kitüntetésére befolyással volt a kir. hercegen végzett műtét is, de a nélkül is oly kiválósága Herczel a magyar orvosi karnak, melynek több tagja részesült már hasonló rangemelésben, hogy ezen kitüntetésre tudásával, a gyógyítás terén elért sikereivel és emberbaráti cselekedeteivel méltán rászolgált. A nagypeterdi tanító fia. Valamikor régen a szentlőrinci járásban, Nagyperemen, a lombsátoros csendes kis falu iskolaházában élt a szelíd lelkű rektor ,aki a nemzetnek, a református egyháznak s a magyar irodalomnak azt a jeles fiút adta, nevelte, akit őfelsége most a Ferenc József-rend nagy keresztjével tüntetett ki. Baksay Sándor az egész ország szemében nagy, mint hazafi, aki mindig a béke politikáját követte, mint ref. püspök, aki egyházának disze, kitűnősége volt s mint író, igazi költői lélek, kiváló tehetség, már életében elnyerte a babért, a halhatatlanság hervadhatatlan kincsét. Mi, baranyaiak különösen örvendünk derék honfitársunk magas kitüntetésének, mert az ő dicsőségének fényéből nekünk is juttatott . Baranya földjéről látta meg először a fölkelő napot, Baranya szülötte 6, Baranya adta őt az országnak." Hű és hálás fia is volt Baksai Sándor e vármegyének. Időnként, nagy ünnepélyek alkalmával mindig eljött hozzánk, hogy velünk együtt ünnepeljen. A vármegye több református eklézsiájába ellátogatott; templom avatásokon részt vett, Pécsett is volt néhányszor. Részt vett a dóm fölszentelésén 1892-ben s a pécsi református gyülekezet templomát 1907-ben, a pécsi országos kiállitás évében ő avatta föl. Az Osztrák és Magyar monarchia című nagy kulturtörténetű diszmóben, mely boldogult Rezső trónörökösünk, majd Stefánia alatt néhai Jókai Mór szerkesztésében jelent meg, Baranyavármegye színgazdag költői leírását Baksay Sándor végezte. Csak egy baranyai fiú, szülőföldjének kitűnő ismeretével, rajongó szeretetével hozta meg vármegyénk ismertetését oly pompásan, oly édesen, ahogy ezt Baksay az ő mesteri tollával papírra vetette. A falu gyermeke volt, meg is maradt mindezideig a falu szeretetében élő jó pap, aki mint püspök is, Budapest székhelylyel megmaradt Kunszentmiklós papja. A ritka kitüntetés olyan férfiút ért, a kinek egész élete munkája s ennek a munkának minden eredménye a közé. — A pécsi községi iskolák államosítása. Hónapok, sőt innen-onnan már egy éve várjuk, hogy leérkezzék a közoktatásügyi minisztériumból a pécsi községi iskolák államosításának végleges elintézése. A szerződés mindezideig késett, bár a város úgy állapodott meg a kormánnyal, hogy 1912. január 1-ével mennek át a pécsi iskolák állami tulajdonba. Mint budapesti tudósítónk telefonálja, a hivatalos lap holnapi száma, az állami tanítók rendes augusztusi kinevezése során hozza a pécsi községi iskolák tanítóinak átminősítését, illetőleg állami tanítókká való kinevezését, ami annyit jelent, hogy az államosítás végleg befejeződött s néhány nap múlva a szerződés is le fog érkezni a városhoz. Az iskolák tényleges átvétele azután már önmagától következik. A közoktatásügyi miniszter a következő pécsi tanítókat nevezte ki állami tanítókká : Özv. Köglné Deutsch Valéria, Leordinay Gizella, özv. Gombárovicsné Nick Józsa, Dobra Imre, German István, Nyers Angyalka, Kasza Ferenc, Szendrődi Géza, Dillmann Antal, German Istvánná, Haksch József, Haksch Emilia, özv. Mihálovicsné Gonda Mária, Pókász Amália, Moussong Vince, Pikler József, Simon György, Aronffy Ilona, Mátyus István, Szieberth Róbert, Magda Pál, Gőbelné Élni Emilia, Nehrebeczky Hana, Platz Anna, Liebscher Vilma, Magyarné Moussong Józsa, Retter Rezső, Gregorné Gregor Cecilia, Hanny Etelka, Klimó Emma, Bubregh János, Ritmer Jolán, Magyar Károly, Tótt Aladár, Sportné Marschall Anna, Sport Lajos, Schönbach Ignác, Köberling Károly, Daláth Jenő, Göbel Károly, Woigandné Schmidt Irma, Végh Lenke, Decseva Ilona, Vétek János, Weigand József, Andretzkyné Koszter Mária, Gyulai Ilona, Seszták Antal, Pozsgai Dezső, Szigriszt Rezső, Maertz János, Ulbrich Rezső, Ziegler Gyula, Schein István és Szlavik Emil. — Hírneves