Pécsi Napló, 1914. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-14 / 10. szám
¡ ХХШ. évfolyam Szerda 1914 január 14* 10 (7707) Imbeszlsig is kiiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10. [ j Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőségi telefon 109. — Kiadóhivatali telefon 27. j Felelős szerkesztő LENKEI LAJOS | j Előfizetési árak: Egész évre 24 kor. Fél évre 12 kor Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. 11 Egyes szám ára 10 fillér. A Nyilt-tér sora 60 fillér. A városi párt megalakulása. Pécs, január 13. A nyugateurópai kultúra hatása alatt a magyar városok is örvendetes fejlődésnek indultak az utolsó félszázadban, de befolyásuk az ország életére, gazdasági politikájának irányítására nem emelkedett fejlődésükkel arányban, mert mindig sikerült pártpolitikai szélsőségek előtérbe tolásával szétválasztani, egymással ellenséges táborokba terelni azokat, kik összetartozásuk, felfogásuk, gondolatviláguk és érdekeik közössége, valamint a város iránti hű ragaszkodásuk folytán az együttműködésre teremtve és hivatva voltak. A városok közönsége, mely határozottan és kifejezetten a magyar középosztály gerincét alkotja, állandóan és folytonosan őrlődik a gazdasági kiváltságos osztályok és a szociáldemokrácia malomkövei között és szervezet hiányában nem foglalhatja el azt a helyet, mely intelligenciája, gazdasági munkaságának produktivitása és magyarsága révén megilleti. A legszebb és lekelőbb kelő, de egyszersmind legelemibb feladata a városi pártnak a maga szervezett, céltudatos munkájával elősegíteni a város érdekeit és a polgárság jólétét szolgálni óhajtók táborának szervezését, egyesíteni a szétforgácsolt erőket és így vinni győzelemre az egész vonalon a középosztály megmentésének gondolatát. Az áldatlan közjogi harcbamerüléstől az egyetlen kivezető utat a magyar középső osztályok, tehát az eminensen városi polgárság regenerálásának munkája nyújthatja csupán. A városi párt kötelessége a szociális demokratasággal szemben az, hogy a magasabb erkölcs követelményeinek, nevezetesen a társadalmi összetartozandóság és kölcsönösség követelményeinek érvényt szerezzen és az osztályérdeknek a köz alá való rendelését elősegítse. Az a nézetünk, hogy a városi polgárság érdekében és javára megindítandó minden akció alkalmas arra, hogy a polgárság radikális és konzervatív elemeit közös munkára egyesítse. Ezen közös munkára hívja fel a város polgárságát a városi párt által kibocsátott programm, mely a következőket óhajtja megvalósítani: Társadalmi téren : a munkáskérdés megoldása, a szegényügy felkarolása, a míveltségi színvonal emelése, egy öntudatos célját ismerő, a munkásosztály jogos érdekeit is támogató polgárság kifejlesztése. Népfürdő létesítése, napközi otthon felállítása, a város parkírozása, a gyilkos mészkőpor lekötése olajjal való öntözés és kátrányos makadám által, a város terjeszkedése irányában fekvő telkek befásítása, hogy egészséges kertváros fejlődjék a perifériákon, népiroda, a szegények jogképviselete érdekében, nemi betegségeket gyógyító intézet, küzdelem a tüdővész ellen. Népszálló a helyi jótékonysági egyesület bevonásával és felügyelete alatt ugyancsak napközi otthon. Végül az eddig széttagolt társadalmi középosztályi csoportosulások az u. n. intelligencia, továbbá a gazdasági középosztályok, a kereskedők és iparosok szolidaritásának a modern városi eszmék szerint homogénné alakulásának megteremtése. Gazdasági téren: a közvetítő üzlet egészséges alapokra helyezésével a termelés és fogysztás jelenségeinek figyelembe vételével a kettőnek szorosabb, közvetlenebb viszonyba állítása. Közigazgatási téren: a tisztviselők helyzetének javítása és öntudatának erősítése. Közoktatás téren : a szakiskolák előtérbe helyeztei, a tanításnak általában és minden fokon olcsóbbá tétele, a szegénysorsú tanulóknak az állam, a város és a társadalom segítségével a tanulás megkönnyítése. És így folytathatnék tovább, de a holnap e helyen közlendő részletes programm mindent elmond, ami most a város jövendő feladatai között helyet foglal. Olvassák azt el a pécsiek és akkor az ezen programm alapján álló párthoz az összpolgárság készségesen csatlakozni fog. A sajtójavaslat A képviselőház ülése. —Politikai munkatársunk express és telefonjelentése.