Pécsi Napló, 1914. december (23. évfolyam, 287-310. szám)

1914-12-01 / 287. szám

1914. december­i „Pécsi Napló" nélkül, ugyanabban a mértékben vannak ki­véve a moratórium alól, mint maguk a biz­tosítási dijak ; h) az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött biztosítási szerződésen alapuló biztosítási dijak egészen moratórium alá esnek, ha akkor, amikor fizetendők volnának, a biz­tosított katonai szolgálatot teljesít vagy a ka­tonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; 8. bértartozások, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik és nem részesül szolgálati vagy al­kalmazási viszonyból folyó rendes járandó­ságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben; ha a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben ré­szesül, a bértartozás csak az élvezett lak­pénznek vagy közsegélynek megfelelő mér­tékben fizetendő ; nem esik moratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet vagy üzem a tulajdonos hadbavonulása ellenére is tovább folyik ; 9. haszonbértartozások ; 10. bérbe vagy haszonbérbe adott ingat­lanokon jelzálogjoggal biztosított s a 3. pont alá nem eső törlesztéses kölcsönöknek 1914. évi augusztus hó 1. napjától folyó tőketör­lesztő részletei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa mint sze­mélyes adós elleni követelést is — kivéve ha a kötelezett igazolja, hogy a tényleg be­folyt bér vagy haszonbér az ingatlant terhelő köztartozásoknak, a 3. pont értelmében fize­tendő kamatoknak és tőketörlesztő részle­teknek, végül az ingatlant előző rangsorban terhelő s az 5. §. értelmében fizetendő többi kamattartozásnak levonása után — amennyi­ben mindezek az illető bérleti vagy haszon­­bérleti időszakra esnek — a jelen pontban említett többi tőketörlesztő tartozást nem fedezi; amennyiben az így kiszámított ösz­­szeg az utóbb említett tőketörlesztő tartozá­sokat csak részben fedezi, a fizetés ezen részösszeg erejéig teljesítendő, a fizetési kö­telezettségek sorrendjére nézve pedig a telek­könyvi rangsor irányadó ; 11. szolgálati viszonyokból eredő tarto­zások, ideértve a mezőgazdasági, kereske­delmi vagy ipari munkaviszonyokból eredő tartozásokat is ; 12. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt adott megbízásból és hasonló más sze­mélyes munkateljesítmények iránt ezen nap előtt kötött szerződésekből eredő költség- és díjtartozások, ideértve az orvosi, ügyvédi, mérnöki, írói és művészi, alkuszi, közvetítői, ügynöki és bizományi költségeket és díjakat a lejárt tartozás huszonöt százaléka erejéig, tekintet nélkül a munka teljesítésének ide­­jére ; ha pedig az ilyen tartozásra már a harmadik moratóriumi rendelet értelmében huszonöt százalék volt fizetendő, az előbbi huszonöt százalék esedékessége napjától szá­mított két hónap elteltével további huszonöt százalékot kell fizetni ; az ügyvéd a felével szemben bíróilag megállapított díj- és költségkövetelését az ellenféltől az érvényesített követelésre be­folyt összeg erejéig teljes összegében érvé­nyesítheti ; a szállítmányozási és a fuvarozási ügy­letből eredő tartozások általában nem esnek moratóri­­m alá, kivéve a szállítmányozó által a megbízónak adott kölcsönöket és előlegeket; 13. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szerződés alapján szállított ingó dolgok vételára címén és az e nap előtt kötött szerződés alapján végzett ipari munkatelje­sítmények ellenértéke címén fennálló tarto­zások, tekintet nélkül a szállítás vagy a munka teljesítésének idejére, havonkint a lejárt tartozás tíz százaléka erejéig, amely tíz százalékot mindig a lejárt tartozás ere­deti összege után’,s ha a tartozás a szerződés értelmében részletekben fizetendő, külön mindegyik részlet után kell számítani; az egyes tízszázalékos részleteket min­den hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának, illetőleg az első részletre nézve a harmadik moratóriumi rendeletben (4. paragrafus 