Pécsi Napló, 1914. május (23. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

1914. május­­ „Pécsi Napló“ mellékelve, a mely Adlernak azon felszóli­­­­tással kézbesítendő, hogy azt a reá bizott­i teendők elvégzése után haladék nélkül meg­bízható uton a soproni hadkerületi parancs­noksághoz visszaszármaztassa. Sopron, 1850. már. 6. Alemann s. k. , kereskedelemügyi tárca. A képviselőház ülése. —Politikai munkatársunk express és telefonjelentése.— Budapest, április 30. Simontsits Elemér alelnök 11 óra után nyitja meg az ülést. Ellenzék nincs jelen, munkapárti kép­viselők is csak gyér számban. Elnök jelenti, hogy Kammerer Ernő és Solymossy Ödön báró betegségük miatt le­mondottak delegációbeli tagságukról, az el­nökség gondoskodni fog a legtöbb szavazatot nyert két póttag behívásáról. Jelenti továbbá, hogy Polónyi Dezső sürgős interpellációra kért engedélyt az újonc­ törvény tárgyában, melyet Ausztriában a 14. paragrafus alapján léptettek életbe. Az elnökség engedélyt adott az interpelláció megtartására, amire fél 8 órakor került a sor. Következik a napirend szerint a keres­kedelmi tárca költségvetésének tárgyalása. Szabó János a vámpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozik és kívánatosnak tartja a vámszövetség fenntartását Ausztriával. Nekünk és Ausztriának ez egyformán érdeke. Mégis el kell készülve lennünk arra, hogy a szövetség jelenlegi formájában meg fog szűn­ni. A tengerhajózásról, a hajóstársaságok szubvenciójáról és keleti kereskedelmi ér­dekeinkről beszél. Intézményileg akarja biz­tosítani az idegenforgalmat. A költségvetést elfogadja. Gratz Gusztáv a munkásbiztosító pénz­tár bajaira mutat rá részletesen. A gyökeres reform elkerülhetetlen, mert ma ez a szociális intézmény nem egyéb, mint deficit-gyűjtő telep. Az adminisztráció nehézkes. A beteg­ség és baleset biztosítás elkülönítendő. A balesetbiztosítást a munkaadókra kell tel­jesen bízni. A bíráskodásban jutna szerep a munkásságnak is. Reális gazdálkodást kell behozni ezen intézménynél. A költségvetést elfogadja. Brandsch Rudolf az iparfejlesztésről be­szél. Az állami szubvenciót nem tartja cél­szerűnek. E helyett használja ki az állam azt a helyzetét, hogy ő az egyik legnagyobb munkaadó. Ne versenyezzen a kisiparosokkal, legyen rájuk tekintettel a szerződéseknél és teljesítse pontosan fizetési kötelezettségeit. A költségvetést elfogadja. Szentpály István : A mezőgazdaságun­kat ért csapások fokozottabban kívánatossá teszik iparunk megerősítését. Az állami tá­mogatás csak részben segíti elő a fejlődést. Ám téves azt mondani, hogy az egész ipar­­fejlesztési akció felesleges, mert egész sereg vállalat megerősödése ennek köszönhető. He­lyes iparfejlesztési politika az volna, ha min­den iparág fejlesztésének külön állapítanák meg feltételeit. A malom- és vas­ipar kér­désével foglalkozik. Kívánja a malmok vé­delmét és sürgeti a vízierők kihasználását. Célszerűnek tartaná a törvényhatósági utak államosítását. Áttér a Máv­ kérdésére. Az adminisztráció túlságosan centralizálva van, a bürokratizmus túlteng. A bajon csak a decentralizációval lehet segíteni. Több üzlet­vezetőséget kell felállítani. A gyorsvonatok harmadik osztályára szükség van. Állást foglal a budapesti pályaudvarok kihelyezése ellen, mert ez aránytalanul nagy költséggel járna. A költségvetést elfogadja. Söpkéz Sándor a