kardvivó bajnok Pécsett. Mint jeleztük, ma Pécsre érkezett törzséhez a 69. gyal.ezrednek Székesfehérvárott állomásozó hadkiegészítő zászlóalja, hogy itt részt vegyen az ezredgyakorlatokban. A Pécsre érkezett tisztikar sorában van Zulavszkij Béla százados, a vívás bajnoka, aki a most lezajlott stockholmi olimpiai versenyeken is részt vett és élénken, világszerte feltünést keltve erélyes fellépésével tiltakozott a svéd versenybíróság attrocitása, igaztalan döntése ellen. A döntő versenyben már nem vehetett részt, mivel az előversenyekben egy fcuretiivasnál úja megsérült, a sérülésből izomrokgyulladást kapott, mely még most is orvosi kezelés, de már gyógyulás alatt áll. A magyar vivósportnak egyik kitűnősége Zulavszky, aki bizonyára részt fog venni azon dunántúli bajnoki versenyben is, melyet a Pécsi Atlétikai Club december havában Pécsett szándékozik rendezni, mely iránt már most érdeklődnek a legjobb vivők. Örvendetes lenne, ha az ezredparancsnok Pécs lüktető sportéletére való tekintettel azzal járulna a pécsi vivósport előmozdításához, hogy Zulavszky Bélát az ezred egyik pécsi zászlóaljához osztaná be szolgálattételre, mivel állomáshelyén, Székesfehérvárott alig van sportélet, míg nálunk а РАС, a jövőben fokozottabb tevékenységet fog kifejteni a sportok különböző ágazataiban, melyeknek fejlesztése katonai érdek is. Zulavszkynak Pécsre való áthelyezésével sokat nyerne a vivósport, melyet atlétikai klubunk akkor intenzivebben művelhetne.Sportköreinkből jutott el hozzánk ezen közóhaj, melynek teljes sportszeretetünkkel adtunk a nagy nyilvánosság előtt kifejezést. — Áthelyezett pécsi főreáliskolai tanár. A vallás és közoktatásügyi miniszter Szegedy Rezső dr. pécsi állami főreáliskolai tanárt a budapesti VII. ker. Barcsay utcai állami főgimnáziumhoz helyezte át, teljesítve ezzel Szegedy dr. azon régi vágyát, hogy fővárosi intézethez jusson. A pécsi főreaiskola Szegedyt már az 1911-12. tanév elején elveszítette, amikor a miniszter egy évre szabadságolta, hogy Zágrábban horvát-magyar irodalmi kutatásokat végezzen. Távozását tanügyünkre már akkor veszteségnek mondottuk mivel Szegedy Rezső dr. be nem érve a főreáliskolánál való eredményes munkálkásával, élénk tevékenységet fejtett ki társadalomtudományi téren is. Meg vagyunk arról győződve, hogy kiváló irodalmi képzettségével a fővárosban is ki fog emelkedni a szürke professzorok sorából és munkálkodásáról még sokat fogunk hallani. — Pécsi turisták a tiroli íjlecsereken. Bokor Emil dr. főorvos, Hang Dániel dr. cisztercita tanár, Graef János droguista, Kenessey Aladár dr. főorvos (aki ma érkezett vissza Lidóról) holnap, csütörtökön este vasúton Sterzingbe utaznak, hogy onnét nagyobb szabású turista kirándulást tegyenek a távolabbi tiroli glecserekre, honnét gyalogszerrel akarják elérni a tiroliakkal határos svájci hegyeket, melyeket örökös hó borít. Útjuk a Brandenburg menedékházig és onnét tovább vezet egy magas hegyi szállóba és Merán felé térnek vissza. Ha valamely körülmény lehangolja a kiránduló kis turista csapatot, ez az, hogy ezúttal nélkülözni kénytelenek Pécs leglelkesebb turistájának, Kiss József főreáliskolai tanárnak, a Mecsek Egyesület titkárának társaságát, aki különösen Bokor Emil dr. társaságában a legutóbbi 17 évnek minden nyarán nagy hegyi turista utakat tett, előszeretettel a glecservidékeken, ezúttal azonban ezen élvezetről kénytelen volt lemondani, mivel gyomorbaj támadta meg, mely ellen Rohitsch fürdőhelyen kellett gyógyulást keresnie. A kúra annyira igénybe vette, hogy azt kell most pécsi otthonában kipihennie. — Személyi hir. Peris Ármin dr., a pécsi izr. hitközség főrabbija, ma Ausseeba utazott, honnét a régi német városokba fog kirándulni. A tudós főpap 3 héten át lesz távol. — Mecsbercsjedeti Máv. üzletvezető. A kereskedelemügyi miniszter saját kérelmére a kolozsvári üzletvezetőség élére állította Felszegly Ferencet, ezideig szegedi üzletvezetőt, akire ezen áthelyezés azért bírt nagy jelentőséggel, mivel erdélyi ember és ott földbirtoka is van. Ámde nem igen örvendhetett ezideig ezen áthelyezésnek, mivel a nálunk is jól ismert üzletvezető váratlanul súlyosan megbetegedett, úgy hogy a Vörös Kereszt szanatóriumba vétette föl magát, ahol az orvosok tífuszt állapítottak meg. — Tizennyolc kivándorló. A pécsi rendőrfőkapitányi hivatal július hónap folyamán összesen 26 útlevelet adott ki. Az útlevelek közül tizennyolcat kivándorlás, hármat tanulmány, hármat látogatás ,egyet szórakozás s egyet zarándokolás céljából váltottak. 