Pécsi Napló, 1914. február (23. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-15 / 37. szám

8 • — A csatornázással kapcsolatos öntözőtelep államsegélye. Mikor a város közgyűlése megszavazta a csatornázást, ugyanakkor elhatározta azt is, hogy a szennyvízszűrőteleppel kapcsolatban öntöző telepet létesít, amelyet kerti vetemények, főzelék- és zöldségtermelésre rendez be. Ez a telep nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a piaci élelmezés nagyobb kínálattal szolgáljon és ezzel egészségesen szabályozza az árakat. Erre való tekintettel — amint ismeretes — a földművelésügyi miniszter 62.000 kor. államsegélyt engedélyezett az öntözőtelep létesítésére. A csatornázás építése azonban, ismert pénzügyi okokból elmaradt s így félni kellett attól, hogy az engedélyezett államsegély elévül. A földmivelsügyi miniszternek ugyanis aránylag csekély összeg áll rendelkezésre e címen az évi állami költségvetés keretében, viszont nagy azoknak a városoknak a száma, amelyek hasonló célra kérnek államsegélyt. Nehogy tehát a Pécsnek már engedélyezett összeget más város részére folyósítsák, Nendtvich Andor polgármester eljárt a földművelésügyi minisztériumban, hogy ezt az összeget Pécs részére biztosítsa. A polgármester eljárását teljes siker koronázta, amennyiben nemcsak azt ígérték meg egész határozottsággal, hogy az államsegély teljes összegét fenntartják Pécs részére, hanem az öntözőtelep előmunkálataira szükséges 8000 koronát már ki is utalták. A kiutaló végzés azzal érkezett le, hogy a város a 8000 koronát felveheti az adóhivatalban. — Uj pécsi háztulajdonosok. A pécsi telekkönyvi hivatalban február hó első felében a következő ingatlanokat írták át a régi tulajdonos nevéről az új tulajdonos nevére : A Mátyás Flórián utca 40. és 42. sz. házakat Kompost Alfonznétól Komposcht Anna, Szörény és Nándor örökölték. A Rókus utca 13. sz. ház felét Gabelics Józseftől Gabelics Teréz, úgy Gabelics Anna gyermekei örökölték. A Perczel utca 29. sz. házat Takács Károlynétól Blum Jakab és neje vették meg 20,000 kor.-ért. A Tábor utca 9. sz. ház egyharmad részét Novákovics Ferencz, József, Mária és Kisk. Annától Hegedűs Józsefné vette meg 1000 kor.-ért. A Sándor utca 3. sz. házat Deutsch Mihálynétól Schillinger György és neje vették meg 4400 kor.-ért. Az Annautca 14. sz. ház felét Fuchs Ádámnétól Fuchs Ádám örökölte. Az Alsómalom-utca 18. sz. házat Ponauer Károlytól Beck Péter vette meg 38,000 kor.-ért. A Kis-Rókus-utca 15. sz. házat Gergelics Andrásnétól Kovács István és neje vették meg 8500 kor.-ért. A Rókusalja utca 14. sz. házat Kardos Ferenc és nejétől özv. Kozma Istvánné vette meg árverésen 4100 kor.-ért. — A hullámsir. A kinematográfia művészi eseménye játszódik le a Széchenyi Mozgó hétfői és keddi parádés műsora keretében. A hullámsir című három felvonásos társadalmi dráma fénypontja a teljesen új műsornak. A főszerepet Toni Sylva, a Schauspielhaus művésznője interpretálja megkapóan nüanszírozott játékkal. — A mélyen szántó mozgófénykép a körülöttünk hömpölygő élet realitásait szemlélteti brilliáns jelenetekben és úgy művészi rendezés, mint a stílusos sujet páratlan a maga nemében. — A második slágerdarabnak a címe ,,A halott iratai“ Pierre Sales regénye után, a modern francia egyik kimagasló egyénisége s bár a filmben van valami abból az elemből, amely a túlrealisztikus momentumokat favorizálja, mégis delikatesse lesz, amelyből megállapítható, hogy a színészek tökéletesen átértették az író intencióit s letompítva mindent, ami hátborzongató, olyan elsőrangú alakítást produkálnak, amilyhez csak elsőrangú drámai színházak szoktatták a publikumot. — A gondos hozzáértéssel összeválogatott kiegészítő műsor a legminuciózusabb kritikát is megállja. — Szerdán és csütörtökön nagy szenzációs műsor! — Négy ördög. Ki ne ismerné az artista drámák e remekét ? Ezen dráma paródiáját, mely több napos beosztást érdemelne, az „Egy nászéjszaka története“ miatt csak egy napra hozhatja az Apollo hétfőn. Fokozza ezen paródia érdekességét, hogy