következő felszólaló. Gyökeres reformot kíván a Mávnál. Össze­hasonlítja a Máv­ adminisztrációját a kül­földi ideális adminisztrációval és kimutatja, hogy nálunk kettővel több fórum van, mint külföldön. Ez 50 százalékos munkaszaporu­latot jelent. Rámutat a sok fórumos rendszer hátrányaira, melyek káros késedelmekben jelentkeznek. A károkért persze ilyen rend­szer mellett egyénileg sem lehet senkit se felelőssé tenni. Az annyira kívánatos üzleti és kereskedelmi szellem mindaddig meg nem honosítható a Máv.-nál míg a sok fórumos rendszer megmarad és addig haszonról be­szélni sem lehet. Ezután a legnagyobb részletességgel szak­szerűen foglalkozik a forgalmi kérdésekkel. Szünet után Szász Károly alelnök délután fél öt óra­kor nyitotta meg újból a ház ülését. Elsőnek­­ Harkányi János kereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Nem akar programot adni, mert nem akarja, hogy utólagos szemre­hányással illessék. A közgazdaság terén ja­vulás mutatkozik, azonban még mindig bizonytalan, mikor heverhetjük ki az elmúlt 2 év válságát. A Máv­ ügye hamarosan nem szanálható. A kezelésben, a merev adminisz­tráció helyett üzletszerűségre fognak töre­kedni. Az üzletvezetőségek számát most már nem fogják gyarapítani, tekintettel a nagy költségekre, amikkel azok járnak.­A budapes­ti pályaudvarok kihelyezésére egyelőre szin­tén nem kerülhet sor, ellenben a teher­ren­­dező pályaudvarok reformálása a küszöbön áll. A kereskedelmi miniszter ezután az iparfejlesztés kérdéséről beszélt. E téren, úgymond, nehéz a helyzet, mert 30 év mulasz­tásait kell jóvátenni. A kormány tőle telhető­­leg mindent el fog követni az ipar fejleszté­sének előmozdítására. A posta és távirda fejlesztésére új központokat létesítenek s új székházakat építenek. A telefondíjszabás re­formja is küszöbön van. Budapesten a forga­lom szempontjából, a vidéken pedig zóna­rendszer alakjában fogják a díjszabást meg­alkotni. Az Ausztriával kötendő gazdasági egyezség tekintetében főként az Ausztrián át lebonyolítandó forgalom szempontjait eme­li ki, mint amelyet nem fog szem elől tévesz­teni. A Balkáni és kisázsiai piacok biztosítása céljából érdekképviseleteket létesítetünk s kereskedőket telepítettünk le. Ezután be­jelenti a kereskedelmi miniszter, hogy tör­vényjavaslat készül a teljes vasárnapi munka­szünet rendezéséről s ezenkívül több munkás­intézmény létesítéséről. A zajos helyesléssel fogadott beszéd után a kereskedelmi költségvetést részleteiben is el­fogadták. Ezután 10 perc szünet következett. Szünet után Polónyi Géza tartotta meg jelzett interpellációját, hosszas közjogi fejtegetések kíséretében. Elnök figyelmezteti, hogy még a látsza­tát is kerülje beszédében, mintha Ausztria belügyeibe akarnánk avatkozni. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter nyomban válaszol az interpellációra. Polónyi abból indult ki, hogy az 1914. évi 8. tc.