Pécsi Napló, 1913. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-20 / 42. szám
építése bizonyára egy teljes évet vesz igénybe, a most Fiuméban állomásozó nagykanizsai ezred honvédszázadát csakis fokozatosan fejlesztik ki a pécsi ezred honvédzászlóaljává, de a tisztikar kicserélése, illetőleg fölemelése máris megindult, a pécsi zászlóalj parancsnoka pedig már hónapok óta Fiuméban lakik, ahol máris egyik szerepvivője a magyar társadalomnak. — A városi kavicsbányák és az állatkínzás. A városi kavicsbányákról megállapítást nyert a városi keddi közgyűlésén, hogy azoknak bérlete épenséggel nem mutatkozott jövedelmezőnek az eddigi bérlőre. Megállapítást nyert az is, hogy a termelés, különösen a tettyei bányából igen jelentéktelen, megállapítást nyert a városi főmérnök felszólalásából, hogy a termelt anyag igen rossz, amiért a város most már távolról hozaz utcai kövezésére szilárdabb bazalt kőanyagot. Marton Ferenc bizottsági tag még azt is megállapította, hogy a minap a Légszeszgyár utca rendezésénél, illetőleg kiépítésénél megfigyelte, hogy a fuvarosok az előírt mennyiség helyett, kocsijaikat szűkebbre fogva, jóval kevesebbet fuvaroztak be, annyival kevesebbet, hogy abból akár a Kálvária utcát is kikövezhették volna, amire figyelmessé tétetvén a kövezés ellenőrzésével megbízott osztálymérnök, annak kereseti kimutatásából le is vonták a megállapított különbözetét, így a várost károsodás nem érte. Mindezek fölött megállapítást nyert még az is, hogy a Tettyéről levezető után olyan rossz a kőszállítás, hogy a fuvarosok valóságos állatkínzást folytatnak szegény lovaikon, amire nézve az ezen vidéken lakó Kaszapovics István bizottsági tag szolgált drasztikis példával. Ilyen a humánus gondolkozással össze nem egyeztethető állatkínzást látva előbb egy arra sétáló is figyelmeztette a kocsist ne kínozza így lovait. A fölszólalás eredménytelen maradt. Erre saját édesanyja tiltakozott az állatkínzás ellen és ezer szerencse, hogy még el tudott menekülni a földühödött állatkínzó kocsis elől, a aki kövekkel dobálta meg és léccsel alaposan elveri, ha el nem menekül. A nívókülönbség oly nagy a bánya és a kivezető utca között, hogy a kereket meg kell kötni, a ló pedig ilyen körülmények között tényleg csakis a fájdalmában képes a terhet húzni. Épen azért, ha már ezen bányát, dacára porhanyos kövének, művelni akarjuk, vagy drótkötélpálya alkalmazását kéri, vagy csináltassa meg a város a levezető utat. Rauch János főmérnök egyelőre nem tartja nélkülözhetőnek az ezen bányából hozott kőanyagot, de épen a csekély termelt mennyiség miatt a drótkötélpálya távolról se fizethetné ki magát. A bajon mégis rövidesen enyhítve lesz, mivel a megváltoztatott bérbeadási feltételek szerint a jövőben a város a bérlő terhére gondoskodik az út fentartásáról, aki ezért átalányösszeget fizet, másrészt most a Barátúr környék kiépítése is tervbe van véve, ami által a kőbányából rendes utat kiépítik a városba! Bármikép történjék is, de az állatkínzásnak, mely az embereknek is eldurvítására alkalmas, véget kell vetni és ha az ott termelt kő nem alkalmas a fölhasználásra, ha a tettyei kőbányát mindjárt a város legjobb bányájának tartják is, akkor be kell szüntetni ezen bánya üzemét, hogy az abból való kavicsszállítás továbbra meg ne botránkoztassa a környék békés lakosságát. — Gyermektanulmányi nap Pécsett. Nagy László, budapesti igazgató és a gyermektanulmányi társaság ügyvivő alelnöke ma délelőtt 8 - 1 óráig gyermektanulmányi kísérleteket végzett a belvárosi fiúiskolában, hogy a tanulmányozás módszerét bemutassa az egyesület pécsi tagjainak. A mintakísérleteket a tanítóság nagy része figyelemmel kísérte végig. Az 5 órán át gyűjtött kísérleti anyagot még a délután folyamán feldolgozta a tudós igazgató s az elért eredményekről délután 5 órától 7 óráig számolt be a nagyszámú hallgatóságnak. A nagyszabású előadás, melyet a gyermektanulmány és kísérleti pedagógia történetével vezetett be, gondolatmenete a következő: A gyermektanulmány pozitív tételekhez akar jutni s ezáltal a pedagógiát pozitív alapra segíteni. Nálunk Felméri Lajos volt az induktiv pedagógiának első hive, előbb mint a német Meumann vagy Lay. A