Pécsi Napló, 1914. május (23. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-20 / 114. szám

a meghasonlás a nemzet és a katonai intézmény között a költségvetést nem fogadja el. Okolicsányi László szerint Apponyi na­gyon szomorú képet festett az ország gazda­sági helyzetéről. Hogy milyen a gazdasági helyzet nálunk, azt mindenki tudja és ezzel a hadvezetőség számolt is. Azonban a véderő kiépítésére feltétlenül szükség van és áldo­zatok árán is keresztül kell vinni. Cáfolja azt az állítását Apponyinak, hogy ellentétek vannak a katonai szükségletek és a gazdasági helyzet között. Fejlesztették a hadi felszere­léseket, emelték az újonc­ létszámot. Megnyug­vással látja, hogy a fejlesztési munka élén olyan ember áll, aki egész életében összeforrt a hadsereggel. A hadügyminiszterre nehéz feladat hárul, mikor a papíron kidolgozott reformokat át kell vinnie az életbe. De meg­nyugvással látja az ő kezében a fejlesztési munkát. A költségvetést elfogadja. Elnök a vitát félbeszakítja és annak folytatását délután négy órára halasztotta. Majd bejelenti, hogy délután Krobatin had­ügyminiszter fog válaszolni az elhangzottakra. Zichy Ágost gróf délután negyed 5 óra­kor nyitja meg újból a delegáció ülését. Tamássy Árpád altábornagy, a had­ügy­miniszter nevében szólal fel. Elsőbben Hadik János gróf tegnap elhangzott inter­pellációjára válaszol. A hadvezetőség az ismeretes kommünikét azért adta ki, hogy a kétségeket eloszlása. Személyes sértésekért, minden lovagias férfi elégtételt ad. A katonai becsületügyi eljárás reformjáról szóló hírek tévesek.­­ Rakovszky interpellációjára vonat­kozólag kijelenti, hogy a tiszti fizetések, külö­nösen az alsóbb fokozatokban, nem tekint­hetők kielégítőnek s örömmel tudathatja, hogy az illetékes körök ez ügyben már foly­­tatj­ák a tárgyalásokat. A részletekről egyelőre nem áll módjában nyilatkozni. Sem Hadik, sem­­pedig Rakovszky a választ nem veszik tudomásul. A bizottság ellenben tudomásul veszi. Ezután a hadügyi költségvetés vitáját folytatják. Teleszky János pénzügyminiszter, Ap­ponyi beszédével foglalkozik. A véderő fej­lesztésénél figyelembe vették az ország jelen­legi helyzetét. Az Európa-szerte folyó fegy­verkezés mögött azonban Magyarország, mely exponált helyzetben van, nem maradhat. Ami a tiszti fizetések emelését illeti, az ellen­zék e tekintetben nem is oly rég nem volt annyira liberális. Az az impressziója tehát, hogy e kérdésben is csak a kormánynak akar­nak kellemetlenkedni. Apponyi Albert gróf kéri a bizottságot, hogy érdemleges beszédét később mondhassa el. Az engedélyt megadják. Rakovszky István kijelenti, hogy mint ellenzéki ember szívesen okoz kellemetlen­séget a kormánynak. Vázsonyi Vilmos a becsületügyi eljárás­sal kapcsolatban kérdést intéz a hadügy­miniszterhez, mi az álláspontja a párbajra vonatkozólag, melyet a katonai büntető tör­vénykönyv tilt, másrészt a katonai szellem kötelezővé tesz ? Tisza István gróf miniszterelnök: Ki­jelenti, ha Erdélyben meg is erősítik a vára­kat, ezt­ Románia nem tekintheti provoká­ciónak. Az ország geográfiai helyzete ezt megkívánja. — Ami a becsületügyi kérdése­ket illeti, véleménye szerint, aki sértést követ el, tartozik­­ elégtételt adni. Természetesen senki sem kötelezhető, hogy lovagias eljárásnak vesse alá magát. Itt legfeljebb társadalmi kény­szerről lehet szó. Azért fordulnak rendszerint a hadseregbeli becsületbírósághoz, mert annak döntése az általános becsületügyi felfogást tükrözi vissza. Andrássy Gyula gróf : Mi köze a hadsereg­nek a politikához ? Tisza István gróf: A politikát egyesek sajnos még a privát becsületügyektől sem tudják különválasztani, ezért kell a katonai becsületbírósághoz fordulni, mely objektiven dönt. Ezután Forgách János gróf hadügy­­miniszteriumi osztályfőnök az albániai dol­gokról tesz jelentést. Erről más helyen adunk­­hírt. Az ülés ezzel este fél 8 órakor ért véget. HÍRROVATUNK. — A király állapota, ő felsége a mai éj­szakát zavartalan nyugalommal töltötte, reggel rendes időben kelt fel és megkezdte minden­napi