Pécsi Napló, 1915. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1915-03-10 / 56. szám
2. Osztrák-magyar katonai közigazgatás Orosz- Lengyelországban. Krakó, március 9. (Ered. távirat.) A Nova Reforma jelenti: Lengyelországnak az osztrák-magyar seregektől megszállott részében már több mint hat hónapja működik az új közigazgatás, amely nagyon kedvező eredményeket mutat fel. A lengyel lakossággal az eddigi orosz nyelv helyett most már lengyel nyelven érintkeznek, behozták az iskolakényszert és sok népiskolát és középiskolát nyitottak meg. Ezeket a tanulók valláskülönbség nélkül látogathatják. A vallásszabadság teljes, intézkedések történtek a kereskedelem és az ipar fellendítésére. Behozták a maximális árakat. Az osztrák-magyar megszállás óta az egészségügyi viszonyok is nagyon javultak. — Moraht őrnagy harctéri jelentése. Berlin, március 9. (Eredeti távirat. — A Berliner Tageblatt Moract őrnagy következő véleményét közli a keleti harctérről: A mi hadműveleteink keleten tervszerűen haladnak. Ezekkel a bizalomgerjesztő szavakkal fordul hozzánk Hindenburg mindannyiszor, valahányszor nagy események előestéjén vagyunk. Az oroszok kénytelenek voltak a Nyemen folyó mentén lévő erődök mögé visszavonni védelmi vonalukat. Lomzától északkeletre hasztalanul iparkodnak levegőt nyerni, erőkifejtésük sok halottjukba, még több sebesültjükbe és hadifoglyukba került. Ott a testőrséget is a harcvonalba vitték, ami bizonyára nem következett volna be, ha mindenük nem forogna kockán. Vesztegzár Szerbia felé. Szófia, március 9. (Ered. távirat.) A Szerbiában terjedő epidémiák miatt elrendelték, hogy szerb vasúti kocsi nem jöhet be bolgár területre, viszont bolgár kocsi nem mehet át Szerbiába. Az utasok Caribrodnál tartoznak átszállni. éi görög kormányválság. Rotterdam, március 9. (Eredeti távirat.) Athénből érkező távirati jelentés szerint Zaimis közölte a királlyal, hogy nem vállalhatja a kabinet megalakítását. A király Gunarist bízta meg a kabinetalakítással. A mézesmadzag. London, március 9. (Ered. távirat.) A Daily Chronicle szerint Gibraltár problémájának mikénti megoldása Görögország magatartásától függ. Görögország magatartása. Milano, március 9. (Ered. távirat.) A Corriere de la Sera szerint Görögország elhatározása nem változtat Olaszország magatartásán. A semleges államok anyagi helyzete. (Az entense-államok veszteségei. — A délamerikai államok pénzügyi válságai) A Pénzvilágból vettük át a szerkesztő engedelmével ezen fölötte érdekes cikket: Nemcsak a háborúskodó államok gazdasági élete szokatlan, izgalmas és változatos, hanem a semleges államoké is, amelyek nem vonhatták ki magukat a világháború hatása alól. Az „Economist” című angol pénzügyi szaklap egyik legutóbbi számának háborús mellékletét kizárólag a semleges államoknak szenteli. Persze hizelkedéssel, ravaszkodással van tele az Economist cikke, amelyben azonban sok érdekes adat is szerepel. Az Egyesült Államokkal például nem foglalkozik a szaklap, mert — mint írja — az utóbbi időben úgyis, sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az Economistnak ez a kijelentése kétségkívül az entente-államoknak teljesített hadseregszállításokra vonatkozik. Legsúlyosabb helyzetbe a délamerikai államok, városok és bankok kerültek. A börzéket a háború kitörése után mindenütt becsukták és Chile kivételével moratóriumot léptettek életbe, amely még most is érvényben van. Az aranykivitelt betiltották, a bankjegyek ércpénzre való becserélését beszüntették. Az izgalom nagy volt, különösen Brazíliában, Argentínában és Uruguayban, hogy tíz napra be kellett zárni a bankokat. A kivitel természetesen megcsappant és emiatt a vámbevételek is erősen csökkentek. A munkabérek is leszálltak főleg Argentínában. A perui rézbányák beszüntették üzemüket, míg a chilei cukor nyolcvan százalékkal drágult. Megcsappant erősen a brazíliai kávé és a kautschuk-kivitel is. A gazdasági viszonyok legrosszabbak Argentínában és Brazíliában. Brazília — mint ismeretes — két kölcsön kivételével, augusztus elsejétől kezdve beszüntette az állami szelvények beváltását. A délamerikai államok gazdasági összeroppanását legjobban a francia és az angol tőke érzi meg. De ezt elfelejtette megállapítani az Economist. Egy gyöngéd figyelmeztetést azonban, mégis menesztett az Economist, minek nem fognak örülni az angol tőke adósai. És pedig, hogy a háború után alig számíthatnak a délamerikai államok az európai államok pénzügyi segítségére és erejére, mert ezeknek maguknak is szükség lesz minden megtakarított pénzükre. China csak kevéssé érezte meg a háborút. A selyemipar szanálását a bankok vették a kezükbe. Nagy derűt volt a váltó- és az ezüstpiacon. Az utóbbi ára húsz százalékkal esett. Az európai államok közül Olaszországban is bezárultak a börzék és a moratóriumot itt