Pécsi Napló, 1914. július (23. évfolyam, 146-173. szám)

1914-07-30 / 172. szám

4­ ­rövid ideig tartózkodott a szobában, egy-két útbaigazítást kért, amit természetesen nyomban meg is kapott. Néhány perc múlva eltávozott a laktanyából s még a délután folyamán elutazott állomáshelyére. Ifjabb Tisza István gróf is bevonult vasárnap a maga ezredéhez. A miniszterelnök fia zászlós a huszároknál s önkéntesi évének jórészét tudva­levőleg Nagyváradon szolgálta. A fiatal gróf vasár­nap utazott el Gesztről és ment el állomáshelyére. A harctérre tehát két Tisza gróf indult el Bihar­­megyéből. Mindketten helyt állanak azért a szent ügyért, amelynek védelmében százezreket szólított fegyverbe a király, de ott van még a Tisza család rokona is, a Beöthy családok legjobbjai, közöttük a képviselőház elnöke is. — Katonai és papi szónokok. A pécsi utcai háborús tüntetéseknek egy városunkat különösen jellemző sajátságuk volt. Budapesten a tüntető nép magát József kir. herceget szóllaltatta meg, mindenfelé főispánok, tábornokok, ezredesek, pol­gármesterek és mások üdvözölték a tüntetőket, akiket ritkán hevített nemesebb cél, mint ezúttal. Nagyváradon a tüntető tömeg a Kossuth-nóta hangjai mellett a Pável-utca felé vette útját és Henriquez János lovag altábornagy és állomás­parancsnok Őr­ utcai lakása felé vonult. Az altábor­nagy lakásának első emeleti ablakai fényárban úsztak. Estély volt az altábornagynál, akinek vendégszerető házában előkelő fényes társaság jelent meg ez alkalommal. Amint a tömeg az al­tábornagy lakása elé ért, megnyíltak az ablakok és az egyikben megjelent lovag Henriquez János altábornagy, Lányi József tinini püspök és Patzák Kálmán honvédvezérőrnagy. — Éljen Henriquez altábornagy! — Éljen a hadsereg! — Halál Szerbiára! Ilyen és ehhez hasonló lelkes kiáltások hang­zottak fel. Majd pedig a tömeg a Hymnuszt elének­­lésébe kezdett és amikor ennek utolsó akkordjai is elhangzottak, Henriquez altábornagy magyar nyelven lelkesítő beszédet intézett a tömeghez: Reméljük — úgymond — hogy a­­követ­kezendő háború szerencsésen fog végződni és nagy sikerrel, mert a magyar nép hősiessége világhírű. Beszédét így végezte : — Éljen a haza ! Éljen a király ! Ezután Lányi József püspök beszélt. — A gyalázatos gyilkosság — úgymond a főpap — amelynek trónörökösünk és neje áldo­zatul esett, mindnyájunkat mélyen sújtott. Én ott voltam a temetésen, sírtam mindenkivel, sír­tam a három árvával. Én voltam a negyedik árva, mert én izzó magyarságot neveltem szeretett trón­örökösünkbe. Az egész nemzet szíve fájdalmasan dobbant meg a gyilkosság miatt és már rég elérke­zett az ideje, hogy boszóló bíróként vonuljunk be Szerbiába. Lányi püspök ezután imát mondott, áldást kért azokra, akik az igazság nevében indul­nak a nemzet érdekeinek megóvására. A tömeget mélyen meghatotta a püspök szép beszéde. Patzák Kálmán vezérőrnagyot kívánták ezután hallani, aki szintén lelkesítő beszédet tartott. A tüntető tömeg ezután éljenezve és énekelve a város más részeit járta be. — Ostoba híresztelések. Már mai reggeli számunkban rámutattunk arra, miként kelet­keznek gombamódra az ostoba híresztelések, melyeket csak egy embernek kell­­ föltalálni és akadnak tömegek, melyek azokat nemcsak elhiszik, de tovább is adják. Egyik szomszé­dos városunk napilapjában ma ezt a kis táv­iratot olvassuk : Agyonlőtt szökevény-főhadnagy. Pécs, július 28. (Eredeti távirat.) Itt az a hír terjedt el, hogy egy pécsi szerb származású főhad­nagy ma polgári ruhában avval a szándékkal akart megszökni, ezredétől, hogy beáll a szerb had­seregbe. A főhadnagyot nyomban főbelőtték. Csakúgy mir­ix-dim­ix főbelőtték. Pécsi ember nem lehet szerb származású, mert itt már rég csakis magyarok laknak, tehát azok­nak leszármazottjai is csak magyarok lehet­nek. De hogy egészen röviden végezzünk ezen kacsával, melyről azonban be kell vallanunk, hogy Pécsről repült föl — abból egyetlen szó sem igaz! Itt nem