ezen film összes szerepeit idomított rovarok játszák. — A városi zenekar. Annak idején egész terjedelmében közöltük Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter leiratát,amelyben hangsúlyozta, hogy szükségesnek látja a városi zenekarok szervezését, amelyeket hajlandó megfelelő állami szubvencióval is dotálni. Azóta Nendtvich Andor polgármester megbeszéléseket folytatott, hogy tájékozódást szerezzen, várjon mekkorra évi terhet jelentene a városi zenekar megszervezése és fenntartása s minő foglalkoztatások révén lehetne biztosítani a jövedelmet. Legutóbb pedig a közoktatásügyi minisztériumban érdeklődött, hogy mekkora összegű államsegélyre számíthat a város. A minisztériumban elsősorban is hozzávetőleges számításokat szeretnének látni a zenekar évi költségelőirányzatáról. Nevezetesen : mennyibe fog kerülni a zenekar fenntartása és mekkora összeg biztosítható a szereplések révén. Az állami szubvenció nagyságát illetőleg majd csak ezután fog nyilatkozni a minisztérium. A polgármester tehát most, hozzáértő egyének bevonásával el fogja készíttetni a kívánt tervezetet s amennyiben ez kedvező lesz és a közoktatásügyi miniszter is megfelelő állami hozzájárulást biztosít, akkor lehet szó arról, hogy konkrét lépéseket tegyenek a városi zenekar megszervezésére. — Vendéglátó kaszinó elnök. Kevés egyesületi elnök engedheti meg magának azt a kedvtelést, mint a bölcskei kaszinó elnöke, Kurz Béla, községi főjegyző, aki a tisztújítás alkalmából a kaszinó összes tagjait vacsorára hívta meg, és a kaszinó tagjai bőven éltek ezen alapszabályban nem biztosított tagsági kedvezménnyel. Pohárköszöntőkben természetesen itt se volt hiány. — Haltenyésztés a verőcei uradalomban. Egy olaszországi konzorcium a volt Schaumburg hercegi verőcei uradalmon három nagy halas tavat szándékozik berendezni, ahol nagyban akarják folytatni a haltenyésztést. Ezen célra 300 hold területet szerezek és az erre vonatkozó tárgyalások befejezés előtt állanak. Az uradalom jelenlegi tulajdonosa, Draskovich Iván gróf 8000 holdnyi területet parcelláztat és a horvátok nagy szomorúságára horvát-szerbek helyett svábok szerzik meg. — A nőegylet teauzsonnája. A jótékony nőegylet legutóbbi teauzsonnájáról írt referadánkba hiba csúszott, amennyiben a villamossági felszerelések reklámképét nem a Kovács cég, hanem a világhírű Siemens és Schuckert művek pécsi agilis képviselője, Steiner Oszkár szerelte fel, mig az élőkép nőalakját, tekintettel a jótékony célra, Kovács Lászlóné szül. Makai Irén személyesítette igen sikerülten. — Megverte a Ha. Kasza Györgyné sz. Molnár Franciska, Frühweiss-völgyi lakos, ma délelőtt megjelent a rendőrségen és feljelentést tett fia, Molnár Dani és ennek felesége ellen, akivel összeszólalkozott, amiért azok össze-vissza verték. — Elgázolt bárányok. Ma reggel a villánymohácsi személyvonat Németbóly és Mohács között az egyik környékbeli uradalomból való 60 bárányt gázolt el, melyeket vigyázatlan gazdájuk nem tudott a sínekről elterelni. — Szegény tanító. Amint nekünk Egerágról írják, az ottani tanító 600 korona családi pótlékot kért a hitközségtől, hogy három fiát a városban iskoláztathassa és az iskolafentartó hitközség a tanító kérelmét azzal utasította el, hogy ha nem elég a jövedelme, akkor ne iskoláztassa a fiait, hanem adja mesterségre! Nem ismerjük közelebbről a viszonyokat, annyit azonban megállapíthatunk, hogy végtelenül szomorú, hogy a falusi tanító még csak annyi fizetésben se részesül, hogy a fiait kiképeztethetné, amikor azoknak tehetségük és kedvök van a tanulásra. — Erős, egészségesgyermeket nevelni minden anya egyedüli vágya, s ezt eléri, ha gyermekét a serdülő korig csukamájolajjal táplálja. E célra legjobb a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek tápereje igen nagy s mivel mi sem emészthető oly könnyen, mint ez, s kellemetlen szaga, ize nincsen, ezért ez fölébe helyezendő minden másnak. — Üvegjel korona Zoltán Béla gyógyszerésznél Budapesten. — Ahol nehézségek vannak a plakátragasztási