— Budapest, január 13. A parlament környéke 10 órakor teljesen csendes. Néhány fagyoskodó rendőr érzi csupán, hogy ülés lesz a Házban és folytatják a sajtójavaslat tárgyalását. Bent a Házban a folyosók fél 11 óra felé népesednek. Az ellenzéki folyosón az ellenzéknek tegnap Pest vármegye közgyűlésén aratott sikerről folyik a szó. Kossuth Ferencnek, a beteg pártvezérnek állapota szintén élénk diskurzus tárgya. Bakonyi Samut, a tegnapi ülés szónokát lelkes éljenzés fogadja. A kormánypárti folyosón kisebb csoportokba vedve, a román béketárgyalásokról beszéltek a képviselők. Beöthy Pál elnök 10 óra 35 perckor nyitja meg az ülést. Elnöki előterjesztések után következik a napirend , a sajtójavaslat tárgyalása. Papp Zoltán emelkedik szólásra a javaslat ellen. Meggyőződése, hogy ezt a javaslatot kireperálni úgy sem lehet, voltaképen felesleges tehát itt minden szó. Utal arra, hogy hiába tiltakozott az ellenzék, az egész ország az esküdtszék lerombolása ellen, ez az intézmény ma már porban hever. (Úgy van !) ! Mindamellett kötelessége ez ellen az újabb merénylet ellen szót emelnie, bár a jelenlegi viszonyok között, mikor egy ember diktál az országban, minden szó hiábavaló, csak formula. Közbeszólás : Gesammtm anarchia ! Papp Zoltán folytatja beszédét. Rámutat a javaslat több intézkedésére, melyek kétségtelenné teszik, hogy a kormányt bosszú vitte a javaslat megalkotására. A tisztességes újságírói társadalom maga is kívánja, hogy a hírlapírás megtisztítódjék a parazitáktól. De ennek ürügye alatt nem lehet elfojtani a szólásszabadságot. A pornográfia valóban megrontója a közerkölcsöknek. Azonban, Ьз maga a kormány erkölcstelen módon szerzi létének alapját, mit akar akkor a tisztességes sajtótól. A kormány erőszakos intézkedéseivel nem fog célt érni a sajtószabadság elfojtása terén. A javaslat azon kitétele : „tolakodó magatartás” a legmesszebbmenő visszaélésekre ad alkalmat. Ilyen tág értelmű fogalmakkal törvénykönyv nem operálhat. A javaslat terminológiája az egész vonalon megsemmisíti, illuzóriussá teszi a sajtószabadságot. Megsemmisíti a szabad kritika jogát. Rámutat arra, hogy még sohasem fogyott el egy lapnak sem a kauciója. Miért bizonyult egyszerre kevésnek az eddigi kaució ? Mién kell felemelni ? Iglens kormány beszül akár állam a becslletes sajtóig. A javaslat szerinti kártérítés és helyreigazítás is a legnagyobbfokú anomáliákra vezet. Ez a törvény megbénítaná a virágzó nyomdaipart is. Minden törvényhozói komolyságot nélkülöz ez a javaslat. Parlament ez, melyben ilyen javaslatot be lehet terjeszteni ? (Közbeszólás: — Csak volt parlament!) Ez a javaslat a közszabadságok megsemmisítésére vezet, ha ugyan még lehet Magyarországon közszabadságokról beszélni. Ha így tart tovább, Lengyelország sorsára fogunk jutni! Nem fogadja el a javaslatot! (Éljenzés! Háromnegyed 12 órakor Székely Ferenc volt igazságügyminiszter következik szólásra. Politikai meggyőződése bírja szólásra. A többségi elv helyes, de nem abban az értelemben, mint azt a jelenlegi többség fogja fel. A nemzeti közakarat meg van hamisítva, ha csak a többségi akarat tud kifejezésre jutni. Úgy lehet, hogy erre később a többség is reá jön. Ilyen nagyfontosságú kérdéseket csak közös egyetértéssel szabad megoldani. Az igazságügyminiszter ígért esetleges változtatásokat, de úgy látszik, ő maga sem tudja, mit akar megváltoztatni. Most már itt volna az ideje, hogy a kormány, az eddig ejtett súlyos sebeket behegessze, e helyett még jobban elmérgesíti azokat, így a sajtó ellen intézett támadással. Aki ezzel a javaslattal meg van elégedve, nem magyar ember. Példákkal illusztrálja a javaslat fonák intézkedéseit. Irónia számba megy, mikor a javaslat kimondja elején a sajtószabadság elvét. A jövőben a gondolat közlése a legköltségesebb és legkockázatosabb vállalkozás lesz. A jövő sajtójából ki lesz zárva minden őszinte, igaz gondolat és a sajtót a mindenkori kormány fogja kihasználni. A helyreigazítás, kártérítés klasszikus példái annak, hogy a javaslatot beteges rosszindulat szülte. Ilyen tendenciózus javaslat nem lehet jó. Meg kell maradni a 48-as javaslat mellett, mert főtámasztéka kulturális fejlődésünknek. (Éljen). Negyed 1 óra : Sághy Gyula következik szólásra. Éles hangon bírálja a javaslatot. A mai rendszer, mely eljátszotta a legkisebb magyar jogkört is Horvátországban és amely most a románokkal paktál, nem teremthet az ország érdekeinek megfelelő sajtóreformot. Ha a nemzet az utolsó pillanatban el nem söpri