Pécsi Napló, 1913. augusztus (22. évfolyam, 174-198. szám)

1913-08-01 / 174. szám

2 hét, hogy az államosítás kényszere gyor­sabban következik el, semmint magunk is gondoljuk. Az üzlet­vezetőség pillanatnyi jelen­tősége nem sok magyarázatra szorul. Minden üzletvezetőségi székhely törek­vése minél jobb összeköttetések létesí­tése és ezekre vonatkozó kívánságainkat, melyeket a közszükség és tapasztalat jelöl meg, más alkalommal fogjuk föl­sorolni. Mit jelent egy kultúrvárosra 163, jórészt magasabb fizetésű, intelligens család lekötése egy városhoz, alig szorul bővebb magyarázatra... Mi magunk itthon intézhetjük el összes, a vasúttal kapcsolatos ügyeinket, melyeknek elin­tézése céljából ezideig Zágrábba kellett mennünk. De most ugyanezen cél öt vármegyéből és Slavóniából Pécsre hozza az idegeneket, emelve ezzel most jelen­téktelen idegenforgalmunkat. Az üzlet­vezetőség egy évben átlag 4 millió beru­házást eszközöl és ezen munkálatok itt lesznek kiírva. Pécsi kereskedők, iparo­sok, vállalkozók itt adhatják be aján­lataikat, a versenyben való siker remé­nyével. Ahoz, hogy az első pécsi üzlet­vezető Littke Jenő, már csak feledhetet­len emlékezetű édes atyjára, kereskedel­mi és iparkamaránk volt kiváló elnökére emlékezve is szeretni fogja a pécsieket, a pécsi ipart és kereskedelmet, azt talán külön hangsúlyozni se kell, de ehez szükséges, hogy a pécsi ipar és kereske­delem versenyezni is tudjon, amire nézve az utóbbi időkben szomorú tapasztala­taink­­ vannak, melyek ezen irányban nagyobb erőfeszítésre késztetik majd vállalkozóinkat, akik hozzánk vannak kötve és most mégis azt kell látniok, mint halásszák el minden nagyobb mun­kát idegen, itt nem is adózó vállalkozók, akik jóval előnyösebb árakat tehettek a pécsieknél. Ma minden vonalon az olcsóbbé a győzelem. Úgy reméljük, hogy nagyon is jól meg­leszünk a pécsi vívmánynyal, az új üzletvezetőséggel, melynek minden egyes tisztviselőjét, az üzletvezetőt, osztályfőnököket és távol­ból jövő írnokokat egyaránt szívből üdvözöljük városunkban, azon kíván­sággal érezzék magukat jól ősi kultur­­városunkban, mely mindent megad min­den műveit embernek, családapának, amit egy előrehaladó várostól kívánni lehet. Tekintsék magukat e város pol­gárainak, mely város szeretettel öleli magához és magába olvasztja azokat, akik szeretettel közelednek feléje. Ha mai napon a jövetelek fölött érezett öröm külsőleg nem is jut kifejezésre, annak csakis a város jelenlegi negli­­zséje, melyet hamarosan díszes, új kö­penynyel fog fölváltani, az oka. Fogunk mi még új vasutasainkkal együtt ünne­pelni és látni fogják, hogy teljes tuda­tában vagyunk ezen legnagyobb, leg­népesebb központi hivatalunk jelentő­ségének, melynek kihatását minden térre megfelelően értékelni tudjuk.­­ Skerletz Iván Budapesten. Aug. 4-én, hétfőn Budapestre érkezik Skerletz Iván báró királyi biztos és Pejacsevics Tivadar gróf horvát miniszter, hogy Tisza István gróf miniszterelnöknek, aki e napon szintén a fő­városba jön, jelentést tegyenek. „Pécsi Napló“ 1913. augusztus 1 Háború és béke. Javaslat a békeszerződés megkötésére. London, julius 31. (Eredeti távirat.) A Daily Telegraph szerint Ausztria és Ma­gyarország azt javasolta, hogy a hadviselő felek a békeszerződés záradékában a Karvallá­­ról szóló döntés jogát kifejezetten engedjék át a hatalmaknak. Oroszország azt