Pécsi Napló, 1914. december (23. évfolyam, 287-310. szám)
1914-12-01 / 287. szám
1914. decemberi „Pécsi Napló" nélkül, ugyanabban a mértékben vannak kivéve a moratórium alól, mint maguk a biztosítási dijak ; h) az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött biztosítási szerződésen alapuló biztosítási dijak egészen moratórium alá esnek, ha akkor, amikor fizetendők volnának, a biztosított katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; 8. bértartozások, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik és nem részesül szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben; ha a kötelezett fél csupán lakpénzben vagy lakbér céljára nyújtott közsegélyben részesül, a bértartozás csak az élvezett lakpénznek vagy közsegélynek megfelelő mértékben fizetendő ; nem esik moratórium alá az üzleti vagy üzemi helyiségek bére, ha az üzlet vagy üzem a tulajdonos hadbavonulása ellenére is tovább folyik ; 9. haszonbértartozások ; 10. bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlanokon jelzálogjoggal biztosított s a 3. pont alá nem eső törlesztéses kölcsönöknek 1914. évi augusztus hó 1. napjától folyó tőketörlesztő részletei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa mint személyes adós elleni követelést is — kivéve ha a kötelezett igazolja, hogy a tényleg befolyt bér vagy haszonbér az ingatlant terhelő köztartozásoknak, a 3. pont értelmében fizetendő kamatoknak és tőketörlesztő részleteknek, végül az ingatlant előző rangsorban terhelő s az 5. §. értelmében fizetendő többi kamattartozásnak levonása után — amennyiben mindezek az illető bérleti vagy haszonbérleti időszakra esnek — a jelen pontban említett többi tőketörlesztő tartozást nem fedezi; amennyiben az így kiszámított öszszeg az utóbb említett tőketörlesztő tartozásokat csak részben fedezi, a fizetés ezen részösszeg erejéig teljesítendő, a fizetési kötelezettségek sorrendjére nézve pedig a telekkönyvi rangsor irányadó ; 11. szolgálati viszonyokból eredő tartozások, ideértve a mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari munkaviszonyokból eredő tartozásokat is ; 12. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt adott megbízásból és hasonló más személyes munkateljesítmények iránt ezen nap előtt kötött szerződésekből eredő költség- és díjtartozások, ideértve az orvosi, ügyvédi, mérnöki, írói és művészi, alkuszi, közvetítői, ügynöki és bizományi költségeket és díjakat a lejárt tartozás huszonöt százaléka erejéig, tekintet nélkül a munka teljesítésének idejére ; ha pedig az ilyen tartozásra már a harmadik moratóriumi rendelet értelmében huszonöt százalék volt fizetendő, az előbbi huszonöt százalék esedékessége napjától számított két hónap elteltével további huszonöt százalékot kell fizetni ; az ügyvéd a felével szemben bíróilag megállapított díj- és költségkövetelését az ellenféltől az érvényesített követelésre befolyt összeg erejéig teljes összegében érvényesítheti ; a szállítmányozási és a fuvarozási ügyletből eredő tartozások általában nem esnek moratórim alá, kivéve a szállítmányozó által a megbízónak adott kölcsönöket és előlegeket; 13. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kötött szerződés alapján szállított ingó dolgok vételára címén és az e nap előtt kötött szerződés alapján végzett ipari munkateljesítmények ellenértéke címén fennálló tartozások, tekintet nélkül a szállítás vagy a munka teljesítésének idejére, havonkint a lejárt tartozás tíz százaléka erejéig, amely tíz százalékot mindig a lejárt tartozás eredeti összege után’,s ha a tartozás a szerződés értelmében részletekben fizetendő, külön mindegyik részlet után kell számítani; az egyes tízszázalékos részleteket minden hónapnak azon a napján kell megfizetni, amely számánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának, illetőleg az első részletre nézve a harmadik moratóriumi rendeletben (4. paragrafus 