Pécsi Napló, 1914. február (23. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-22 / 43. szám

o­ nya, hogy a közös előfizetők egymás beszél­getéseit kihallgathatják de különböző foglal­kozási körű emberek igen olcsó telefonhoz juthatnak. Lesznek időszaki állomások s egy-egy telefon bizonyos hónapokra is bérelhető. Lé­nyeges és nagyjelentőségű újítás az automata vagy zsebtelefon életbeléptetése. Ez az elmés új találmány egy miniatűr, zsebben hordható telefonkészülék, mely 400 beszélgetésre alkal­mas és a posta 40 koronáért árusítja. A zseb­telefon, ha a felállítandó konnektorokba kap­csolják, bárhonnan bárhová lehet beszélni. Ezzel a konnektor rendszerrel az előfizetők lakásuk bármely szobájából beszélhetnek. Hat korona külön díj ellenében a telefon állomás éjjelre kikapcsolható a forgalomból. Egy 4 koronáért bérelhető dugasz készülék alkalmazásával vidékre a megfelelő díjtétel ellenében a posta hivatalos óráin túl is kap kapcsolást az előfizető. A kereskedelemügyi minisztériumban most e reformok ügyében állandó ankétek folynak s a szakemberek óriási fejlődés lehető­ségét várják az uj rendszertől, amelyet előre­láthatólag még ez évben életbeléptetnek. HÍRROVATUNK. Radiotelegrafiai kísérletek Pécsett. Beszélgetés Pak­s, Moszkva és Norddesed­al. — Saját tudósítónktól. — A főreáiskola uj épületének tornya ne­hány estén át érdekes kísérletek színhelye volt. A félig kész, itt-ott vakolatlan épület­­kolo­szus esti csendjét lépések zaja verte fel. A széles folyosók fehér falaira mozgó árnyékokat rajzolt a hideg fénnyel beszű­rődő holdsugár. Esténkint egy lelkes kis cso­port sietett fel a toronyba, hogy egy ügyes és egyszerűségében szinte primitívnek tetsző készülék segítségével igyekezzék megvaló­­sítani egy nagy gondolatot: belekapcsolni Pécset a dróttalan távíró segélyével a világ­városok Marconi állomásaiba. A kísérletek kezdeményezője Solti Lajos p. és t. igazgatósági titkár, aki Lohr Gyula főműszerész segítségével megszerkesztette a készüléket és fe­szerelte a főreáliskola tor­nyára. A készülék a szó szoros értelmében a legegyszerűbb szerkezetű. Olyan, hogy akár egy középiskolai tanuló is könnyű szerrel elkészítheti magának. A torony tetejéig egy dróthuzat vezet fel, amely két ágban vég­ződik. A drótnak ez a két ága fogja fel a levegőhullámokat és vezeti le a kis torony­szobában elhelyezett készülékhez. Ez pedig nem áll egyébből, mint egy önindukciós te­kercsből, detektorból, kondenzátorból és kö­zönséges telefon hallgató kagylókból. A kísérletek alkalmával ott voltak Solti Lajos titkár, Lohr Gyula főműszerész, Mol­nár István építész, Horváth József főreál­iskolai tanár, Serényi Jenő p. és t. tiszt és e sorok írója. A félig vakolt kis toronyszobát egy acetylén postáslámpa világította meg. A két hallgató kagyló kézről-kézre jár, az ön­indukciós készüléken hol Lolti titkár, hol Lohi főműszerész igazgatják a kapcsoló sze­get és keresik az összeköttetését. Néhány pillanat feszült várakozásban telik el, amely alkalmas arra, hogy az ember agyában izga­­tóan büszke gondolatok viharozzanak át. A gyér világítású kis toronyszoba még csak fokozza ezt a hangulatot. Az Örök Embert érezzük magunkban megdobbani, aki egyre csak küzd, birkózik, hogy legyűrje, rabszol­gájává tegye a Természet Erőit. Íme, ez a kis primitív készülék is itt előttünk nem kevesebbet jelent, mint hogy összezsu­gorodott a távolság, ami eddig bennünket Páristól, Londontól Berlintől és a többi világvárosoktól elválasztott. Ez