Pécsi Napló, 1915. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1915-03-10 / 56. szám

2. Osztrák-magyar katonai közigazgatás Orosz- Lengyelországban. Krakó, március 9. (Ered. távirat.) A Nova Reforma jelenti: Lengyelországnak az osztrák-magyar seregektől megszállott részé­ben már több mint hat hónapja működik az új közigazgatás, amely nagyon kedvező ered­ményeket mutat fel. A lengyel lakossággal az eddigi orosz nyelv helyett most már lengyel nyelven érintkeznek, behozták az iskolakény­szert és sok népiskolát és középiskolát nyitot­tak meg. Ezeket a tanulók valláskülönbség nélkül látogathatják. A vallásszabadság tel­jes, intézkedések történtek a kereskedelem és az ipar fellendítésére. Behozták a maxi­mális árakat. Az osztrák-magyar megszállás óta az egészségügyi viszonyok is nagyon javultak. — Moraht őrnagy harctéri jelentése. Berlin, március 9. (Eredeti távirat. — A Berliner Tageblatt Moract őrnagy következő véleményét közli a keleti harctérről: A mi hadműveleteink keleten tervszerűen halad­nak. Ezekkel a bizalomgerjesztő szavakkal fordul hozzánk Hindenburg mindannyiszor, valahányszor nagy események előestéjén va­gyunk. Az oroszok kénytelenek voltak a Nyemen folyó mentén lévő erődök mögé visszavonni védelmi vonalukat. Lomzától északkeletre hasztalanul iparkodnak levegőt nyerni, erőkifejtésük sok halottjukba, még több sebesültjükbe és hadifoglyukba került. Ott a testőrséget is a harcvonalba vitték, a­mi bizonyára nem következett volna be, ha mindenük nem forogna kockán. Vesztegzár Szerbia felé. Szófia, március 9. (Ered. távirat.) A Szerbiában terjedő epidémiák miatt elrendel­ték, hogy szerb vasúti kocsi nem jöhet be bolgár területre, viszont bolgár kocsi nem mehet át Szerbiába. Az utasok Caribrodnál tartoznak átszállni. éi görög kormányválság. Rotterdam, március 9. (Eredeti távirat.) Athénből érkező távirati jelentés szerint Zai­­mis közölte a királlyal, hogy nem vállalhatja a kabinet meg­alakítását. A király Gunarist bízta meg a kabinetalakítással. A mézesmadzag. London, március 9. (Ered. távirat.) A Daily Chronicle szerint Gibraltár problémá­jának mikénti megoldása Görögország maga­tartásától függ. Görögország magatartása. Milano, március 9. (Ered. távirat.) A Corriere de la Sera szerint Görögország elha­tározása nem változtat Olaszország maga­tartásán. A semleges államok anyagi helyzete. (Az entense-államok veszteségei. — A dél­­amerikai államok pénzügyi válságai) A Pénzvilágból vettük át a szer­kesztő engedelmével ezen fölötte érde­kes cikket: Nemcsak a háborúskodó államok gazdasági élete szokatlan, izgalmas és változatos, hanem a semleges államoké is, amelyek nem vonhatták ki magukat a világháború hatása alól. Az „Econo­mist” című angol pénzügyi szaklap egyik legutóbbi számának háborús mellékletét kizárólag a semleges államoknak szen­teli. Persze hizelkedéssel, ravaszkodás­sal van tele az Economist cikke, amely­ben azonban sok érdekes adat is szere­pel. Az Egyesült­ Államokkal például nem foglalkozik a szaklap, mert — mint írja — az utóbbi időben úgyis, sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az Eco­nomistnak ez a kijelentése kétségkívül az entente-államoknak teljesített had­­seregszállításokra vonatkozik. Legsúlyosabb