15 Németországba, 4 Északamerikába, 4 Romániába, 1 Montenegróba, 1 Európába s 1 pedig a világ minden részébe szól. Akik a német birodalomba és Északamerikába váltottak útlevelet, azok kivándorló ipari és gyári munkások. A Romániába szóló 4 útlevelet pedig négy kádármunkás vette ki, hogy az ottani hatalmas kádártelepekre menjenek dolgozni. A föld és házadó után kivetett általános jövedelmi pótadóra vonatkozó kivetési lajstromok Pécs város adópénztári helyiségében (I. emelet 48. sz.) augusztus 19-ig betekinthetők. Bővebb felvilágosítást a falragaszok útján közzétett hirdetmény nyújt— Mohács — sötétben. Mohácsi tudósítónk telefonálja: A községi kezelésben lévő mohácsi villamostelep munkásai ma délután 1/3 órakor beszüntették a munkát, ennek folytán ma este már nem gyulladtak ki a villamos lámpák és az egész község sötétben maradt. A dolog érthető zavart okozott, nemcsak a publikum soraiban, hanem az éjjeli üzemmel dolgozó ipari vállalatoknál is. Mohácson mintegy 150 privátfogyasztója van a villamtelepnek s igy ez a váratlanul kitört sztrájk őket érinti legkellemetlenebbül, eltekintve attól, hogy az utcákon is koromsötétségben botorkálnak a járókelők. A sztrájkkal, a villanytelepi munkások hetek óta tartó bérmozgalma jutott fordulóhoz. A munkások ugyanis, akik átlag napi kettő korona bért kapnak, memorandumot nyújtottak át az elöljáróságnak, amelyben bérük felemelését kérték. Azóta türelmesen várták, hogy a kérésük méltányos elintézést nyer. A memorandumot azonban mindmáig hevertették a községházán, s így azután a munkások ma délután kijelentették, hogy, amíg a kért béremelést meg nem kapják, nem veszik föl a munkát. A publikum ezúttal teljesen a sztrájkolók pártján van, mivel hogy teljesen indokoltnak látja a követeléseiket akkor, amidőn a fent említett csekély bérért, éjjel-nappali munkát kell végezniük. A fogyasztók közül is különben sokan panaszkodtak már a villanytelep inkommerciális szellemű vezetése ellen, ami főleg a panaszt tevő fogyasztók rideg elutasításában nyilvánul. Ma este már többen megkísérelték, Mohács társadalmának vezetői közül a békítest, a munkások és község elöljárósága között, de sikertelenül, mivel a sztrájkolók kitartanak a követeléseik mellett, így valószínűleg holnap már a főszolgabírói hivatal veszi át a békéltető szerepet. Mohács ma este szokatlan képet nyújt, sötétségbe burkolt utcáival és Dunapartjával. — A pécsi tűzmester halála. Gyászlobogót tűztek ki Pécs szab. kir. város tanácsházára ; a város egyik alkalmazottja, Károlyi (Konvalinka) Károly negyedmester, aki bírósági végrehajtó, aki mértékhitelesítő hunyt el a múlt éjszaka életének 53-ik házasságának 14-ik évében. Hosszú idő óta szolgálta a város törvényhatóságát lelkiismeretes kötelességtudással, megbízható hűséggel s mint tűzijátékkészítő a tettyei a népünnepélyek egyik kiválósága, Reed György jobbkeze volt. Különös kedvzel és tehetséggel, hozzáértéssel készítette a legkomplikáltabb röppentyűket, melyek között több saját összetételű és szerkezetű röppentyű is volt, amelyeket szerzői önérzettel és büszkeséggel mutatott be a tettyei ünnepélyeken. A tűzmesterekkel ismeretséget kötött s tinulmányozta a röppentyűk gyártását. Minden szabad idejét erre fordította,mint amatőr e téren elismerésre méltó eredményeket ért fel. Évekkel ezelőtt a Tettyén csaknem végzetes baleset érte. Fölrobbant a lőpora és erős égési sebeket szenvedett. A veszélyes foglalkozás rendszerint áldozatul ejti a tűzzel játszókat; a csillagokban így V ■ ás sors „Pécsi Napló, 1912. augusztus 1.