a készülék a szomszédunkba hozta valamennyit... A várakozás csendjében megszólal valaki az egyik hallgató mellől: — Itt van... Aki a kagylót ekkor a fülénél tartotta, jeleket hallhatott. Rövid és hosszabb szak­­gatott jeleket. Ugyanazokat a jeleket, ame­lyek Morse jelek néven ma már nemzetközi nyelvet képeznek. Tehát csak érteni kell a Mo­se jelek nyelvén beszélni, az előtt a hall­gató rövid és hosszabb berregése nem egy­szerű zúgás, hanem összefüggő, értelmes besz­é, amely hűen tolmácsolja azt, amit a párisi, moszkvai és egyéb Marconi állomások leadnak. A készülék bemutatása alkalmával há­rom Marconi állomással sikerült összeköttetést kapni: Párissal, Moszkvával és Norddeichchal. A leadó állomást rögtön meg lehet ismerni, mert akár csak az embernek a Marcconi állo­másoknak is más-más a hangjuk. A Párisból érkező jelek pld. berregnek, a Norddeich jeladása éles sípolás, míg Moszkva Marconi állomása mély dugású jeleket röpít szét. Van nap, amikor a jelzése igen gyengén hallhatók. Különösen meleg, verőfényes, vagy ködös napokon. A nagy köd miatt most is gyengék voltak a jelzések. Egyes szakgatott szavakat azonban egész bizonyosan meg le­hetett érteni. Serényi Jenő távirótiszt, aki a kagylót hallgatva, ceruzával jegyezte a Morse jeleket, ezeket a szavakat írta össze: Lair (levegő), froid (hideg), brouille (köd), du nord (észak), phue (eső). A kísérletek tehát meglepő eredménnyel végződi­k. Solti Lajos titkár a kísérletek eredményét a következőkben összegezte munkatársunk előtt: — Kísérleteimnek kettős célja volt. Az egyik : bebizonyítani azt, hogy Pécs fekvésé­nél fogva alkalmas arra, hogy Marconi állo­mást lehessen itt felszerelni. Ennek a bebi­­zonyítása mindenesetre sikerült. A másik az, hogy a készüléknek nagy gyakorlati jelentőséget tulajdonítok. Az a körülmény, hogy a felvevőkészüléket bárki, akár egy középiskolai diák is megcsinálhatja, alkal­massá teszi arra, hogy a tanulók kirándulá­sok alkalmával használhassák. A leideni palack segítségével ugyanis 20 kiméteres sugarú körben leadhatók jelek. Milyen pom­pás még csak elgondolni is tehát azt, hogy pld. egy diák cserkész­csapat künn jár a hegyek­ben, apróbb rajokra oszlik, egyesek elkalan­doznak, de a készülék segítségével mégis egész biztosan érintkezhetnek egymással. Solti Lajos a készülék bemutatásáról táviratban értesítette Fellért Károly p. és t. vezérigazgatót, Buzna Viktor ka­locai Jé­zus társasági atyát, aki a kalocsai rádiótele­­grafiai vevőállomás vezetője, Zichy Gyula gróf megyéspüspököt, Visy László dr. főis­pánt és Nendtvich Andor kir. tan. polgármes­tert. Ma pedig a következő beadványt in­tézte a polgármesterhez: — Az 1914 év febr. havának 16-ik nap­ján elért sikerem alapján határozottan állít­hatom, hogy az itteni terep­viszonyok egy­általán nem akadályozzák meg azt, hogy Pécs városa a világ drótnélküli hírszolgála­tába bekapcsolható legyen. Ez alapon azon kérelemmel járulok Nagyságodhoz, mint a város érdekeinek első őréhez: méltóztassék megengedni és elrendelni, hogy a városháza tetejének néhány pontja és a torony között 1 ú­ drótházat kifeszíttessék, továbbá, hogy a városháza épületében egy kis szoba rendel­kezésemre bocsájtassék. Arra a kérdésre, hogy ezen hírszolgálatba való kapcsolódásnak mily előnyei vannak, avagy hogy egyáltalán valamely előny származik-e ebből a városra, azzal válaszolok, hogy eltekintve attól, mikép a középeurópai greenwichi időszámítást és a meteorológiai időjelzést első kézből és