Pécsi Napló, 1914. augusztus (23. évfolyam, 176-209. szám)

1914-08-22 / 200. szám

1914. augusztus 22. „Pécsi Napló“ országok ugyancsak védekezni akarnak, de ha támadniok kellene az egyesült flottákat, ennek árát Oroszországnak kellene megfi­zetni. A két balkán ország minden jel szerint Romániával együtt áll majd őrt a sóvár­gott Dardanelláknál, melyeknek ostroma bár­mily tekintélyes hajóraj által is lehetetlennek fog bizonyulni. Az északi harctéren nem múlik el nap heves küzdelmek és gyönyörű győzelmek nélkül, melyekben a cs. és kir.sanémet csapatok osztozkodnak. A déli harctéren csapataink az ellenséghez szabják taktikájukat, mely nem becsületes harcos, aki szembe szúrt az ellen­séggel, azért csak lassan mehetnek ott előre csapataink, de sokáig nem védekezhetnek a szerbek, mert a megtorlást csak késleltetni, de föltartóztatni nem lehet. Francia és orosz területről forradalmi hangulatról érkeznek hírek és a dicső angolok is bizonyára szégyen­ük, hogy ezen kalóz hadjáratba bocsátkoz­tak, mely megöli az angol világtekintélyt! Késő este megerősítik a hírt, hogy Ro­mánia, Törökország és Bulgária között teljes a megegyezés a védekezésre, ha valamelyik nagyhatalom, hogy utat nyerjen a tengerekre, megtámadná őket. Ezen egyezség döntő súllyal bír az angol-francia-orosz flottamozdulatokra, melyeket a Dardanellákon és Adria vizein lehetetlenné tesz. Az északi harctérről. Lemberg, augusztus 21. (Hivatalos.) Stojanovból jelentik, hogy ott két kozák szár­­nya augusztus 14-kén átlépte a határt. Rövid harc után az osztrák-magyar határőrség le­fegyverezte az oroszokat. A fegyverátadás köz­ben egy orosz őrnagy agyonlőtte magát. Az osztrák-magyar csapatok munkában. Bécs, augusztus 21. (Hivatalos.) Laseccki gróf képviselő megjelent lengyel szokalista egyenruhájában a Reichspost szerkesztősé­gében, hol hírt adott az oroszokkal folytatott határcsatározásokról. Az oroszokat mindenütt számbeli túlsúlyuk dacára vissza­vetették. Ra­­dowiste városa előtt kétezer kozákot gyalogsággal és géppuskákkal csapataink nagy veszteségek­kel megfutamították. Német csapatok diadala. Berlin, augusztus 21. (Hivatalos.) A nagy vezérkar közli : Az összes német törzsek­ből összetett csapataink a bajor trónörökös veze­tése alatt tegnap Metz és a Vogezek között le­folyt csatákban nagy diadalt arattak a L­otha­­ringiánál nagy erővel előrenyomuló ellenséget visszaverték és súlyos veszteséget okoztak neki. Több ezer foglyot ejtettek és számos ágyt­­zsákmányoltak. A harc összes részleteit nem lehet jelenteni, mert a harctér sokkal nagyobb, mint a milyen az 1870 — 1871­. harcok mozogtak. Csapataink lelkesítve az előrenyomulástól, üldözik az ellenséget és a harc még ma is folyik. A bolgár—román megállapodás, Bécs, augusztus 21. (Hivatalos.) A Reichs­post jelenti : Talant bey tárgyalásai Szófiában eredménnyel jártak. Megállapodás történt, hogy Románia és Bulgária együttessen véde­kezik, ha megtámadják, de a neutralitás ab­szolút elhagyása nincs benn a megállapodásban. Megállapodás csak a főbb pontokra nézve jött létre, a többi pontra nézve csak akkor állapodnak meg, ha Talant bey visszatér Romániába. Budapest, augusztus 21. (Eredeti távirat.) A M. T. I. jelenti: Bulgária Várna és Burgas kikötőket elzárta. Török-román-bolgár egyesség létesült. Bukarest, augusztus 21. (Hivatalos.) A Reichspost jelenti Bukarestből. Románia és Törökország közt megegyezés létesült közös defenzíva tárgyában egy nagyhatalom táma­dásával szemben. Károly román király a német császárnak kéziratot küldött, melynek tartalma a két Hohenzollern uralkodóház közötti barátságot juttatja kifejezésre. Ugyan­csak a Reichspost szófiai jelentése szerint a bolgár kormány tárgyalásai Talant bevel teljesen megállapodásra vezettek. Az északi harctérről. Csernovitz, augusztus 21. (Eredeti táv.) Az orosz csapatoknak Bukovinában megkísé­relt betörése eredménytelen maradt. 