Pécsi Napló, 1913. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

á­ nyát feleségül vette egy szegedi ügyvéd, és ezen családi viszonyt összeférhetetlennek tar­totta hivatali állásával. Akadnak még bírák Magyarországon, akik ily túlfinomult érzé­kenységgel ítélik meg saját helyzetüket! — Kitüntetések. Ő Felsége dr. Mayer Lajos győri ügyvédnek, a közgazdaság és közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a III. osztályú vas­­koronarendet; Koháry János salgótarjáni bánya­­társulati elemi népiskolai nyugalmazott igazgató­­tanítónak, a népoktatás terén szerzett érdemei el­ismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. — Fiume — magyar püspöki székhely lesz. Rég ideje annak, amikor már szóvá tettük, hogy a fiumei magyarosítás ügye kívánatossá tenné, hogy Fiume lelkiekben a pécsi egyházmegyéhez csatoltassék, vagy külön püspökséget kapjon. Most az utób­bira nézve megtörténtek már az illetékes helyeken a szükséges lépések, a tervhez a király és pápa is hozzájárult és Fiume önálló egyházmegyét kap. Püspökség vagy önálló praelatusság lesz-e Fiuméban, még nincsen eldöntve, de mivel a püspökséghez nagyobb javadalom kell, amit a zenggi püspökségből ki nem hasíthatnak, valószínűleg praela­­tusságot szerveznek és Viszota Alajos dr., ideologiai tanár van kiszemelve arra, hogy első praelatusa (püspök süveggel) legyen Fi­um­ának. — A honvéd tüzérség elhelyezése. A hon­védelmi miniszter intézkedése következtében az 1. számú ágyusezred Budapesten, a 8. szá­mú Lúgoson, állíttatott föl. Az önálló ágyu­­osztályokból az 1. és 2. számú Hajmáskéren, a 3. és 4. számú Nyitrán, az 5. számú Nagy­szebenben, a 6. számú Lúgoson, a 7. számú Zágrábban, a 8. számú Csáktornyán talált el­helyezésre, mint ahol megfelelő férőhelyisé­gek máris rendelkezésre álltak. A mostani elhelyezés csak ideiglenes és a tüzérlaktanyák küszöbön lévő fölépítése után részleges válto­zást fog szenvedni. — Névmagyarosítás. Kiskorú Handelsmann Gyula pécsi illetőségű, itteni lakos nevét Havas-ra, Spitzer Gyula siklósi illetőségű budapesti lakos Somló­ra változtatta. — Honvéd főorvosból községi orvos. Felső­­se­g­esd somogyvármegyei község nagy utánjárással, melyben leginkább Széchenyi Bertalan gróf, a fő­rendiház alelnöke segédkezett, végre körorvosi ál­lást szervezhetett, melyet az ér­dekelt községek nagy ünnepség közepette töltöttek be és arra Goda Pál dr. honvéd főorvost választották meg, aki az állást mindjárt el is foglalta. — Munkásgimnáziumi előadás. Az állami főreáliskolában tartott előadások során a legkö­zelebbi vasárnap számos vetített kép kíséretében az Alduna vidékét, Orsovát, Herkulesfürdőt s a Vaskaput mutatja be az előadó tanár. — Újabb állatimport Baranyában. A föld­művelésügyi miniszter az idei évre is engedélyezte simmenthali teheneknek és üszőknek behozatalát s hajlandó azok beszerzési, vám- és szállítási költségeit fedezni, valamint három éven át a vételár kamatait részben viselni. Amennyiben a baranyai tenyésztők ilyen állatokat beszerezni óhajtanak, rendeléseik már most beküldhetők Baranya vármegye gazdasági egyesületének tit­kári hivatalához, hol a megrendelések előjegy­zésbe vétetnek. Ezenkívül hajlandó a baranya­­m­egyei gazdasági egyesület kellő számú megren­delés esetén belga méneket és kancákat impor­tálni. — Félévi vizsga a fémipari szakiskolában. A pécsi állami fémipari szakiskolában (ma délelőtt folyt le a növendékek félévi vizsgája. A vizsgán jelen volt: Nendtvich Andor kir. tan. polgármester, Kindl József a kereskedel­mi és iparkamara elnöke, Záray Károly dr. iparkamarai titkár, Rauch János városi fő­mérnök, Mestrics Jenő, Romeisz György, Hamerli Imre, mint az iskola felügyelő bizott­sága. A vizsgálat eredménye a legteljesebb mértékben kielégítette a bizottság tagjait. A növendékek tanulmányaik úgy elméleti, mint pedig gyakorlati részében igazán meg­lepőt produkáltak. Különösen a bemutatott rajzok keltették fel az érdeklődést. A vizsga befejeztével Nendtvich Andor polgármester elismeréssel adózott Kamprath Herman is­kolai igazgatónak, valamint az