Pécsi Napló, 1913. március (22. évfolyam, 51-72. szám)

1913-03-02 / 52. szám

1913. március 2. „Pécs! Napló* Atyját Amtmann Nép. Jánosnak hívták. Batthyány Babtiszt gróf számtartója volt a sellyei uradalomban, honnan később Német­­bólyba költözött. Az Amtmann-család egy Németországból bevándorolt és Rohoncon letelepedett család volt. A fuvolaművész iskoláit Pécsett végezte, a bölcsészeti tan­folyamot Pesten. A világoseszű és szorgalmas tanulónak a zene iránti különös hajlama csak­hamar föltűnt; legkivált a fuvolát kedvelte. Már mint 20 éves ifjú a bécsi operánál, mint első fuvolista működött. Nagy tudásának, páratlan szorgalmának köszönhette, hogy ily tekintélyes helyen ilyen pozíciót tudott ki­vívni magának. Szabad idejét hangverseny­­utakra használta föl, melyek alatt nevét is­mertté, magát kedveltté tette. 1835-ben megvált a bécsi operától, hon­nan csak nagy nehezen és csak azért bocsá­tották el, hogy útját ne vágják további mű­vészi fejlődésének. 1835-től 1839-ig művészi körutat tett Európában. Volt Német-, Francia Angol- és Olaszországban is; mindenütt diadalhoz juttatta az a művészi játéka. A zenétől ittas olasz, a komoly angol, a kényes francia, a kritikus német és a magyargyűlölő osztrák mind meghajolt Amtmann Prosper művészete előtt. E művészi körút bevége­­zése után Pécsre jött és itt is hangversenye­zett. Az ország több városában hangverse­nyezett. Útjában megismerkedett Mayer Ka­raimnál, Mayer Károly színházi igazgató leányával. Szerelmes lett bele és el is vette feleségül. 1848-ban Pécsett az Anna-utca 1. számú házat építtette magának. Előzőleg Jäger János — özvegy Ferency Istvánné szül. Jäger Бка atyjának az országúton, most Rá­­kócy-úton lévő házában, melyben jelenleg az Engel-féle fakereskedés van a gőzfürdő mel­lett, laktak Amtmann Prosperék, kiknek egy leá­ygyermekük volt: Anna, Sternek Móric­er, Bécsben élő nyug­­táborszernagy felesége. Fölolvasó ott fölemlíti az e korban élt neve­zetesebb pécsi családokat, melyek valamely nexusban voltak a fuvolaművészszel. Pécsett ez időben rendkívül fejlett zenei élet volt. Tele volt a város zeneművészekkel s zenekedvelők­kel. Innét származik Pécs zenekultúrája ; az e korban élt művészek vetették meg városunk zenei életének alapját. Amtmann Prosper 1854. január havának 9-én, életének 44-ik évében hunyt el Pécsett. Földi maradványait általános részvét mellett helyezték örök nyugalomra; dacára, hogy nem volt katona, a katonazenekart is kiren­delték temetésére, hogy ezzel is megadják azt a tiszteletet a nagynevű zenésznek, a­mely őt mint zenészt illette meg. A művésztársai halála után, még január hóban hangversenyt rendeztek Pécsett, a régi Oertzen-féle szín­házban, hogy ennek jövedelméből emlék­szobrot emeltessenek az elhunyt dicsőségé­nek hirdetésére. Ez alkalomra „Amtmann Prosper fuvolája“ cím alatt Dietrich Ignác dr. prológot irt és azt el is szavalta. Az emlék­szobor azonban nem tudott egyhamar testet ölteni. 1859-ben meghalt Weidinger Imre fagott­művész. Egyesítették tehát a két mű­vész emlékének egy szoborban, illetve em­lékoszlopban való megörökítését. 1866-ban végre sikerült a tervet megvalósítani. Az em­léket a sétatér fölötti téren állították föl, mely teret utóbb a sétatérhez csatolták. A szoborról fölolvasó hosszabban emlékezik meg, majd fölemlíti a művész fivérét, Amt­mann Károlyt, ki Pécs szab. kir. város tör­vényhatóságának tisztviselőkarában szolgált s irodalommal foglalkozott. Igen érdekesen és kimerítően emlékezik meg a művész leányáról, Steinek bárónéról, kinél a közel­múlt napokban a fölolvasáshoz családtörténeti adatokért fordult és személye­sen tisztelgett Bécsben. A családtörténeti adatok fölsorolása gazdag ismereteket nyújt. Közli