13. pontja) megállapított fize­tési napnak, és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján ; vételi bizomány esetében a bizományos az általa fizetett vételár megtérítését ugyan­csak a jelen pont rendelkezései értelmében követelheti megbízójától; 14. a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tartozások a 13. pont szerint fizetendő részleteken felül is, abban az arány­ban, amelyben a munkavállaló a teljesített munkáért az ellenértéket kézhez kapta ; 15. idegen vagyon kezeléséből — ide­értve az eladási bizományt is — akár a ha­lasztás ideje alatt befolyó, akár az azt meg­előzően befolyt értékek kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tar­tásával ; továbbá a biztosító társaságok ügy­nökeinek a biztosító társaságokkal szemben ezen viszonyuk alapján fennálló tartozásai, ideértve az e címen fennálló folyószámla-­­ áldozásokat is, a folyószámlas viszonyra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül; 16. az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött, de a moratórium fennállásának ideje alatt teljesítendő szerződés alapján az elállás jogának gyakorlásából, avagy a szerződés ne­mteljesítéséből, vagy nem kellő teljesítésé­ből eredő pénztartozások; 17. tiltott cselekményekből és vétlen károkozásból eredő tartozások; 18. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kelt és október hó 1. napja előtt lejárt váltón, kereskedelmi utalványon és közrak­tári jegyen, valamint az 1914. évi augusztus hó 1.­ napja előtt kiállított csekken, látra szóló váltón és látra szóló kereskedelmi utal­ványon alapuló tartozás tíz százaléka ; ezt a tízszázalékos részletet 1915. évi január hó­nap azon a napján kell fizetni, amely szá­mánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának, ha pedig a fizetés látra volt telje­sítendő, az említett hónap azon a napján, amelyen az illető papírt fizetés végett be­mutatják ; ezen tízszázalékos részletre vonatkozó kereset vagy visszkereset fenntartása végett szükséges bemutatásnak látra szóló papí­roknál legkésőbb 1915. évi február hó 3. nap­ján, egyéb papíroknál pedig legkésőbb a 2. paragrafus utolsó bekezdésében meghatá­rozott­ id­őben kell történnie; ugyanezen idő alatt történhetik a váltónál a névbecsülés fizetés végetti bemutatás; a tízszázalékos részlet tekintetében a kereset vagy a vissz­kereset fenntartása végett a fizetés hiánya miatt óvás felvételére — a látra és a láz után bizonyos időre fizetendő papírok kivételével — nincs szükség; a netalán mégis felvett óvás hatályos ugyan, de annak költségei csak abban az esetben ítélhetők — meg, ha váltókötelezettek valamelyike külföldön lakik ha a kötelezett a bemutatás megtörténtét tagadja, a bizonyítás terhe őt illeti az előző értesítésére nézve az 1876: XXVII. t.c.­ 45—47. paragrafusait kell megfelelően al­kalmazni.; a váltókötelezett követelheti, hogy a részletfizetés ténye és hogy az kinek részéről történt, a váltóra feljegyeztessék és hogy neki arról a váltó másolatán nyugtatvány adassák ; a fizetési visszkeresetnek alávetett váltókötelezett­ ezenfelül az egész váltóösszeg tekintetében hatályosan felvett óvás hiteles másolatának vagy az 1914. évi julius hó 31. napja után a részfizetés nem teljesítéséről felvett eredeti óvásnak kiadását is követel­heti ; ha óvás nem vétetett fel, a váltóbirtokos a váltómásolatot, melyen a rosszfizetést nyug­tatja, a váltókötelezett kívánságára és költ­ségére hitelesíttetni köteles; az Osztrák- Magyar Banknak a váltómásolatra vezetett tanúsítása a váltómásolat hitelesítését pótol­ja ; mindezek a szabályok a kereskedelmi utalványra, a közraktári jegyre és a csekkre is megfelelően állanak; a jelen pont rendelkezései nem terjednek ki azokra a kötelezettekre, akiknek állandó üzleti telepe, üzeme vagy gazdasága, ilyen­nek hiányában pedig lakóhelye (székhelye) kizárólag Bereg, Szat­már, Ugocsa vagy Ung vármegye vagy Szatmár-Némesi törvény­­hatósági joggal felruházott