Pécsi Napló, 1914. május (23. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-01 / 99. szám
1914. május „Pécsi Napló“ mellékelve, a mely Adlernak azon felszólitással kézbesítendő, hogy azt a reá bizotti teendők elvégzése után haladék nélkül megbízható uton a soproni hadkerületi parancsnoksághoz visszaszármaztassa. Sopron, 1850. már. 6. Alemann s. k. , kereskedelemügyi tárca. A képviselőház ülése. —Politikai munkatársunk express és telefonjelentése.— Budapest, április 30. Simontsits Elemér alelnök 11 óra után nyitja meg az ülést. Ellenzék nincs jelen, munkapárti képviselők is csak gyér számban. Elnök jelenti, hogy Kammerer Ernő és Solymossy Ödön báró betegségük miatt lemondottak delegációbeli tagságukról, az elnökség gondoskodni fog a legtöbb szavazatot nyert két póttag behívásáról. Jelenti továbbá, hogy Polónyi Dezső sürgős interpellációra kért engedélyt az újonc törvény tárgyában, melyet Ausztriában a 14. paragrafus alapján léptettek életbe. Az elnökség engedélyt adott az interpelláció megtartására, amire fél 8 órakor került a sor. Következik a napirend szerint a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása. Szabó János a vámpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozik és kívánatosnak tartja a vámszövetség fenntartását Ausztriával. Nekünk és Ausztriának ez egyformán érdeke. Mégis el kell készülve lennünk arra, hogy a szövetség jelenlegi formájában meg fog szűnni. A tengerhajózásról, a hajóstársaságok szubvenciójáról és keleti kereskedelmi érdekeinkről beszél. Intézményileg akarja biztosítani az idegenforgalmat. A költségvetést elfogadja. Gratz Gusztáv a munkásbiztosító pénztár bajaira mutat rá részletesen. A gyökeres reform elkerülhetetlen, mert ma ez a szociális intézmény nem egyéb, mint deficit-gyűjtő telep. Az adminisztráció nehézkes. A betegség és baleset biztosítás elkülönítendő. A balesetbiztosítást a munkaadókra kell teljesen bízni. A bíráskodásban jutna szerep a munkásságnak is. Reális gazdálkodást kell behozni ezen intézménynél. A költségvetést elfogadja. Brandsch Rudolf az iparfejlesztésről beszél. Az állami szubvenciót nem tartja célszerűnek. E helyett használja ki az állam azt a helyzetét, hogy ő az egyik legnagyobb munkaadó. Ne versenyezzen a kisiparosokkal, legyen rájuk tekintettel a szerződéseknél és teljesítse pontosan fizetési kötelezettségeit. A költségvetést elfogadja. Szentpály István : A mezőgazdaságunkat ért csapások fokozottabban kívánatossá teszik iparunk megerősítését. Az állami támogatás csak részben segíti elő a fejlődést. Ám téves azt mondani, hogy az egész iparfejlesztési akció felesleges, mert egész sereg vállalat megerősödése ennek köszönhető. Helyes iparfejlesztési politika az volna, ha minden iparág fejlesztésének külön állapítanák meg feltételeit. A malom- és vasipar kérdésével foglalkozik. Kívánja a malmok védelmét és sürgeti a vízierők kihasználását. Célszerűnek tartaná a törvényhatósági utak államosítását. Áttér a Máv kérdésére. Az adminisztráció túlságosan centralizálva van, a bürokratizmus túlteng. A bajon csak a decentralizációval lehet segíteni. Több üzletvezetőséget kell felállítani. A gyorsvonatok harmadik osztályára szükség van. Állást foglal a budapesti pályaudvarok kihelyezése ellen, mert ez aránytalanul nagy költséggel járna. A költségvetést elfogadja. Söpkéz Sándor a következő felszólaló. Gyökeres reformot kíván a Mávnál. Összehasonlítja a Máv adminisztrációját a külföldi ideális adminisztrációval és kimutatja, hogy nálunk kettővel több fórum van, mint külföldön. Ez 50 százalékos munkaszaporulatot jelent. Rámutat a sok fórumos rendszer hátrányaira, melyek káros késedelmekben jelentkeznek. A károkért persze ilyen rendszer mellett egyénileg sem lehet senkit se felelőssé tenni. Az annyira kívánatos üzleti és kereskedelmi szellem mindaddig meg nem honosítható a Máv.-nál míg a sok fórumos rendszer megmarad és addig haszonról beszélni sem lehet. Ezután a legnagyobb részletességgel szakszerűen foglalkozik a forgalmi kérdésekkel. Szünet után Szász Károly alelnök délután fél öt órakor nyitotta meg újból a ház ülését. Elsőnek Harkányi János kereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Nem akar programot adni, mert nem akarja, hogy utólagos szemrehányással illessék. A közgazdaság terén javulás mutatkozik, azonban még mindig bizonytalan, mikor heverhetjük ki az elmúlt 2 év válságát. A Máv ügye hamarosan nem szanálható. A kezelésben, a merev adminisztráció helyett üzletszerűségre fognak törekedni. Az üzletvezetőségek számát most már nem fogják gyarapítani, tekintettel a nagy költségekre, amikkel azok járnak.A budapesti pályaudvarok kihelyezésére egyelőre szintén nem kerülhet sor, ellenben a teherrendező pályaudvarok reformálása a küszöbön áll. A kereskedelmi miniszter ezután az iparfejlesztés kérdéséről beszélt. E téren, úgymond, nehéz a helyzet, mert 30 év mulasztásait kell jóvátenni. A kormány tőle telhetőleg mindent el fog követni az ipar fejlesztésének