helyzetbe a délame­rikai államok, városok és bankok kerül­tek. A börzéket a háború kitörése után mindenütt becsukták és Chile kivételé­vel moratóriumot léptettek életbe, amely még most is érvényben van. Az arany­­kivitelt betiltották, a bankjegyek érc­pénzre való becserélését beszüntették. Az izgalom nagy volt, különösen Brazí­liában, Argentínában és Uruguayban, hogy tíz napra be kellett zárni a banko­kat. A kivitel természetesen megcsap­pant és emiatt a vámbevételek is erősen csökkentek. A munkabérek is leszálltak főleg Argentínában. A perui rézbányák beszüntették üzemüket, míg a chilei cukor nyolcvan százalékkal drágult. Meg­csappant erősen a brazíliai kávé és a kautschuk-kivitel is. A gazdasági viszo­nyok legrosszabbak Argentínában és Brazíliában. Brazília — mint ismeretes — két kölcsön kivételével, augusztus elsejétől kezdve beszüntette az állami szelvények beváltását. A délamerikai államok gazdasági összeroppanását leg­jobban a francia és az angol tőke érzi meg. De ezt elfelejtette megállapítani az Economist. Egy gyöngéd figyelmez­tetést azonban, mégis menesztett az Eco­nomist, minek nem fognak örülni az angol tőke adósai. És pedig, hogy a háború után alig számíthatnak a dél­amerikai államok az európai államok pénzügyi segítségére és erejére, mert ezeknek maguknak is szükség lesz min­den megtakarított pénzükre. China csak kevéssé érezte meg a háborút. A selyem­ipar szanálását a bankok vették a ke­zükbe. Nagy derűt volt a váltó- és az ezüst­piacon. Az utóbbi ára húsz száza­lékkal esett. Az európai államok közül Olaszor­szágban is bezárultak a börzék és a moratóriumot itt is el kellett rendelni. Főleg selyem­ipara szenved sokat a há­ború miatt. Hollandiában a postataka­rékpénztár sokáig csak tizennégy napi felmondási idő eltelte után fizette ki a betéteket, holott a háborút viselő Ausz­­tria-Magyarországban ilyen intézkedésre nem volt szükség. A hollandi jegybank a bankjegyek ércfedezetét kénytelen volt negyven százalékról húsz százalékra le­szállítani. A hajózási forgalom felére apadt. Itt is hadi kenyeret esznek és a gazdasági világ érzékeny veszteségeket szenved a birtokában levő külföldi ér­tékpapírokon. A skandináv államok is mind moratóriumot rendeltek el, hadi­­kölcsönöket vettek fel és nagy vesztesé­geket­ szenvedtek a hajózás szünetelése miatt. A legsúlyosabb helyzetben Svájc van , az Economist szerint. Ha a kor­mány a gabonaellátás kérdését nem ren­dezte volna a kellő eréllyel, akkor éhen pusztult volna Svájc lakossága. A szén­­hiányon Németország segített. Idegen­­forgalma alig van, exportja hanyatlik és miután a mozgósítás nagy terheket rótt az államra, Svájc helyzete még most is a legkritikusabb. Spanyolországban nagyon jó volt a termés és a munkáta­­lanság enyhítésére nagy vasútépítéseket rendelt el a kormány. A visszavándorlás emelkedett. Nagyon rossz a helyzete Portugáliá­nak, ahol különben a háború előtt sem voltak rózsásak a gazdasági viszonyok. Kiviteli tilalmakat és maximális árakat léptettek életbe. Az Economist szerint Portugália csak akkor kerülheti ki a teljes csődöt, ha Anglia kölcsönt enge­délyez számára. A balkáni államokban is ugyanezek a jelenségek voltak tapasz­talhatók. Mindenütt megállapították a maximális