munkáját. Az orvosi vizsgálat megálla­pította, hogy a hurutos tünetekben semminő változás nem állott be, ellenben a már teg­nap is észlelt száraz köhögés még ma sem szűnt meg és ennek az a kihatása volt, hogy a nyálkaoldódás folyamata megnehezült. A felségnek közérzülete és étvágya teljesen ki­elégítő. Az uralkodó környezetében lévő sze­mélyiségek abban bizakodnak, hogy délig ki­tisztul az idő és a felség kis sétát tehet majd a galérián, ami kedvező hatással lesz. — Lipót Salvátor kir. herceg útban Zágrábból Eszékre, pénteken hajnalban érkezik Pécsre és innét mindjárt folytatja útját Eszékre, ahol mint tüzérségi főfelügyelő szemlét tart az ottani tüzér­ség fölött. Az eszéki pályaudvaron fölkérésére minden fogadtatás elmarad, mivel a kir. herceg mindjárt a gyakorlótérre megy. Péntek délben a főherceg a tiszti kaszinóban étkezik, este pedig ünnepi vacsorán vesz részt, melyet tiszteletére Adamovich Iván báró főispán és felesége rendez­nek és amelyre az ott állomásozó törzstisztek is hivatalosak. Másnap délben a főherceg a tiszti­kar tiszteletére ad ebédet, majd onnét Varasdra megy és ott befejezi horvát-szlavon szemleútját. — Kitüntetések. Ő Felsége Goldfinger Gábor lapszerkesztőnek, a pénzügyi szakirodalom terén kifejtett tevékenysége elismeréséül, és Sigerus Emil­nek, a nagyszebeni „Transsylvania" általános köl­csönös biztosító bank cégvezetőjének, a hazai mű­kincsek és műemlékek gyűjtése, fenntartása és irodalmi ismertetése, valamint a hazai ethnographia terén szerzett érdemei elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, Králik Pál közép­palotai ágostai hitvallású evangélikus tanítónak, nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi buzgó működése elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozta. — Személyi hírek Nendtvich Andor kir. tan., polgármester ma reggel Budapestre utazott, ahol délután részt vett a holnapi polgármesteri konfe­renciát előkészítő ülésen, majd holnap részt vesz a városok hiteligényeinek kielégítése tárgyában megtartandó polgármesteri tanácskozáson. — Ma délután Budapestre utazott Piatsek Emil dr., Pécs szab. kir. város főispánjának titkára. — Pécsi küldöttség a Vörös Kereszt egylet országos közgyűlésén. A magyar szent korona országos Vörös Kereszt egylete szer­dán, f. hó 20-án tartja ezévi rendes jubiláris közgyűlését, amelyen Ferenc Szalvator kir. herceg fővédnökhelyettes is részt vesz. A pécsi vörös kereszt fiókegylet képviseletében Jánosi Engel József udv. tanácsos, fiókegyleti választmányi tag, Vasváry Ferenc dr. jog­akadémiai tanár, egyleti megbízott és fiók­egyleti titkár és Pincsek Emil dr. főispáni titkár, fiókegyleti előadó utaztak Buda­pestre. — Előléptetett bírósági jegyzők. Az igazság­ügyminiszter a pécsi bírói kar fiatalabb nemzedé­kének egyik legképzettebb tagját, Gebauer Gusz­táv törvényszéki jegyzőt, akit csak nemrégiben ruházott föl önálló működési körrel, Balázs Jó­zsef, a pécsi kir. Ítélőtáblánál alkalmazott és Parragh Béla dr. szekszárdi bírósági jegyzőket jelenlegi alkalmazási helyükön a IX. fizetési osztályba sorozott bírósági jegyzőkké kinevezte. — Fényes májusi áj­tatosság a budai krisztina-városi templomban. Múlt szomba­ton, f. hó 16-án, a budai krisztina-városi templomban délután 5 órakor kiváló zene- és ének­számokban bővelkedő fényes májusi áldás volt, melynek sorrendjét itt közöljük : 1. Beethoven: „Isten dicsősége.” Énekelte a budai dalárda. 2. Prohászka Ottokár dr. megyés püspök hitszónoklata. 3. „Ave Mária” Stojánovicstól, énekelte Pusztai Sándor m. kir. operaházi tag. Orgonán kisérte Hoppe Rezső. 4. „Ave Mária” Hizslinczkytől, éne­kelte Ludvig Vilike (Ludvig Ferenc dr. pécsi községi tb. főorvos leánya), hegedűn kisérte Goczeggh József, orgonán Bodonyi Lajos karnagy. 5. „Ave Mária” Weicztől, énekelte Vavrinecz Mária, orgonán kisérte Bodonyi Lajos karnagy. 