javasolta, hogy Görögország a záradékban kötelezze magát arra, hogy engedelmeskedni fog a nagyhatal­maknak Káváréról hozott határozatának. Bukarest, július 31. (Eredeti távirat.) Az általános hangulat a béketárgyalások eredményére vonatkozólag nem kedvezőtlen. Figyelmet kelt, hogy dacára a szövetségesek kezdetben való ellenkezésének a fegyver­­szünet megkötésével szemben, a román felfo­gás végül mégis győzött, amit annak jeléül tekintenek, hogy a román delegátusok mér­­sékadó és megnyugtató befolyása továbbra is érvényesülni fog. A bolgár delegátusok ré­széről az a kívánság áll fenn, hogy mindenek­előtt azokat a pontokat beszéljék meg, a­melyekre nézve a megegyezés előreláthatólag könnyű lesz. Azt hiszik, hogy a megegyezés a szerb-bolgár határra nézve könnyebb lesz, mint a görög-bolgár határra nézve. Bukarest, július 31. (Eredeti távirat.) Tegnap este egyrészt Toncsev és Venizelosz, másrészt Toncsev és Pasics között értekezlet volt. Az értekezlet előtt tartott tanácskozás folyamán a bolgárok őszinteségük bebizonyí­tása céljából azt javasolták, hogy román ka­tonatiszteket bízzanak meg a fegyverszüneti feltételek betartásának ellenőrzésével. A ja­vaslatot azonban nem fogadták el. Toncsev­­nek Venizelosszal és Pasiccsal való tanács­kozása barátságos jellegű volt. Mindegyikük kijelentette, hogy a legmesszebbmenő békü­­lékenység hatja át. Ha nem is bocsátkoztak az összes részletkérdések tárgyalásába, azért Toncsev és Venizelosz hosszas tanácskozása folyamán már szóba került a főkérdés: Ka­­­valla Lovat­a­rto gar­dóságának kérdése. Míg a görögök a városra való igényüket győzel­meikre és dinasztikus szempontokra alapítják a bolgárok arra utalnak, hogy most a balkáni egyensúly szellemében kell megoldást ke­resni, a­melyet a nagyhatalmak is kívánnak és ennek az elvnek megfelelően Kavaila kell, hogy a bolgárokká legyen. A románok arral törekszenek, hogy mindenkép előmozdítsák a megegyezést a hadviselő felekkel. Ezért tették a konferencia tanácskozásait is dél­utánra, hogy ily módon időt adjanak a dele­gátusoknak külön tanácskozásokra. vették a Bregalnica felső folyását és a Pe­­cesvo mellett lévő síkságot és ezáltal a bol­gárok itt a szerbek és a görögök közé éket vertek. A külső balszárnyon a Mesta völgyé­ben a görögök kénytelenek voltak vissza­vonulni, a miközben szállítmányaik legna­gyobb részét jelentékeny mennyiségű élelmi­szerrel együtt hátrahagyták. Az egész Razloy síkságból kiverték a görögöket. Szódia, július 31. (Eredeti távirat.) A görögök, akik ötszörös túlerővel küzdenek az aránylag gyenge bolgárok ellen, nem a leg-­­jobb helyzetben vannak. Jobbszárnyukat Nevrokopnál megverték és remélhető, hogy az a jelentős erősítés, amelyet Ivanov ka­pott, már holnap megváltoztatja teljesen a helyzet képét. Egybehangzó értesülések sze­rint a szerb hadsereg kimerült. Hir szerint az üszküb­nisi vonal több helyen annyira megrongálódott, hogy hosszabb ideig hasz­nálhatatlan lesz. Viddin ég ! Bukarest, július 31. (Eredeti távirat.) A Seara jelenti, hogy Viddin bombázása, melyet a szerbek hétfőn kezdtek meg, már néhány óra alatt elhallgattatta a bolgár ágyu­kat. A vár lángban áll. Orosz fellépés, London, július 31. (Eredeti távirat.) A Daily Mail azt a más részről meg nem erő­sített hírt közli, hogy Oroszország befejezte Törökország ellen való készülődését. Elhatá­rozta, hogy