joggal. Még a régi kaposvári rezsim meg akarta nyomorítani a lapokat kiadó könyvnyomdászokat, és eddig szabad plakátragasztást megrendszabályozta, oly mérvben, hogy ingyen még röpcédulákat se szabad most kiragasztani. Ilyen szigorú feltételek mellett ki is vette a város a plakátragasztási jogot, de megesett, hogy a kereskedelmi miniszter ettől megtagadta a jóváhagyást. Egyben kikérte a pécsi kereskedelmi és iparkamara véleményét, amely a szabályrendeletet áttanulmányozva, a következő véleményt terjesztette a miniszter elé: A város által szedendő díjakat a doutlles elve értelmében véljük megállapítandónak, vagyis a város csak olyan hirdetmények után szedhessen díjakat, melyeknek — az egyéb helyekre nyomatott hirdetmények kifüggesztésének tilalmazása mellett — a saját hirdetési tábláin, oszlopain helyet ad s illetve melyeknek elhelyezéséről maga a város, vagy a hirdetés kifüggesztési jog bérlője gondoskodik. Kivonandók tehát a díjfizetés kötelezettsége alól a táblára, vagy a falra festett olyan állandó üzleti hirdetmények, melyeket az illető fél az üzlethelyiséget vagy lakását magában foglaló épületre elhelyez. A repülő hirdetmények, vagyis maga a fél által kihordani, kiosztani szokott röpcédulák után való díjszabás is méltánytalan, de még ennek kezelése is olyan körülményes, hogy ebből a városnak úgy sem lenne haszna. Továbbá a helyben készült röpcédulák számának ellenőrzésére kontemplált az a rendelkezés (10. §.), mely szerint a nyomda köteles a hatósági közegeknek az általa a nyomtatványokról vezetett könyvet betekintés végett fölmutatni — a kereskedelmi törvény 35. és 36. §§-ába ütközik. Az üzlettulajdonos engedélyével az üzleti kirakatokba kitett hirdetmények a fönt említett okból, de még azért is adómenteseknek mondandók ki, mert az ilyen hirdetmények száma rendszerint olyan csekély, hogy azok ellenőrzésével nem érdemes foglalkozni.,, A vármegye természetesen meghallgatja ez ügyben a város véleményét is, de figyelemmel lesz a kereskedelmi és iparkamara kifogásaira is, mely ennek az ügynek megítélésénél kétségtelenül illetékes véleményező faktor. Ha a szabályrendelet, nem az eredeti formájában nyer megerősítést, úgy még nagy harcok lesznek a szabályrendelet körül, melynek kárát elsősorban a város fogja érezni. Illetékes helyen tehát az a cél, hogy ez ügyben a város érdekei megóvassanak. — Urálbagoly az egerági erdőben. A kemény tél az állatvilág ritka alakjait hozta hozzánk vendégül, a melyek a magas északon s a hóhegyek hazájában élnek. A fenyőrigó, csontmadár, havasi sármány, havasi pacsirta, északi búvár, jeges réce, mind gyakrabban ellátogatnak hozzánk télviz idején, de az Urálbagoly tiz évben egyszer vetődik el a mi vidékünkre s akkor is legfölebb egy-két pár, a hím és a tojó, mely mindig együtt szokott kóborolni. Múlt vasárnap az egerági erdőben láttak egy pár Urálbagolyt. Naplement táján apró madarakra vadásztak. Mind a kettő hófehér tollazatával tűnt föl. A tojó szárnytollait egy kis szürkeség szegélyezte, ami annyit jelent, hogy a hímnél néhány évvel fiatalabb volt. Ennek a gyönyörű éjjeli ragadozó madárnak őshazája az Urálhegység. Innen szokott nagy telekben elkalandozni. Amikor a félvilágot hó takarja, amikor végtelennek látszó fehérség borul a földre, akkor ezer mértföldekre is elkóborol ez a madár. Baranyában s a pécsi Mecsekhegységben is lettek már egy-egy példányt sok évvel ezelőtt. A pécsi állami főreáliskola természetrajzi szertárában is volt egy példány ; ha jól emlékezünk, néhai Marschal Sándor volt népiskolai igazgató lette, praeparálta s ajándékozta az intézetnek. Érdemes volna a pécsi múzeum számára a most itt tartózkodó vendégek közül is egyet-kettőt kézre keríteni. Reggelizés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-féle használata valódi áldás gyomorbajosoknak és székszorulásban szenvedőknek. keserűvizet ha› ------------------------------rossz a gyomra. Г|ПуП ГШ Csak a felét kell bevenni. Пz I LILlfl! mint másfajta keserűvizekből. „Pécsi Napló" 1914 február 15.