köz­vetlenül fogjuk megkapni, értesülni fogunk mindazon világeseményekről, miket kelet, nyugat, észak és dél világvárosai mint köz­érdekű dolgokat világgá bocsájtani érdemes­nek és a közre szükségesnek tartanak. Az ajánlatot bizonyára szimpátiával fog­ják fogadni, úgy­hogy reményünk van arra, hogy az érdekes rádiótelegráfiai kísérletek nem fognak megszakadni. — Kitüntetés. A király Heykál I. Edének, a debreceni református főiskola nyugalmazott fő­kertészének, a kertészet terén szerzett érdemei elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozta — Nemesi előnév. A király Polereczky János honvédszázadosnak és törvényes utódainak a Polem­ékai nemesi előnév használatához való jogo­sultságát díjmentesen megerősítette. — Az igazoló bizottság ülése. A város igazoló bizottsága Tróber Aladár dr. főjegyző elnöklésével ma délután ülést tartott, ame­lyen a február 1-én megválasztott törvény­­hatósági bizottsági tagok mandátumát, Hoff­mann Ottó dr. mandátuma kivételével iga­zolták. Hoffmann Ottó dr. mandátumának igazolása tárgyában a bizottság egyhangúlag elhatározta az iratok és ítéletek beszerzését és addig a döntést felfüggesztette. — A vármegye nyugdíjpótló alapja. Ba­ranya vármegye régi tisztviselői részére léte­sített nyugdíjintézmény alapját, miután az intézmény igényjogosultjai annyira megfogy­tak, hogy az alap eredeti rendeltetését sokáig már nem szolgálhatta volna, a különféle tervezget­ésektől eltérőleg, Jeszenszky Lajos vármegyei árvaszéki elnök, megyefai föld­­birtokos, a nyugdijegyesület elnökének kez­deményezésére, nagy körültekintéssel, gond­dal, fáradsággal kidolgozott alapító oklevéle. „Pécsi Napló“ 1914 február 22. Egy orvosnak nagyon figyelemre méltó két levele. Leánykám a gyors növés folytán mészhiányban szenvedett, mely annak szervezetén és különösen puha és azért könnyen romlandó fog­állományán volt észrevehető. Gyermekemnek mintegy 5—6 hete Biomasz-készítményét adom és annak hatásával a leg­nagyobb mértékben meg vagyok elégedve. A gyermek már egészséges, viruló kinézést visszanyerte, az étvágya javult és a már több év óta fennálló makacs székrekedése, melyben mindig, még nyáron is, nagyobb mozgás és bőséges gyümölcs élvezete dacára szenvedett, az Ön Biomasz használata óta megszűnt és ezen készítmény, ellentétben a sok hasonló gyártmánnyal az emésztést rendessé segítette elő, ami az általános egészségre nagy fontossággal bír. A Biomastot csak legmelegebben ajánlhatom, külö­nösen gyorsnövésű gyermekeknek akik legtöbbnyire fog­fogyatkozásban szenvednek, a fogzáskor és tartós konsti­­patiónál (székrekedés). Dr. Paul W. Arra a kérdésünkre, hogy sorait nyilvánosságra hozhatjuk-e, a következő választ kaptuk : Válaszolva f. hó 16-áról kelt becses soraikra, tudatom Önökkel, hogy én a kitűnő hatású Biomasz-zal, melyet leányomon próbáltam ki, valóban várakozásomon felül meg vagyok elégedve. Miután tapasztalatom a való igaz­ságnak megfelel, nem lehet kifogásom az ellen, ha sorai­mat nyilvánosságra hozzák, de nagyon leköteleznének, ha nevemet nem irnák ki teljesen. Dr. Paul W. Biomatz nemcsak gyermekeknél, de felnőtteknél is kitűnő hatású erősítő­­szer, kellemes ízzel bir. Idegeseknek, gyógyulófélben levőknek, vérszegénységben, sápkórban, tüdőbajban szenvedőknek, gyo­morbetegeknek stb. nélkülözhetetlen. Mindenkit figyelmezte­tünk, hogy utánzatok is vannak. Doboz­i 1.30 és 2.50 Kós­tolómintát leírással ingyen és bérmentve küld Chem. Fabrik Gebr. Patermann, Teltow-Berlin 217.

Next