Pécsi Napló, 1913. április (22. évfolyam, 73-98. szám)

1913-04-01 / 73. szám

PBC­SI KIR­Á ~TOra У IГ *3 А ГР *'• XXII. évfolyam. &Kád 1913 április 1. 73­­7471*7 szerkesztőség és kiadóhivatal. Munkácsy Mihály­ u. 10. | Kéziratok nem adatnak vissza.­­ Szerkesztőségi telefon 109. — Kiadóhivatali telefon 27.­­ .............................■■■...... ......­­............... ■ Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS ------------------------------­Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 kw. Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 19­ fillér. — Nyílt-tér sora 60 fillér.­ ­ Lukács László tervei. Ha a budapesti ellenzéki élclapok mindjárt a — bútorszállító kocsi tulajdonossal beszéltetik is a miniszter­­elnököt, az semmiképen se gondol arra, hogy belátható időben fejét az egyesült ellenzéki pártok­­ rendelkezésére bocsájtsa. Újság­írókkal folytatott szombati beszélgetésében kijelenti a miniszter, hogy semmi oka nincs a lemondás gondolatával megbarátkozni, sőt a tervek egész sokadalma foglalkoztatja, hogy a törvényjavaslatok egész sorával várja a május 5-én egybeülő képviselőházat. Arra hivatkozik, mily eredményes munkát vége­zett a­ képviselőház épen a legutóbbi időben és az ellenzék, különösen Andrássy Gyula részéről őt ért támadások nem érintik sem a többségnél, sem a törvényhozás másik faktoránál, a királynál. A kifakadásokat, melyek nem szünetelnek, még tréfásaknak is tartja, melyek miatt búslakodnia nincsen oka.­­ Az igazságügyminiszter tervez. Balogh Jenő dr. igazságügyminiszter már belemele­­dedett új hivatalába és nagyban készíti elő a törvényalkotások tervezetét. Már befejez­ték az egységes polgári törvénykönyv második részét és még április havában ezen nagy igazságügyi mű mind a négy része szakkörök elbírálása alá kerül. Fontos reformokat ké­szíttetett elő a büntető eljárás terén is. A fiatalkorú bűnösök bíróságainak életbelépté­s­ére is..megtörténtek az előzetes intézkedé-*­ss­é és' MJfiTigyenesítés­es osztályozás c­ac a legmesszebb menő mérvben érvényesülni fog. Május közepén a miniszter oktatási tan­folyamot rendez, melyen mintegy 100 bíró, ügyész és patronázs tisztviselő fog részt­­venni, hogy megvesse az egységes eljárás alapját. Megfelelő intézetek létesítésére külö­nös gondot fordít a miniszter és fiatalkorú bűnösök részére külön megfigyelő intézetet akar létesíteni. A társadalomra nehezedő közveszélyes elemek elkülönítése érdekében kü­lön törvényhozási intézkedés szükséges és e tervezetet már áttanulmányozták az igaz­ságügy, és belügyminiszteri szakelőadói és Moravcsik Emil, Angyal­i Pál dr. és Finkey Ferenc egyetemi tanárok. A polgárok vá­lasztójoga ellen ekövetett vétségek és a kú­riai bíráskodás revíziója is előkészítés allatt állnak.­­ Baranyának két új mandátum jut. A kerületek új beosztásának tervezete már elkészült, mielőtt azonban a képviselőház elé kerül a tervezet, az több retortán fog még átmenni. Bizonyos, hogy Pécs két orsz. kép­viselőt küld a képviselőházba és önálló képviselőválasztói kerületté alakul Mohács, rllig annak eddigi kerülete valószínűleg, mint legnagyobb járásbeli község, a dunaszekcsői választói kerület elnevezését kapja. Ugyan­csak önálló választói kerület lesz Kaposvár is, így szaporodik a somogyvármegyei man­dátumok száma is. Pécsett titkos lesz a kép­viselőválasztás, Mohácson, Kaposvárott, bár önálló képviselőküldési joggal fognak bírni, nyílt. A Pécs-baranyai múzeum­egyesület közgyűlése, Pécs, március 31. Élénk érdeklődés mellett tartotta meg tegnap ez évi rendes közgyűlését a Pécs­­baranyai múzeum-egyesület, már