város területén van. Azzal szemben, aki az 1914. augusztus­­ hó 1. napja előtt kiállított váltón a morató­rium alól részben vagy egészen kivett tarto­zás okából vállalt váltói kötelezettséget, a váltóbirtokos, akinek javára az említett köztörvényi tartozás fennáll, a váltón ala­puló követelést ugyanabban a mértékben érvényesítheti, amely mértékben az említett köztörvényi tartozás a moratórium alól ki van véve. A 18. pont 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezések itt is állanak. A jelen bekezdés szabályai a kereskedelmi utalványra, a közraktári jegyre és a csekkre megfelelően szintén kiterjednek. 5. §. A 4. paragrafus 1 —3. pontjaiban nem em­lített kamatok, amennyiben 1914. évi július hó 31. napja után jártak vagy járnak le, vagy határozott lejárat hiányában 1914. évi augusz­tus hó 1. napjánál nem régibb időre esnek, szintén ki vannak véve az 1. paragrafusban engedett halasztás alól. Határozott napon lejáró kamatokat a lejáratkor kell megfizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok — eltérő megállapodás sérelme nélkül — két hónaponként utólag fizetendők. Ha a kamat 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idő óta folyik, a két hónapot 1914.,évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. A moratórium alól kivett tőkerészlettel együtt az egész tartozás után a tőkerészlet fizetésének napjáig lejárt kamat megfizetését is lehet követelni, tekintet nélkül az előbbi bekezdés szabályára. Ez a rendelkezés az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtti időre eső kamatra is kiterjed. A 4. paragrafus 18. pontjában felsorolt papírok után járó kamatok iránti követelés fenntartása és érvényesítése tekintetében a 4. paragrafus 18. pontjának 2. és 3. bekezdé­sében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.6. §. Beléli üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt betéti könyve vagy folyószáná­lára elhelyezett betétekről, ideértve az 1914 évi augusztus hó 1. napja előtt lejárt kama­tokat is, a betevő — a kikötött felmondási idők mőségben tartása melletti — az e rende­lettel engedett halasztás ideje alatt csak az alább következő korlátok között rendel­kezhetik. Ha a betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betét 1914. évi augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő az 1914. évi augusztus hó 1. napja óta folyó egész időre kétszáz koronának,­ ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonkint kétszáz koronának kifizetését követelheti; az utóbbi esetben azonban a halasztás egész ideje alatt az 1914. évi augusztus hó 1. nap­ján fennállott betétből legfeljebb tíz száza­léknak kifizetését lehet követelni. A folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre való­­tekintet nélkül kö­vetelheti, amennyiben hitelt érdemlően ki­mutatja, hogy a kifizetendő összegre 1. alkalmazottai fizetésének vagy munka­bérének, üzemi vagy üzleti helyiségei bérének, a 4. paragrafus 3. pontjában említett tarto­zásainak, vagy a 4. paragrafus 7. pontja értel­mében általa fizetendő biztosítási díjaknak, a 4. paragrafus 12., 13. és 18. pontjai szerint fizetendő tartozásainak, vagy az 5. paragrafus szerint fizetendő kamatoknak kiegyenlíté­sére, 2. mező- és erdőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalatában vagy üzemében anyag- vagy árubeszerzés végett, 3. közcélokat szolgáló épület vagy más ily célú munkálat létesítése végett, amely épület vagy munkálat létesítését a felügye­letre hivatott kormányhatóság halasztha­tatlannak jelenti ki, vagy 1914. évi október hó 28. napja előtt már megkezdett építkezés folytatása végett múlhatatlanul szüksége van és az evégből szükséges összeget az arra jogo­sult javára utalja át. Az 1. bekezdésben említett betéti könyvi­­vagy folyószámlára elhelyezett betétekből a betevő az őt terhelő adók vagy más köz­tartozások kiegyenlítéséül, vagy­­ a pénz­ügyminiszter által megállapítható módozatok .

Next