3 Novoseli­­cától Rahavencig, miután az ellenséget meg­verték, csapataink megszállták ezen orosz területeket. — Az angol flotta a monarkia ellen. Berlin, augusztus 21. (Eredeti távirat.) Az angol flotta parancsot kapott, támadja meg a monarchiai adriai partokat. Eltűnt fejedelem. Berlin, augusztus 21. (Eredeti távirat.) A monakói fejedelem ,1. Albert eltűnt. A kegyetlen franciák. Berlin, augusztus 21. (Eredeti távirat.) A francia lakosság kegyetlenkedik a német sebesültekkel. A szentpétervári északamerikai nagy­követ Párisban tiltakozott a németek és osztrák-magyar alattvalók deportálása ellen. Forradalom Kaukázusban, Bécs, augusztus 21. (Hivatalos.) A Süd­­slavische Korrespondenz konstantinápolyi je­lentése szerint Kaukázusban a forradalom Oroszország ellen teljes erővel kitört. Napok óta véres harcok folynak forradalmárok és orosz csapatok között. Olaszország elzárta a messinai tengerszorost. Fiume, augusztus 21. (Hivatalos.) A rév­kapitányság közhírré teszi, hogy Olaszország a messzinai tengerszorost teljesen elzárta, úgy, hogy sesti hadi, sem kereskedelmi hajók nem járhatnak át rajta. Egyelőre csak a parti hajózás van megengedve Messzina-Reggio és Villa San Giovanni között. Elesett őrnagy: Bécs, augusztus 21. (Eredeti távirat.) Ideérkezett hivatalos jelentés szerint a Kloster neuburgi 8. utászok egyik osztályának pa­rancsnoka, Winterbalder Hermann lovag, őr­nagy eliesett. — Alaptalan híresztelések. Bécs, augusztus 21. (Hivatalos.) A Corr. Bureau éjjeli jelentése: A külföldi lapoknak a híresztelése­, hogy Belgiumban egy angol had­test a belga csapatok segítségére áll, feltétlenül megbízható helyen megcáfolják, mint tel­jesen valótlant. Angol csapatok mindeddig nem léptek belga földre. A francia sajtó már szerényebb. Budapest, augusztus 21. (Hivatalos.) A francia lapok csendesebbek lettek. A párisi sajtó teljesen felhagyott azzal a nevetséges takti­kájával, hogy nem létező francia győzelmekkel és német vereségekkel áltassa a közönséget. A bécsi illetékes körök értesülése szerint a fran­cia hadvezetőség teljesen letett arról, hogy vesz­teségi kimutatásokat közöljön és közhírré, tette, hogy aki a veszteségek iránt érdeklődik, for­duljon az illetékes hatósághoz. A nyugtalankodó Paris, Berlin, augusztus 21. (Hivatalos.) Paris utcáit a katonaság tartja megszállva. A mun­­kásság forradalom kitörésének eshetőségével számolva, nagy haderőt kötöttek le a francia fővárosban és annak környékén. Oroszország Romániának is hazudott. Bukarest, augusztus 21. (Hivatalos.) Itt elterjedt hír szerint egy újságíró jól informált helyről azt jelenti lapjának, hogy Oroszor­szág tehát Romániának sem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy Románia határán nincs hadsereg összpontosítás. A román had­sereg készen áll szembeszállani az Oroszország részéről jövő bárminő meglepetéssel. 