gyermektanulmányozásban ma már Magyarország sincs hátramaradva, amint alapos tudományos munkák ezt bizonyítják. A gyermektanulmánynak legfejlettebb és leglényegesebb része az egyéniségvizsgálat. Ezek rejtik magukban a nagy pedagógiai átváltozásokat. A vizsgálatok 3 csoportra oszthatók, úgymint képzett, elme-, és intelligencia típusokra és külön jönnek számításba a számműveletek vizsgálata. Gazdag példákban mutatta be a tudós előadó e típusvizsgálatok feldolgozásának módszerét a délelőtti kísérletek alapján. A rendkívül vonzó és tanulságos előadást feszült érdeklődéssel hallgatta meg a közönség és végeztével zajos ovációban részesítette a gyermektanulmány leghivatottabb mesterét. A pécsi egyesület háláját Ember János kir. tanfelügyelő tolmácsolta ékes szavakkal s egyben lelkesen buzdította a tagokat a további munkásságra, mely a régi merev és lélektelen pedagógiai rendszert van hivatva ujjáteremteni. — A városi bizottságok kiegészítése. A tegnapi közgyűlés az egyes városi bizottságokban megüresedett tagsági helyeket a következőkép töltötte be: A népnevelésügyi bizottság elnöke: Majorossy Imre kir. tan., tagja : Keresztény János. Az iparos tanonciskolai bizottság: Günther Mihály dr. ker. és iparkamarai másodtitkár, Kamprath Hermann, az állami fémipari szakiskola igazgatója, Makay István gazdasági tanácsos és Nagy László tb. főjegyző. A zeneiskolai bizottság : Daempf Imre. Múzeumi bizottság: Keresztény János. Az állami elemi iskolai gondnokság: Lauber Rezső dr. lemondása folytán Lenkei Lajos. A légszeszgyár üzleti könyveinek mgvizsgálása és ellenőrzése céljából megalakított bizottság: Eibach Emil és Telegdi Kálmán lemondása folytán Visnya Ernő és Krausz Mór és uj tagul Nick Alajos dr. t. főügyész. A Pécsi Dalárda új alapitó tagjai. Szautter Gusztáv ügyvéd és Csursch Jenő, a Pécsi Takarékpénztár igazgatója 200—200 kor. lefizetésével beléptek a Pécsi Dalárda alapitó tagjai sorába. — A választójogi törvénytervezet és indokolása. A belügyminisztérium a választójogi törvényjavaslat és indokolásának száz példányát a következő rendelet kapcsán küldte meg Pécs városának : Magyarországonnincs ma fontosabb politikaikérdés, amely, a nagyközönséget jobban érdekelné, mint az országgyűlési képviselőválasztási jog kérdése. A kormány javaslatát már néhány hét előtt a parlament elé terjesztettem és azóta az nagyjában közismertté vált. Minthogy azonban a javaslat fölött való tárgyilagos ítéletalkotás az általános és részletes indokolás ismerete nélkül lehetetlen, arra pedig közérdekből nagy súlyt helyezek, hogy a nemzet minden érdeklődő tagja saját közvetlen ismerete és megfontolása alapján alkossa meg ítéletét, elhatároztam, hogy a javaslatot és indo■kolását a lehető legszélesebb rétegeknek díjtalanul teszem hozzáférhetővé és módot nyújtok arra is, hogy azt bárki jutányos árért könyvárusi uton is megszerezhesse. Ebből a célból a törvényjavaslatot és indokolását tartalmazó füzetnek 100 példányát idemellékelve azzal küldöm meg, hogy ezekből a törvényhatóság területén levő közigazgatási és egyéb könyvtárakat egy-egy példánnyal ellátni és minden komoly érdeklődőnek — politikai pártállásra való tekintet nélkül — egy-egy ingyen példányt rendelkezésre bocsátani szíveskedjék. A törvényjavaslat egy-egy példányát elsősorban a központi választmány tagjai, a lapok szerkesztőségei, továbbá — míg a készlet tart — mindazok megkapják, akik a javaslatot komolyan tanulmányozni óhajtják. A példányok a városi székház jegyzői hivatalában (I. em. 38. ajtó) vehetők át. Itt említjük meg azt is, hogy a hivatalos kiadvány minden könyvkereskedésben is kapható 1 korona árban. • A pécsi lóverenyegylet tribünépítési költsége. Ismeretes, hogy a pécsi lóversenyegylet az új tribün megépítésére a földművelésügyi minisztériumtól kapott 20.000 koronás kamatmentes kölcsönt. A földművelésügyi minisztérium azonban csak azzal a feltétellel helyezte kilátásba a kölcsön folyósítását, ha a város közönsége garantálja ez összegnek 20 éven át 1000 koronás részletekben való visszafizetését. A közgyűlés határozatilag mondja ki, hogy a lóversenyegyletnek 20 éven át évi 1000 koronás segélyt szavaz meg, illetőleg ez összeggel törleszti a kamatmentes