előmozdítására. A posta és távirda fejlesztésére új központokat létesítenek s új székházakat építenek. A telefondíjszabás reformja is küszöbön van. Budapesten a forgalom szempontjából, a vidéken pedig zónarendszer alakjában fogják a díjszabást megalkotni. Az Ausztriával kötendő gazdasági egyezség tekintetében főként az Ausztrián át lebonyolítandó forgalom szempontjait emeli ki, mint amelyet nem fog szem elől téveszteni. A Balkáni és kisázsiai piacok biztosítása céljából érdekképviseleteket létesítetünk s kereskedőket telepítettünk le. Ezután bejelenti a kereskedelmi miniszter, hogy törvényjavaslat készül a teljes vasárnapi munkaszünet rendezéséről s ezenkívül több munkásintézmény létesítéséről. A zajos helyesléssel fogadott beszéd után a kereskedelmi költségvetést részleteiben is elfogadták. Ezután 10 perc szünet következett. Szünet után Polónyi Géza tartotta meg jelzett interpellációját, hosszas közjogi fejtegetések kíséretében. Elnök figyelmezteti, hogy még a látszatát is kerülje beszédében, mintha Ausztria belügyeibe akarnánk avatkozni. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter nyomban válaszol az interpellációra. Polónyi abból indult ki, hogy az 1914. évi 8. tc.-et nem lett volna szabad törvényre emelni addig, míg hasonló törvényt Ausztria nem hoz. Ez tévedés, mert a törvényben csak időszaki létszámemelésről van szó, hogy Ausztria hogy oldja meg a dolgot, az bennünket nem érint. Polónyi nem veszi tudomásul a választ, a Ház ellenben tudomásul veszi. Az ülés véget negyed 9 órakor. HÍRROVATUNK. — A Pécsi Napló ingyenes menetrendje. Május 1-én új menetrend lép életbe az összes vonalakon, mely több vonatkozásban eltérést tartalmaz az eddigi menetrendtől. A Pécsi Napló szerkesztősége évek óta ingyenes menetrenddel kedveskedik olvasóinak, melyet épen tekintettel az eltérésekre, már ezen számunkkal egyidejűleg kapják meg a helyi előfizetők, míg vidéki előfizetőink részére azt vasárnapi számunkhoz mellékelve küldjük. A menetrend az előbbivel szemben nagy haladást jelent, mert sokkal tökéletesebb, alaposabb, áttetszőbb, minden irányban tájékozást nyújt és a menetrend egy beállítója azon volt, hogy kiküszöbölje annak kifogásolt hibáit is. Csak arra kérjük előfizetőinket, szíveskedjenek megőrizni a menetrendet, mivel másodpéldányokat a magas előállítási költség miatt nem adhatunk. — Május elsején munkaszünet. Holnap, május elsejére ébredünk, a természet örömünnepére, a fölszabadulás nagy napjára, melyet a munkások százezrei ünnepélyükké avattak. Holnap szünetel tehát a nyomdai műhelyekben is a munka és a hírlapok nem jelenhetnek meg, így a Pécsi Napló legközelebbi száma is , csak vasárnapon juthat el olvasóink kezei közé. — A pécsi Nemzeti Kaszinó részvéte. Fejérváry Géza báró elhunyta alkalmából a pécsi Nemzeti Kaszinó elnöksége is részvéttáviratot küldött a kaszinó volt elnökéhez, Fejérváry Imre báró dr.-hoz Bécsbe, aki ma távirati után fejezte ki köszönetét a szives megemlékezésért. A köszönő táviratot a kaszinó egyik termében kifüggesztették. — Adomány a pécsi kultúrpalota telke részére. A pécsi közművelődési palota építkezésének megkezdését késleltette, hogy az épület céljaira szükséges, a Zsolnay szobor mögött elterülő telkek tulajdonjogát a város még nem szerezhette meg. A háztulajdonosokkal már régebben békés egyezséget kísérelt meg a polgármester, de ez nem vezetett eredményre, amiért a város a kisajátítási jog engedélyezését kérte, melyet meg is kapott. Időközben a telkek egy része mégis békés után a város tulajdonába ment át, az egyik házat időközben Hirn Lajos tanár vejének engedte át, legnehezebben ment azonban a legértékesebb ház, a Rákóczi-út és Gyár-utca sarkán levő régi Steiner-féle emeletes ház megszerzése, mely Frankl Vilmos és Frankl Henrik pozsonyi lakosok tulajdonát képezi és mintegy 80.000 korona értéket képvisel. Ha nem is sikerült ezen ház megvétele tárgyában a tulajdonosokkal egyességet kötni, Pécs szab. kir. város közönsége most ingyen jutott ezen házhoz, melyet a tulajdonosok egy pozsonyi házukkal egyetemben közművelődési célra ajánlottak föl. Ezen és hasonló célokra tett más áldozatkészségüket honorálta a kormány azzal, amiről a Pécsi Napló mai számában megemlékezhettünk, hogy a két testvér megkapta a magyar nemességet, melyet hamadik testvérük ugyancsak kulturális téren szerzett érdemekért már előzőleg megkapott. Nem követünk el indiskrétiót, ha megállapítjuk, hogy ezen mindenképen szép és dicséretes ajándékozásban része van Szalay Imre bárónak, a Nemzeti Múzeum nagyérdemű igazgatójának, akinek különös gondoskodását képezi a pécsi kultúrpalota ügye és akinek működése mérföldlépésekkel vitte előbbre vidéken is a magyar muzeális és ezzel a kultúra ügyét, és aki a pécsi kultúrpalota ügyét is hathatósan előmozdította, sőt ezen alkotást még betetőzve szeretné látni. Ezen ajándékozással döntő stádiumba jutott a pécsi kultúrpalota ügye, melynek hatalmas méretű 3 Ead hanem csakis üvegben,a hol plakit van kitéve. ^ ^ Ifj