3. Kaposvári zászló a sabáci váron. A 44-esek hősi támadása. Sabác bevételének hősi fegyvertényében leg­nagyobb szerepe volt a somogyi bakáknak. A kapos­vári 44-es gyalogezred két zászlóalja nyitotta meg itt a harcot, somogyi bakák voltak az elsők, akik a Száván átkeltek. Az Albrecht bakák dicsőséges küzdelméről a „Bácskai Hírlap“ egy megsebesült kaposvári baka elbeszélése nyomán a következőket írta: — Szerdán hajnali 3 órakor — mesélte a meg­sebesült 44-es baka — kiadták a parancsot, hogy csónakba száll a mi ezredünk és csöndben átke­lünk a Száván. A hornyukat levetettük, hogy könnyebben mehessünk. Leírhatatlan lelkesedés fogott el mindannyiunkat. Büszkék voltunk, hogy mi lehetünk az elsők, akik szerb földre lépünk. Pillanatnyi időnek tetszett csak, amíg a part­hoz vont csónakokban elhelyezkedtünk. Nagy zöldes-barna csónakok voltak, egyben-egyben har­minc-harmincöt katona fért el. A Száva közepe táján lehettünk, amikor a szerb oldalról megkezdték a tüzelést. A fejünk fölött süvítettek el a golyók, de nem törődtünk mi azzal, csak egy cél volt: előre ! Közel értünk már a Száva partjához, amikor a rácok észrevették, hogy semmi kárt nem tettek­ sorainkban. Újabb tüzelést kezdtek, öt golyó halált okozott és talán csak tizenöt-tizenhat, sebesültünk volt. Tizenöt méternyire lehettünk a parttól, amikor a mi oldalunkon, a Klenáknál fölállított ágyuk megdördültek és az ágyúlövések fedezete mellett léptünk a szerb földre. Elképzelhetetlen a szerbek ijedtsége és halál­­félelme. Amikor az első ágyúgolyó lecsapott, fegyvert elhajítva, töltényt szétszórva, rohant, ki merre látott. — Mikor a partot elértük, megindultak utá­nunk a többi magyar ezredek, a nagy csapatot a tüzérség zárta be. — Nem azért jöttünk át az ellenséghez, — gondoltuk magunkban­­ hogy most futni hagyjuk őket, bizony mi is futottunk utánuk. Négy kilo­méternyire kergettük magunk előtt a megijedt rácokat, nem nagyon kíméltük őket, ütöttük, vertük, ahol lehetett. Nem fognak dicsekedni azokkal a sebekkel, amiket menekülés közben a hátukon szenvedtek. A fegyveres komitácsikból, házőrzőkből bizony nem igen sok menekedett meg és aki életben maradt, az sem fog kellemesen visszaemlékezni a sabáci csatára. — Tüzelés közben magam is kaptam sebesü­lést, jobb alsó karomba golyó fúródott. Nem éreztem semmi fájdalmat, pusztán egy kis bizser­gés futotta át karomat, úgy, hogy vígan lövöldöz­tem még tovább. Két rácot terítettek le a golyóim, amikor észrevettem, hogy karomból szivárog a vér. Nagyon sajnálkoztam, hogy a tüzelést be kell szüntetnem, de a vérzés nem csillapodott, muszáj volt a sebet kimosatnom. — Amikor az ellenséget teljesen szétvertük, a többi ezredek lelkesen ünnepeltek bennünket. — Meg van babonázva az az ezred — mond­ták — ezeket még a golyó sem fogja. — Nem bizony! — válaszoltuk — hisz azért ez a „rossz­ seb“ ezred. — Előrerohanás közben lelőttem egy komi­­tácsit. • Tessék idenézni, elhoztam magammal a sapkáját. Nézegetjük, vizsgálgatjuk jobbról- balról a sapkát, egyszer csak megszólal egy szabadkai úr: — Testvér, adja nekem azt a sapkát, adok érte 50 koronát. "-r- De bizony nem adom én ezt, tekintetes uram semmi pénzért, de ha már nagyon akarja, ihatunk hát belőle egy pohár bort. Közeledett már az indulás ideje, a mi kato­nánk, aki intelligens, okos ember benyomását tette — mint a bucsuzásnál meg is vallotta, pin­cér a polgári foglalkozása — még gyorsan beszél a klenáki dolgokról is egy keveset. — Klenákon, uram, tele voltunk kémekkel. Én lőttem le az elsőt, egy golyóm elvitte a poklok mélységes fenekére. — Őrt álltam éppen, amikor látom, hogy a kukoricásból egy ember égő lámpát emelget, hol jobbra, hol balra, majd föl és se. Tisztában voltam vele, hogy szerb kém és a túlsó partra ad jelzése­ket hadállásainkról. Céloztam és éppen szivén találtam. Az ekszcellenciás úr megdicsért nagyon és adott öt korona „fejpénzt.“ — Mikor később ezt a kémet megvizsgálták, találtak nála töltött fegyvereket, mindenféle tőröket és írásokat. *

Next