-et nem lett volna szabad törvényre emelni addig, míg hasonló törvényt Ausztria nem hoz. Ez tévedés, mert a törvényben csak időszaki lét­számemelésről van szó, hogy Ausztria hogy oldja meg a dolgot, az bennünket nem érint. Polónyi nem veszi tudomásul a választ, a Ház ellenben tudomásul veszi. Az ülés véget negyed 9 órakor. HÍRROVATUNK. — A Pécsi Napló ingyenes menetrendje. Május 1-én új menetrend lép életbe az összes vonalakon, mely több vonatkozásban el­térést tartalmaz az eddigi menetrendtől. A Pécsi Napló szerkesztősége évek óta ingyenes menetrenddel kedveskedik olvasóinak, me­lyet épen tekintettel az eltérésekre, már ezen számunkkal egyidejűleg kapják meg a helyi előfizetők, míg vidéki előfizetőink részére azt vasárnapi számunkhoz mellékelve küldjük. A menetrend az előbbivel szemben nagy haladást jelent, mert sokkal tökéletesebb, alaposabb, áttetszőbb, minden irányban tá­jékozást nyújt és a menetrend egy beállító­ja azon volt, hogy kiküszöbölje annak kifogá­solt hibáit is. Csak arra kérjük előfizetőinket, szíveskedjenek megőrizni a menetrendet, mivel másodpéldányokat a magas előállítási költ­ség miatt nem adhatunk. — Május elsején munkaszünet. Holnap, május elsejére ébredünk, a természet öröm­ünnepére, a fölszabadulás nagy napjára, melyet a munkások százezrei ünnepélyükké avattak. Holnap szünetel tehát a nyomdai műhelyekben is a munka és a hírlapok nem jelenhetnek meg, így a Pécsi Napló legköze­lebbi száma is , csak vasárnapon juthat el olvasóink kezei közé. — A pécsi Nemzeti Kaszinó részvéte. Fejérváry Géza báró elhunyta alkalmából a pécsi Nemzeti Kaszinó elnöksége is részvét­táviratot küldött a kaszinó volt elnökéhez, Fejérváry Imre báró dr.-hoz Bécsbe, aki ma távirati után fejezte ki köszönetét a szives megemlékezésért. A köszönő táviratot a kaszinó egyik termében kifüggesztették. — Adomány a pécsi kultúrpalota telke részére. A pécsi közművelődési palota épít­kezésének megkezdését késleltette, hogy az épület céljaira szükséges, a Zsolnay szobor mögött elterülő telkek tulajdonjogát a város még nem szerezhette meg. A háztulajdono­sokkal már régebben békés egyezséget kísé­relt meg a polgármester, de ez nem vezetett eredményre, a­miért a város a kisajátítási jog engedélyezését kérte, melyet meg is ka­pott. Időközben a telkek egy része mégis békés után a város tulajdonába ment át, az egyik házat időközben Hirn Lajos tanár vejének engedte át, legnehezebben ment azonban a legértékesebb ház, a Rákóczi-út és Gyár-utca sarkán levő régi Steiner-féle emeletes ház megszerzése, mely Frankl Vil­mos és Frankl Henrik pozsonyi lakosok tulajdonát képezi és mintegy 80.000 korona értéket képvisel. Ha nem is sikerült ezen ház megvétele tárgyában a tulajdonosokkal egyességet kötni, Pécs szab. kir. város közön­sége most ingyen jutott ezen házhoz, melyet a tulajdonosok egy pozsonyi házukkal egye­temben közművelődési célra ajánlottak föl. Ezen és hasonló célokra tett más áldozat­­készségüket honorálta a kormány azzal, ami­ről a Pécsi Napló mai számában megemlé­kezhettünk, hogy a két testvér megkapta a magyar nemességet, melyet ha­madik test­vérük ugyancsak kulturális téren szerzett érdemekért már előzőleg megkapott. Nem követünk el indiskrétiót, ha megállapítjuk, hogy ezen mindenképen szép és dicséretes ajándékozásban része van Szalay Imre báró­nak, a Nemzeti Múzeum nagyérdemű igaz­gatójának, akinek különös gondoskodását képezi a pécsi kultúrpalota ügye és akinek működése mérföldlépésekkel vitte előbbre vidéken is a magyar muzeális és ezzel a kul­túra ügyét, és aki a pécsi kultúrpalota ügyét is hathatósan előmozdította, sőt ezen alkotást még betetőzve szeretné látni. Ezen ajándé­kozással döntő stádiumba jutott a pécsi kul­túrpalota ügye, melynek hatalmas méretű 3 Ead hanem csakis üvegben,a hol pl­akit van kitéve. ^ ^ Ifj

Next