13. pontja) megállapított fizetési napnak, és ha ez a nap az illető hónapban hiányzik, a hónap utolsó napján ; vételi bizomány esetében a bizományos az általa fizetett vételár megtérítését ugyancsak a jelen pont rendelkezései értelmében követelheti megbízójától; 14. a munkavállalót alvállalkozójával szemben terhelő tartozások a 13. pont szerint fizetendő részleteken felül is, abban az arányban, amelyben a munkavállaló a teljesített munkáért az ellenértéket kézhez kapta ; 15. idegen vagyon kezeléséből — ideértve az eladási bizományt is — akár a halasztás ideje alatt befolyó, akár az azt megelőzően befolyt értékek kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tartásával ; továbbá a biztosító társaságok ügynökeinek a biztosító társaságokkal szemben ezen viszonyuk alapján fennálló tartozásai, ideértve az e címen fennálló folyószámla- áldozásokat is, a folyószámlas viszonyra vonatkozó megállapodások sérelme nélkül; 16. az 1914. évi augusztus 1. napja előtt kötött, de a moratórium fennállásának ideje alatt teljesítendő szerződés alapján az elállás jogának gyakorlásából, avagy a szerződés nemteljesítéséből, vagy nem kellő teljesítéséből eredő pénztartozások; 17. tiltott cselekményekből és vétlen károkozásból eredő tartozások; 18. az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kelt és október hó 1. napja előtt lejárt váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen, valamint az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított csekken, látra szóló váltón és látra szóló kereskedelmi utalványon alapuló tartozás tíz százaléka ; ezt a tízszázalékos részletet 1915. évi január hónap azon a napján kell fizetni, amely számánál fogva megfelel a tartozás lejárata napjának, ha pedig a fizetés látra volt teljesítendő, az említett hónap azon a napján, amelyen az illető papírt fizetés végett bemutatják ; ezen tízszázalékos részletre vonatkozó kereset vagy visszkereset fenntartása végett szükséges bemutatásnak látra szóló papíroknál legkésőbb 1915. évi február hó 3. napján, egyéb papíroknál pedig legkésőbb a 2. paragrafus utolsó bekezdésében meghatározott időben kell történnie; ugyanezen idő alatt történhetik a váltónál a névbecsülés fizetés végetti bemutatás; a tízszázalékos részlet tekintetében a kereset vagy a visszkereset fenntartása végett a fizetés hiánya miatt óvás felvételére — a látra és a láz után bizonyos időre fizetendő papírok kivételével — nincs szükség; a netalán mégis felvett óvás hatályos ugyan, de annak költségei csak abban az esetben ítélhetők — meg, ha váltókötelezettek valamelyike külföldön lakik ha a kötelezett a bemutatás megtörténtét tagadja, a bizonyítás terhe őt illeti az előző értesítésére nézve az 1876: XXVII. t.c. 45—47. paragrafusait kell megfelelően alkalmazni.; a váltókötelezett követelheti, hogy a részletfizetés ténye és hogy az kinek részéről történt, a váltóra feljegyeztessék és hogy neki arról a váltó másolatán nyugtatvány adassák ; a fizetési visszkeresetnek alávetett váltókötelezett ezenfelül az egész váltóösszeg tekintetében hatályosan felvett óvás hiteles másolatának vagy az 1914. évi julius hó 31. napja után a részfizetés nem teljesítéséről felvett eredeti óvásnak kiadását is követelheti ; ha óvás nem vétetett fel, a váltóbirtokos a váltómásolatot, melyen a rosszfizetést nyugtatja, a váltókötelezett kívánságára és költségére hitelesíttetni köteles; az Osztrák- Magyar Banknak a váltómásolatra vezetett tanúsítása a váltómásolat hitelesítését pótolja ; mindezek a szabályok a kereskedelmi utalványra, a közraktári jegyre és a csekkre is megfelelően állanak; a jelen pont rendelkezései nem terjednek ki azokra a kötelezettekre, akiknek állandó üzleti telepe, üzeme vagy gazdasága, ilyennek hiányában pedig lakóhelye (székhelye) kizárólag Bereg, Szatmár, Ugocsa vagy Ung vármegye vagy Szatmár-Némesi törvényhatósági joggal felruházott város területén