volt, de nem is lesz soha a monarkia ügyének árulója, sőt tudunk szerb nemzetiségi tisztekről, akik lelkesedéssel men­nek a tűzvonalba a hazáért. Szívesen hasz­náltuk föl a szomszédos kacsát, hogy azt végre lepuffanthassuk és azzal egyszer és mindenkorra végezzünk. — A népfölkelők időszaki jelentkezése. A m. kir. honvédelmi miniszternek I. évi 1974. évi. sz. rendelete alapján közhírré te­szem, hogy a kötelező népfelkelő időszaki jelentkezés a folyó évben nem fog meg­tartatni. Az ajánlati lappal ellátott népfel­kelésre kötelezettek azonban tartoznak min­den lakhelyváltoztatást a katonai ügyosztály­nál bejelenteni. Reéh György, tanácsnok, katonaügyi előadó. — Félreértések elkerü­lése céljából külön hangsúlyozzuk, hogy ez a rendelkezés nem a mozgósítással kapcsolatos jelentkezésekre vonatkozik. — A polgármester itthon. Nendtvich Andor kir. tan. Pécs sz. kir. város polgármes­tere a mozgósítás elrendelése folytán hirtelen megszakítva szabadságát, Cirkvenicáról tegnap este hazaérkezett. A polgármester elutazásáról táviratban küldött értesítést a városhoz, a távirat azonban a nagy torlódás következtében csak elkésve ért Pécsre. Az a vonat, mely a város podesztáját Fiuméból Pécsre hozta, elképzelhetetlenül zsúfolt volt. Csak nagy események idején van akkora izgalom, mint aminő az Adria menti fürdőben üdülő közönségen erőt vett : mindenki mene­kül haza, hogy az otthon biztonságában érezze magát. A fiumei pályaudvar tömve van emberekkel. A vonatok ellen valóságos os­trom folyik s a közönség egy része mindig lemarad, mert a vasúti kocsik nem tudják befogadni a hazautazók ezreit. Azon a vo­naton, amelyen a polgármester feleségével jött, négyszázötvenen álltak a folyósokon, sőt még a toillette-helyiségben is utasok voltak, akik ebben a kényelmetlen helyiségben tették meg a hosszú utat. A tizenkét órás után alig két órán át ülhetett a polgármester, alvásról persze szó sem lehetett. — A városi Ügyek intézése. A rendkívüli idők a város nagy ügyeinek elintézését természetesen elodázták. A napi ügyek elintézését azonban za­vartalanul bonyolítja le a közigazgatási szervezet. A legközelebbre tervezett városi rendkívüli köz­gyűlés azonban az eddigi diszpozíciók szerint el­marad. — Éjszakai szolgálat a városi katonai ügyosztályban. A városház harmadik eme­letén a katonai ügyosztályban, a mozgósítási hirdetmények közzététele óta,­állandóan tö­megesen jönnek a hadkötelesek felvilágosítá­sokért. Az idegen hadtestekhez tartozó pécsi lakosok legnagyobb része tájékozatlan, a bevonulást illetőleg s legnagyobbrészt csak s főként népfelkelők kérnek útbaigazítást. A katonai ügyosztályban, tekintettel a rend­kívüli időkre, teljes nappali és éjszakai szol­gálat van, amire szükség is van, mert például ma hajnali 3 órakor is kért valaki felvilágo­sítást.­­ A katonai irodák helyiségei. A had­kötelesek útbaigazítása céljából közöljük a városház harmadik emeletén kifüggesztett hirdetményt, amely szerint a honvéd kiegészítő parancsnokság irodája, a 19. h. gy. e. lak­tanyájában, a 19. gy. e.-beli népfelkelők irodája a Széchenyi tér 2. sz. alatt lévő Lóránt palo­tában, az 52. gy. e. hadkiegészítő parancsnok­ságáé pedig a Frigyes laktanyában van. — A választók összeírása szünetel. A választókat összeíró bizottságoktól, hogy a helyiségek más célokra lettek lefoglalva s hogy a pontos összeírás a mozgósítás folytán úgysem Volna lehetséges, bizonytalan ideig szünetel.