Pécsi Napló, 1914. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-14 / 10. szám

¡ ХХШ. évfolyam Szerda 1914 január 14* 10 (7707) Imbeszl­sig is kiiadóhivatal: Munkácsy Mihály­ u. 10. [ j Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. — Kiadóhivatali telefon 27.­­ j Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS | j Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Fél évre 12 kor Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. 11 Egyes szám ára 10 fillér. A Nyilt-tér sora 60 fillér. A városi­ párt megalakulása. Pécs, január 13. A nyugateurópai kultúra hatása alatt a magyar városok is örvendetes fejlődésnek indultak az utolsó félszá­zadban, de befolyásuk az ország életére, gazdasági politikájának irányítására nem emelkedett fejlődésükkel arányban, mert mindig sikerült pártpolitikai szélsőségek előtérbe tolásával szétválasztani, egy­mással ellenséges táborokba terelni azo­kat, kik összetartozásuk, felfogásuk, gon­dolatviláguk és érdekeik közössége, va­lamint a város iránti hű ragaszkodásuk folytán az együttműködésre teremtve és hivatva voltak. A városok közönsége, mely hatá­rozottan és kifejezetten a magyar közép­osztály gerincét alkotja, állandóan és foly­tonosan őrlődik a gazdasági kiváltságos osztályok és a szociáldemokrácia malom­kövei között és szervezet hiányában nem foglalhatja el azt a helyet, mely intelligenciája, gazdasági munkaságá­nak produktivitása és magyarsága révén megilleti. A legszebb és lekelőbb kelő, de egy­szersmind legelemibb feladata a városi pártnak a maga szervezett, céltudatos munkájával elősegíteni a város érdekeit és a polgárság jólétét szolgálni óhajtók táborának szervezését, egyesíteni a szét­forgácsolt erőket és így vinni győze­lemre az egész vonalon a középosztály megmentésének gondolatát. Az áldatlan közjogi harcbamerüléstől az egyetlen kivezető utat a magyar középső osztá­lyok, tehát az eminensen városi polgárság regenerálásának munkája nyújthatja csupán. A városi párt kötelessége a szociális demokratasággal szemben az, hogy a magasabb erkölcs követelményeinek, ne­vezetesen a társadalmi összetartozandóság és kölcsönösség követelményeinek érvényt szerezzen és az osztályérdeknek a köz alá való rendelését elősegítse. Az a néze­tünk, hogy a városi polgárság érdekében és javára megindítandó minden akció alkalmas arra, hogy a polgárság radikális és konzervatív elemeit közös munkára egyesítse. Ezen közös munkára hívja fel a város polgárságát a városi párt által kibocsátott programm, mely a követ­kezőket óhajtja megvalósítani: Társadalmi téren : a munkás­kérdés megoldása, a szegényügy felkarolása, a míveltségi színvonal emelése, egy öntu­datos célját ismerő, a munkás­osztály jogos érdekeit is támogató polgárság kifejlesztése. Népfürdő létesítése, nap­közi otthon felállítása, a város parkíro­zása, a gyilkos mészkőpor lekötése olaj­jal való öntözés és kátrányos makadám­ által, a város terjeszkedése irányában fekvő telkek befásítása, hogy egészséges kertváros fejlődjék a perifériákon, nép­iroda, a szegények jogképviselete érde­kében, nemi betegségeket gyógyító inté­zet, küzdelem a tüdővész ellen. Nép­szálló a helyi jótékonysági egyesület bevonásával és felügyelete alatt ugyan­csak napközi otthon. Végül az eddig széttagolt társadalmi középosztályi cso­portosulások az u. n. intelligencia, to­vábbá a gazdasági középosztályok, a kereskedők és iparosok szolidaritásának a modern városi eszmék szerint homo­génné alakulásának megteremtése. Gazdasági téren: a közvetítő üzlet egészséges alapokra helyezésével a termelés és fogysztás jelenségeinek figyelembe vételével a kettőnek szorosabb, közvet­lenebb viszonyba állítása. Közigazgatási téren: a tisztviselők helyzetének javítása és öntudatának erő­sítése. Közoktatás téren : a szakiskolák elő­térbe helyeztei, a­ tanításnak általában és minden fokon olcsóbbá tétele, a sze­­génysorsú tanulóknak az állam, a város és a társadalom segítségével a tanulás megkönnyítése. És így folytathatnék tovább, de a holnap e helyen közlendő részletes programm mindent elmond, ami most a város jövendő feladatai között he­lyet foglal. Olvassák azt el a pécsiek és akkor az ezen programm alapján álló párthoz az összpolgárság készsége­sen csatlakozni fog. A sajtójavaslat A képviselőház ülése. —Politikai munkatársunk express és telefonjelentése.