amennyi­ben élénknek nevezhető a muzeális ügyek iránt érzékkel bíró kis csoport megjelenése. Egyelőre be kell érnünk ezzel az érdeklődés­sel. Majd ha a kultúrpalota megépül s a vá­rosi múzeum megfelelő keretbe jut és a nagy­­közönség belemelegszik a muzeális ismeretek m­éltányolásába, akkor majd a ma érdek­lődő csoportok tömegekké növekednek s a múzeumegyesület élete, tevékenysége álta­lános érdeklődést fog kelteni. A tegnapi közgyűlésen ott láttuk Balog Károly kir. táblai elnököt, Kaufmann Nán­dor kúriai bírót, Varga Nagy István kir. táblai bírót, Majorossy Imre kir. tanácsost, Koszits Kamill nyug. alispánt, Ember János kir. tanfelügyelőt, Késmárky István dr. jog­­akadémiai igazgatót, Szőnyi Ottó dr. joga­kad. tanárt, Kiss József főreáliskolai tanárt, Hamerli Imre gyárost, Rónaky Kálmán dr. árvaszéki elnökhelyettes ülnököt, Hang Dá­niel főgimnáziumi, Arnhold János és Halász Antal főreáliskolai tanárokat, Szieberth Nán­dor ügyvédet, Reed György városi tanácsost, Ludvig Ferenc dr. főorvost, Berecz Fidel irgal­­masrendi főgyógyszerészt, Schwartz Sámuel bérlőt, Pilisy Józsefet, Végh Lajost, Taizs József és Veszély Károly nyomdatulajdono­sokat, Szieberth Róbert állami népiskolai igazgatót, Andreszky József és Várady Fe­renc vármegyei levéltárost. Az elnöki széket Koszils Kamill nyug. alispán foglalta el s igen szép és lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Előre bocsátva, hogy viharos, és válságos időket élünk, úgy­­.zéldán ,ha" . írószer, állunk, a­mikor az izgalmak nem igen engedik, hogy kulturális téren nagyobb tevékenységet fejt­hessünk ki; amint a titkári jelentésből ki fog tűnni, elég eredményes volt az egyesület múlt évi tevékenysége. Lelkesen munkál­kodott az egyesület, hogy a szép múltak emlékeit ápolva egy szebb jövő kultúráját készítse elő. A mult­ képezi az alapot, a melyre a jövőt építjük s a magyar nemzet ezer éves múltja bőséges forrását nyújtja a jövő fejlődésének. A hazafias eszme és érzés fejlesztésére szolgál az egyesület s midőn a múlt eredményeire megelégedéssel tekinthet vissza, bizalommal nézhet a jövő felé s bíz­vást számíthat mindazok támogatására, a­kik a haza, e vármegye és e város sorsát a szívükön viselik. Szívélyesen, meregen üd­vözölve a megjelenteket, a közgyűlést meg­nyitotta s napirend előtt, megemlékezve Zsolnay Miklósnak főrendiházi taggá történt kinevezéséről, indítványozta, hogy a köz­gyűlésből üdvözöljék e magas kitüntetés al­kalmából. Az indítványt egyhangú helyes­léssel, lelkes éljenzéssel fogadták. Következett az emlékbeszéd, melyet Szieberth Róbert állami népiskolai igazgató­­tanító néhai Szautter Antalról tartott. A feszült figyelemmel s nagy érdeklődéssel hallgatott szép megemlékezés, A az alábbi kivonatot közöljük : Szauter Antal a magyar­ tanügynek tüne­­ményszerű nagy alakja volt. Olyan általánosan ismert alak, kinek nevét nemcsak Pécsett és Baranyában, de az egész országban ismerték. Valamikor a messze múltban a szerzetesek foglal­koztak a tanüggyel nálunk, később a protestánsok emelték a tanügy alacsony színvonalát s utóbb Mária Terézia, majd József császár idejében kezd­ték a tanítás ügyét rendszeresen szervezni. József császárnak azonban németesítés volt a főtörek­vése. Az iskolaügy állandóan tizedrangú kérdés volt az országban. Batthyány, Veselényi voltak a magyar főurak közül az elsők, akik azt pártfogá­sukba vették. Majd Eötvös József báró tűnt föl, ki erős alapokra fektette a magyar tanügyet. Az abszolutizmus ideje alatt ismét hanyatlás állott be. A népiskoláknak állandóan küzdeniök kellett az egyházzal, mert az egyház szolgálatába akarták az iskolákat hajtani. Az alkotmányos korszak elején nagy számmal létesültek népoktatási intéz­mények, alapítványok; a tanítók anyagi hely­zetét is rendezték. Szautter Antal 1829-ben szü­letett Pakson, hol atyja, Szautter Márton tanító volt. Tanulmányait Pakson, Kalocsán és Pécsett végezte. 