csapatokat szállít partra Örmény­­országban és a kisázsiai parton lévő török ki­kötőket a fekete-tengeri hajóhaddal blokálja. Ezekkel az intézkedésekkel Oroszország nyo­mást akar gyakorolni a portára abban az irányban, hogy csapatait az Enosz-Midia vonalra vonja vissza. Oroszország már csak a hatalmaknak erre vonatkozó megbízását várja. A döntés a holnapi nagyköveti értekez­leten fog megtörténni. A török katonai hatóságok értesítették a haj­ós társaságokat, hogy mától kezdve a hajóknak tilos a Boszporusban való hajózás. A tilalmat a török hajóhad lövőgyakorlatai­val okolják meg, az igazi ok azonban az, hogy a Boszpomsban aknákat fognak lefektetni, mert Konstantinápolyban komolyan félnek attól, hogy az orosz feketetengeri flotta pa­rancsot kapott a Konstantinápoly előtt való megjelenésre. Megváltoztatják az Enósz-Midia határvonalat? Pétervár, július 31. (Eredeti távirat.) Hír szerint a hatalmak Oroszországot és Németországot beleértve beleegyeztek abba, hogy az Enosz-Midia határvonalat esetleg némileg megváltoztatják Törökország javára. Megszabadult a halálraítélt görög konzul. Szaloniki, július 31. (Eredeti távirat.) A lapok jelentése szerint a bolgárok kémkedés miatt halálra ítélték Padarisz dedeagacsi görög konzult, az orosz konzulátus közbelépé­sére azonban szabadon bocsájtották. Padarisz most Drinápolyban van. Drinápoly, Konstantinápoly, juli 31. (Eredeti távirat. A csataldzsai vonalról Drinápoly és Kirk- Kilissze alá vitték az ágyukat, hogy esetleges támadás ellen védekezhessenek. Vizsgálják a kegyetlenkedés dolgát. Szaloniki, július 31. (Eredeti távirat.) A francia kormány által kiküldött vizsgáló­­bizottság, a­melynek ama jelentések valódi­ságáról kell meggyőződnie, melyek szerint a bolgárok a görög helységeket elpusztítják ma délelőtt Kavallából ideérkezett. A bizott­ság a múlt hét elején ment Kavallába és a többek között fölkereste Dokato, Dráma, Szeresz, Demirshisszár és Dedeagacs városo­kat. A bizottság a történtekről a legalaposabb információkat szerzi be a lakosságtól, külö­nösen pedig a sebesültektől. A fegyverszünet: Belgrád, július 31. (Eredeti távirat.) A főhadiszálláson ma jelentés érkezett, hogy a békekövetelés elhatározása alapján öt napi fegyverszünet állt be. E határidő leteltével a csapatoknak újra meg kell kezdeniök a hadműveleteket­, hacsak ellenkező értelmű parancsot nem kapnak. A csapatok megma­radnak mostani állásaikban. Angol megelégedés. London, július 31. (Eredeti távirat.) A reggeli lapok nagy megelégedéssel regisz­trálják az ötnapos fegyverszünet megkötésé­ről szóló hírt. A sajtó legnagyobb része meg­állapítja, hogy a fegyverszünet gyors meg­kötése az osztrák és magyar diplomácia sike­rét jelenti, a­melyben mindenesetre Orosz­országnak is jelentős része van. Az a nyomás, a­melyet Ausztria és Magyarország meg Oroszország Aténre gyakorolnak, Venizelosz görög miniszterelnököt engedékenységre in­dította, jóllehet délelőtt a miniszterelnök még határozottan az ellenségeskedés megszün­tetése ellen nyilatkozott. Bajban a szerbek és görögök. Szófia, július 31. (Eredeti távirat.) Teg­nap az egész szerb vonalon pihentek a fegy­verek. A görögök jelentékeny haderővel meg­kísérelték a Zanoga és Bosatepe hegyeken állásainkat megtámadni, a bolgár csapatok azonban visszaverték őket. A bolgárok ez­után támadásba mentek át és birtokukba

Next