— Budapest, január 13. A parlament környéke 10 órakor tel­jesen csendes. Néhány fagyoskodó rendőr érzi csupán, hogy ülés lesz a Házban és foly­tatják a sajtójavaslat tárgyalását. Bent a Házban a folyosók fél 11 óra felé népesednek. Az ellenzéki folyosón az ellen­zéknek tegnap Pest vármegye közgyűlésén aratott sikerről folyik a szó. Kossuth Ferenc­nek, a beteg pártvezérnek állapota szintén élénk diskurzus tárgya. Bakonyi Samut, a tegnapi ülés szónokát lelkes éljenzés fogadja. A kormánypárti folyosón kisebb cso­portokba ve­­dve, a román béketárgyalások­ról beszéltek a képviselők. Beöthy Pál elnök 10 óra 35 perckor nyitja meg az ülést. Elnöki előterjesztések után következik a napirend , a sajtójavaslat tárgyalása. Papp Zoltán emelkedik szólásra a javas­lat ellen. Meggyőződése, hogy ezt a javaslatot kireperálni úgy sem lehet, voltaképen feles­leges tehát itt minden szó. Utal arra, hogy hiába tiltakozott az ellenzék, az egész ország az esküdtszék lerombolása ellen, ez az in­tézmény ma már porban hever. (Úgy van !) ! Mindamellett kötelessége ez ellen az újabb­­ merénylet ellen szót emelnie, bár a jelenlegi viszonyok között, mikor egy ember diktál az országban, minden szó hiába­való, csak formula. Közbeszólás : Gesammtm an­archia ! Papp Zoltán folytatja beszédét. Rámutat a javaslat több intézkedésére, melyek kétség­telenné teszik, hogy a kormányt bosszú vitte a javaslat megalkotására. A tisztességes újság­­írói társadalom maga is kívánja, hogy a hír­­lapírás megtisztítódjék a parazitáktól. De ennek ürügye alatt nem lehet elfojtani a szólásszabadságot. A pornográfia valóban megrontója a közerkölcsöknek. Azonban, Ьз maga a kormány erkölcstelen módon szerzi létének alapját, mit akar akkor a tisztességes sajtótól. A kormány erőszakos intézkedéseivel nem fog célt érni a sajtószabadság elfojtása terén. A javaslat azon kitétele : „tolakodó magatartás” a legmesszebbmenő visszaélé­sekre ad alkalmat. Ilyen tág értelmű fogal­makkal törvénykönyv nem operálhat. A javaslat terminológiája az egész vonalon megsemmisíti, illuzóriussá teszi a sajtósza­badságot. Megsemmisíti a szabad kritika jogát. Rámutat arra, hogy még sohasem fogyott el egy lapnak sem a kauciója. Miért bizonyult egyszerre kevésnek az eddigi kau­ció ? Mién kell felemelni ? Iglen­­s kormány beszül akár állam a becsl­letes sajtóig. A javaslat szerinti kártérítés és helyreigazítás is a legnagyobbfokú anomáliákra vezet. Ez a törvény megbénítaná a virágzó nyomda­ipart is. Minden törvényhozói komolyságot nélkülöz ez a javaslat. Parlament ez, mely­ben ilyen javaslatot be lehet terjeszteni ? (Közbeszólás: — Csak volt parlament!) Ez a javaslat a közszabadságok megsemmi­sítésére­ vezet, ha ugyan még lehet Magyar­­országon közszabadságokról beszélni. Ha így tart tovább, Lengyelország sorsára­ fogunk jutni! Nem fogadja el a javaslatot! (Éljenzés! Háromnegyed 12 órakor Székely Ferenc volt igazságügyminiszter következik szólásra. Politikai meggyőződése bírja szólásra. A többségi elv helyes, de nem abban az értelem­ben, mint azt a jelenlegi többség fogja fel. A nemzeti közakarat meg van hamisítva, ha csak a többségi akarat tud kifejezésre jutni. Úgy lehet, hogy erre később a többség is reá jön. Ilyen nagyfontosságú kérdéseket csak közös egyetértéssel szabad megoldani. Az igazságügyminiszter ígért esetleges vál­toztatásokat, de úgy látszik, ő maga sem tudja, mit akar megváltoztatni. Most már itt volna az ideje, hogy a kormány, az eddig ejtett súlyos sebeket behegessze, e helyett még jobban elmérgesíti azokat, így a sajtó ellen intézett támadással. Aki ezzel a javas­lattal meg van elégedve, nem magyar ember. Példákkal illusztrálja a javaslat fonák intéz­kedéseit. Irónia számba megy, mikor a ja­vaslat kimondja elején a sajtószabadság elvét. A jövőben a gondolat közlése a legköltsége­sebb és legkockázatosabb vállalkozás lesz. A jövő sajtójából ki lesz zárva minden őszinte, igaz gondolat és a sajtót a mindenkori kor­mány fogja kihasználni. A helyreigazítás, kártérítés klasszikus példái annak, hogy a javaslatot beteges rosszindulat szülte. Ilyen tendenciózus javaslat nem lehet jó. Meg kell maradni a 48-as javaslat mellett, mert fő­támasztéka kulturális fejlődésünknek. (Éljen). Negyed 1 óra : Sághy Gyula következik szólásra. Éles hangon bírálja a javaslatot. A mai rendszer, mely eljátszotta a legkisebb magyar jogkört is Horvátországban és amely most a románokkal paktál, nem teremthet az ország érdekeinek megfelelő sajtóreformot. Ha a nemzet az utolsó pillanatban el nem söpri

Next