fölolvasó, mikor és hogyan ismerkedett meg a báró a művész bájos leányával s mily boldog szerelem egyesítette őket az élet nagy útjára, melyen máig a legboldogabb családi együttérzésben élik verőfényes napjaikat Bécsben. A fölötte értékes és gazdag tartalmú föl­olvasást költői szárnyalással, bájos idézettel fejezte be a fölolvasó: „Dalt érdemel, mert költő, Könyet, mert szeretett“... A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk express- és telefon-jelentése. — Budapest, március 1. Tisza István gróf fél 11 órakor nyitja meg az ülést. Kérvények és irományok be­mutatása után jelenti az elnök, hogy az inter­­pellációs könyvbe bejegyzés nincsen. Napirend szerint következett az adó­reform életbeléptetésének elhalasztására szóló javaslat tárgyalása. Hegedős Lóránt előadó ismerteti az adótörvények életbelépettésének nyomán fakadt eseményeket. Helyesli a kormány intézkedését, az elhalasztást és ajánlja el­fogadásra a javaslatot. Hantos Elemér: Rámutat arra, hogy a régi abszolutizmus idejéből ránk maradt adórendszert minden költségvetés tárgyalá­sánál elavultnak, rossznak és igazságtalannak m­ondotta mindenki. Azért reméllem­ lehe­tett, hogy a reform megvalósítását örömmel fogadják. És ime mégis három év óta már hatszor kell ennek e parlamentnek az adó­reformmal foglalkozni. Sajnálattal látja a temetést, bár nem a saját gyermekét temetik. Az adótörvénynek vannak bár hibái, mégis szükség lett volna már az életbeléptetésre. Azonban helyesen cselekedett a kormány akkor, amikor engedett a városok kívánságá­nak és elhalasztja az életbeléptetést. Végül felhívja a miniszter figyelmét a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára és a tőkekamatadóra, melyek igazságtalanok. Elnök: Szólni senki sem kíván, követ­kezik a szavazás. A Ház általánosságban és részleteiben is elfogadja a javaslatot. Következett az osztatlan legelőkre szóló javaslat folytatólagos tárgyalása. Kazy József államtitkár válaszol a teg­nap elhangzott ellenvetésekre. A Ház elfogadja a javaslatot általános­ságban. A részletes tárgyalás során a­­ paragra­fushoz Szabó István módosítást ajánl. Balogh Jenő miniszter megjegyzése után Szabó István visszavonja módosító in­dítványát. A 21. paragrafushoz Szabó István mó­dosítást aj­vasolt Balogh Jenő miniszter ellenzi a módosí­tás elfogadását. A Ház elveti. A 23. paragrafusnál Szabó István a sza­kasz törlését és új szöveget javasol. Balogh Jenő miniszter : Ellenzi a módo­sítást. A Ház elveti. A 30. paragrafushoz az előadó és Szabó István módosítást javasolnak. Balogh Jenő miniszter: Bár helyesli Szabó intencióját, mégis az előadó által tett módosításhoz járul hozzá. A Ház így határoz. A 31. paragrafushoz Pirkner János elő­adó és Szabó István terjesztenek be styláris módosításokat. Balogh Jenő hozzájárul az előadó módo­sításához, de nem járul hozzá Szabójához. A Ház így határoz. Ezután még néhány szakaszhoz ad be módosítást Szabó István, amiket Balogh mi­niszter ellenzésére a Ház elvet. Vita nélkül fogadja el a Ház a lóverseny fogadásról szóló javaslatot, majd áttért a vízjogi törvényjavaslat tárgyalására. Kiss Ernő előadó ismerteti a javaslatot és elfogadásra ajánlja. Ertsey Péter szól a javaslathoz, amit rendkívül fontosnak tart a közgazdasági viszonyainkra. És ekkor az ellenzék ahelyett, hogy a Házban teljesítené törvényhozói kö­telességét, perverz, francia kifejezéssel.... Elnök : Figyelmezteti, hogy parlamentá­risan fejezze ki magát. Ertsey Péter: Kifogásolja a javaslat egyes részeit és azok javítását kéri. Kazy József báró államtitkár rövid vá­lasza után a Ház elfogadja a javaslatot álta­lánosságban és részleteiben is. Hegedűs Kálmán az állandó igazoló bizottság előadója jelenti, hogy Balogh Jenő, Morvay Zsigmond, Szentiványi Miklós és Jankovich Béla mandátumait igazolja. Elnök : Kisorsolja az újonnan megválasz­tott képviselőket. Elnök: Javasolja, hogy legközelebbi ülés hétfőn legyen, melynek napirendjére a tanító javaslatokat tűzze ki a Ház. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. HÍRROVATUNK. -- Kitüntetett plébános. A király Gallovich Győző dr. túrai római katholikus plébánosnak, az egyház és a közügyek terén szerzett érdemei el­ismeréséül, a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. — Áthelyezések a honvédségnél. Az új véd­erőtörvény életbeléptetésével egyidejűleg egész sereg áthelyezés történt, amelyek közül bennünket közelebbről érdekelnek a következők : A pécsi 19. h. gy. ezredtől elhelyeztettek : Tihanyi József alezredes a székesfehérvári 17. h. gy. ezred­hez. Fülöp Elemér, Nagy Zoltán főhadnagyok és Warga Tibor hadnagy a veszprémi 31. h. gy. ezred­hez. Kégl Károly százados, Farkas Imre, Klug Zoltán, Patzelt Oszkár, Lengyel Elemér, Vass Géza, Hamulyák Károly, Blauhom Lajos, Szilágyi Géza, főhadnagyok, Filep József, Blázy János, Kacsko­­vits Antal, Varga Andor és Labek Károly hadna­gyok a székesfehérvári 17. h. gy. ezredhez. Rössler Alfréd, dr. Eőri Szabó Imre, Ermesz Ferenc, Hirsch Gyula, dr. Dányi Dezső, Felsenburg Sándor, Benk Á­pád, dr. Fuchs Antal, Gyenes Géza, Pollacsek Zoltán, Diósi András, Böröczffy Jenő, dr. Rupert Rezső, J­a­tz Mátyás, Weisz Izidor, Perényf­ Dezső, Entele Ferenc, Hofman Imre, Vidor Ottó, Dénes Sándor, Szél Ferenc, Kármán Dezső, Barát Ödön, Rosenfeld Ármin, Bokrossy Győző, Gruber Ernő, Farkas Kamilló, Jónás Gyula, Csaby Dénes, Schwartzenberg József, tartalékos hadnagyok,­­ Havasi Jenő, dr. Barta Miksa, Bán István, tarta­lékos zászlósok a veszprémi 31. h. gy. ezredhez. Végül Zolnai Sándor törzsszámvevő a székesfehér­vári 17. h. gy. ezredhez. A pécsi 19. sz. gy. ezredhez áthelyeztettek: Dé­vényi Emil főhadnagy a nagyváradi 4. h. gy. ezred­től, Kósa Ernő főhadnagy a szegedi 5. h. gy. ez­redtől, Sár László hadnagy a kassai 9. h. gy. ezred­től, Glatz Győző százados, Vemeda René főhad­nagy, Fessel János és Schmidt Tivadar hadnagyok a nagykanizsai 20. h. gy. ezredtől. Végül Balaton János tatalékos hadnagy az eszéki 28. h. gy. e.-től. A pécsi 8. sz. sz. ezredtől elhelyeztettek: szolnoki Jármy Elemér őrnagy a zalaegerszegi 6. h. h. ez­redhez. Ludrovai Moys Elemér, Vásony Béla, bony­hádi Percei Mór, Latkóczy Rezső századosok, Buttykay Béla, Grössinger Sándor, berthóti Ber­­thóty István, Róth Károly főhadnagyok, Trsz­­tyánszky Géza, Takács József, Lukáts Károly, Kiss Béla, Emy Lajos és Magay Sándor hadnagyok a szabadkai 4. h. h. ezredhez. Pajzs Miklós tartalékos hadnagy a zalaegerszegi 6. h. h. ezredhez. Reimann Ferenc alállatorvos a zalaegerszegi 6. h. h. ezred­hez. Kaszás Ferenc tartalékos állatorvosgyakor­nok a kassai 5. h. h. ezredhez. Tóth Kálmán tarta­lékos alállatorvos. Polgár Manfréd és Wagner Sán­dor tartalékos állatorvosgyakornokok a zalaeger­szegi 6. h. h. ezredhez. Stropkó Nándor tartalékos alállatorvos a varasdi 10. h. h. ezredhez. Grong Dezső tartalékos állatorvosgyakornok az 1. h. tá­­bori ágyasezredhez. Sándor Mór tartalékos állat­­­orvosgyakornok a 2. h. tábori ágyusezredhez. Hoff­mann Aladár tartalékos állatorvosgyakornok a 6. h. tábori ágyusezredhez. Végül Hállay Béla lét­szám felett vezetett főhadnagy a h. lovassági fel­ügyelőtől a 24. h. lovassági dandárparancsnok­sághoz. A pécsi 8. sz. sz. ezredhez áthelyeztettek: Árkosi Benkő Sándor, tetétleni Molnár Sándor, talpasi Kabdebó József, bábái Bay Bertalan századosok. Ъ Lithiumban leggazdagabb a Paptamási Lythia gyógy viz mely a leghatásosabb vizelet­­hajtó és hugysavoldó. Mindenütt kapható.

Next