van. Azzal szemben, aki az 1914. augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltón a moratórium alól részben vagy egészen kivett tartozás okából vállalt váltói kötelezettséget, a váltóbirtokos, akinek javára az említett köztörvényi tartozás fennáll, a váltón alapuló követelést ugyanabban a mértékben érvényesítheti, amely mértékben az említett köztörvényi tartozás a moratórium alól ki van véve. A 18. pont 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezések itt is állanak. A jelen bekezdés szabályai a kereskedelmi utalványra, a közraktári jegyre és a csekkre megfelelően szintén kiterjednek. 5. §. A 4. paragrafus 1 —3. pontjaiban nem említett kamatok, amennyiben 1914. évi július hó 31. napja után jártak vagy járnak le, vagy határozott lejárat hiányában 1914. évi augusztus hó 1. napjánál nem régibb időre esnek, szintén ki vannak véve az 1. paragrafusban engedett halasztás alól. Határozott napon lejáró kamatokat a lejáratkor kell megfizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok — eltérő megállapodás sérelme nélkül — két hónaponként utólag fizetendők. Ha a kamat 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idő óta folyik, a két hónapot 1914.,évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. A moratórium alól kivett tőkerészlettel együtt az egész tartozás után a tőkerészlet fizetésének napjáig lejárt kamat megfizetését is lehet követelni, tekintet nélkül az előbbi bekezdés szabályára. Ez a rendelkezés az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtti időre eső kamatra is kiterjed. A 4. paragrafus 18. pontjában felsorolt papírok után járó kamatok iránti követelés fenntartása és érvényesítése tekintetében a 4. paragrafus 18. pontjának 2. és 3. bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.6. §. Beléli üzlettel foglalkozó intézeteknél és más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt betéti könyve vagy folyószánálára elhelyezett betétekről, ideértve az 1914 évi augusztus hó 1. napja előtt lejárt kamatokat is, a betevő — a kikötött felmondási idők mőségben tartása melletti — az e rendelettel engedett halasztás ideje alatt csak az alább következő korlátok között rendelkezhetik. Ha a betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betét 1914. évi augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő az 1914. évi augusztus hó 1. napja óta folyó egész időre kétszáz koronának, ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonkint kétszáz koronának kifizetését követelheti; az utóbbi esetben azonban a halasztás egész ideje alatt az 1914. évi augusztus hó 1. napján fennállott betétből legfeljebb tíz százaléknak kifizetését lehet követelni. A folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre valótekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre 1. alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének, üzemi vagy üzleti helyiségei bérének, a 4. paragrafus 3. pontjában említett tartozásainak, vagy a 4. paragrafus 7. pontja értelmében általa fizetendő biztosítási díjaknak, a 4. paragrafus 12., 13. és 18. pontjai szerint fizetendő tartozásainak, vagy az 5. paragrafus szerint fizetendő kamatoknak kiegyenlítésére, 2. mező- és erdőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalatában vagy üzemében anyag- vagy árubeszerzés végett, 3. közcélokat szolgáló épület vagy más ily célú munkálat létesítése végett, amely épület vagy munkálat létesítését a felügyeletre hivatott kormányhatóság halaszthatatlannak jelenti ki, vagy 1914. évi október hó 28. napja előtt már megkezdett építkezés folytatása végett múlhatatlanul szüksége van és az evégből szükséges összeget az arra jogosult javára utalja át. Az 1. bekezdésben említett betéti könyvivagy folyószámlára elhelyezett betétekből a betevő az őt terhelő adók vagy más köztartozások kiegyenlítéséül, vagy a pénzügyminiszter által megállapítható módozatok .