6. Egyházi ének, énekelte a budai dalárda. A templom, dacára a tom­boló zivatarnak, folytonos dörgés és villám­lásnak, zsúfolásig telve volt a legelőkelőbb közönséggel, azonban Auguszta királyi her­cegnő, ki már előzőleg megjelenését a fényes egyházi műsoros istentiszteleten megígérte volt, a nagy záporeső miatt nem mehetett el. — A választói vizsgák. Csütörtökre és vasárnapra 4—4 bizottságot hívtak össze a választói jogosultságra reflektálok meg­­vizsgáztatására. A bizottságok a következő sorrendben fognak működni: Csütörtökön a belvárosi fiúiskolában elnök Nick Alajos dr. t. főügyész, tagok: Köberling Nándor dr és Pozsgai Dezső ; a budai külvárosi ágoston­­téri iskolában elnök: Nagy László tb. fő­jegyző, tagok : Katlcs Antal és Weigand Jó­zsef ; a budai külvárosi felső vámház utcai iskolában elnök: Tichy Ferenc dr. tanácsos, tagok : Till József dr. és Piger Zoltán; a szigeti külvárosi iskolában elnök: Nádor Lajos árvaszéki ülnök, tagok: Kenedi Géza és Ulbrich Rezső. Vasárnap a belvárosi fiú­iskolában elnök : Schultz Ferenc t. rendőrfő­kapitány, tagok Szigvárt Béla és Szendrődi Géza , a budai külvárosi ágoston téri iskolá­ban : elnök : Haksch Lajos áll. anyakönyvve­zető, tagok Schutták József és Sped Lajos a budai külvárosi felsőhámház utcai iskolá­ban elnök : Drazenovich Jenő rendőrfogalma­zó, tagok : Kiss József és Werb Károly ; a szigeti külvárosi iskolában elnök : Nagy László tb. főjegyző, tagok : Árpád Gyula és Hafner Vilmos. Az egyes vizsgákra 155—155 jelent­kezőt hívtak be, akik közül a fele délelőtt a másik fele pedig délután fog levizsgázni — Zsolnay Imre halála. Ma délután, bár huzamos betegeskedés után, mégis váratlanu meghalt Zsolnay Imre pécsi háztulajdonos volt bútorkereskedő, néhai Zsolnay Vilmos és Zsolnay György nyugalmazott főügyész, helyettes testvére, a régi pécsi Zsolnay-család egyik érdemes alakja. Zsolnay Imre a polgár gondolkozás, az egyszerűség megtestesülése volt. Egyszerű, becsületes gondolkozásá­­ak régebben a városi közéletben is élénk részt vett, de megalkudni soha sem tudott. Szél reményekre jogosító ügyvéd fiának tragikus körülmények között bekövetkezett hálák zárkózottá tették és évekig tartott, amig bele tudott nyugodni a megváltozhatatlanba A Ferenciek­ utcában volt bútorkereskedése mely sokáig egyedül állt a pécsi piacon. Ott volt egyúttal a Zsolnay-gyár dísztárgyainak lerakata is, amig vissza nem vonult minden, üzleti tevékenységtől. Egyik leánya Koszit, Kamill nyugalmazott alispánnak, második leánya pedig Geyer nyugalmazott alezredes felesége. Az elhunyt, da 76 évet élt, nagy figyelemmel kisérte a pécsi közállapotokat és ha valamit észlelt, ami javításra szorult azt lapunk hasábjain írta meg az ő szép gyöngyszemű írásával, jó stílusával. Pécs naggyá tétele, városi jellege volt, miként nagynevű bátyjának is ideálja és minden haladás, takarékossága mellett is, igaz öröm­mel töltötte el. Esti 8 órakor Zsolnay Imre holttestét kivitték a központi temető halottá, házába és ott történt beszentelés után csütör­tökön helyezik örök nyugalomra. Vele egy igazi pécsi polgár távozott el az élők sorából, kiterjedt családja köréből. Halála hírére a Nemzeti Kaszinó még este kitűzte a gyász­lobogót. — A mi nálunk „ki van zárva“... Ismer­tettük már az eszéki jövedéki hivataloknál kiderített visszaéléseket, melyeknek elköve­tői részben már el is vették büntetésüket Visszaélés, sikkasztás még a legszorgosabb ellenőrzésnél is megeshetik, de aminek most ott nyomára jöttek, t. i. hogy igen sokan, évek óta illetékmentesen hozták be a vámnál portékáikat, és úgy volt a megállapodás, majd megfizetik azt egyszerre, az nálunk már csak­ugyan lehetetlen lenne, mert a behozatali illeték előzetes lefizetése előtt a város jöve­déki tanácsnoka által ellenőrzött embereik be nem engednének öt liter bort! Most vissza­felé két-három évre akarják beszedni ezen ille­tékeket, sőt elmennek visszafelé teljes öt esz­tendővel és akinek nincsen meg a befizetési nyugtája, azon irgalmatlanul bevasalják a hátralékot. Akik nem akarnak fizetni, mert már fizettek, de ezt igazolni nem tudják, azok­ ellen végrehajtást vezetnek, de most a jöve­­déki hivatal körül teljes rendet akarnak és fognak teremteni. „Pécsi Napló“ 1914. május 20

Next