­­ A „Vajszlói önkéntes tűzoltó testület“ pa­rancsnoksága tisztelettel közli, hogy a f. évi augusz­tus hó 2-ára tervezett XV. éves fennállási és érem­­kiosztási ünnepélyét mozgósítás folytán — tagjai nagyrészének bevonulása miatt. — elhalasztja. — Középiskolai diákok, mint postai kézbesítők. Mig nálunk igen sok nehézséget okoz a postai kéz­besítők személyzet nagyobb részének behívása miatt a postai kézbesítés, Aradon pompás ötlettel oldották meg a postai kézbesítést. Pálmai Lajos dr. kir. közjegyző vetette föl az eszmét, hogy gimná­ziumi és főreáliskolai tanulókkal lássák el a kéz­besítést és a közjegyző 16 éves fia volt az első, aki megkezdte a kézbesítést. Miután vagy ötven ha­sonló korú gyermek akadt, aki jelentkezett, ott most már minden akadály nélkül eszközük a postai kézbesítést, melyre az aradi hivatalfőnöknek nin­csen gondja. — A drágaság és a hatóság. Lapunk teg­napi számában jeleztük, hogy a lényegesen megnövekedett fogyasztás következtében egyes élelmicikkek ára máris tekintélyesen emelkedett. Minthogy ez az áremelkedés a mai nap folyamán tovább terjedt és az élelmicikkek drágítása a viszonyoknak válto­zásával, t. i. a termelési tényezőknek a drágu­lásával csak igen kis részben okolható meg és arra látszik mutatni, hogy az élelmiszer­árusok egy része a fenforgó kényszerhelyze­­tetet a maga előnyére jogosulatlanul kihasz­nálja : a város polgármestere részéről fölkéret­tünk, hogy nyomatékosan figyelmeztessük az élelmiszer-árusokat, hogy az élelmiszerek (u. m. liszt, kenyér, hús, zsír, szalonna, tej, tejtermékek főzelékek stb.) árainak a mesterséges emelésé­től a leghatározottabban tartózkodjanak és semmi esetben se lépjék át azt a határt, amelyet a beszerzési áraknak az emelkedése és a munkaerőnek a drágulása megszab és kikerülhetetlenné tesz, mert amennyiben a hatóság azt észlelné, hogy a hadiállapot által amúgy is eléggé sújtott fogyasztók késnyszer­­helyzetével az élelmiszer­árusítók visszaélnének, kénytelen lenne a múlt évben meghozott és már élzbelépett u. n. kivételes törvényben nyert fölhatalmazással élve, az élelmicikkek árait hatóságilag megállapítani akként, hogy aki az élelmicikkeket a hatóság által megálla­pított áraknál drágábban árusítja, azt a tör­vény teljes szigorával fogja sújtani és ily módon a jogosulatlan áremelésre irányuló törekvést már csírájában elfojtani, ami bi­zonnyal nagyobb kárt okozna az árusoknak, mint amennyi hasznot a mesterséges és jogo­sulatlan áremelés révén remélhetnek. Kívá­natosnak tartanók a magunk részéről, ha a hatóság be nem várva a további drágítást, haladék nélkül már most limitálna és tájé­koztatná a fogyasztó közönséget, milyen árakat lehet és szabad kérni, mely intézkedése a nagykereskedők helyeslésével is találkozni fog. — A harci kedv a gyermekek közt. A városunkba bevonult hadkötelesek szeméből kisugárzó harcikedv nemcsak a polgárság körében hatott gyújtó szikraként, de a gyer­mekek szivébe is belopózott s ott is lángra lobbantotta azt az érzést, mely harcra, há­borúra hevít. Apró gyermekek játékfegyve­reikkel, fakardjaikkal, fapuskáikkal fölsze­relve kis cspatokba verődnek és egész nap harcolnak.’Olyan komolyság ül ki az arcukra, mintha már férfiak lennének s a világért se kacagnak, minden, a katonáktól ellesett mozdulatot utánoznak s még a vezényszava­kat is megtanulták. Immár bennünk van a háborús hangulat, mindenkit magával raga­dott; még a kis gyermekek is folytonosan háborúsdit játszanak. Egy tiszti család lakása előtt halad el a fakardos kis csapat s a száza­­dosné, kinek gyermekei szintén a csapatban menetelnek, amint nézi, hosszan nézi a játszó gyermekeket, egyszercsak nem lát közülük egyet sem. Vájjon mi történt ? A föld nyelte el őket, vagy köd borult reájka ? Sem ez, sem az. A szép századosné, kinek férje a jövő héten már lemegy a harc mezejére, előveszi kicsi csipkeszélü zsebkendőjét, letörli forró könyeit s aztán újra látja a harci kedvvel játszó gyermekeket. Boldog gyermekek ! Mit tudnak ezek még abból, hogy mit jelent a rövid szó : háború ? De jobb is. Hadd ked­veljék meg játszva a fegyvert s forgassák Reggelizés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-féle * használata valódi áldás gyomorbajosok­nak és székszorulásban szenvedőknek. „Pécsi Napló“ 1914. julius 30 keserűvizet igyék ha, ----------------------------:----------rossz a gyomra. r\No\ ГУ | Csak a felét kell bekenni, K­UILLLITI, mint másfajta keserűvizekből*

Next