kölcsönt. A közgyűlési határozatnak jóváhagyása ma érkezett le a belügyminisztériumból. — A behívott tartalékosok családtagjainak segélyezése. A behívott tartalékosok és póttartalékosok családjainak segélyezéséről szóló törvényt már régebben letárgyalta a képviselőház, elintézve és az összeg folyósítva azonban még mindezideig nincs. Az elintézést Miskolc város törvényhatósága a kormányhoz intézett felirat alakjában megsürgette és a miskolci átirat kapcsán Pécs vári közönsége is elhatározta, hogy sürgető feliratot intéz a kormányhoz. Elszomorító tanügyi állapotok uralkodnak Zala vármegyében, amint ezt az ottani új kir. tanfelügyelő megállapította. A nagy kiterjedésű vármegyének 560 községe van és ezek között egyszáznyolcvanban egyáltalán nincs iskola, mivel ezen községek jórészt a szomszédos község iskolájába küldik gyermekeiket. Különösen érezhető a nagy iskolahiány a Muraközben, mely egyházilag a zágrábi érsekség fenhatósága alá tartozik és itt magyar területen háborútlanul űzi a horvát papság horvátosító törekvéseit a magyar területen. Az iskolába nem járó tanköteles gyermekek száma egyszerűen ijesztő. Egyedül Muraközön 59 községnek nincsen iskolája. Évtizedekre lesz szükség, amíg itt az iskolahiányon csak némileg segítve lesz. A mai helyzet egyszerűen vigasztalan és Scossa Dezső dr. tanfelügyelő, aki Szegedről jött Zalavármegyébe, ugyancsak tág mezejét találja itt múlt idők nagy mulasztásainak jóvátételére. Csak az érthetetlen, hogy ezen állapotokat előbb meg nem látták. — Pécs város követelése Pallós Ignácon. Pécs szab. kir. város közönségének mintegy 4000 koronás, de mindjárt hozzátehetjük, vitás követelése van Pallós Ignácon, mint a pécsi báttaszéki vasút építési vállalkozóján. Ugyanis mindjárt az építkezés megindulásánál Pallós Ignác árukat szállított Pécsre, melyekre az építkezésnél volt szüksége, melyeknek túlnyomó nagy része be se jött a városba, hanem azokat innét mindjárt tovább szállította a vonalra. A Pécsre érkezett, különböző árukat mégis megterhelték avasútállomáson való kimutatás alapján aszokásos kövezeti vámmal és a Pallós cég ezen városi illetéket nem fizette meg, azon nézetből indulva ki, hogy ezen építkezési tárgyak nem jöttek be a városba és így nem rongálták a városi kövezetet. Pallóst mégis megterhelték a mintegy 4000 koronára rugó kövezetvámmal, mely követelést a város nyilvántartotta, bízva abban, hogy azt Pallós, akit a város mint vállalkozót szorítani nem akart, ezen összeget meg fogja fizetni. Bizonyos, hogy ezen követelés nem terheli a pécsi báttaszéki vasút részvénytársaságot, mely csakis a kész vasutat vette át. Most valószínűleg a csődtömegnél jelenti be a város ezen követelését és a csődbíróságnak képezi majd feladatát megállapítani, megjár-e a városnak ezen összeg. Nagyobb fizetésképtelenség a pécsi piacon. A budapesti és bécsi hitelezői védőegyesületek a tömegesen jelentkező fizetésképtelenségek következtében annyira el vannak foglalva, hogy bár egyes nagy cégek egyáltalán beszüntették üzemöket, amíg a közgazdasági viszonyok meg nem javulnak, azért nap-nap mellett felmerülő újabb fizetésképtelenségek miatt páratlanul álló lassú tempóban sikerül csak a hitelezők és fizetésképtelen cégek között egyességet létesíteni, így Pécsett még függőben van a minapi nagy fizetésképtelenség, amelybe egyik legismertebb röröskereskedésünket kergették a kedvezőtlen viszonyok, most pedig a Király utcában fenálló Stark Benedek fia röföskereskedő cég is kénytelen volt bejelenteni hitelezőinek, hogy fizetési kötelezettségeinek megfelelni nem tud. A céget jelenlegi tulajdonosa ezelőtt 14 évvel vette át atyjától, de az üzletet akkor oly súlyos adósságok terhelték, hogy anak új tulajdonosa már fennállásának első ívében kénytelen volt hitelezőitől fizetési haladékot kérni. Ezt meg is kapta és minden kötelezettségének akkor eleget is tett, összes adósságait, kamatostól megfizette. Azóta zavartalanul élvezett hitelt és üzlete hol jobban, hol gyengébben ment, amint a konjunktúrák alakultak. Időközben üzletét nagyban való eladásra is szervezte, egyrészt azonban a baranyai és somogyi falvakban lévő vásárlói mindkevésbbé voltak abban a hely „Pécsi Napló“ 1913. február 20