egész tanári karnak az elért szép eredményért. — Előadás a szlavóniai magyarságról. Haller Jenő eszéki máv. tanító ma délután szép közönség előtt ismertette — saját meg­figyelése alapján — a szalvóniai magyarság helyzetét. Feltárta a magyarság s horvátság között régebben fennállott s ma már teljesen felbomlott kapcsokat, majd áttért a mai vi­szonyokra. A magyar — 4 falu kivételével — új elem Szlavóniában. Harminc év előtt jelent meg az első somogyi telepen a Dráván­­tól, vonzva az olcsó földtől, melyet a mun­kától irtózó vár­s horvát potomáron kínált neki. Az első települőket egész rajok követték, bár a horvát hatóságok a legembertelenebb s jogtalanabb eszközökkel riasztották őket vissza. Az ellenséges hatóságok, a horvát iskola és templom már-már kiforgatta a magyart nyelvéből, nemzetiségéből, mikor a Julián Egyesület megkezdte a Dráván túli magyarok kulturális, gazdasági és sociális helyzetének javítására a nemzet örök hálá­jára méltó akcióját. A nagy nemzeti missió harcosait, a Julián tanítókat, terror, üldözés fogadta ; az előadó, ki az első Julián tanítók között volt, érdekes, saját életéből vett példákkal illusztrálta a Julián tanítók hely­zetét, az ellenük folyó aknamunkát. — E tanítók megállították az elszlávosodás meg­indult folyamatát, de nem magyarosítanak — mint ahogy a horvát lapok állítják — mert horvát fiukat nem szabad felvenniök. A Juliánnak ma már hatvan iskolája van s hét­ezerötszáz tanuló látogatója. Míg a Julián a falukon, addig a Máv­ a városokban állít magyar iskolákat. A harmadik magyar iskola­­fenntartó a reform, egyház ; 2­3 iskolafenn­tartó iskoláiban ma már tizenötezer magyar fiú tanul.­­ Behatóan ismertette az előadó a szlavóniai magyar gazdasági viszonyait, a nép nyelvét, szokásait, nagyszámú sérel­meit. Az előadó rendkívül érdekesen, a tár­gya iránt érzett meleg vonzalommal, ritka humorral vezette végig a feszült figyelmű hallgatóságát témáján ; sajnálattal kell azon­ban megjegyeznünk, hogy ez előadáson, a férfiközönség s a városi vezetőség, mely pedig Pécs hivatását a szlavóniai magyarsággal szemben annyira szereti hangoztatni, majd­nem teljesen hiányzott. — A Pallós-ügy fejleményei. Fehéri Armand a Pesti Hírlapban a Pallós-ügyből kifolyólag ma is folytatja éleshangú táma­dásait Egry Béla dr. ellen. Cikkének végén azt írja, hogy Egry Béla dr. ellen a buda­pesti rendőrség is indított eljárást csalás, sikkasztás és kauciószédelgés miatt. A tá­madó cikknek e passzusára vonatkozólag Egry Béla dr. egy Budapestről keltezett táviratban a következő nyilatkozat közlé­sére kért fel bennünket:­­ — A főkapitányságról jövök. Szemé­lyem ellen semmiféle feljelentés nincs. Nem is lehet. Vályi dr. és társai Radó Elek bankigazgatót jelentették fel a hír­lapokban is megjelent cselekményekért. Amint értesültem, ez ügyben leszek mint tanú beidézve. Mint terheltet meg se idézhettek volna, mert hisz mentelmi jo­gom felfüggesztését nem is kérték. Egry Béla dr. Hogy e nyilatkozatot és az érintett ügyet teljesen érthetővé tegyük, szükséges­nek tartjuk megemlíteni a következőket: Egry Béla dr. alelnöke volt egy budapesti banknak, amely a súlyos pénzügyi válság következtében kritikus helyzetbe jutott és tönkre ment. Ennek a banknak elnöke Csáky Adorján gróf volt, igazgatója pedig a nyilatkozatban is említett Radó Elek. A banknál tényleg fordultak elő vis­elélé­sek, Egry­ Béla dr. azonban ezektől teljesen távol állott. Sőt mikor rájött arra, hogy a bank üzletvitelében nem megy minden rend­ben, még december hónapban lemondott az alelnökségről és fiát is, aki a bank tiszt­viselője volt, elszólította onnan. Radó Elek ellen az eljárás megindult és Egry Béla dr. tanúként lesz ez ügyben kihallgatva. Egyéb­ként tudtunkkal már a kaució-ügy is ren­dezve van. A legteljesebb rosszakarat kell tehát ahhoz, hogy ez ügyből kifolyólag úgy állítsa valaki a közvélemény elé Egry Béla úrt, mint akinek része lett volna a banknál el­követett csalásban, sikkasztásban és kaució­szédelgésben. Ez az igazság. — Elhunyt orsz. képviselő. Jakabffy Ferenc, a budapesti IX. kerület