is el kellett rendelni. Főleg selyemipara szenved sokat a háború miatt. Hollandiában a postatakarékpénztár sokáig csak tizennégy napi felmondási idő eltelte után fizette ki a betéteket, holott a háborút viselő Ausztria-Magyarországban ilyen intézkedésre nem volt szükség. A hollandi jegybank a bankjegyek ércfedezetét kénytelen volt negyven százalékról húsz százalékra leszállítani. A hajózási forgalom felére apadt. Itt is hadi kenyeret esznek és a gazdasági világ érzékeny veszteségeket szenved a birtokában levő külföldi értékpapírokon. A skandináv államok is mind moratóriumot rendeltek el, hadikölcsönöket vettek fel és nagy veszteségeket szenvedtek a hajózás szünetelése miatt. A legsúlyosabb helyzetben Svájc van , az Economist szerint. Ha a kormány a gabonaellátás kérdését nem rendezte volna a kellő eréllyel, akkor éhen pusztult volna Svájc lakossága. A szénhiányon Németország segített. Idegenforgalma alig van, exportja hanyatlik és miután a mozgósítás nagy terheket rótt az államra, Svájc helyzete még most is a legkritikusabb. Spanyolországban nagyon jó volt a termés és a munkátalanság enyhítésére nagy vasútépítéseket rendelt el a kormány. A visszavándorlás emelkedett. Nagyon rossz a helyzete Portugáliának, ahol különben a háború előtt sem voltak rózsásak a gazdasági viszonyok. Kiviteli tilalmakat és maximális árakat léptettek életbe. Az Economist szerint Portugália csak akkor kerülheti ki a teljes csődöt, ha Anglia kölcsönt engedélyez számára. A balkáni államokban is ugyanezek a jelenségek voltak tapasztalhatók. Mindenütt megállapították a maximális árakat, moratóriumot rendeltek el és kiviteli tilalmakat léptettek életbe. „Pécsi Napló“ 1915 március 10 A vármegye közigazgatási bizottságának ülése. Pécs, március 9. Baranyavármegye közigazgatási bizottsága ma tartotta Szily Tamás főispán elnöklete alatt rendes havi ülését. Jelen voltak: Szenge Ferenc alispán, Szinkovich Károly főjegyző, Szivér István dr. másodfőjegyző, Luiszer Jenő tb. főjegyző, Hoffer Kálmán, Mertha Elek aljegyző, Jeszenszky Lajos árvaszéki elnök, Koszits Ákos dr. tisztifőügyész, Jellasics István dr., a tisztifőorvost helyettesítő tb. főorvos, Heckenast Kálmán min. tan., pénzügyigazgató, Ember János kir. tanfelügyelő, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Sárospataky József kir. ügyész, Jakabffy Imre kir. gazdasági felügyelő, Cseh József állami főállatorvos, Andrits Tivadar dr., Balog József, Jeszenszky Imre, Kolosváry Andor, Pakaszi Gyula, a bizottság tagjai. Közegészség. Johann Béla dr. vármegyei tisztifőorvos helyett Jellasich István dr. terjesztette elő a közegészségügyi havi jelentést, mely szerint a közegészségi állapotok tűrhetők. A vörheny jelentéktelen emelkedést mutatott, a hagymáz ezzel szemben csökkent. A vármegye egész területén mindössze két járványos agygerinc lábos eset fordult elő. Mind a két beteg gyógyuló félben van. A múlt ülésen Kiss Emil dr. kir. közjegyző kérdést intézett a tiszti főorvoshoz, hogy van-e tudomása a Dárdán aggasztó mérvet öltött vörhenybetegségről. Akkor a tisztifőorvosnak nem volt erről tudomása , de kijelentette, hogy majd érdeklődni fog s megadja a jövő ülésen a választ. Mai jelentéséből Jellasich István dr. tb. főorvos olvasta föl az ügy állását. Dárdán 1914. október havától az év végéig egy-két vörhenyeset merült föl havonként. 1915. január és február havában ez a szám 6-ra emelkedett. Ez a népesség arányához nem mondható nagy számnak. Mindössze egy haláleset volt. E miatt rendkívüli intézkedéseket nem kellett tenni. A közadók. A pénzügyigazgató jelentése szerint a közadók az elmúlt hónapban következőleg folytak be : Egyenes adó 589.590 K 59 fill., 56.345 K 95 fillérrel több, mint tavaly; — hadmentességi díj 1073 K 91 fill., 2443^ K 26 fillérrel kevesebb, mint tavaly ; — betegápolási pótadó 31.214 K 29 fill., 11.938 K 12 fillérrel több, mint tavaly ; — fogyasztási adó 125.365 korona 48 fill., 29.337 K 48 fillérrel kevesebb, mint tavaly; — jogilleték címén 185.176 K 55 fill., 53.441 K 46 fillérrel kevesebb, mint tavaly; — iparkamarai illeték 1504 K 47 L, 1820 K 6 fillérrel kevesebb, mint tavaly; — az országos tanítói nyugdíjalapra 14.257 K 8 f., 19.834 K 28 fillérrel kevesebb ; — egyéb ágazatokban 257.430 K 28 fill., 21.927 K 3 fillérrel több ; — az összes ágazatokban befolyt egy millió kétszázötezer hatszázhetvenkét korona hatvanhat fillér, a múlt év hasonló időszakához képest 2406 , 66 fillérrel kevesebb. Gyermekek a haza szolgálatában. A kir. tanfelügyelő hosszabb határozati javaslatot terjesztett a bizottság elé, mely a falusi iskolás gyermekeknek a mezőgazdasági munkákra való kötelező felhasználását mondja ki. Az érdekes határozati javaslatot a bizottság egyhangú helyesléssel fogadta és határozattá emelte. Szövegét lapunk más helyen közöljük.