árakat, moratóriumot ren­deltek el és kiviteli tilalmakat léptettek életbe. „Pécsi Napló“ 1915 március 10 A vármegye közigazgatási bizottságának ülése. Pécs, március 9. Baranyavármegye közigazgatási bizott­sága ma tartotta Szily Tamás főispán elnök­lete alatt rendes havi ülését. Jelen voltak: Szenge Ferenc alispán, Szinkovich Károly főjegyző, Szivér István dr. másodfőjegyző, Luiszer Jenő tb. főjegyző, Hoffer Kálmán, Mertha Elek aljegyző, Jeszenszky Lajos árva­széki elnök, Koszits Ákos dr. tisztifőügyész, Jellasics­ István dr., a tisztifőorvost helyette­sítő tb. főorvos, Heckenast Kálmán min. tan.­, pénzügyigazgató, Ember János kir. tan­fel­ügyelő, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Sáros­­pataky József kir. ügyész, Jakabffy Imre kir. gazdasági felügyelő, Cseh József állami fő­állatorvos, Andrits Tivadar dr., Balog József, Jeszenszky Imre, Kolosváry Andor, Pakaszi Gyula, a bizottság tagjai. Közegészség. Johann Béla dr. vármegyei tisztifő­­orvos helyett Jellasich István dr. terjesztette elő a közegészségügyi havi jelentést, mely szerint a közegészségi állapotok tűrhetők. A vörheny jelentéktelen emelkedést mutatott, a hagymáz ezzel szemben csökkent. A vár­megye egész területén mindössze két járvá­nyos agygerinc lábos eset fordult elő. Mind a két beteg gyógyuló félben van. A múlt ülésen Kiss Emil dr. kir. köz­jegyző kérdést intézett a tiszti főorvoshoz, hogy van-e tudomása a Dárdán aggasztó mérvet öltött vörhenybetegségről. Akkor a tisztifőorvosnak nem volt erről tudomása , de kijelentette, hogy majd érdeklődni fog s megadja a jövő ülésen a választ. Mai jelen­téséből Jellasich István dr. tb. főorvos ol­vasta föl az ügy állását. Dárdán 1914. októ­ber havától az év végéig egy-két vörheny­­eset merült föl havonként. 1915. január és február havában ez a szám 6-ra emelkedett. Ez a népesség arányához nem mondható nagy számnak. Mindössze egy haláleset volt. E miatt rendkívüli intézkedéseket nem kel­lett tenni. A közadók. A pénzügyigazgató jelentése szerint a közadók az elmúlt hónapban következőleg folytak be : Egyenes adó 589.590 K 59 fill., 56.345 K 95 fillérrel több, mint tavaly; — hadmentességi díj 1073 K 91 fill., 2443^ K 26 fillérrel kevesebb, mint tavaly ; — betegápolási pótadó 31.214 K 29 fill., 11.938 K 12 fillérrel több, mint tavaly ; — fogyasztási adó 125.365 korona 48 fill., 29.337 K 48 fillérrel ke­vesebb, mint tavaly; — jogilleték címén 185.176 K 55 fill., 53.441 K 46 fillérrel kevesebb, mint tavaly; — iparkamarai illeték 1504 K 47 L, 1820 K 6 fillérrel kevesebb, mint tavaly; — az országos tanítói nyugdíjalapra 14.257 K 8 f., 19.834 K 28 fillérrel kevesebb ; — egyéb ágazatokban 257.430 K 28 fill., 21.927 K 3 fillérrel több ; — az összes ágazatokban befolyt egy millió kétszázötezer hatszázhetvenkét korona hatvanhat fillér, a múlt év hasonló időszaká­hoz képest 2406 , 66 fillérrel kevesebb. Gyermekek a haza szolgálatában. A kir. tanfelügyelő hosszabb határozati javaslatot terjesztett a bizottság elé, mely a falusi iskolás gyermekeknek a mezőgazda­­sági munkákra való kötelező felhasználását mondja ki. Az érdekes határozati javaslatot a bizottság egyhangú helyesléssel fogadta és határozattá emelte. Szövegét lapunk más helyen közöljük.

Next