országgyű­lési képviselője ma délelőtt meghalt. Bélrák­ban szenvedett, az utolsó napokban műtét­nek vetette magát alá, azonban már nem lehetett rajta segíteni és ma délelőtt kiszen­vedett. Építőmester volt és elnöke az Építő­iparosok Országos Egyesületének. A munka­párthoz tartozott, azonban az aktív politikai életben nem igen vett részt. Testvérbátyja volt Jakabffy Imre belügyi államtitkárnak és nagybátyja Jakabffy Imre pécsi kir. gazdasági felügyelőnek. Hatvanöt évet élt. Temetése vasárnap megy végbe. A képviselő­ház és munkapárt klubhelyiségén kitűzték a gyászlobogót. — Az ellenzéki pártok el­határozták, hogy a IX. kerületben Visontai Somát fogják jelölni. — Az „Amatőrök Egyesülete Pécsett,, ma, február hó 1-én, szombaton d. u. 5 órakor saját helyiségében (Vigadó épület, II. emelet, bejárat a Percel­ utca felől), vetítő délutánt tart ismét Ran­­kovszky Ervin veneesai, nápolyi, pompejii, siciliai és kairói képeiből. Az egyesület ez alkalommal is szívesen látja az érdeklődőket. — A honvéd zenekar új elhelyezése. Évek óta hangoztattuk, hogy a székesfehér­vári V. honvédkerületi zenekarnak Pécsett való elhelyezése lenne kívánatos. Különösen most, hogy megszüntetik az V. honvéd kerü­let parancsnokságát, félig-meddig bizonyosra vettük, hogy a dunántúli országrész egyedüli honvéd zenekarát a legnagyobb dunántúli helyőrségi állomáson, Pécsett fogják elhe­lyezni, de erről­ szó se esett illetékes helyen, amint most ezen országrészben se hadosztály-, se kerületi parancsnokság nem lesz és Budapest fölszívja az eddigi egyetlen felső parancsnok­ságot is. A honvéd zenekart pedig elviszik az ország túlsó részébe, hadd muzsikáljon a vidám temperatmentummal megáldott Nagy­váradon a bihari uraknak és nagyváradi szép asszonyoknak, ahol máris sűrűn emlegetik, még­pedig méltán ezen 70 főnyi zenekarnak kitűnő karmesterét, Fricsaj Richardot. Kér­dést intézett a karmesterhez Nagyváradra való küszöbön lévő átköltözködésük tárgyában, egy újságíró, akinek kérdéseire a következők­ben referált: remt és azt megvédi, tehát ez a kellemes izü háziszer nélkülözhetetlen a meghűlésből származó bajok ellen köhögésnél, rekedtségnél, hurutnál már az első korty után enyhítő oldó hatásától megkönnyebbü­lést érez a beteg. A Sirolin-kura az ember egész szer­vezetére valóságos jótétemény. Kérdezze meg talán orvosát és az szívesen fogja ajánlani a légzőszervek betegsége ellen. A Sirolin „Roche“ minden gyógytárban kap­ható. Mindenütt határozottan Sirolin „Roche“-t kér­jünk és hamisított utánzatokat utasítsunk vissza. Maradjunk meg a Sirolin ,Roche‘ mellett és tartsunk házi gyógytárainkban belőle kéznél mindig egy üveggel. Meghűléstől származó bajok. Az átmeneti hónapokban — tavassza­l és ősszel — kisebb nagyobb szenvedéseknek van kitéve az emberiség. Éppen azért ezekben az időszakokban, a­mikor bizonyos mértékben a betegség a levegőben van, ajánlatos a kettőzött óvatosság. Nagy gondot kell fordítani az öltözködésre, másrészt vigyáznunk kell, még­pedig fokozott figyelemmel légzőszerveink egészségi állapotára, mert a nyálkahártyák azok, a­melyek a­ testnek szükséges levegővel először érint­keznek és a­melyek ellenállóképességgel kell hogy bírjanak. A­ki légzőszervei rendes ápolásával szer­vezetének biztos védelmet szerzett, az a tüdőbajok f­elől nyugodtan h­alhat. Azok közül a szerek közül, melyeknek hivatá­suk a légzőszervek ápolása, első helyen áll az orvo­sok által már évek óta ajánlott Sirolin „Roche“, mert ez még tüdőbajoknál is igen kiváló hatású, a Sirolin „Roche,, megkönnyíti a köpetkiválást, meg­szünteti a köhögési ingert, éjszakai izzadást, lázt és a légzőszerveket ellenállóvá teszi. A Sirolin „Ro­che“-t éppen ezen tulajdonságai teszik alkalmassá az úgynevezett tavaszi és őszi kúrákra. A gyógyszer használatát kitűnő ize folytán gyermekek is kedve­lik. A Sirolin „Roche“ étvágygerjesztő, emésztést elősegítő, közvetve tehát erősítő hatású és növeli a testsúlyt és a közérzetben is lényeges javulást szerez. Látjuk, hogy a Sirolin „Roche“ egészséget tes „Pécsi Napló 1913. február 1

Next