1851-ben a püspöki aulába került aktu­­áriusnak, innen 1852-ben Paksra káplánnak, majd 1853-ban visszakerült Pécsre s itt az apácák zár­dájában tanított. 1856-ban a pécsi püspöki tanító­­képezde élére állította a püspök, ahol az igazgatói állást töltötte be, 1859-ben már a reáliskolában és az elemi iskolákban is tanított. Nagyban elő­segítette Pécs ij magyarosítását. A tanításnak, neve­lésügynek szentelte minden idejét. Rajongó sze­retettel viseltetett tanítványai iránt, viszont tanít­ványai is rajongva szerették. Tisztelte, becsülte, szerette az egész város, egész vármegye. Messze hírnévnek örvendett vezetése alatt a pécsi tanító­­képezde. A sillabizálást ő küszöbölte ki Pécsett az iskolákból. A szó varázsával s művészi elő­adásával bámulatba ejtett mindenkit. Irodalmilag is széleskörű tevékenységet fejtett ki. Iskola­könyveket, egyházi beszédeket, szakközleménye­ket irt és szaklapot szerkesztett. 1863-ban ő ala­pította a pécsi kath. legényegyletet. Az ő után­járására lett a pécsi alreáliskolából főreáliskola. A tettek embere volt. 1874-ben a görcsönyi plé­bániával c cserélte el szép állását s itt is végtelen szeretett ■,«. élt. Igazi ur, gavallér volt, vendég­­szerető ‘ '­$&ё!ггп tón Jenkit szívesen tagadott fényese, ^“yvendégelt. Pénz^ azonban soha se­ volt. Áll­attóan sekvesztrum alatt állott. Arany­misére készült, midőn a halál az élők sorából el­­szólitotta. Kihullott kezéből a toll, elnémult az ajka őrökre, de emlékét a kegyelet mindörökké szeretettel fogja megőrizni. A nagy tetszéssel hallgatott megemlé­kezés után lelkesen megéljenezték Szieberth Róbertet és többen kézszorítással üdvözölték. Az elnök külön is kifejezte köszönetét. A háromnegyed órát igénybe vevő meg­emlékezés után Szőnyi Ottó dr. fölolvasta titkári jelentését az egyesület múlt évi mű­ködéséről. Ebből megtudtuk, hogy az egye­sületnek ez a hatodik közgyűlése, a múlt évben hat tudományos felolvasást tartottak s ugyanennyi választmányi ülést. A fölol­vasások az egyesületi értesítőkben jelentek meg, amelyeken kívül e szakfolyóirat tudo­mányos értékkel bíró közleményeket is tar­talmazott. A titkári jelentés kegyelettel emlé­kezett meg az egyesület halottjairól és saj­nálattal konstatálja, hogy a tagok létszáma stagnál. Kívánatos lenne, ha a tagok új tagokat toboroznának. A nemes és nagy cél megérdemli a buzgalmat. A közgyűlés a titkári jelentést tudomásul vette s Szőnyi Ottó dr. fáradozásaiért köszönetet mondott. A múlt évi pénztári számadás 13.523 korona 96 fillér vagyont tüntet föl, mely összegben az évi bevétel 2328 , 13 fillérrel, a kiadás pedig 1885 koronával szerepel. A zárszámadás fölülvizsgáltatván, rendben ta­láltatott s a pénztárosnak a fölmentvény megadatott. Az előirányzatban ez évre a vagyon 16.266 korona 94 fillérben állapíttatott meg, a kiadás 2716 korona. A pécsi székesegyház 1882 előtti álla­potának ismertetését "tartalmazó szakleírás pályázatára egy mű érkezett be. A jeligés levélke fölbontatván, abból Szőnyi Ottó dr. neve került elő, kinek a közgyűlés a 300 ko­ronás pályadij kiadását, illetve folyósítását rendelte el. Rónaky Kálmán dr. indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy újabb 300 koronás pályázato­t ír ki néprajzi munkára. Altétel: „A baranyai magyar nép családi

Next